Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-01 / 328. szám

1993. december 1., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A tehén érzi, ha idegen nyúl hozzá Családi vállalkozásban magángazda is az okorági polgármester Kovács György és fia okorági tehenészetükben Fotó: Läufer László Miniszteri vélemény az erdőprivatizációról Pécsi üzleti tanfolyamok A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara a Pécsi Ipartestülettel és a Pécsi Kisvállalkozás-fej­lesztési Központtal közösen a német Baden-Württemberg tar­tomány támogatásával három tanfolyamot is szervez decem­ber első felében kezdő vállalko­zók és gyakorló üzletemberek számára. A december 6-10-ig, illetve 13-16-ig tartó tanfolya­mok aktuális ismeretekkel lát­ják el a jelentkezőket a vállal­kozásalapítás, a piacorientált vállalatvezetés és a marketing- menedzzselés területén. A tan­folyamokra december 5-ig lehet jelentkezni a Dél-dunántúli gazdasági Kamarában (Pécs, Ir- galmasok útja 24. Tel.:413-040. Alaptőke-emelés az Egis-nél Zártkörű alaptőke-emelésről határoztak közgyűlésükön az Egis Rt. tulajdonosai. Az Igaz­gatótanács előteijesztését a részvényesek döntő többsége jóváhagyta, így a jelenlegi 5.421.068 forint alaptőkét 7.785.715 forintra emelik - tá­jékoztatta a sajtót Orbán István igazgató. Az alaptőke-emelésre a gyógyszergyár közép- és hosszú távú céljainak, valamint kutatás-fejlesztési terveinek megvalósításához van szükség. Suzuki alkatrészek a TVK-ból A tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Rt. állítja elő 1994 januárjától a Magyar Suzuki Rt. számára, a gépkocsikba kerülő műanyag levegőelosztó és te­relő elemeket, valamint az au­tók olaj- és víztartályait - tájé­koztatta az újságírókat Szom­bathelyi László, a társaság saj­tóreferense. Az üzlet, 50 ezer gépkocsi gyártása esetén igen jelentős, évente 60 millió forint bevételt jelent a TVK Rt. szá­mára. Támogatás hazai tejtermelőknek Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény értelmében már ez évre is garantált ár és kvóta meghirdetési kötelezettsége volt a földművelésügyi tárcának amely az átmeneti szabályokat a következő évben is fenntartja, így az a felvásárló, illetve fel­dolgozó, aki az extra minőségű tejért hűtéssel együtt 25 Ft/liter nettó árat fizet, 1,50 Ft/liter tá­mogatást; az I. osztályú (mikro- biológiailag minősített tejért hű­téssel együtt 23 Ft/liter nettó árat fizető pedig 1 Ft/liter támo­gatást igényelhet a területileg il­letékes APEH-től. Okorág polgármestere ma­gángazdálkodó, teheneket tart. Reggel a tehenészetben kezdi a napját, majd a község ügyes-ba­jos dolgaival foglalkozik.-Hozzám rendszeresen jön­nek Kaposvárról a mezőgazdász hallgatók, erre nagyon büszke vagyok - mondja Kovács György. - Valamikor a gödrei tsz-ben dolgoztam, mint gépko­csivezető, a feleségem meg a tehenészetben. Aztán adódott a lehetőség, hogy lehetett vállal­kozni. Gondoltunk egyet a szomszédommal és eljöttünk Szigetvári Állami Gazdaság­hoz. Galambospusztán 85 tehe­net tartottunk, amit úgy bérel­tünk a gazdaságtól. Jól ment. Összejött egy kis pénzünk, há­zat szerettünk volna venni. Ol­vastuk a hirdetéseket, így talál­tuk ezt az okorági tj ami élég nagy volt és még istálló is tarto­zott hozzá. A csapat is kétfelé ment mi Okorágra, a másik csa­lád Dobszára költözött. A teheneket elosztották, az­tán két éve Kovács Györgyék vettek még egy tucat, majd idén még 52 tehenet. Megvásárolták a felszámolt sellyei tsz-től az egyik istállót. Helyreállították, köves utat építettek hozzá, be­vezették az áramot.- Jelenleg a tejtermelés egyáltalán nem kifizetődő, tel­jesen ráfizetéses - folytatja a gazda. - Eleinte csodálkoztam azon, hogy miért mennek tönkre a nagyüzemek, de most már egyáltalán nem. Egy liter tejet 16,50-ért vesznek át, pedig legalább 20 forintba kerül az előállítása, ha a takarmányt, a berendezéseket és mindent számolunk. Lassan egy nylon­zsákért többet fizetünk. Amióta Galambospusztáról eljöttünk, szinte csak tengődünk, nem ju­tunk egyről a kettőre. Jobban ment minden a kevesebb tehén­nel, mint most a sokkal. Már azon is gondolkodtunk, hogy ha kifizettük a kölcsönöket fel­számoljuk az egészet. Egy má­zsa kukorica 1500 forint. Az üzemanyag ára háromszor is felment, többe kerül az alkat­rész, az áram, a tej felvásárlási ára meg szinte egy helyben ma­rad. Négy fejőgéppel fejnek. Két­ezer literes hűtőtartályuk van, a környékbeli gazdáktól is átve­szik a tejet. A tejipari vállalt gépkocsija naponta szállít.- A tejcsamok szerepét is mi vállaltuk magunkra, átvesszük a néhány tehenes gazdáktól a te­jet. Tíznaponta Szekszárdra vi­szik a tejet, ahol elvégzik a mi­nőségvizsgálatot. A legnagyobb gond, hogy csak mindig utólag tudjuk meg, hogy mikor volt első, vagy másodosztályú az ál­talunk leadott tej. Ebben az egészben az igazán elkeserítő az, hogy azt a tejet már régen eladták, feldolgozták, mire mi érte pénzt kapunk. Eddig még sehol nem találkoztunk olyan felirattal, hogy ez másodosztá­lyú tej, vagy abból készült tej­termék, és kevesebbe kerül, rö- videbb ideig eltartható, csak mi kapunk érte jóval kevesebbet. Kovács család otthon lévő minden tagja a tehenészetben dolgozik. A fiúk sem tanult to­vább, otthon maradt, mert sok a munka. Nagyon szereti a gépe­ket. Nagy problémát jelent, hogy a tehenészethez nincs ele­gendő területünk, ahol megter­melhetnék a takarmányt, legel­tethetnének. Tizennégy hektár saját földön búzát termesztet­tek, ehhez béreltek még hu­szonegyet a Baranya Megyei Magángazdálkodók Szövetke­zetétől silókukoricának. A tár­csázást, a műtrágyázást és a vegyszerezést szintén ez a szö­vetkezet végezte el, ezért 441 000 forintot kémek, pedig Ko­vácsék maguk szántottak, vetet­tek, és takarították be a termés egy részét.- Felháborító, hogy annak a kukoricának az árát sem szá­molták bele a költségekbe, amit ott hagytuk, mert nem tudtuk betakarítani - mondja Kovács György. - A számlán szerepel bérleti díj, meg kamat is, csak azt nem tudom mire, hiszen a szerződés szerint év végéig kell fizetnem. Hitelt akartunk fel­venni, hogy fejlesszük a telepet. A bank a 100 darab tehenet fo­gadta el fedezetként mert, hogy az ma még van, de holnapra már lehet, hogy nem lesz. A borjakat felneveljük, ha tudjuk eladjuk, a már rosszul tejelőket leadjuk. A tehenészet ideköti az em­bert, azt nem lehet másra bízni - veszi át a szót a feleség. - Itt fo­lyamatos a munka hajnalban ke­lünk, és késő este fekszünk, soha nincs megállás. A tehén fe­jőskor megérzi, ha nem ugyanaz a kéz nyúl hozzá. A fiúnk eskü­vője nem a faluban volt, ezért néhány napra elutaztunk. Jelen­tősen lecsökkent akkor a tej- mennyiség, ez elég nagy vesz­teséget okozott. A többi lakoda­lomból már hazajöttünk fejni. A fiúnk, meg a lányom is azt sze­remé, ha minél hamarább elad­nánk a teheneket. Sz. K.- Ahhoz, hogy az erdőket privatizálni lehessen előbb meg kell alkotni az erdőkkel kapcsolatos jogszabályokat, az erdőbirtokosság szervezeti kereteit, illetőleg magát az er­dőtörvényt. Ez derül ki abból a háttértájékoztatóból, melyet az újságíróknak adtak át az ÁVÜ-ben, Szabó Tamás pri­vatizációért felelős tárca nél­küli miniszter hétfői sajtótájé­koztatója alkalmából. A tájé­koztatóra végül is a hóesés miatt nem került sor, a minisz­ter a találkozó elhalasztását kérte. Az elmúlt héten Szabó Ta­más megbeszéléseket folyta­tott az erdők védelméért az er­dész szakma képviselőivel. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben az erdőtulaj­donlás körül bizonytalanság alakult ki. A privatizációs mi­niszter szerint az erdők lega­lább 60 százalékának egyelőre állami tulajdonban kell ma­radnia és az állami erdők fel­parcellázása helyett más meg­Az Adó- és Pénzüggyi El­lenőrző Hivatal (APEH) jövőre szeretné megtöbbszörözni a kezdő vállalkozóknál végzett úgynevezett megelőző vizsgála­tok számát. Idén eddig 10 ezer ilyen ellenőrzést végeztek - adott tájékoztatást Hajdú Mik- lósné, az APEH főosztályveze­tője. Ezek a vizsgálatok általában nem vonnak szankciót maguk után, csupán a hiányosságokra hívják fel az adózók figyelmét. A tapasztalt hibákat az APEH nyilvántartja és a következő al­kalommal az adózó már nem számíthat „elnézésre”. A kezdő vállalkozók főként az áfa-visszaigénylés, a pénz­tárkönyv, illetve a naplófő­könyv pontos vezetése, a bi­Ez év november 30-ával le­zárul a Pannónia Hotels Rt. pri­vatizációjának első szakasza. A részvénytársasághoz 27 szál­loda tartozik, e hálózatával az ország harmadik legnagyobb szállodalánca. A társaság teljes privatizációját a tervek szerint oldást szükséges kidolgozni a magánosításra. Nem zárható ki például egy, az Ingatlan Be­fektetési Alap szisztémáján működő módszer. Szabó Ta­más azt a megoldást is támo­gatja, hogy bizonyos kijelölt erdőket a kárpótlási jegyek tu­lajdonosai úgy vásárolhassa­nak meg, hogy az erdőt kezelő erdőgazdaság részvényéhez jutnak. Magyarországon az állami erdő magánosításának egyet­len törvényesen szabályozott módja jelenleg a kárpótlási termőföld árverés. A licitek eddigi gyakorlata azonban azt mutatja, hogy az erdők eseté­ben nem érvényesülnek a pia­cot szabályozó mechanizmu­sok. Ahhoz, hogy a közérdek­nek megfelelő piaci erdőpriva­tizáció meginduljon szükség van az eddigi erdőkárpótlási gyakorlat megváltoztatására, valamint az állami erdőtulaj­donosi jog egyértelmű szabá­lyozására - tartalmazza az összefoglaló. zonylatolás területein vétenek az adózás szabályai ellen. A megelőző vizsgálatokkal sok kiszűrhető a fiktív vállalko­zósok közül, melyek csupán az adóelőnyök miatt alakultak. A fővárosban a megelőző mód­szerrel novemberben vizsgált 800 vállalkozás közül száznál bizonyosodott be, hogy nem működik, és olyan esetek is elő­fordultak, hogy a bejelentett címen még épület sem volt. A közeljövőben várhatóan úgy változnak a jogszabályok, hogy a cégbírósági bejegyzést meg kell előznie az adószám elnye­résének. Ez esetben az APEH- nak módja lesz rá, hogy ellen­őrizze a bejelentett adatok való­diságát és így kezelhetővé válik a fiktív vállalkozások gondja. két lépcsőben valósítja meg az Állami Vagyonügynökség. Elő­ször a részvények 51 százalékát értékesítik, a második lépcső­ben pedig a megmaradó részvé­nyeket - főként hazai kisbefek­tetőknek - a tőzsdén keresztül szeremé az ÁVÜ eladni. Megelőző vizsgálatokat kezdeményez az APEH Pannónia privatizáció V Átalakulás előtt a Baranya Megyei Vízmű: önkormányzati vállalat, részvénytársaság? Az ivóvíz-szolgáltatás jövőre is drágul Fennállásunk óta minden évben nyereségesek voltunk, eddig nem vettünk igénybe hi­telt, beruházásaink költségeit saját forrásainkból fedeztük - jelenti ki nem kis büszkeség­gel a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igazgatója, Karancsi Zoltán. Csődtől, felszámolás­tól zajos gazdasági környeze­tünkben ritka, mint a fehér holló az ilyen közüzemi szol­gáltató, amelynek átalakulása most van folyamatban, s talán - ha valamennyi érdekelttel meg tudnak egyezni - jövőre meg is oldódik. Ki tudja miért, az 1951-ben megyei alapítású vállalat szék­helyeként Komlót jegyezték, amely akkoriban Pécs után a legnagyobb városnak számított. A feltörekvő nehézipari telepü­lésen a bányavíz- és a városi ví­zellátás miatt meglehetősen jó szakembergárda gyűlt össze - egyesek szerint ez volt a döntő érv Komló mellett. Minden­esetre a vállalat azóta megélt már néhány átszervezési hullá­mot, de mindvégig maradt Ba­ranya megye folyamatos víz­szolgáltatásának egyedüli meg­oldója. Most viszont átalakulás előtt áll, s mint közüzemi vállalatot nem privatizálják, vagyis nem kerül magánkézbe, vagyona a törvény értelmében az önkor­mányzatok tulajdonába került. Az igazgató szerint éppen ezért lesz hosszadalmas az átalaku­lási folyamat, mert a 270 telepü­lésnek, amelyekkel valamilyen formában kapcsolatban vannak, az önkormányzatával kell meg­egyezniük, hogyan, milyen formában történjen a vállalat tu­lajdonosi szervezetének kialakí­tása.- Mert a vagyon is két részre oszlik - magyarázza Karancsi Zoltán. - A helyi közművek természetesen az önkormányza­tok tulajdonában vannak, de az úgynevezett működtető vagyon (például tartálykocsik, daruk, tartalékszivattyúk) az önkor­mányzatok közös vagyonának számít. Az átalakulás megvaló­sításakor tehát arról kellene dönteni, hogy ezt a mintegy 4 milliárd értékű vagyont a jövő­ben hogyan működtessük ered­ményesen. El lehet képzelni, hogy ez milyen nagy és össze­hangolt munkát jelent. A legkézenfekvőbbnek az önkormányzati közös vállalat létrehozása ígérkezett, ám en­nek kialakítására már nincs le­hetőségük, ugyanis ezt decem­ber 31-ig meg kellett volna szervezni, szűk egy hónap alatt erre már nincs mód. A másik - amely megoldás mellett már több önkormányzat döntött - a határozott időre létrehozott zártkörű részvénytársaság. En­nek az az előnye, hogy a víz­művek számára a legrugalma­sabban kezelhető társasági forma, amely magában hor­dozza második lépésben annak lehetőségét is, hogy az üzemi­gazgatóságok és egyéb vállal­kozói szervezetek holding for­mában üzemeljenek, a társasági szerződésben pedig rendezni lehetne a még vitás kérdéseket, s meghatározott időn belül (ezt is a társasági szerződés szabá­lyozná) lehetőség volna a kivá­lásra is.- Azt is természetesnek kell vennünk, hogy néhány önkor­mányzat az önállósodást fontol­gatja - mondja az igazgató. - Az ivóvíz előállítása egyre drá­gább lesz, s azt is előre meg le­het jósolni, jövőre is drágulni fog, bár ez csak központi intéz­kedésre történhet. Néhány tele­pülésen, ahol a kitermelés ol­csóbb, mint más helyeken, lát­szólag jogosan vetődik fel az el­szakadás gondolata. Azonban a termelésnek vannak olyan rész­területei, amelyek szükségesek a folyamatos működéshez, s ha ezeket a feladatokat egy közös szervezet végzi, sokkal keve­sebbe kerül, mintha azt egyedül kellene megszerveznie és fenn­tartania. Az önkormányzatok nagy ré­sze mindenesetre a közös vál­lalkozás megteremtésének párt­ján van. A gazdasági szervezet átalakulása viszont már elkez­dődhet, de a vagyonátadás még nem történt meg. Minden való­színűség szerint a következő év első felében viszont már az is tudott dolog lesz, a vízmű mi­lyen gazdasági szervezetben fog tovább működni. Békéssy G. Az ívóvíz előállítása egyre drágább Fotó: Läufer László 4L A. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents