Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-08 / 7. szám
1994. január 8., szombat Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Várólistán a kőművesek, adminisztrátorok Sellyén ismét 20 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta Az elmúlt év utolsó hónapjában mozdulatlan maradt (12,3 százalék) Baranya megye munkanélküliségi rátája, az állástalanok száma mindössze 11 fővel csökkent. A stagnáló megyei adaton belül azonban térségenként jelentős változásokat hozott a december. A térség munkáltatóinak minimális munkaerőigénye, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek létszámleépítései következtében Sellye körzetében 8 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Ezzel a térség munkanélküliségi rátája ismét meghaladja a 20 százalékot. A Sellyén tapasztaltakkal ellentétben Komló körzetében csökkent a legnagyobb mértékben, közel 100 fővel (1,8 százalék) a regisztrált munkanélküliek száma. Lehangoló megállapítás, hogy továbbra is növekszik az egy évnél régebb óta nyilvántartott munkanélküliek száma, arányuk meghaladja a regisztráltak 60 százalékát. Ebben közrejátszik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek magas, és egyre növekvő aránya. Decemberben több mint 6000 ember részesült ebben a juttatási formában Baranyában. Annál örömtelibb ugyanakkor, hogy mintegy 130 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek tábora az elmúlt hónapban. Szentlőrinc térségében például egytizedük kapott munkalehetőséget. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ adatbázisa szerint ezekben a napokban 100 regisztrált munkanélkülire 5,1 betöltetlen álláshely jut. Továbbra is túlkínálat mutatkozik tehergépkocsivezetőből, adminisztrátorból, kőművesből, géplakatosból, gépjármű- és villanyszerelőből, élelmiszerbolti eladóból. Hiány tapasztalható ugyanakkor szabóból, varrónőből, vájárból, segédvájárból, ügynökökből és ápolóból. A két hónapja betöltetlen állások listája Pécs körzetében a legsokszínűbb. Közel harmincféle munkalehetőséget kínálnak, ám mindössze épületbádogosból, vasbetonszerlőből, kőművesből, általános asztalosból és utcai könyvárusból keresnek öt főnél többet. A komlói keresletet (20 vásár, segédvájár) csupán egy történelem-magyar szakos tanár iránti igény színesíti. Mohácson kesztyűvarróból és varrónőből keresnek többet (9, illetve 10 fő), Szigetváron pedig 12 üzletkötő ügynök jelentkezését várják. Siklóson és Sellyén nincs bejelentett betöltetlen álláshely ezekben a napokban, Szentlőrincen is csak egy mélyépítő üzemmérnököt keresnek. Kaszás E. Már 150 varrónőt és szabászt, valamint 20 bedolgozót foglalkoztatnak a pécsi OK Magyar Kesztyű Közös Vállalatnál. A német tulajdonú cég továbbra is felvesz munkára jelentkezőket, hogy kielégítse a svéd, angol, francia és német megrendelői igényeket. Fotó: Löffler Gábor Kamarai díjakra szavaznak Cégfelszámolás Szigetváron Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése értelmében január 1-jei hatály- lyal jogutód nélküli végelszámolással megszüntetik a Szigetvári Híradástechnikai és Háztatrtási Gépjavító Kisvállalatot. Az értékesítés lebonyolítása és tartozások rendezése a végelszámoló feladata lesz. Az 1983-ban alapított vállalat kezelésében lévő három szerviz- üzemet még az előprivatizáció során értékesítették. Talpon maradt a Tiszai Vegyi Kombinát Sikerült átvészelnie az általános gazdasági recesszió miatti krízist a Tiszaújvárosi Vegyi Kombinátnak. A nagyüzem az 1993-as évet ugyan még 547 millió forintos veszteséggel, és 4.9 milliárdos tartozással kezdte, de ebben az esztendőben végre megtalálta a talpon- maradás módját. Ennek köszönhetően 1994-nek már 200-500 millió forint közötti nyereséggel vághat neki - mondta az elmúlt évet értékelő beszámolójában pénteken Va- nyó Pál vezérigazgató, a Tisza- újvárosban megtartott kibővített vezérigazgatói értekezleten. A kombinát 5200 dolgozójából egyet sem kellett elbocsátani. Bírságot rótt ki a Versenyhivatal A fogyasztók megtévesztése és tisztességtelen piaci magatartás miatt négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte a” Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Geoproduct Kft-t. A versenyhivatali eljárást a Sárvári Termálkristály Kft. kezdeményezte, mert sérelmezte, hogy a Geoproduct Kft. importból beszerzett, illetve saját maga által gyártott fürdősókat gyógyhatásúként reklámozott és hozott forgalomba. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. január 7. Pénznem vételi közép eladási Angol font 149,71 151,21 152,71 Ausztrál dollár 69,17 69,84 70,51 Belga frank (100) .279,22 281,97 284,72 Dán korona 14,90 15,05 15,20 Finn márka 17,51 17,68 17,85 Francia frank 17,04 17,21 17,38 Gör. drachma (100) 40,31 40,71 41,11 Holland forint 51,78 52,30 52,85 ír font 143,82 145,22 146,62 Japán yen (100) 89,74 90,67 91,60 Kanadai dollár 76,54 77,30 78,06 Kuvaiti dinár 337,90 341,23 344,56 Német márka 57,90 58,50 59,10 Norvég korona 13,42 13,56 13,70 Olasz líra (1000) 59,31 59,92 60,53 Osztrák sch. (100) 824,28 832,63 840,98 Portugál esc. (100) 57,03 57,60 58,17 Spanyol pes. (100) 69,32 70,05 70,78 Svájci frank 68,12 68,78 69,44 Svéd korona 12,27 12,39 12,51 USA dollár 100,96 101,96 102,96 ECU (Közös Piac) 112,41 113,53 114,65 A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara elnöksége a kiemelkedő üzleti teljesítményt jutalmazva 1993-ra vonatkozóan is megválasztja az év üzletemberét, aki a hagyományoknak megfelelően idén veheti át a címért járó aranygyűrűt. A cím odaítélésére megfelelő szakmai indoklással a régióban működő szakmai, gazdasági szervezetek és érdekképviseleti szövetségek tehetnek javaslatot február 15-ig a kamara főtitkára felé. A megváltozott munkaképességűek a tömeges munkanélküliséggel végképp hátrányos helyzetbe kerültek. December óta törvény mondja ki: állami feladat a velük való törődés. Mindez miként érinti a volt pécsi Agora Vállalatot, mely a kényszerű önprivatizációs listára kerülve tavaly március végétől immár cél-kft-ként tevékenykedik? A 360 ember, köztük a létszám 71%-át kitevő rehabilitált bányász, értelmi fogyatékos, mozgáskorlátozott és belső szervi betegséggel küszködő csakis a cégtől remélheti a munkalehetőséget.- Szerencsénkre az ÁVÜ a decemberi törvénnyel visszalépett attól, hogy akár el is adhatják fejünk fölül a „házat” - mondja dr. Kisvári András ügyvezető igazgató. Hogy az országban lévő kilenc hasonló profilú cégből miért épp a pécsi Agora volt az egyetlen eladósorba szánt? Az nyílt titok, hogy bárki is lett volna a vevő, nem a megváltozott munkaképességűek megtartása vezérelte volna vételi A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége az 1993. évi kiemelkedő üzleti teljesítményeket jutalmazva ítéli oda a „kiemelkedő exportért” és a „kiváló vállalkozás” elnevezésű díjakat. A döntés megalapozása érdekében e díjak odaítélésére ugyancsak megfelelő szakmai indoklással a Baranya megyében működő szakmai érdekképviseleti szervezetek tehetnek javaslatot február 15-ig a kamara igazgatója felé. szándékát, hanem az ingatlan megszerzése, s idővel szélnek eresztett volna mindenkit. Mert az ilyen humán-cégek ha bele- gebednek se tudnak nem tudom mekkora haszonnal dolgozni, sőt eleve állami támogatásra szorulnak, csakhogy létezhessenek, hogy munkát, némi többletjövedelmet és értelmet adhassanak az egyébként se irigylésre méltó sorsú életeknek. Amíg 1992 végéig a kifizetett bérre kapott dotációt a cég, egy év óta már csak a minden év január elején esedékes minimálbérre kaphatnak támogatást. Ebben is ellentmondás rejlik, hiszen a régi norma szerint kapja a cég a dotációt, de az új norma szerint kell fizetniük. Számukra előnyösebb, nagyobb támogatással járó saját anyagos termelést csak az összbevételük mintegy ötödét hozó nyomdai és textilipari tevékenységüknél tudják úgy-ahogy megelőlegezni. Jó hír: a pénzügyminisztérium már keresi a megoldást, hogy a hasonló profilú tőkeszegény cégek is életképesek maradhassanak a naCsökkenő haszon az idegenforgalomban Az elmúlt évben 10 hónap alatt 415 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomból, 160 millióval kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták azt is, hogy 1993. október végéig 1 milliárd 3 millió dollár volt a bevétel, ami 4 százalékos csökkenést jelez, míg a kiadás 588 millió dollárt tett ki. Ez utóbbi 24 százalékos növekedést mutat az előző év 10 havi adatához viszonyítva. gyobb lehetőséget jelentő saját anyagos termékekkel. Az Agora hat ágazata közül legjelentősebb a divat- és sport- kesztyű varrás bérmunkában, német, s idén talán már francia megrendelésre is, saját külkereskedelmi tevékenyégként. Nyomdájukban rengeteg élőmunkával különféle kereskedelmi nyomtatványokat, borítékokat, névjegykártyákat állítanak elő. Textil varrodájuk portörlőket, ágyneműket, szabadidőruhákat, kárpitosrészlegük egyedi autóüléshuzatokat és bútorkárpitokat gyárt. Vegyes részlegük jelenti a bármely ágazatuknál bevethető hórukk gárdát. Saját, Zólyom utcai boltjuk immár olcsó papírárut, tisztító- szereket, ruházati termékeket is kínál.-Nekünk rnás cégeknél is nehezebb bérmunkához jutni illetve piacot találni termékeinknek, hogy folyamatos munkával láthassuk el, hogy megtarthassuk az embereinket - mondja az Agora Ipari Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. B. Murányi László ✓ Állami feladat: törődni a megváltozott munkaképességűekkel Az Agora nem kerül kalapács alá A magángazdaság fejlődése érdekében Sürget a privatizációs miniszter Az állami tulajdon rendszerének folyamatos változásaira, valamint az állami vagyontömeg működtetése során szerzett tapasztalatokra való tekintettel Szabó Tamás privatizációs miniszter kezdeményezte az állam tulajdonába lévő vagyon működtetésének és hasznosításának kérdésével foglalkozó szakmai munkacsoport felállítását. A munka célja az állami tulajdon és a magánosítás új törvényi és intézményi kereteinek kialakítása. Az 1992, augusztusában életbe lépett privatizációs törvények a határozott és átgondolt cselekvésre ösztönző rendszer viszonyait teremtették meg a magyar magánosítás folyamatában. Ennek eredményeként korábban nem tapasztalt mértékben felgyorsult a tulajdoni szerkezet átalakulása. Többszörösére nőtt a külföldi befektetések mértéke, kibővültek és ma már széles körben elterjedtek a különböző kedvezményes konstrukciók, több ezer új működő magántulajdonban álló gazdálkodási egység létesült. 1993. vége nem csupán az eddigi legsikeresebb privatizációs és számvetésére szólít fel, hanem a megelőző évek tapasztalatait figyelembe véve át kell gondolni az állami tulajdon értékesítésének, hasznosításának és kezelésének egész rendszerét. A Kormány 1993. december 22-én elfogadott programja konkrét feladatként rögzíti ezt. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve került sort az új koncepciót kidolgozó munka- csoport felállítására. Á munkacsoport feladata a jelenlegi jogi szabályozás értékelése, valamint az állam vagyonára vonatkozó jogi szabályozás megújítása és szervezeti változtatások előkészítése. Az állami vagyon jelentős része olyan kincstári vagyon, amelyre vonatkozóan új törvény előkészítése indokolt. A munkálatokba az érintett minisztériumok szakértői is bekapcsolódnak. A munka végső célja olyan új jogszabálykeretek megalkotása, amelyek a jövőben is biztosítják a privatizáció lendületének fenntartását és megteremtik a feltételeit az állami vagyon hatékonyabb kezelésének. Mindez feltételezi az ÁV Rt. és az ÁVÜ szerepének, feladatainak újra gondolását, de nem feltétlenül jár az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. összevonásával. „Nem lehet kétszer ugyanabba a patakba lépni. 1992-ben más volt a privatizálható állami vagyon tétele, a magángazdaság teijedelme és ereje, a gazdaságpolitikai környezet, s ugyancsak mások voltak a tulajdonszerzés feltételei is mint napjainkban. Ezért szükséges a szakmai munkálatok megindítása, melynek végső célja az, hogy a jövőben is biztosítsa a magyar magángazdaság lendületes fejlődését. Ehhez alapos szakmai előkészítésre és határozott kormányzati cselekvésre van szükség”. Az ipari tárca 1994-ről Az ipari termelés 1993. évihez hasonló mértékű, 1-3 százalékos növekedésére lehet számítani 1994-ben is - állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előrejelzése. A prognózis szerint az idén megáll a lakossági fogyasztás és az export csökkenése. A növekedést a privatizáció előrehaladása, a vállalatok átalakulásának befejeződése serkenti majd. A szakértők szerint a feldolgozóipari kivitelnél 0-5 százalékos növekedés várható. Előreláthatóan élénkítő hatása lesz a beruházások 0-8 százalékos növekedésének is a hazai gazdaságra. Azért csak ekkora termelés- növekedésre lehet számítani, mert a vállalkozást élénkítő intézkedésekhez nem lesznek megfelelő pénzügyi források. A szerény növekedésnek is lényeges feltételei vannak. A vállalkozások számára alapvető, hogy a költségvetési hiány ne szippantsa fel a növekedésükhöz szükséges forrásokat. Az exportőrök számára létkérdés, hogy javuljanak a külpiacra jutás feltételei, annak ellenére, hogy a nyugat-európai felvevőpiacok stagnálnak, a keletiekkel való kapcsolatokat pedig politiMunkaigényes termékek készülnek a vállalat nyomdájában
