Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-24 / 351. szám

1993. december 24., péntek Gazdaság uj Dunántúlt napló 7 A Mecsekurán tartalékkal kezdi az évet A további működés kulcskérdése a feltárás és előkészítés megindítása Tegnap az utolsó dúsított érc-szállítmány is elindult a Mecsekurán Kft. telephelyéről, és ezzel a cég teljesítette az idei évre kalkulált tervét. Mint isme­retes, a bányavállalat vezetői májusban kérték a korábban szerződött 434 tonna dúsítmány 380 tonnára történő csökkenté­sét a Paksi Atomerőmű Rt-től, mivel az eredeti szerződés telje­sítésének sem a tárgyi, sem pe­dig a személyi feltételei nem voltak adottak. A csökkentett mennyiség kitermelése azonban létkérdés volt a cég számára, az ettől való elmaradás a teljes pénzügyi ellehetetlenüléshez vezetett volna.-A módosított terv teljesí­tése egyértelmű siker társasá­gunk számára - értékelte az eredményt Bánik Jenő ügyve­zető igazgató. -Az év második felére a kollektíva megértette, hogy számunkra nincs más le­hetőség, a fennmaradásunk alapvető feltétele a fegyelme­zett légkör, és a biztos termelés. Külön öröm számomra, hogy az utolsó negyedéves kiemelkedő teljesítményünknek (112 tonna) köszönhetően némi tartalékkal indulhatunk a következő évnek. A kedvező fordulathoz jelen­tősen hozzájárult, hogy év köz­ben elhárultak a tavalyi sajnála­tos bányabaleset munkát gátló tényezői a IV-es üzem aknájá­ban. A helyreállítással egyidő- ben ebben a bányatérségben megindulhattak az 1989 óta álló feltárási, munkahely előkészí­tési műveletek, amelyek a cég jövőjét tekintve elengedhetetle­nül fontosak. Az év során jelentősen javul­tak a bányavállalat működésé­nek személyi feltételei is. Ez részben a vasason felszabaduló bányászok „átigazolásának”, részben pedig külföldi munka­erő alkalmazásának volt kö­szönhető. Hogy mindezek tükrében mit hozhat az új év, arról a követke­zőket mondta az ügyvezető igazgató:- Az a tény, hogy az ideivel ellentétben tartalékkal indulha­tunk a jövő évnek, mindenkép­pen biztató. Az elmúlt hat hó­napban a vállalatnál nagyon so­kat javult a munkamorál, ami egyrészt talán annak is köszön­hető, hogy a vájvégi létszám 50-60 százaléka lecserélődött idén. Az új emberek javuló tel­jesítményre lesznek képesek. Társaságunk a 4. negyedévben elérte a 60 dollár/ kilogramm-os ércdúsítmány árszintet, ami vi­szont még nem tartalmazza a jövő termelését megalapozó fel­tárás költségeit. A költségszint megtartásával jövőre már az előkészületi munkákra is jóval nagyobb hangsúlyt kell fordíta­nunk, és a leszerződött 413 tonna urándúsítmány teljesíté­sén kívül ez jelenti a legkomo­lyabb feladatot számunkra. A napokban egy ipari minisz­tériumi sajtótájékoztatón Szűcs István, a tárca energetikai ügyekben illetékes államtitkára úgy nyilatkozott, hogy nem el­képzelhetetlen az uránbánya és az atomerőmű szénbá­nya-erőmű integrációkhoz ha­sonló összevonása.- Nagy várakozással tekin­tünk a vizsgálat elé, amely a végső döntést előkészíti majd - mondta az elképzeléssel kap­csolatban Bánik Jenő. -Azt mindenesetre pozitív elmozdu­lásnak tekintenénk, ha a külső feltételekben olyan változások állnának be, amelyek egyér­telmű tulajdonosi érdekeltséget teremtenének meg cégünk ese­tében. Hosszú távon csak így képzelhető el a bánya eredmé­nyes működése. Kaszás E. Pécsi-baranyai üzletemberek bálja a Palatínusban A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara a VOSZ és a KISOSZ helyi szervezetével, a Pécsi Ipartestülettel, valamint az ÁFÉSZ Szövetséggel közö­sen ismét megrendezi a pécsi, baranyai üzletemberek bálját. Az idei év első, egyben hagyo­mányteremtő bálján mintegy 150 üzletember vett részt a me­gye gazdasági köreiből a Pan­nónia Hotelben. A rendezők a következő alkalommal a Palatí­nus szálló Bartók termében fo­gadják a vendégeket. Az üzlet­embereket csalogató közéleti esemény február 4-én lesz. Elő­zetesen jelentkezni már most lehet a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamarában (Pécs, Irgalmasok u. 24. Pf.: 109. Tel.: 413-040.). Gazdaköri tervek együttműködésben Elsősorban a magángazdák általános érdekképviseletének erősítését, a hatékony szakta­nácsadási hálózat országos ki- terjesztését, a gép- és eszköz- beszerzés segítését, továbbá egy olcsó bolthálózat megteremté­sét szeretnék elérni a gazdakö­rök a jövő évben. A hazai gaz­dakörök mindenekelőtt azért szállnak síkra, hogy a magyar mezőgazdaságban mielőbb ren­deződjenek a tulajdonviszo­nyok, s ennek során alakuljon ki egy olyan stabil helyzet, amely­ben a mezőgazdasági szövetke­zetek és a magángazdák egymás tevékenységét kiegészítve dol­gozhatnak. Annak érdekében, hogy a magángazdák anyagilag valamelyest megalapozottan gazdálkodhassanak földjükön, az egyre erősödő érdekvédelmi szervezet az Országos Takarék Pénztárral és az Állami Fejlesz­tési Intézettel együttműködés­ben erkölcsi hitelgaranciát vál­lal a gép- és eszközvásárlások lebonyolításához. A cég már teljesítette az idei évre vállat tervét Jegybanki vélemény a gazdaság növekedési esélyeiről Magyarország OECD-tag lesz? Magyarország benyújtotta tagfelvételi kérelmét a világ iparilag legfejlettebb orszá­gait tömörítő szervezethez, az OECD-hez. Ez azt jelenti, hogy hazánk a fejlett piac- gazdaság országainak sorába kerül. Az OECD-tagság álta­lában megelőzi az egyes or­szágok felvételét az EK-ba, s ez alól Magyarország sem kivétel. A szervezet támo­gatta hazánkat a piacgazda­ságra való felkészülésben, s két tanulmányt is készített gazdaságunkról. A várólistán a harmadik helyen állunk. A jövő évi gazdasági növe­kedést azt határozza meg, hogy milyen mértékben bővül a ma­gyar export. Ha csak a belső fo­gyasztás szélesedik, akkor egész bizonyosan emelkedik az import is, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a fizetési mérleg tovább romlik és gyorsul az el­adósodás - vélekedik Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az export növeléséhez ked­vezőbb feltételeket kell biztosí­tani a vállalkozói hiteleknél. Szükség lenne a kamatszint mérséklésére. A betéti- és hitel­kamatok közti széles rés várha­tóan szűkülni fog a hitel- és adóskonszolidáció miatt. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor hatásos, ha nem halmozódnak fel újabb rossz hi­telek a pénzintézeteknél. Ezért a bankokkal éreztetni kell, hogy a kétes követelések újbóli jelen­tős növekedése számunkra kel­lemetlen következményekkel járhat. A vállalati szférába je­lenleg kihelyezett 800 milliárd forintnyi hitelből 300 milliárd forint visszafizetése kétes. A bankok helyzetének javítását eredményezheti a bankprivati­záció is. E téren idejétmúlt az a félelem, hogy a magyar tulaj­don kisebbségbe kerül. A tőke ma már mindenütt nemzetközi, ami Magyarországra nézve sem jelenthet veszélyt. A pénzinté­zeteken sokat segíthetnek a tő­keerős külföldi tulajdonosok. Nagy szükség van az érdekképviseletre A VOSZ nem gittegylet A pécsi Kerényi János lett az országos választmány elnöke Kerényi János közismert ember Pécsett, saját megfo­galmazása szerint megátalko­dott lokálpatrióta, s ha volt is lehetősége eltávozni a város­ból, konzekvensen visszauta­sított minden ajánlatot. Én itt ismerek minden sarkot, na­gyon sok embert, itt nőttem fel, a város minden szegleté­hez köt valami emlék, hát ak­kor mit keressek más város­ban - magyarázza. Talán eb­ből adódik közéleti aktivitása, ha már Pécsett éli le életét, akkor otthonosabbá, kelleme­sebb környezetűvé akatja tenni a várost. Mellesleg hosszú idő óta vállalkozó, most december elején válasz­tották meg a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége választ­mányának elnökévé.- A gazdasági rendszervál­tás idején egy évig baleset miatt ágyhoz voltam kötve, ezért kimaradtam a nagy for­gatagból. Aztán amikor fel­gyógyultam, azt vettem észre, az ismert emberek helyébe mások kerültek, megszakad­tak kapcsolataim, gyorsan tá­jékozódnom kellett, hol is tudnék a közéletben tevé­kenykedni, mert azt semmi­képpen nem tudtam volna el­viselni, hogy csak üljek az irodámban a számláim között, így találtam rá a VOSZ-ra, a vállalkozók érdekképvisele­tére, amelynek tettszett a programja, nekem is az volt a véleményem, minden szinten ezt a réteget erős érdekérvé­nyesítéssel kell képviselni. Persze nagyon sokan úgy vélekednek, a szövetség is csak egy a sok, utóbbi időben alakult szervezet közül, amely csak a tagdíjakat szedi be, de semmi érdemlegeset nem tud tenni a vállalkozókért.- Ez egyszerűen nevetsé­ges. Igenis a VOSZ-nak nagy szerepe van a vállalkozók ér­dekeinek képviseletében, még kormányszinten is komolyan veszik. Mert gondoljunk csak bele, ha egy vállalkozó egye­dül megy be az önkormány­zathoz panaszkodni, mondjuk a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének eme­lése miatt, nem biztos, hogy komolyan veszik. De ha már egy szervezet áll mögötte, s az is felemeli szavát a jogos sérelemért, már nem tartom valószínűnek az elutasító ma­gatartást. Mert igenis min­denkinek tartozni kell vala­Kerényi János Fotó: Szundi hová, a VOSZ pedig képviseli a vállalkozókat, mint munka­adókat, üzleti információkkal látja el, jogi védelemben ré­szesíti tagjait. A VOSZ-ra még akkor is szükség lesz, ha életbe lép a kamarai törvény, mert hiszen a kamara nem ér­dekvédelmi szervezet. Kétségtelen, mint választ­mányi elnök nagyon sokat te­het a pécsi vállalkozókért, hi­szen olyan információkhoz juthat, amelyet mások nem kaphatnak meg.-Nekem az egész vállal­kozói társadalmat kell képvi­selnem, nem tehetek kivételt egyik csoporttal szemben sem. De azért hazudnék, ha nem vallanám be, hogy van­nak bizonyos információk, amelyek másokat nem érde­kelnek, de itt Pécsen valame­lyik tagunknak nagy üzleti le­hetőséget kínál. A baranyai lobbi egyébként is erős a VOSZ-on belül, mert szemé­lyemen kívül a választmány­ban még egy tagunk is van, a felügyelőbizottságban is kép­viseltetjük magunkat. Az pél­dául, hogy az adatbankban szereplő, tőlünk délre fekvő országok üzleti ajánlatai első­sorban a pécsi vállalkozóknak áll majd rendelkezésére, már egy eredmény. Azt viszont több helyen hangoztattam, csak ideiglenesen vállaltam ezt a posztot, országos szö­vetség . irányító munkájában nehéz vidékinek részt venni. A későbbiek folyamán a maj­dan megalakuló kamarában is akarok tevékenykedni, ott is akarom a vállalkozók érdekeit képviselni. Békéssy Gábor Erdők privatizációja Baranya megyében Új tulajdonosa lesz a mecseki erdőknek Fotó: Szundi György Megkezdődött az állami er­dők kárpótlás útján történő tu­lajdonváltozása, amely a terme­lőszövetkezeti erdők esetében már a vége felé közeledik. Ez utóbbi persze csak az árverési licitálásokra vonatkozik, mert a tulajdonba adás földhivatali adminisztrációja, az erdők to­vábbi művelésének erdőfelü- gyelőségi meghatározása a fel­adat nagysága miatt továbbra is igénybe veszi a leendő tulajdo­nosok türelmét. Közben beindult a szövetke­zeti erdők földkiadó bizottsági határozattal való tulajdonba adás, melynek adminisztrációs lebonyolítása várhatóan a kár­pótlási feladatokat is megha­ladja majd. Az erdő különböző úton tör­ténő tulajdonszerzése - az erdő sajátos volta miatt - nem jelent egyben önkényes, kizárólagos használati jogot, mert azt külön törvény szabályozza. Jogsza­bály alapján az erdő bármilyen jellegű vltozásához (tulajdoni, használati, haszonbérleti) az er­dőfelügyelőség előzetes hozzá­járulása szükséges. Ugyancsak a felügyelőség engedélyez - egyes fák kivételével, amely önkormányzati hatáskör - az erdőben vagy befásodott terüle­ten bármilyen fakitermelési te­vékenységet. Fakitermelési en­gedélyt a tényleges birtokba adás és az erdőfelügyelőség ál­tal kiadott, az erdő kezelésére vonatkozó határozatban foglal­tak teljesítése után lehet kérni. A kérelmet a Pécsi Erdőfelü­gyelőség címére (7622 Pécs, Nagy Lajos király u. 1.) kell be­nyújtani lehetőleg szakember által kitöltött tervnyomtatvá­nyon. A kitermelt fatömeg után un. erdőfenntartási járulékot kell befizetni az Országos Erdé­szeti Alapba, amely a kitermelt fafajtától függően 300 forinttól 9000 forint/m3 befizetési köte­lezettséget jelent. Ez az Alap biztosítja a kitermelt erdő újra­erdősítésének támogatását, melynek pénzügyi lebonyolítá­sát szintén célszerű szakem­berre bízni. A lakosság részéről sokan abba a tévedésbe esenek, hogy a licitálási jegyzőkönyv, ill. a földkiadási határozat bir­tokában fakivágási jogosultsá­got is szereztek. Emiatt sajnos elszaporodtak az engedély nél­küli fakitermelések, melyek szabálysértési eljárást vonva maguk után gyakran igen ko­moly pénzbüntetést jelentenek. A kárpótlásra kijelölt erdőben az addigi erdőgazda már nem végez továbbá semmilyen tevé­kenységeket. Bonyolultabb a nevesítésre kerülő szövetkezeti erdők hely­zete. A földkiadó bizottságokról szóló törvény szerint a föld (be­leértve az erdő is) kiadása ese­tén a szövetkezet földhasználati joga a kijelöléssel szűnik meg és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja egé­szen a gazdasági év végéig. A szövetkezetek többsége je­lenleg érvényes fakitermelési engedéllyel rendelkezik, mivel a tulajdonváltozási folyamat miatt nem került sor fakiterme­lési tilalom elrendelésére. A jogszabály ismeretének hiánya igen sok nézeteltérés okozója főként azok körében, akik le­endő erdejüket nem kívánják a szövetkezetnek haszonbérbe adni. Ebben az esetben viszont- az esetek többségében - va­lamilyen, a meglévő szövetkez- ten kívüli szervezetben kell gondolkodni, mert alapelv az erdők feldarabolásának elkerü­lése, az erdők erdőterv szerinti osztatlan közös kezelése. A megye 35 ezer hektár szövetke­zeti erdejéből mintegy 4 ezer hektár a folyamatban lévő, er­dősítési kötelezettség alatt álló terület a korábbi évek fakiter­melései, illetve az új erdők tele­pítései nyomán. Mivel a nevesí­tések során ezek az erdősítés alatt álló területek is tulajdonba kerülnek - és mindenkinek nem jut éppen termelhető erdő - cél­szerű, ha ezek a költséges erdő­sítési feladatok nem egy-egy tu­lajdonost terhelnek, hanem megoszlanak a különböző erdő­közösségeken belül. Emiatt is nagyon sürgős lenne az erdőbir­tokossági törvény mielőbbi életbe léptetése, hiszen az erdő­birtokossági rendszernek ko­moly hagyományai vannak Ma­gyarországon. Jelenleg a hatályos szövetke­zeti- és a gazdasági társaságok­ról szóló törvények keretében lehet erdőre társulást létrehozni, de megoldásként jelentkezik az osztatlan erdő szerződés alapján való erdőgazdasági-, vagy már működő szövetkezeti üzemelte­tése is. Az erdők tulajdonváltozásá­val kapcsolatos kérdésekben az erdőfelügyelőség hétfőn és pén­teken az ügyfélfogadási idejé­ben 8-12 óra között tud felvilá­gosítást adni. Hardi László Erdőfelügyelőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents