Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-31 / 356. szám

1993. december 31., péntek Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Vasas Bányát ünnepélyes keretek között búcsúztatták dolgozói október elején Fotó: Läufer L. Baranya gazdasági „leg”-jei 1993-ban Már az új évre ígér sokat: Pécs lett az Alpok-Adria régiók új központja Győzzük a telet energiával Új erőművek építését tervezi az ipari tárca Az év legnagyobb Baranya , megyei gazdasági szenzációját , kétségkívül a szénbányászat szolgáltatta. Az egy korábbi kormánydöntés alapján bezá­rásra ítélt Vasas Bányát október elején ünnepélyesen búcsúztat­ták dolgozói, ám néhány héttel később a szerteágazó nemzet­közi kapcsolatokkal rendelkező Antracit Kft. tárgyalásokat kez­dett az üzem működtetéséről. Azóta már a bérleti szerződést is aláírták, és az új működtető egy szénmosó és egy brikett­gyár létrehozását is tervbe vette a közeljövőben. KFjfljKnöíf ^ .inast Ugyancsak a bányászattal kapcsolatos „leg”, hogy április­tól a Pécsi Erőmű Részvénytár­sasággal közösen alkotja a me­gye legnagyobb, és legtöbb embert foglalkoztató cégét a felszámolás alatt álló Mecseki Szénbányák Konjló Bánya­üzeme. Az integráció gondola- ; tát korábban mindkét fél fenn­tartásokkal fogadta, ám az első csonka évi együttműködés azt mutatja, hogy az összevonás­nak minden tekintetben több haszna van, mint káros hatása. A dédpapa korba lépett idén a Dél-Dunántúli Áramszolgál­tató Részvénytársaság, ugyanis elődei pontosan száz esztendő­vel ezelőtt kezdték meg az áramszolgáltatást régiónkban. A Kaposvári „kivilágosodást” (1893. december 27.) rövidesen követte a Dél-Dunántúl többi városában is meginduló áram­szolgáltatás. A legszembetűnőbb gazda­sági érdekképviseleti változás a VOSZ Pécsi Területi Szerve­zete nevéhez működik. Nem csak újjáéledt itt a vállalkozók érdekképvislete, de a pécsi cso­portból került ki a szövetség or­szágos választmányának el­nöke, egy tagja, és a felügyelő­bizottság egy tagja. Az év legnagyobb megvaló­sított beruházása a régióban a pécsi székhelyű A Beton Kft. nevéhez fűződik. A cég múlt évi 1 milliárd forintos székesfe­hérvári betonelemgyárának megépítése után idén október­ben Pécsett a Pellérdi úton adott át egy hasonló profilú félmilli­árdos üzemet. A beruházás má­sik egyedülálló sajátossága, hogy az Inter Európa Bank pé­csi fiókjának a segítségével a befektetéshez 150 millió forint segítség a japán start hitelből származik. ■Sk A közvéleményt leginkább felkavaró privatizációs ügyletet idén a Pannónia Sörgyár Rt. jegyzi. Mint arról lapunk is be­számolt, az új osztrák tulajdo­nos megjelenése előtt a gyári vezetők 25 nagyértékű autót vettek föl éves prémiumuk ter­hére. Mindennek ellenére a pri­vatizáció megvalósult, az ügy­ben érintettek „sárgalapos fi­gyelmeztetést” kaptak a gyár új vezetőjétől. A legsikeresebb privatizáció címet a Möbiusz Húsipari Rt. érdemelheti ki. Az osztrák tu­lajdonban lévő cég árbevétele elérte az 5,5 milliárdot, várha­tóan az eredmény is megha­ladja a tervezettet. A vállalat létszáma 170 fővel, a bérek 27 százalékkal emelkedtek 1993-ban. A Möbiusz két új vállalatot alapított Oroszor­szágban piaci lehetőségei bőví­tésére. Az év legnagyobb csalódá­sának nevezhető, hogy végleg megszakadtak a tárgyalások a pécsi önkormányzat és a trieszti EZIT között a pécsi ipari zóna létrehozásáról. Órömteli hír vi­szont, hogy a feladatra jelent­kezett egy német vállalkozó, a képviselőtestület pedig felha­talmazta a polgármesteri hiva­talt, hogy megkezdje a tárgya­lásokat az ipari park létrehozá­sával kapcsolatban. A jövőre nézve a legkecseg­tetőbb óévi gazdasági hír, hogy a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara révén 1994-ben Pécsre kerül az Alpok-Adria régiók gazdasági központja. Ez a tény számos új befektetőt, üzletet hozhat a város, a megye szá­mára. Kaszás E.-Mészáros B. E. Távoktató program Baranya megyei vállalkozóknak A Pécsi Kisvállalkozás-fej­lesztési Központ a Kolping Képzési Kft.-vel közösen távok­tatási program beindítását kez­deményezte baranyai vállalko­zók számára. A havi egy kon­zultációval járó 10 hónapos program idején a résztvevők a számvitel, vállalkozás vezetés, munkaügy és munkajog, adó és illetékjog, üzemgazdaságtan és nemzetgazdaságtan ismereteket szerezhetnek, amelyek nagyban hozzájárulnak vállalkozásaik­ban a helyes döntések meghoza­talához. Ä program iránt érdek­lődők a Pécsi Kisvállalko­zás-fejlesztési Központban (Felsőmalom u. 13.) vagy a 333-753-as telefonon jelent­kezhetnek. Liberalizálja exportszabályzóit az Orosz Föderáció Az Orosz Föderáció kor­mánya a közelmúltban több olyan rendeletet adott ki, ame­lyek a külgazdasági tevékeny­ség jelentős liberalizálását szol­gálják. Új exportvám-tételeket léptettek érvénybe, csökkentet­ték a kvótaköteles termékek, va­lamint a csak meghatározott külkereskedelmi vállalatokon keresztül exportálható stratégiai jelentőségű árucikkek körét. A már a jövőbe tekintő intézkedés elsődleges célja az oroszországi készterméket előállító exportő­rök ösztönzése, valamint az Orosz Föderáció exportszerke­zetének átalakítása. Lezárult az utolsó idén je­gyezhető befektetési alap, a Millennium jegyzési időszaka. Az alapkezelő cégek összesíté­sei alapján az 1993-ban indult tizenkét értékpapír-befektetési alap papijainak vásárlásakor több mint 12,4 milliárd forintot fizettek ki a befektetők, zömé­ben decemberben. Az értékpapíralap-kezelő cé­gek többsége egynél több alapot indított már, s általában egy bank áll mögöttük, amely le­tétbe veszi a befektetési jegye­ket, s gyakran hitelfedezetként is elfogadja őket. A hitelt a jegyzés során a jegyzett összeg- és vele a befektetésijegy-vá- sárlás után járó adókedvezmény- növelésére lehet fordítani. Nem egy bank a jegyzés után is nyújt hitelt, amelynek fedezete Minden primer energiából rendelkezünk olyan készlettel, hogy a telet átvészelnénk, ha keleten gondok lennének az utánpótlással -mondta dr. Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai ügyekben illetékes államtit­kár-helyettese a tárca munkájá­nak év végi értékelésén. Ez töb­bek közt azt jelenti, hogy a kü­lönféle energiahordozók közül 20 napos készlettel rendelke­zünk kőolajból és földgázból, s az 520 ezer tonnás mennyiség - értéke 18 milliárd forintra be­csülhető - az év végére egy hó­napos tartalékméretre bővül. Az 1992-től felgyorsult or­szágos gázbekapcsolási prog­ram olyan jól halad, hogy napja­inkban már 910 település része a hálózatnak, ami nem keve­sebb, mint 2 millió háztartás gázellátását jelenti. A mecseki medence metánlecsapolásának munkafázisairól is folyamato­san informálódik a tárca, ösz- szegzésük szerint az eddigi ada­tok igen kedvezőek: könnyen lehet, hogy a sikeres eljárás ré­vén megoldódik a régió és a környező térségek gázellátásá­nak kérdése. Feltehetően már csak néhány hetet kell várni a biztos válaszra, január közepén ugyanis megkezdődnek a réteg- repesztési munkák. Idén elkészítette az IKM erőmű-fejlesztési programját is, s Szűcs István ennek szükséges­ségét így indokolta: - Magyar- országon erőmű építési kény­szer van, hiszen az elmúlt 30 évben főként szovjet enrgiabe­a letétbe helyzett befektetési jegy. A befektetésijegy-vásárlás címén nyújtott banki hitelek összege 1993-ban becsülhetően meghaladja a 3 milliárd forintot is. Az idén létrehozott értékpa­pír-befektetési alapok, mint a tavalyiak is, mind elérték az in­duláshoz szükséges minimum­ként megjelölt jegyzési össze­get. Csupán egy ingatlanalap, a „Magyarország 2000” jegyzése volt sikertelen. A magánbefek­tetők csekély érdeklődése miatt az alap főként intézményi be­fektetőkre épített volna, ezek közül azonban a legnagyobb ajánlattal érkező német Ten- gelmann csoport, valamint az OTP visszalépett. Az értékpapír-alapok közti legnagyobb jegyzési összeget: hozatalra rendezkedtünk be, s a hazai erőműparkot - többnyire szenes bázisúak - nem fejlesz­tettük. Földgázos, szenes és olajjal működő erőműveket is fogunk építeni, és az alaperőmű kategóriában pedig vizsgáljuk egy lehetséges újabb nukleáris energiatermelő egység létreho­zását. A mecseki uránbánya helyze­tét így jellemezte az államtit­kár-helyettes: Az Antall-kor- mány működésbe hagyta 1989 után is a bányát, de miként az ország összes szilárdásvány ki­termelő egysége ez a cég is el­adósodott, s most komoly gon­dokat jelentenek a kifizetetlen állami adósságok, a humán költségek fedezete miatt. Mind­ezt súlyosbítja, hogy időközben romlottak a termelési mutatók, s a világiacon ma 26 dollárért is kapható már a sárga por kilo­grammja. Nincs rend tehát az uránbá­nyászat közül, ezért s régiópoli­tikai okokból vetődött most fel, hogy a szénbányák-erőművek összevonásához hasonlóan a bányát integrálják az ország leg­tőkeerősebb cégéhez, a Paksi Atomerőmű Rt.-hez. A dilem­mát azonban továbbra is az ár­különbség (a sárga por kilo­grammjának 26 dolláros világ­piaci és 60 feletti kitermelési ára között) jelenti,,,s ha asszony lesz a bányász menyasszony­ból,” akkor a különbözetet a fo­gyasztók fizetik majd meg - igaz, hogy filléreket jelent csak ez az áremelkedés. M.B.E 2,415 milliárd forintot az OTP I. alap érte el. (A jegyzéshez igénybe vett hitel összege is en­nél az alapnál ért el rekordot: meghaladta az 1,34 milliárd fo­rintot.) Ezt követi az Alpok alap 1,937 milliárd forinttal, majd a Budapest 2 alap 1,616 milliárd forinttal. Nem sokkal maradt le az 1,510 milliárd forintot gyűjtő Bonus alap. A Profit alapnál 1,185 milliárd forint lett a vé­gösszeg, a Millennium alapnál 827 millió forint, a Hunnia II. alapnál 763,5 millió foint. Az AranyTallér 742 millió forintot ért el, a nyáron bejegyzett Tallér pedig 733 millió forintot. A Ho­rizont alapnál a jegyzett összeg 486,5 millió, forint körül ala­kult. A City alap 105, a Buda Állampapír alap 101 millió fo­rintos jegyzési összeget ért el. Befektetési jegyek év végi leltára Több lesz a pénz, de több a munkanélküli is Baranyában jövőre már a megelőzésre is nagyobb figyelmet fordítanak A mögöttünk álló esztendő jelentős változásokat hozott a Baranya megyei munkaerőpia­con. Míg az előző évet az inten­zív növekedés jellemezte, idén március után lassú csökkenés állt be a munkanélküliek szá­mában. Ennek oka a leépülési hullámok elvonulásában kere­sendő, no meg abban, hogy eb­ben az évben országosan válto­zott a munkanélküli ellátás rendszere. Egy évre rövidült az ellátási idő, a jogosultságot pe­dig négy év alkalmazotti járu­lékfizetéssel érhetik el a rászo­rulók.- Távol álljon tőlünk magunk dicsérete, de a munkanélküliek számának csökkenését elősegí­tette a kirendeltségeinken vég­zett aktív közvetítési munka is - egészítette ki a felsorolás Gyöngyösi Pétemé a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatója. - Enélkül elképzelhetetlen lett volna hogy nagyobb feszültségektől mente­sen levezényeljük a megyei munkanélküliség 3-ról 29 ezerre való növekedését az el­múlt években.- Milyen eszközökkel segí­tette elő a munkaügyi központ a baranyai állástalanok elhelyez­kedését?- Idén mintegy 2 500 ember számára biztosítottunk képzési támogatást, és a felméréseink szerint ezek több mint 60 száza­léka el is helyezkedett. Bara­nyában 900 embert foglalkoz­tattak közhasznú munkára, mintegy 800-an bértámogatás révén tudtak elhelyezkedni, és 400-ra tehető azoknak a száma, akik önálló vállalkozásba kezd­tek. A számokból kitűnik, hogy leghatékonyabb eszközünk a képzés, a bértámogatás, és a nem említett munkahelyteremtő beruházás támogatása volt.- Végeztek-e idén valamilyen felmérést arra vonatkozóan, hogy mi lett a sorsuk az ellátási rendszerből kikerülőknek? - Egy országos programhoz csat­lakozva Baranyában is vizsgál­tuk a járadékra már nem jogo­sultak helyzetét, ugyanis ezek­nek mindössze 60 százalékáról voltak információi kirendeltsé­geinknek. A kiküldött kérdőí­vek érdekes tapasztalatokat hoz­tak a fennmaradó hányad eseté­ben. A vizsgált csoport egy- harmada elhelyezkedett, ennél valamivel többen váltak inak­tívvá - vagyis időközben nyug­díjba menetek, leszázalékolták őket stb. - és kevesebb mint egyharmaduk továbbra is mun­kanélküli. Országos viszonylat­ban tehát megyénkben nem rossz az elhelyezkedési arány. A vizsgálat mellett azonban a nyomonkövetés arra is jó lehe-, tőséget biztosított, hogy a vál­tozó juttatásokról ismételten tá­jékoztatni tudjuk a látókörünk­ből kikerülő munkanélkülieket.- Milyen anyagi forrással gazdálkodik jövőre a Baranya Megyei Munkaügyi Hivatal?-Már ismert előttünk, hogy jövőre mintegy 500 millió forint áll rendelkezésünkre a megyei helyzet kezelésére. Ez az összeg reálértékében is magasabb a ko­rábbi évekénél, ennek ellenére súlyoznunk kell az egyes esz­közök támogatási mértékében. Előzetes elképzeléseink szerint a pályakezdők és a megválto­zott munkaképességűek elhe- lyezkedeését elősegítő réteg- programok, valamint a térségi fejlesztési munkák kerülnek előtérbe a megyében.-A munkanélküliség növeke­désének megelőzése érdekében milyen programot indítanak?-Már idén elkezdtük és jö­vőre is folytatni szeretnénk, hogy egyes oktatási intézmé­nyekkel együttműködve a mun­kaerőpiaci ismereteket fölhasz­nálva orientáljuk a pályaválasz­tás előtt álló diákokat. Bár kez­deményezésünknek a program végén nagyon kedvező vissz­hangja volt, arra is rá kellett jönnünk, hogy nem szabad eről­tetnünk a dolgot, hanem türe­lemmel kell együttműködésre bírnunk az újszerűségtől egye­lőre idegenkedő iskolákat.- Foglalkoztatási szempont­ból mi várható az új évben?- A működő cégek helyzeté­nek ismeretében az új év első felében ismét a munkanélküliek számának emelkedése (+ 1-2 ezer) várható. Ennek tudatában ismét előtérbe kerül a közvetítői munka hatékonyságának kér­dése. Baranyában mielőbb sze­retnénk megvalósítani az egy­séges elven - információnyúj­tás, munkaerőpiaci szolgáltatás, járadékfolyósítás hármas meg­osztásban - működő ügyfélszol­gálatot. Sajnos ebben a tekin­tetben az országos egység hiá­nya gátolja a mi munkánkat is. Kaszás Endre Több mint 900 ember végzett közhasznú munkát Fotó: Szundi I t í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents