Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-05 / 332. szám
„El sem hinném, ha nem velem történt volna!” Hosszú-ujjú postarablók J. F.-né az egyik baranyai postahivatal dolgozója, őt a hivatalba betérő alacsonyabb úr foglalkoztatta, míg a másik ablaknál társa próbálta megmagyarázni valamiféle keverék nyelven, nagy hangon, kézzel lábbal mutogatva: az 5000 forintosokat gyűjtik, s a kollekciójukból az F-jelű hiányzik még. A postások megpróbáltak a „ bamabőrű, arab, jólöltözött” numizmaták segítségére lenni. Eleinte készségesen, aztán ahogyan hangosabbak és erőszakosabbak lettek az F-jelű bankókat keresők, úgy akartak megválni tőlük. A folytatás már jegyzőkönyvbe került. A jól öltözött látogatók hihetetlen kézügyességgel rendelkeztek. Egyikük egy pillanatra nyúlt csak be a kiadó ablakocskán, s mint ahogyan az a jegyzőkönyvben a vallomásból kiolvasható:,, ... fogta a csomagot, amit én a kezemben tartottam, huzakodtunk, kiabáltam vele, hogy engedje el. Elengedte, megint vigyorgott egyet, s ezzel elmentek. A kezemben ott volt legyezőszerűen a köteg ötezres és amikor ösz- szecsuktam, már éreztem is, hogy valami nincs rendben, mintha kevesebb lenne... A kötegből húsz darab hiányzott. Akkor sem és most sem tudom elképzelni, hogyan sikerült neki a végig a kezemben lévő csomagból kivenni a bankjegyeket. Rendkívüli kézügyességgel rendelkezett. Egyszerűen hihetetlennek látszik, hogy ez megtörténhetett, talán el sem hinném, ha nem velem történik. ” Egy másik postamesternő vallomása szerint a pénzt elrablónak igen hosszú ujjai voltak, s egyfolytában mutogatott. „Az egészből semmi sem tűnt fel, azt sem vettem észre, hogy a kezemben lévő bankjegyek száma kevesebb lenne. ” Ebben a hivatalban csak 15 000 forintot tudott elvarázsolni a hosszú ujjú bűvész. Nyilvánvaló, hogy a lopás- sorozat nyomán a Pécsi Posta- igazgatóság illetékese azonnal úgynevezett körözvénytávira- tot bocsájtott ki a többi posta- hivatal számára, ebben figyelmeztetve mindenkit az esetre. Ennek ellenére újabb hivataloknál vizitáltak eredményesen bűvészeink. J. F-né mindehhez csak annyit tett hozzá: mintha az egyik újságban felismerni vélte volna az elkövető fényképét. A bűnügyi krónikában. Kozma Ferenc Máglyákban és elfektetve A pécsi pezsgők penészes pincében pihennek Milyen egy jól öltözött kutya? Szolid szín a divat — Tüzelőbugyi a hölgyeknek A sál nem csak a hidegtől véd, divatos is Fotó: Vincze Barbara Nálunk is erősödik a kutyakultusz, bár még nem sok uszkárt, tacskót, máltai selyempincsit öltöztetnek fel télen a napi sétához. Ruha természetesen csak a szobakutyáknak jár, a házőrzést és egyéb „külső” szolgálatokat végző ebek más kategóriába tartoznak. A hobbi állatfelszereléseket forgalmazó nagykereskedelmi kft. vezetőjétől megtudtuk, idén összesen 200 kutyaruhát vásároltak tőlük a régióban dolgozó kereskedők. Tavaly hoztak be először a pécsi piacra német kutyaruhákat, de akkor még csak nagyon kis mennyiséget tudtak forgalmazni. Budapesten természetesen ez is másképp van, a fővárosban a mai körülmények között is többen engedhetik meg maguknak, illetve kedvenceiknek a legújabb „modelleket”. Az esőkabát divat a nemekhez igazodik. A piros alapon fehér pöttyös orkánanyag inkább a kutyahölgyekhez illik, míg a kék alapú, de szintén fehér pöttyös kabátka az urak öltözéke lehet. A kabátok mindkét nem számára skótkockás kék-zöld flanell anyaggal béleltek. Még egy érdekesség, a hazai és a nyugati exportból érkezett esőkabátok ugyanazt a szabásvonalat és színkombinációt követik. Hideg időben a kabátok védik a szobakutyák pocakját a megfázástól. Némely kabát egy kis bundához hasonlít: a vastagabb hőtartó szövetből készült külső részt belül műszőrme borítja. Divatosak a zöld illetve drapp színű kötött „felöltők” is. A kötött ruhák előnye, hogy nyúlnak, és nem szükséges pánttal vagy patenttal összefogni. A megfelelő nagyságú kabát kiválasztásához két méret ismerete feltétlenül szükséges: a kutya hossza és a mellbősége, vagyis testének kerülete közvetlenül a mellső lába mögött, ott, ahol a legszélesebb. A kutyacipők iránt ma még elenyésző a kereslet, de már van. (Már akiknek.) A puha textilből készült „topogókat” elsősorban pici kutyák lábára húz-> zák. Fontos kiegészítő a póráz, amelynek színe, akárcsak az esőköpenyé, a kutyák neméhez igazodik: fiúknak kék, lányoknak piros dukál. Természetesen akadnak intim ruhadarabok is, amelyhez azonban nem mindig lehet hozzájutni. Ilyen például a tüzelő bugyi, amit a kutyahölgyek talán nem is hordanak szívesen. A hosszúszőrű máltai selyem pincsi és a yorkshire terrier masnis kutyák, „akik” még szalagot is választhatnak a „hajukba”. A piros például minden hosszúszörű ebhez illik, a rózsaszín azonban inkább a fehér szőrűek színe. A hazai kabátkínálatot nézve a szolid árnyalatok, elsősorban a drapp dominál, de valószínűleg elterjednek majd az élén- kebb színek is. Olaszországban nyáron már olyan kutyákat is látni, amelynek védik a szemét. Napszemüveget még nem, de élénk színű sildessapkákat már viselnek. P. E. Évekig fekszenek mozdítatlanul az üvegek a pince mélyén Fotó: Szundi György Ismét gyártunk helikoptert Repül az első madár Véradás Kétújfalun Gyerekek szervezték A nyugat-baranyai Kétújfalun a hétvégén nagyszabású véradásra került sor. A véradókat csak gyerekek szervezték, így a község szinte minden családjából sikerült valakit megnyerni ennek a nemes ügynek. A szigetvári vöröskereszt szervezet megkapta a helyi ön- kormányzat támogatását is, így a többszörös véradók jutalomban részesülhettek. Akik eddig tízszer adtak vért 500, a tizenötszörös véradók pedig 1000 forintot kaptak. A sikeres véradást este vöröskeresztes bál zárta a helyi művelődési házban. A gyerekeket egy későbbi időpontban ünnepség keretében megjutalmazzák, ugyanis addigra kiderül, hogy a beszervezett véradók közül ki vett részt ezen az eseményen. Azok, akik tíznél több embert szerveztek, ajándékban részesülnek. P.E. A minap bemutatkozott a szakmai közvélemény előtt az a Magyarországon készült helikopter, amely előtt igazán ígéretes jövő áll, hiszen óriási'érdek- lődés fogadta. Az eseménynek külön érdekessége, hogy évtizedek óta nem készült nálunk ilyen légijármű, holott annak idején Asbóth Oszkár révén igen csak volt hozzá közünk. A HungarianBird - ki érti, miért az angol elnevezés - azaz „magyar madár” nevű helikopter- prototípusát eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztették ki a Sikorsky-cég S-52-3 modelljéből. A gyártási költségeket is jelentősen csökkentő műszaki változások révén úgynevezett kit, azaz alkatrészcsomag formában hozzák forgalomba, kísérleti kategóriában. A Dunai Repülőgépgyártó Részvénytársaság - korábban Pestvidéki Gépgyár - mérnökei, technikusai ezt a kit-modellt áttervezték és továbbfejlesztették, s megépítették a sok-sok év utáni első magyar helikoptert. Céljuk egyértelmű volt: olyan forgószámyú repülő előállítása, amelynek viszonylag alacsony a gyártási költsége és sokoldalú a felhasználhatósága. Az eddigi próbarepülések bizonyították, hogy a nyolc hengeres - V alakban elhelyezett -, 290 lóerős motorral szerelt, 153 km/h maximális sebességet elérő, 650 kilométer hatótávolságú, négyüléses „magyar madár” igen megbízhatóan repül, jól navigálható. Szerkezeti elrendezése hagyományos: háromágú forgószámy rendszer, kétágú faroklégcsavarral. Sorozatgyártásáról a próbarepülések befejezése után döntenek a Dunai Repülőgépgyár vezetői. Egy biztos, sokoldalú felhasználhatósága keresetté tenné a közép-európai piacon. R.N. Az ötszintes, három kilométer hosszú, 10-12 Celsius fokos pécsi pincelabirintusban, valahol a Szent István tér alatt járunk Vén Mihállyal, a Pannon- vin Rt. pezsgőmesterével, a falakat, a boltozatot vastagon borítja a szürke penész, a csillogó nyálkagomba, a levegőben élesztőszag teijeng. Ez a klasz- szikus erjesztésű pécsi pezsgők birodalma, ahol másfél literes palackokba zárva, máglyákba rakva, penészlepedőkön, szigorúan elfektetve, évekig pihen a nemes ital.- Egy-egy máglyába 9-10 ezer üveget rakunk, jelenleg 400 ezer palack nyers pezsgőt tárolunk - mondja a pezsgőmester, aki több mint három évtizede szolgálja ezt a titkokat is rejtegető mesterséget. Persze, ő szerényen azt vallja, titkokról nincs igazán szó.- A pezsgő milyenségét alapvetően az alapbor és a likőrözés határozz» meg. A bort nagyon tudatosan válogatjuk ki, az alkoholtartalma nem lehet több 10-10,5 foknál - ezért is mondják tévesen, hogy rossz borból lesz a jó pezsgő ez a palackokban történő erjesztés után egy fokkal emelkedhet. Két-há- rom évi erjesztés után - ez történik a pincében - a másfél literes palackokból, szűrés után tartályba ürítjük a nyers pezsgőt, majd -3, -4 fokra vissza- hűtjük, s a fajtának megfelelően likörözzük. Az ember aligha gondolná, hogy ha mondjuk Örs vezér vagy Pannónia Cabemet pezsgőt - ez az 1972-ben világgyőztes ital Vén Mihály szerint a legfinomabb - kortyolgat, olyan nedűt ízlel, amelyben például konyak is van. Mert a likőrözés azt jelenti, hogy olyan anyagokkal „házasítják” a már seprő - üledék - nélküli, de szénsavas pezsgőt, amelyek során eldől, hogy extra száraz, száraz, félszáraz, félédes vagy édes lesz-e, illetve fehér, rosé vagy vörös. Mi a különbség a palackban és a tartályban erjesztett pezsgők készítése között?- Sok, de alapvetően az, hogy a klasszikus pezsgőnél minimum 2-3 év után választják el az italt a seprőtől, míg a tankpezsgőnél ez mindössze 3-4 hét. A hozzáértők állítják: a klasszikus pezsgő az igazi, a nemes, az ünnepi. Roszprim Nándor DÁMTEJ a tamási utód Autópálya, autóút lesz Zamárdi és Pécs között? A közlekedési miniszter szerint egészségesen tárja fel Dél-Dunántúlt Az Állami Vagyonügynökség pályázattal vevőt talált a Tolna Megyei Tejipari Vállalat három egységére. Az új tulajdonosok vajon folytatják-e a tejes hagyományt? Á volt tamási sajtüzemet az ott dolgozó több mint húsz ember saját pénzből és egyéni hitelekből DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.-ként vette meg. A korábbi felvásárlási és kereskedelmi körzetüket meghagyva novembertől négyféle (fokhagymás, köményes, Tolnai sovány és Szekszárdi csemege) sajtot és többféle zsír- tartalmú literes és félliteres tejet, valamint kefirt gyártanak. A több mint évtizede leállított volt szakályi tejüzem és a szekszárdi sajtérlelő is gazdára lelt, az új tulajdonosok más tevékenységet fognak folytatni. Szakályban a helyi L és L Ipari és Kereskedelmi Kft. az épület felújítását követően papírdobozgyártó és nyomda üzemet indít. A volt szekszárdi sajtérlelő a V&V Borászati, Termelő és Kereskedelmi Bt., azaz a több évszázad óta szőlészettel és borászattal foglalkozó, a családi pincéjüket már kinövő Vesz- tergombi családok tulajdonába került. A Kadarka úti pincesoron ismét eredeti funkciójának megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni az átalakítandó volt sajtüzemben. Februártól már megkezdik a tárolást a 800-1000 mázsa szőlő feldolgozására alkalmassá tett pincében. Az átalakulást követően a Tolnatej dombóvári és szekszárdi egységeit is meghirdeti majd az AVU. B. M. L. Az elmúlt három évben többször beszámoltunk arról a nagyléptékű vállalkozásról, amely egy autópálya majdani megépítését tűzte célul. Az elképzelés szerint olyan sztráda valósulna meg, amely 173 kilométer hosszúságban, négy sávban, észak-déli irányban szelné át Dél-Dunántúlt, kapcsolatot teremtve a már meglévő s a leendő hazai és külföldi autópályákkal. Az eredeti, tanulmányszinten kidolgozott Dunántúl autópálya nyomvonala Zamárdi térségéből, az M 7-es sztrádától indul, s Somogy, Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyéken keresztül éri el Hercegszántónál az államhatárt. Miért van szükség egy ilyen észak-déli átjáróra? A kezdeményezés szervezői, Dévényi Sándor, Skrobák László és Tímár Lajos pécsi építészek többször hangsúlyozták, hogy a legfontosabb érv az alulról szerveződő kezdeményezés mellett, hogy a régió közúthálózatának „autópálya, autóút” színtű fejlesztése tíz éven belül nem szerepel az állami koncepciókban. Márpedig ez azt jelenti, hogy az amúgy sok tekintetben hátrányos helyzetű területek lemaradása tovább nő. A Dunántúl autópálya szervezői az elmúlt hónapokban önkormányzatokban, intézményekben, cégekben társakra is találtak, s megalakították a Dunántúl Autópálya Kft.-t, amelyet szeptemberben a cégbíróság bejegyzett. Persze, még mindig messze van, hogy ez az álom valóban megvalósuljon, kétkedők is akadnak szép számmal, mindenesetre most már társaságként, a munkát folytatva további partnereket akarnak az ügynek megnyerni, így többek között Somogy és Baranya megyék önkormányzatait. S ezzel párhuzamosan szeretnék elérni, hogy a Dunántúl autópálya nyomvonala szerepeljen a most készülő állami közúthálózat-fejlesztési tanulmányban. Az ügyet sokan támogatják, így például Pap András baranyai országgyűlési képviselő, akinek segítségével a társaság képviselői a minap Scham- schula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternél is lobbyztak. Dévényi Sándor elmondta, a miniszter érdekesnek és megalapozottnak tartotta az elképzeléseket, azzal kapcsolatban pedig külön örömét fejezte ki, hogy lakossági kezdeményezéssel keresték meg egy térség infrastruktúrális gondjainak megoldásában. A tárca vezetője megállapította, a terv egészségesen tátja fel Dél-Dunántúl területét, s lehetőséget lát arra, hogy az évtized második felében a Zamárdi és Pécs közötti autóút kialakítása megelőzheti a 6-os út régóta esedékes továbbfejlesztését. A Dunántúl Autópálya Kft. koordinátorai szerint bíztatást kaptak a közlekedési minisztertől, így folytatják a tervezést, a területfejlesztési, gazdaságos- sági és környezetvédelmi tanulmányok, a pályanyomvonal vezetésének - ebbe munkába bevonják az UVATERV szakembereit - előkészítését. Azért, ha a kormányzatnál sikerül elismertetni az útvonalat, kész tervekkel állhassanak elő. R.N. Új VDN 3 1993. DECEMBER 5., VASÁRNAP
