Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-05 / 332. szám

Jöjjön falura! „Minden falun, tanyán van élmény és felfedezni való” - vé­lekednek a Magyar Falusi-Ta­nyai Vendégfogadók Szövetsé­gének tagjai, akiknek szervezé­sében pénteken délután a fővá­rosi Flórián üzletközpontban immáron hagyományos Miku­lás előtti bemutatót tartottak a vidéki üdülési ajánlatokból. Az általuk kiadott ,Jöjjön falura!” című füzet kínálatában több Dél-dunántúli ajánlat is megta­lálható. Többek között bemu­tatkozik a kiadványban Ráksi, a kirándulási, fürdési, horgászási lehetőséggel csalogató Somogy megyei kisközség, valamint a villányi hegység kapujában lévő falucska, Turony, ahonnan vál­tozatos programokra lehet in­dulni a közeli borvidékre, va­lamint a váráról híres Siklósra, és a gyógyfürdőjéről külföldön is ismert Harkányba. A szövet­ség rendezvényén több pályá­zati lehetőséget ismertettek a szép számmal megjelent részt­vevőknek. A falusi üdülések ára is igen vonzónak bizonyult. Sok színházi „érettségi” Fábián Anita - főiskola nem, szerződés igen Fábián Anita színésznő (nincs mese, ezt kell írni) balet- tosnak indult. A Művészeti Szakközépben Uhrik Dóra ta­nítványa volt, aki - mint Anita állítja - a dekoncentrált, szele- burdi középiskolást egy kicsit megregulázta. Sőt, úgy alakult, hogy még egy színdarabba is becsempészte... De minden­nek van előzménye is!-Talán ott kezdődött, hogy az anyukám fodrász volt a színházban, és én már nyolc évesen is örökké itt ültem, az volt a dolgom, hogy jó kislány­ként megnézzem a darabokat. Akkor már táncoltam is, és úgy tűnt, hogy az lesz a legfonto­sabb az életemben. Mára ez megváltozott, most a színészet a legfontosabb, a tánc csak ki­egészítés. De nem múlt el nyomtalanul, inkább nagyon is sokat köszönhetek a táncnak, azt hiszem, amúgy is alapvető, hogy egy színésznek legyen mozgáskultúrája.-Aztán kezdetben vala egy kis szellem-leány...- Két éve, a Szentivánéji álomban kellett volna Puck-kal társalognom, első verzióban hangszóróról. De Lengyel ren­dező úr azt mondta, próbáljam meg én. Néhány mondat volt csak, de meg volt vele elé­gedve. Ezután szerepeltem a Mi Urunk festőjében, a Floren- tin kalapban. Sajnos, a közép­iskola utolsó évét „színházilag” teljesen ki kellett hagynom, mert egy kis balesetem is volt, ráadásul a balettvizsgára is ké­szülni kellett.- De ekkor már eldöntött tény volt, hogy nem tánc, ha­nem színház?-Igen. Olyannyira, hogy a Színművészetire jelentkeztem, de a harmadik szűrőn nem ju­tottam át.- Cserébe mégis színésznő lehetett.- Ugyanis Balikó Tamás di­rektor úr egyszerűen szerződte­tett, és olyan szerencsém van, hogy jó szerepeket is kaptam a Rákfenében, A Húsdarabban és a Szív bűneiben.-Azaz újabb „vizsgák”, újabb „érettségik" - most már a színpadon?- Pontosan. Tökéletesen tisz­tában vagyok vele, hogy ez na- gyon-nagy dolog, ami velem történt, történik. Épp ezért ha­talmas bennem az akarás, sze­retnék megfelelni az elvárá­soknak. De azt is nagyon jó érezni, hogy itt olyan emberek vesznek körül, akiktől csak ta­nulhatok, akik jót akarnak, és szeretnek engem. Méhes Károly Fábián Anita a Húsbarab, avagy a tékozló fiú visszatérése című darabban Fotó: Tóth László A Bábovi kincsei Komor László nem csak a bá­bokat mozgatja, hanem élő szereplőként is megjelenik az előadásban Fotó: Szundi A tavaly Pécsett alakult két­személyes Bábovi nevű báb­színház most télen lépett főképp kisóvodásokból álló közönsége elé legújabb produkciójával, a Kincs című darabbal. A mesejá­ték lényege dióhéjban annyi, hogy egy szigeten egy gonosz démon hatalmában tart minden lelket, és állandó tévénézésre kényszerít mindenkit. Szeren­csére egy kis szigetlakó meg­menekül ettől a kárhozattól, s az odaérkező földi emberrel kar­öltve végül is sikerül megtörni a varázst, így a mesebeli hősök a megbabonázott tévénézés vi­lágából visszatérhetnek az igazi kincshez, az önfeledt, közös já­tékhoz. Az idei év különösen sikeres volt, ugyanis a nyáron két hó­napon át a Balaton partján tur­néztak, és az ottani szereplé­seknek köszönhetően rengeteg meghívást kaptak az ország minden részébe. Ősszel buda­pesti művelődési házak vendé­gei voltak, ahol huszonkét elő­adást tartottak. Komor László és Nemes László új műsora legalább ak­kora sikerre számíthat, mint az előző, a Cirkusz, melyből kis hí­ján kétszáz előadás futott le ed­dig. Idén csak decemberre hat­van fellépés szerepel a naptá­rukban, de van olyan falucska, művelődési ház, mely már jövő decemberre is biztosította ven­dégszereplésüket. Vajon hon­nan ez a nagy siker, a közked­veltség?- Mi minden egyes alka­lommal igazi színházat akarunk csinálni - mondja Komor László, aki bábozik és egyúttal élő szereplőként is fellép a Kincsben. - Nagy előnyünk az, hogy mozgékonyak vagyunk, helybe megyünk oda, ahová hívnak. Élőzenét produkálunk, és anyagilag is tőlünk telhető módon invesztálunk az előadá­sokba - ez egy-egy új bemutató esetén 30-40 ezer forint költsé­get jelent. Biztos, hogy mindez az önként vállalt elkötelezettség kicsit megnehezíti a dolgunkat, de ugyanakkor élvezetesebbé, szebbé is teszi. Hiszen nem vá­lik ez a sok-sok fellépés rutinná, és a közönséggel együtt minden előadás is más és más lesz. Nem tehetünk róla: nekünk ez most már (mindennel együtt) élet­formánk, ebben leljük igazán örömünket. Méhes A T&T újdonság: itt a videotelefon Ne csak halljon, lásson is! Telefonálás közben eddig csak hallhattuk szerelmesünk csilingelő-búgó hangját, most már láthatjuk is, hogyan mondja az édes: „szeretlek”. Igen, már régóta „érett” ez a technikai új­donság, az olyan személyi tele­fon, amely nem csupán hangot, hanem jó minőségű színes képet is közvetít. A jónevű, egyesült államok­beli 'AT&T cég a közelmúltban dobta piacra világújdonságát - amely természetesen már ná­lunk is megvásárolható -, a Vi- deoPhone 2500 nevű készülé­ket. S, hogy egy igazi érdekes­ségről van szó bizonyítja, a szí­nes mozgókép normál telefon- vonalon, szabványos csatlako­zón keresztül, a szokásos tele­fon beszélgetésekkel meg­egyező díjszabásért érkezik ott­honunkba, irodánkba. A videó- társalgás alatt egy 8,25 centimé­ter átlőj ú LCD képernyőn néz­hetjük beszélgető partnerünket, természetesen csak akkor, ha ő is akaija. Ha a videokép közve­títését szeretnék befejezni, de a beszélgetést tovább folytatni, ezt az óhajt a készülék egy gombnyomásra teljesíti. Mert ugye, előfordulhat, hogy a cse- vej közben megérkezik a félj, s az asszonyka kénytelen hangot, illetve képet váltani. .. Akkor sincs probléma, ha mondjuk a fürdőszobából mez­telenül rohanunk a telefonké­szülékhez - fontos hívást várva -, s nem akarjuk mutogatni ma­gunkat: a fix fókuszú kameraob- jektívet, amely egyébként 0,3 métertől 2,7 méterig éles képet ad, egyszerűen lezárhatjuk. Ta­lán említeni sem kellene, hogy a VideoPhone készülék „tudja” mindazokat a szolgáltatásokat, amit a korszerű normál telefo­nok, például hívásismétlést, hangos üzemmódot, csoportos beszélgetéseket. Roszprim Vikto nem bőszül fel A címben némi szójáték fe­dezhető fel, bár nagyon komoly dologról van szó. Legalábbis, az akiről szó van, komolyan veszi, amit csinál, ha erre nem is talál mindenkiben partnerre. A törté­net annyi, hogy Bősz Vilmos pé­csi lakos megalkotott egy új - sokadik - mesterséges nyelvet, a viktót, természetesen azzal a céllal, hogy ez minden előző próbálkozásnál jobb és sikere­sebb (azaz: használatosabb) lesz. Mint állítja, már a 80-as évek elején úgy gondolkozott, hogy Európa egyszer egyesülni fog, s akkor szükség lesz egy közös nyelvre is. Nos, az álom első fele valóra vált, de a vikto nyelv térhódítása alkotója sze­rint még nem érte el a kellő fo­kot, annak ellenére, hogy az eszperantó és az interlingua után már a harmadik legelismer­tebb mesterséges nyelv.- Csak egy kis példa - mutat egy könyvet Bősz úr. - Ebben a könyvben a Miatyánk 121 eu­rópai nyelven olvasható, viktóul is. De ez csak egy kis jelzés. Az igazság az, hogy a mesterséges nyelvek mozgalma egy kicsit halódóban van. Az eszperantót a szocialista tábor támogatta az angollal szemben, mára ez sincs. Az angol egyeduralkodó lett a világ nyelvei között, ami végül is azért furcsa, mert mégis csak egy nép nyelve. Aki angolnak születik, szinte be­hozhatatlan előnyre tesz szert. (Ráadásul az angol nyelvtana nem túl logikus, a fonetikája pedig egyenesen rémes - tu­dom, sokan azt mondják, hogy ez a szép benne, és ezt el is fo­gadom, csak egy másik szin­ten.) Az egyesült Európának egy olyan közös nyelv kellene, mely nem sérti a nemzeti érde­keket. így egy nyelvvel szinte az összes népet meg lehetne is­merni. Persze, hogy ez létrejö­hessen, az politikai döntés kö- vetkezénye kell legyen.-Ha nem csalódom, ez a nyelv lenne a viktó?- Igen. Az eszperantóról még maga Zamenhof is kijelentette, hogy nem tökéletes, túlságosan egy kaptafára működik; csak egy példa: apa és apanő (ez az anya). Én hiszem, hogy az em­beri kultúra központja végis Bősz Vilmos, a viktó nyelv megalkotója Fotó: Szundi csak Európa, és ennek is alapjai a görög és latin nyelv. A viktó erre a kettőre alapul. Világos, hogy a középkori latint ma már senki se fogja beszédszinten megtanulni, mert borzasztó bo­nyolult. A viktó - nagyvona­lakban - a latin egyszerűsített, használható változata. De egy igazi európai nyelv. M. K. Karácsony előtt a nagyatádi menekült táborban Csodálatos kézzel és géppel kötött sapkák, sálak, székpámák és szőnyegek készülnek a nagy­atádi menekült táborban. A tá­borlakók első komoly munkale­hetőségét két amerikai karitatív tevékenységet folytató tanárnő szervezte meg. A hat Egyip­tomból kapott kötőgépen ké­szülnek a kézimunkák. A fona­lakat humanitárius segélyekből kapták. A tevékenységet három hete szervezték meg, melyet negyven táborlakó végez. A munkálatok irányítója egy táborlakó textilmémök, aki 1992 júliusa óta él a menekültek között. Készülnek itt papucsok, horgolt térítők, modem kötött pulóverek és szoknyák is. Probléma csupán a termékeik értékesítésével van. Annak el­lenére, hogy csak a munkadíjjal kalkulálnak, sokan még ezt is drágállják. Jelenleg Budapesten próbálkoznak az értékesítéssel. Akinek a kézimunkáját nem tudják eladni a vásár során, azt mindenki ajándékba vissza fogja kapni. E. E. Hogyan él mostanában Nane? A sztárszinésznőt két mostohatestvérrel „ajándékozta meg” sztárszinész-apja A Guldenburgok öröksége című tv-sorozat számos sztárja (Christiane Hörbiger, Ruth Ma­ria Kubitschek, Monika Peitsch, Sigmar Solbach, Susanne Uhlen stb.) között hetenként találkoz­hatnak a hazai tévénézők újra Katharina Böhmmel, aki Su­sanne von Guldenburg (azaz: „Nane”) szerepét alakítja, egy­ben - „civilben” - a világhírű színész (a Sissi című film „Fe­renc császára”), Karlheinz Böhm lánya. A 30 éves szőke színésznő a valóságban még hajadon, ám a sorozatban fiatal anyát alakít, aki elég korán ment férjhez, s talán nem is az „igazi”-hoz ... A Das Neue Blatt című né­met hetilap augusztus 4-i szá­mában nemrég azt nyilatkozta - rajongói nem kis meglepetésére -, hogy egy gyereket ugyan akar, de férjhez menni nem óhajt. Az utóbbi időben sok időt töl­tött Bécsben, színpadi színész­ként is, de nemrég Rómában ke­resett magának lakást. Tervei szerint nem akar Bécsbe vissza­térni. Ismeretes, hogy „Nane” a va­lóságban „csonka család” sarja, mivel az édesapja, aki 65 (!) éves, évek óta Étiópiában él és az Emberek az emberekért („Menschen für Menschen”) af­rikai segélyakció alapítójaként - már egy 1990-es adat szerint is - 23 iskola, 17 egészségügyi állomás és 85 ezer etiópiai víz­lelőhely létesítésének a finan­szírozása fűződik a nevéhez, il­letve a segélyakciójához. Katharina Böhm a neves szí­nész - Karlheinz Böhm - har­madik (!) házasságából szüle­tett, melyben a feleség a lengyel színésznő, Barbara Lass volt. Az édesapa és a lánya közötti ideális viszony akkor romlott meg, amikor a 62 éves Karlhe­inz Böhm 1990-ben megismer­kedett Etiópiában egy 28 éves „fekete szépséggel”, akit Almaz Teshomesnek hívtak. Ez a szép­ség aztán hamarosan szült a művésznek egy fiút (Miko), a Guldenburg-sztár „Kathi”-nak pedig ezzel egy mostohatest­vérkét. Mindez óriási lelki megráz­kódtatást jelentett Katharina számára. A színésznő hamburgi pszichológusa, Valerie son So­len a Das neue Blattnak ezt nyi­latkozta 1991 elején:-Az apa és a lánya közötti viszony először akkor jutott a krízis állapotába, amikor az apa otthagyta a családját és beis­merte, hogy szeretője van. De amikor ez az etióp nő még gye­reket is szült, Kathi úgy érezte, hogy kitaszítottá vált. Ez az „etióp nő” azonban nemrég még egy gyereket szült „Ferenc császárnak”, és - ter­mészetesen - Katharina Böhm- nek még egy mostohatestvért. A temetésre Brazíliából ha­zaérkező Claudio Torres (Christopher Buchholz) - mint már eddig is láthatták a sorozat nézői - nem kis szerepet játszik „Nane” életsorsa alakulásában, ám ebből a „kalandból” nem lesz romantikus „happy and”, mivel a kemény morál szerint élő nagyapa - a Brazíliába sza­kadt Friedrich von Guldenburg- mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy „Nane”- grófnőhöz illően - visszatér­jen Németországba (Gulden­burg) a kislányához, Tinához és a sorozatbeli férjéhez - a Gul­denburg család sofőije fiához - Tóbiáshoz, akinek a szerepét a nálunk jól ismert Brinkmann professzor (Klausjürgen Wus- sow) fia, Sascha Wussow ala­kítja. Egyes hírek szerint a Gul­denburgok öröksége című né­met sorozat forgatókönyv-írója, Michael Baier - a német tévé­nézők „etikai sugallatára” - haj­lott arra, hogy a „Nane” szá­mára nehéz választás oly irány­ban tolódjék el, hogy hangsúlyt kapjon „az anyának a gyereke és a félje mellett a helye” elv, s a gyereket a társadalomban azért mégse a nagyszülők nevel­jék, amíg a grófnő-anya egy idegennel tölti a mézesheteit Brazíliában ... Hajzer Lajos Boldog családi idill: Nane, Tobias és gyerekük 4 Új VDN 1993. DECEMBER 5., VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents