Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-24 / 351. szám
1993. december 24., péntek Riport új Dunántúli napló 9 Hangsúlyváltoztatásokkal folytatódik a nemzeti megújhodás programja Folyamatosság, stabilitás, fejlődés Kedden az Országgyűlés plenáris ülésén Boross Péter azóta megválasztott új miniszterelnök előterjesztette a kormány programját. Hangsúlyozta: A kormány politikai értelemben nem tekinthető új kormánynak, amit kifejez az is, hogy programja az Antall-kormány nemzeti megújhodás programjára épül, annak tartalmát és szellemiségét kívánja aktualizáltán, bizonyos hangsúlyváltoztatásokkal képviselni a folyamatosság, a stabilitás és a fejlődés jegyében. Dr. Korompai Ferenc Fotó: Läufer László Amerikából jöttem, mesterségem címere: szívsebész Beszélgetés Korompai Ferenc professzorral Az 1994-ben esedékes általános országgyűlési választásokig a leendő kormány a tervezett intézkedéseivel megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek alkotmányos rendünknek megfelelően szükségesek a tavasszal esedékes választások zavartalan lebonyolításához. A gazdaság' talpraállítása A kormány 1994-ben folytatja a gazdasági törvényelőkészítő tevékenységét. Ennek keretében sor kerül többek között a villamos energiáról, a gázszolgáltatásról, a vízszolgáltatásról, a termőföldről, az erdőkről, a vámtarifákról és a vámeljárásokról szóló fontos törvények megtárgyalására. Alapvető feladatának tekinti a külső pénzügyi egyensúly megszilárdulását, ami szorosan összefügg a gazdaság alkalmazkodóképességének javításával. Az egyensúly megszilárdítása és a tartós gazdasági növekedés megalapozása érdekében határozott lépéseket tesz a gazdaságos export növelésére. A kormány 1994. I. félévében foglalkozni kíván a pénzintézeti szektor szervezeti kérdéseivel is. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az infláció elleni ösz- szehangolt fellépésnek. A kormány 1994. évi legnagyobb horderejű gazdaságpolitikai lépése a bank- és adóskonszolidáció lesz, amely az állami tehervállalással megvalósítandó egyszeri és megismételhetetlen program. Az adóskonszolidációs program végrehajtásával lezárul az ipari és agrárszektort érintő válságkezelés. Külpiaci egyensúly A kormány külgazdasági politikája és diplomáciája arra irányul, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa hazánk kereskedelme számára, elősegítve a kialakult külkereskedelmi deficit csökkentését. 1994-ben fontos feladat a külkereskedelem korlátainak lebontása. A vámtarifákra és a vámeljárásra vonatkozó törvények a közeljövőben az Országgyűlés elé kerülnek. 1994-ben megváltozik a foglalkoztatási és szolidaritási alap aránya, a foglalkoztatási alapban lévő források egyértelműen a munkahelyteremtés, az aktív foglalkoztatáspolitika céljait szolgálják. Az aktív foglalkoztatáspolitika a munkanélküliségtől különösen sújtott térségek foglalkoztatási lehetőségeinek javítására, a tartósan munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek növelésére helyezi a hangsúlyt. 1994-ben működésbe lép a bérgarancia alap, amely szavatolja, hogy a csődbe jutott vállalatok dolgozói ne maradjanak - még átmenetileg sem - fizetés, illetve végkielégítés nélkül. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány a jövő év elején benyújtja az Országgyűléshez. Folytatódik a privatizáció A magángazdaság fejlődése a politika és társadalmi stabilitás alapja, maga a rendszerváltozás. A kormány elkötelezett a magánosítás továbbvitele mellett. Megvalósítása érdekében a versenyegyeztetést tekinti alkalmas és elfogadható eljárásnak. Célul tűzi ki a kormány az átalakulások gyorsítását, szeretnék a folyamatot az első negyedév végéig lezárni, az állami vagyon jelentős részét privatizálni. A kormány elkészíti a privatizációs törvények módosítását. Az állami tulajdon magánosítása során a kormány prioritást biztosít a hazai tulajdon- szerzésnek. A kormány a magángazdaság megerősítése, társadalmi hátterének kiszélesítése érdekében folytatja a kisbefektetőket megcélzó privatizációt. A kormány célul tűzi ki: 1994. I. félévében a termőföldeket érintő kárpótlási folyamat lezárását; az ingyenes vagyonátadás kérdésének hosszú távú elrendezését (társadalombiztosítás, közalapítványok); a szövetkezeti átalakulási folyamat gyorsítását; a kincstári vagyonról szóló törvény előkészítését. Mindezek együttes eredményeként lezárul a tulajdonátrendeződés történelmi jelentőségű fo- lyamatá, véglegesen megszilárdul a magántulajdon meghatározó szerepére épülő gazdasági rend. Fejlesztik a mezőgazdaságot A magyar agrárgazdaság átalakítása a modem Magyarország megteremtésének egyik legfontosabb feltétele, a vidék fejlődésének motorja. A nemzeti megújhodás programja egy egészséges, fejlődőképes, a magántulajdon meghatározó szerepén alapuló mezőgazdaság megteremtését tűzte ki célul, ami alkalmas és képes az európai gazdasági rendbe történő bekapcsolódásra. Az eddig elért eredmények megszilárdítása, az új fejlődési pálya kibontakozása érdekében a kormány a struktúra átalakítás gyorsítására törekszik, befejezéshez közeli állapotot kíván elérni. Ennek érdekében: fontos feladat a kárpótlásra kijelölt földterület 1994. I. félév végéig történő árverésre bocsátása, a birtokbavételhez szükséges adminisztratív tevékenységek pénzügyi támogatása. Elengedhetetlen a modem agrárgazdaság nélkülözhetetlen elemét jelentő szövetkezetekre vonatkozó törvényi keretek korszerűsítése. Küszöbön áll a magántulajdonon alapuló földbirtokrendszer teljes körű törvényi szabályozása. Kiemelt feladat az állami gazdaságok jogutódjaként működő társaságok decentralizált privatizációja és az élelmiszer- ipar magánosítása. A magánosítás során meg kell akadályozni a monopolszervezetek kialakulását. A kormány támogatja a beszerzési, az értékesítési szövetkezetek fejlődését és segíti az ilyen jellegű szövetkezéseket. A kormány a költségvetés egyik gazdasági prioritásaként kezeli az agrárgazdaságot. Az 1994.évi költségvetésben az agrárszféra támogatására előirányzott összeg 1993-hoz viszonyítva 20 százalékkal nő. A piaci viszonyok alakulását a kormány különböző eszközökkel befolyásolja. A piacépítésben feladatának tekinti, hogy az európai normáknak megfelelő piacvédelmi intézkedéseket megtegye. Törvényi kötelezettségének megfelelően bevezeti a legfontosabb agrártermékek piaci szabályozását, s biztosítja az intervenciós felvásárlások szervezeti kereteit is. Művelődés és oktatás A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzeti kultúra kincsei és nagyjainak eszmevilága az oktatási rendszerben és a közművelődésben rangjuknak megfelelő helyet kapjanak. Az Országgyűlés ebben az évben fogadta el a közoktatásról szóló törvényt. A kormány legfontosabb feladata ezzel kapcsolatban a törvény végrehajtási feltételeinek megteremtése. Ennek keretében 1994 tavaszáig megszületnek a tárcaszínű végrehajtási jogszabályok és a nemzeti alaptanterv alapelvei. Még ebben az évben elkészülnek a szakképzési törvény végrehajtását szolgáló jogszabályok. A felsőoktatási törvény 1993 szeptemberi hatálybalépésével megteremtődött az európai normákat követő felsőoktatási törvény garanciarendszere. A kultúra és a művészetek területén a kormány előkészíti a múzeumokról, a levéltárakról, valamint a könyvtárakról szóló jogi szabályozást. A tudománypolitika terén a legsürgetőbb feladat a kutató-fejlesztő intézetek strukturális átalakításának befejezése. A kormány folytatni kívánja a tudományfinanszírozás módszereinek továbbfejlesztését, finomítását. T ársadalombiztosítás A kormány a jövő év első felére olyan programot kíván kidolgozni az egészségügy ezredfordulóig szóló prioritásairól, amely a finanszírozási rendszer átalakításával a megelőzést, az egészségmegőrzést helyezi előtérbe. Az elmúlt időszakban alapvető változás történt a társadalombiztosítás rendszerében. A nyugdíjak értékmegőrzése érdekében el kell érni, hogy magán nyugdíjpénztárak és a magán egészségpénztárak szerepe növekedjék. Minél előbb indokolt kidolgozni az egyházi nyugdíjpénztárak egységes támogatási rendjét, valamint az egyházi személyek társadalombiztosítási jogállásának jövőbeni rendszerét. A kormány tovább kívánja folytatni a szociális válsághelyzetek kezelésére szolgáló, a lakosság egyes rétegeit és a hátrányos helyzetű térségeket érintő programok kidolgozását, működtetését. A kormány a jövőben is vállalja a szociális válságenyhítő akciók szervezését. A kormány 1994-ben határozott lépéseket tesz a lakásépítés feltételeinek j avítására. Önkormányzatok A kormány szükségesnek tartja az önkormányzati törvény érvényesülési tapasztalatainak feldolgozását és az önkormányzati törvény módosítására irányuló törvény-előkészítő munka folytatását, amelynek irányát az önkormányzatiság alapértékeinek és az önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartása, valamint az államszervezet egységes és szakszerű működéséhez fűződő érdekek határozzák meg. Hazánk külkapcsolatai Az elkövetkezendő időszakban a Magyar Köztársaság kormányának külpolitikai irányát az euró-atlanti értékek képviselete, az ENSZ alapokmánya, a helsinki záróokmány és az 1990-es párizsi charta szelleme határozza meg. Keresni kívánja az euro-atlanti integráció szervezetekhez való csatlakozásunk lehetőségét, képviselni az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, a nemzeti kisebbségek - így a határon túl élő magyar közösségek - jogainak egyetemes érvényesítését, szorgalmazni azok tiszteletben tartását. Magyarország abban érdekelt, hogy szomszédai demokratikus pluralizmusra épülő, az európai értékeket, az ember- és a kisebbségjogokat tiszteletben tartó országok legyenek, amelyek a piacgazdaság megteremtésével fontos gazdasági partnereink is maradhatnak. Közrend, közbiztonság A kormány kiemelt figyelmet fordít a közrend és a közbiztonság fenntartásához szükséges intézkedésekre, és arra, hogy az e téren már érzékelhető kedvező folyamatok állandósuljanak és erősödjenek. Mindez megkívánja a rendőrség személyi és tárgyi feltételeinek további javítását. A következő időszakban is folytatódik a rendőrkapitányságok, rendőrőrsök hálózatának kiépítésére irányuló program. A szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem elősegítése érdekében elkészítik a bűntető- és eljárási jog átfogó reformját célzó törvényjavaslatot. A kormány határozottan fel fog lépni a gazdasági visszaélések és a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel szemben. Az új honvédelmi törvény követelményeinek megfelelően a közigazgatás korszerűsítésének folyamatába ágyazva kívánják átalakítani a Magyar Honvédség kormányzati irányításának és felső szintű vezetőségének szervezeti struktúráját és működési rendjét. A kormány kidolgozza a törvény végrehajtási jogszabályait; kialakítja ennek alapján a védelmi felkészítés és országmozgósítás új rendszerét; megteremti a Humán Szolgálat és a Katonai Lel- készi Szolgálat működésének szervezeti és személyi feltételeit. A kormány programjában leszögezi: „A koalíciós politikai erők folytatni kívánják az ország kormányzását, vállalva továbbra is az ezzel járó felelősséget.” A címben idézett gyermekjáték mondókát ugyan nem mondta Dr. Korompai Ferenc, az Irgalmasrend és POTE II. sz. sebészeti klinikájának új professzora, de mondhatta volna, mert tulajdonképpen igaz. Amerikából jött és szívsebész. A legfrissebben kinevezett új intézetvezetők egyike az egyetemen. Abból az örömteli alkalomból kerestük fel, hogy valószínű a vártnál előbb valósulhatnak meg és jobb színvonalon a POTE azon tervei, hogy végre szívsebészet legyen a pécsi egyetemen, hiszen, mint már hírt adtunk róla, a Parlament 300 milliót megszavazott erre a célra a költségvetésből. Természetes, hogy az első kérdés az, hogy jutott eszébe egy Amerikában sikeres szívsebésznek, hogy egyszer csak hazajöjjön és itt vállaljon intézet- vezetői állást, finoman fogalmazva, egy adottságait tekintve nem éppen elsőosztályú intézet élére. (Tévedések elkerülése végett itt az épület elavultságára és a tárgyi lehetőségekre céloztam.) A továbbiakban dr. Korompai Ferenc beszél erről:- Texas államból jöttem. Az orvosi tanulmányokat és a szakképzettségemet Houstonban szereztem, utána egy Kö- zép-Texas-i kisváros klinikájára kerültem, ahol 120 orvos dolgozik. Pár év után a szívsebészeti részleg vezetője voltam. Amikor 55 éves lettem, úgy döntöttem, hogy megpróbálok valami új feladatot, új kihívást keresni. Hogy a pécsi szívsebészet kialakítása lett ez az új kihívás, ezt akkor még nem gondoltam. Egy baráti telefonbeszélgetés döntötte el. Sokan kérdezték, nem riasztott-e visz- sza az, amit itt találtam. De igen, de úgy éreztem, ez az igazi kihívás. Amit itt láttam, az még csak fokozta bennem az elhatározást, mert mennél nagyobb egy feladat, annál nagyobb lesz a sikerélmény, ha sikerül. Az itt dolgozó orvosok kiváló szakemberek. Amit itt ők, a műtősnők és nővérek produkálnak, nem tudnám Amerikában elképzelni. Csak egyet felhozva például: az elmúlt 3 évben mintegy 1800 laparaszkópos epehólyag eltávolítást végeztek, ez a világon egyedülálló, s olyan műszerekkel, amit az USA-ban már eldobnának. A 300 milliónak nagyon örülünk, ez közelebb visz a céljaink megvalósításához, nagyobbat tudunk előbbre lépni, mint ahogy azt először gondoltuk. Eddig azt terveztük, hogy az intenzív osztályt és a haemodi- namikai laboratóriumot alakítjuk ki, és a kardiológiának azt a részét, ami a szívsebészet előkészítéséhez kell. A 300 millióval meg tudjuk oldani, hogy három új, jól felszerelt műtőt is kialalakíthatunk. Tervezzük, hogy a jelenlegi zsúfolt kórtermeket kisebbekre, 2-4 ágyasokra alakítjuk át és lesz néhány egyágyas szoba is. Ha elkészül a szívsebészeti részleg ezen a klinikán, a szív- átültetésen kívül minden szív- sebészeti megoldást el tudunk majd végezni. Például koszorúér elzáródás áthidalását, kóros szívbillentyű elváltozások korrigálását, vagy ha kell, a billentyűk kicserélését, műbillentyűk beültetését, a vele született szívrendellenességek - amelyeket felnőtt korban fedeznek fel - korrigálását. Tudom, az emberek általában a szívátültetést tartják a szívsebészet legfelsőbb fokának. Pedig technikailag ez nagyon egyszerű operáció. Az egésznek a megszervezése és utána a szervezet immunreakciójának - amellyel védekezik az idegen szerv ellen - elnyomása a nagy feladat. Maga a műtét egyszerűbb például egy billentyű műtétnél. Sokan vetették fel jogosan, hogy ez az öreg épület nem alkalmas szívsebészet kialakításának céljára. Való igaz, egyáltalán nem a legideálisabb megoldás. A legjobb az lenne, ha a 400 ágyas klinikával szemben az egyetem rendelkezésére álló területen épülhetne fel egy új klinika. Ennek megvalósulásához sokkal több pénzre lenne szükség. Azt mondom, ne az ideálisról álmodozzunk, hanem a pillanatnyilag legpraktikusabb és megvalósítható megoldást válasszuk. A másik érv, ami e mellett az épület mellett szól jelenleg, az idő. Adott az épület, sokkal gyorsabban tudjuk kisebb átalakításokkal megvalósítani, s így hamarabb ellátni a műtétre váró betegeket és azt hiszem ez a legfontosabb. Igaz, hogy néhol a külleme kifogásolható, de az átalakított, felújított részeknek belül olyanoknak kell lenni, hogy a beteg a legmagasabb szintű ellátást kaphassa meg. A külcsíny és az egyes kórtermek felújításához várjuk az adakozókat, akik rendelkeznek az anyagiakon kívül azzal a polgári büszkeséggel, hogy egy-egy kórterem, vagy folyosó falán réztábla örökíti meg nevüket, jelezve, hogy ők járultak hozzá a felújításhoz. Számomra furcsa, hogy nagyon sokszor az új ötletekre a reagálás sokak részéről: ez nem megy, ezt itt nem lehet megcsinálni. Ha eleve így állunk hozzá, akkor nem is fog menni. Mindent meg kell próbálni, amiről meg vagyunk győződve, hogy az előrehaladást jelenti. Sarok Zsuzsa Boross Péter miniszterelnök december 22-én sajtóértekezletet tartott a Parlamentben MTI FOTÓ
