Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-21 / 348. szám
1993. december 21., kedd Városaink 9 Komlói körkép Alapítványi támogatás A jövő év első negyedében kiadvány jelenik meg „Híres emberek Komlón” címmel a Városi Honismereti és Városszépítő Egyesület gondozásában. A kiadvány szerkesztője Kiss József tanár, társszerkesztője Páll Lajos. Az egyes fejezetek szerzői dr. Erdődy Gyula, dr. Karádi Kázmémé, Szabó Lajos és Tóth Ferenc. A kiadvány létrehozását a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány 158 ezer forinttal támogatja. Újabb plasztika a Városház téren A Képző és Iparművészeti Lektorátus és a Baranyai Alkotótelepek képviselői a közelmúltban Komlóra látogatva kedvező szakvéleményt adtak Bocz Gyula hosszúhetényi szobrászművész Városház téren felállított, szibériai márványból készített szobráról, s annak jelenlegi eszmei értékét 5 millió 200 ezer forintban határozták meg. A szakemberek szakmailag és később anyagilag is támogatják a művész másik nagyméretű, függőleges jellegű fehérmárvány plasztikájának elkészítését is, amit a már elhelyezett mű azt kiegészítő ellenpontjaként az egykori Le- nin-szobor helyén állítanak majd föl. Karácsonyi klubdélutánok Tegnap délután a nyugdíjas pedagógusok, december 22-én 17 órai kezdettel pedig a Belvárosi nőklub tart műsorral egybekötött karácsonyi klubdélutánt Komlón a Városi Művelődési Központban. A művelődési ház hagyományos szilveszteri bálján a Zengő együttes szolgáltat zenét. ' Közmeghallgatás Hosszúhetényben A közelmúltban közel százan vettek részt a közmeghallgatáson Hosszúhetényben, a művelődési házban. A kanadai érdekeltségű Metán Master Kft. ügyvezetője, dr. Kiss József tartott tájékoztatást a kft. által Hosszúhetény körzetében megkezdett próbafúrásokról. Elmondta, hogy a metán kinyerésének költségeire, gazdaságosságára vonatkozóan várhatóan csak márciusra tudnak végleges adatokkal szolgálni. A közmeghallgatáson beszámoló hangzott el a község jövő évi költségvetéséről is, amelyben kiemelt szerepe lesz a felépítendő szennyvíztelepnek és csatornahálózatnak. A 280 milliós beruházás felerészben pályázat útján nyert állami támogatással épül, első szakaszának kivitelezéséhez már 1994-ben szeretnének hozzákezdeni. Összeállította: Bóka Róbert Karácsonyvárás Gesztenyésben Pillanatkép egy szociális otthonból Az adventi koszorú már a közelgő ünnep hangulatát varázsolja az otthonba Szundi György A karácsony lehet a legszebb és egyben a legkegyetlenebb ünnepünk. Lehet szürke, fájó, ha nem vesznek bennünket körbe szeretteink. Komlón a gesztenyési szociális otthon idős lakói is várják a szeretet ünnepét, az idén is előre énekelgetik a szent énekeket, felállítják a közös karácsonyfájukat, és nagyobb „családi” körben töltik a szentestét. Szokás szerint apró ajándékokat kap mindenki, egymást nemigen ajándékozzák. Az idős asszonyok keze már nem dagaszt tésztát a bejglihez, nem sütnek-főznek, mint régen. A hozzátartozók inkább pénzt kapnak a megtakarított nyugdíjakból, úgy vélik, erre van a legnagyobb szükség manapság. Az otthon 88 lakójából keveset visznek haza az ünnepekre a hozzátartozók, pedig sokuknak hiányzik a család. Nem is akarnak kimenni, rokonok terhére lenni - a szűk lakásokban talán fekvőhely sem akadna számukra. Bent az otthonban már megszokták a hasonló sorsú idős emberek társaságát. A gyerekek, unokák szép számmal látogatják hozzátartozóikat, kóstolót hoznak az ünnepi húslevesből, egyéb finomságokból, amit nagy örömmel fogadnak. Egy-egy mamusz, ruhaféle a családi jézuska ajándéka. Az otthon legidősebb lakója a jó szellemi és fizikai erővel bíró Benkő Jánosné - a kilencvenhat éves Rozika néni - az év utolsó hetét unokái körében tölti. Legnagyobb bánata négyéves unokájának elvesztése, naponta sopánkodik, miért nem inkább őt szólította el a Jóisten. Szániel Istvánná, a bárói családból származó Lili néni nem vár látogatót, nincsenek gyermekei. Nem magát sajnálja, amikor elérzékenyül: méltatlankodik, azokkal együttérezve, akikkel nem törődik senki. Az intézmény vezetője, Nagyági Béláné szívügyének tekinti lakóinak sorsát, egyéni bánásmóddal igyekszik pótolni a családi szeretetet. Akik idekerültek, egy életet számoltak fel - mondja - mindenük abban a csomagban van, amit magukkal hoztak, amikor beléptek hozzánk. És innen már csak egy út van ... Az otthonban a karácsonynak kevesebb érzelmi töltése van, igazi meghatottság kevés az arcokon. Inkább csak emlékeikből élnek, a régi szép időket, ifjúságukat idézik fel. Komoly gond az idősek sorsa, elhelyezésük, amikor már sem a család, sem ők nem képesek teljeskörűen gondoskodni magukról. Ezt az egyre súlyosbodó problémát igyekszik felkarolni az Őszikék Alapítvány, amit három komlói magánszemély - egy orvos, egy színházigazgató és egy szociális ügyintéző - hozott létre három éve. A szerény indulótőke csak a kamataival gyarapodott az évek során. Az alapítók olyan segítőkész, üzleti rátermettséggel rendelkező társat keresnek, aki partner lenne egy régóta dédelgetett elképzelés, a papíron már létező „Óregek faluja” megvalósításában. L. K. Új modell az 501. Szakmunkásképzőben Alkalmazkodni a munkaerőpiac kérdőjeleihez A Komlói 501-es számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola mintegy másfél évtizeden át oktatta a hagyományos módszerrel a lakatosokat, varrónőket, autószerelőket. A munkanélküli pályakezdő szakmunkások számának növekedése is bizonyította, hogy a „futószalag oktatás” nem megfelelő módja korunk szakmunkásképzésének. Nyilvánvalóvá vált, hogy az intézet legfőbb partnereinek, a Carbon Rt-nek és a Mecseki Szénbányáknak válságos helyzete nem nyomhatja rá bélyegét az iskolára, nem ronthatja az oktatás színvonalát. A szakmunkásképző intézet az 1988-89-es tanévben saját erőből ruhaipari tanműhelyt létesített, elindult a 4 éves ruhagyártó szakközépiskolai szak, a leendő nehézipari szakemberek pedig kiegészítő tantárgyakat tanulnak a hagyományos szakmai tárgyakon kívül. A munkaerőpiaci felmérések eredményeire alapozva az 1992-93-as tanévtől férfiruha-készítő, kereskedő, vízvezetékszerelő és fodrászképzés is folyik az intézményben. Kilencedik osztály létesült, ahová az általános iskolából kikerülő, de jövőjükről dönteni nem tudó tanulók jelentkezhetnek. Az ugyancsak ez évtől működő kisipari oktatás a fodrász és karosszérialakatos tanulók komplex képzését szolgálja. Az idei tanévtől az önkormányzat hozzájárulásával elindították a másutt is sikeres 2+2-es modellt. A felvételi után ebbe az osztályba kerülő diákok az első két évben közismereti tárgyakat, heti egy alkalommal szakmai ismereteket tanulnak. A záróvizsga után kell a diáknak eldönteni, melyik szakmát szeretné a következő két évben elsajátítani. Másik kezdeményezésük a dolgozók gimnáziuma esti iskolájának kétéves, intenzív, nappali tagozatos változata. Itt a bejutás feltétele a szakmunkásvizsga és a sikeres felvételi. Önálló, vállalkozni képes szakembereket szeretnének képezni; ezért vállalkozói ismereteket, számítástechnikát, idegen nyelvet, etikát is oktatnak. A gyakorlati oktatást segíti majd a Mecseki Szénbányák területén kialakítandó szakmai bázis - remélhetően már a jövő évtől. L. T. Tizenötéves a Komlói Pedagóguskórus Másfél évtizede, 1978-ban, a Szivárvány madrigálkórus utódjaként alakult meg a Komlói Pedagóguskórus. Egy évvel később szerepeltek a Magyar Rádió Kóruspódiumán, ahol Aranykoszorús minősítést kaptak. Az első sikeres próbálkozások után az addig csak egymásnak énekelgető kis társaság valódi kórussá vált, sorra szerzett díjakat és ezzel együtt elismerést az országban, később külföldön is. A tizenötödik születésnapját ünneplő kórus karnagyával, Szabó Szabolccsal december 17-diki ünnepi hangversenyük után váltottam szót a komlói Ifjúsági Házban.- 1972-ben a ma is működő spirituálé együttes tagjaként kerültem a városba, pályám kezdetén nem is gondoltam arra, hogy karnagy leszek. Azonban az iskolában, ahol magyart tanítottam, százhúsz énekelni vágyó gyerek várt rám. Majd amikor megalakult a madrigál- illetve pedagóguskórus, éreztem, hogy ez a legfontosabb számomra. Noha azóta már a Leő- wey Gimnáziumban tanítok és vezetek énekkarokat, a Komlói Pedagóguskórus nagyon sokat jelent számomra. Olyan értékes emberekkel találkoztam itt, olyan melegszívű, zenerajongókból álló kórust vezethetek Komlón, akiket nem szeretnék elveszíteni.- Kikből áll az együttes?- A kórus a Pedagógusok Szakszervezetének segítségével jött létre, gerincét pedagógusok, diákok alkotják, de bárki a tagja lehet. Felmerült az a rosszindulatú kérdés is, hogy mitől komlói ez az együttes, amikor a 45 énekes közül 16-an pécsiek vagy a környező település lakói. Én azt mondom, nem a név, hanem az a fontos, hogy e kórus ennyi éven át együtt maradt.- Nemrég egy jelentős utazásuk elmaradt.- Nagyon fájó pontunk az elmaradt kanadai út. Nemcsak azért, mert nem láthattuk ezt a gyönyörű országot, hanem mert nagyon rangos fellépés lett volna. Az országból egyedül a mi kórusunkat hívták meg a Magyar Napokra. Göncz Árpád köztársasági elnök vitte le a lemezünket bemutatni, minden meg volt szervezve, de az utazáshoz szükséges 5 millió forintból nekünk csak félmilliót sikerült összegyűjteni. Igaz, nincs okunk panaszra, csaknem minden európai országba eljutottunk az évek során, legutóbb Erdélyben voltunk. De nem az utazás a fontos, szeretünk együtt énekelni, boldog pillanatokat szerezni a közönségnek itt az Ifjúsági Házban vagy a Mániái templomban éppúgy, mint Belgiumban vagy Olaszországban. Leirer Tímea Magánpatika a városközpontban Az új Zöldkereszt Gyógyszertár ízléses bútorai Böröcz István pécsi asztalosmester kezemunkáját dicsérik. Fotó: Szundi Gy. Várhatóan Komló egyik legforgalmasabb patikája lesz a Zöldkereszt Gyógyszertár, amely az elmúlt hét végén nyitotta meg kapuit a Mecseki Szénbányák Fa. városközpontban lévő trösztirodájában. Tulajdonosa, Okos Józsefné korábban a Petőfi téri gyógyszer- tár vezetője volt, az idén nyáron kezdte meg a patika létrehozását magánerőből, családi összefogással, míg a megfelelő gyógyszerkínálat kialakításához a társadalombiztosítás 3 millió forintos előleggel járult. A betegeket szolgáló új létesítmény dolgozóit elsők közt dr. Várszegi László megyei főgyógyszerész köszöntötte, az üzlet avatásánál a szalagot dr. Tihanyi László városi tisztifőorvos vágtáját. így a második helyi magángyógyszertár megnyitásával ötre emelkedett a patikák száma Komlón. Elhelyezése különösen szerencsés, mivel itt a trösztépületben családi orvosi szolgálat, ortopédia, pszichológiai szakrendelés, reumatológia és menthálhigiénés gondozó is működik. A Független Szalon tagjai Komlón Képek jelenidőben A közelmúltban „Fakír- képző” címmel regénye jelent meg Kordás Józsefnek, de a komlói Pártok Házában napokban megnyílt tárlata arról tanúskodik, hogy elsősorban festői ambíciói miatt érdemel figyelmet eddigi munkássága. Kordás József 1952-ben született Pusztaszeren, kereskedelmi szakközépiskolát végzett, majd Komlóra kerülve a festészetét megalapozó mesterségbeli tudást többek közt Pandúr József főiskolai adjunktus pécsi szakkörében igyekezett elmélyíteni. Több közös kiállítás után tavaly a pécsi Nevelők Házában rendezhette meg első önálló tárlatát. Az akkoriban megalakult, több mint 200 művészt számláló Független Magyar Szalon tagja, és kilencedmagával alapító tagja a Nógrád megyei Bujákon szerveződött Glatz Oszkár Képzőművészeti Szabadiskolának is. Az idén februárban Kecskeméten a Sportcsarnokban mutatta be munkáit, majd a közelmúltban Budapesten a Stefánia Galériában egy nemzetközi tárlat meghívottja volt. Kordás József festészetét a Kapoly Alapítvány és vállalkozók támogatják - a Tribu Kft. segítette az említett regény megjelentetését. A látogatók a múzeum kiállítótermében tekinthetik meg absztrakt, a sárga, a kék és a vörös dinamikájára épülő, a müncheni expresszionisták tempe- ramtumát és Kandinszkij kom- pozíciós felfogását felidéző képeit, melyek sok szempontból még kiforratlanok, zavarbaej- tően kuszák, míg a legjobb művek (Magyarország 56, A köztársaság kikiáltása), egy vérbeli koloristát tükröznek. B. R. Tanyázott-e farkas Komlón? A komlói településtörténeti konferencián elhangzott, hogy a „Farkaslik”” elnevezés esetleg arra utal, hogy a harmincas években farkasok tanyáztak volna Komlón. Fazekas Imre zoológus, a Komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetője sokak érdeklődésére válaszolva szerkesztőségünknek küldött levelében kifejtette, hogy az említett feltételezést a kutatások nem támasztják alá. A canis lupus hazai elterjedéséről 1989-ben jelent meg egy alapos tanulmány és a 89 magyarországi' példányt feltáró vizsgálatok egyetlen komlói előfordulásról sem tudnak. Föltételezhető - a szakcikknek csak a tanulságát van módunk röviden összegezni -, hogy a hipotézis, miszerint a „Farkas-lik” a 30-as években itt Kordás József munkáit a Városi Helytörténeti Múzeum emeleti is előforduló állatról kapta kiállítótermében tekinthetik meg az érdeklődők. volna a nevét, nem bizonyított.
