Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-21 / 348. szám

8 üj Dunántúli napló Magazin 1993. december 21., kedd Továbbtanulásról szülőknek, gyermekeknek Döntéskényszerben A jogszabályok egyértel­műen kimondják, hogy a tan­kötelezettség 16 éves korig ter­jed. A 14-15 éves fiatalok és szüleik tehát döntéskényszer­ben vannak: a következő he­tekben konkrét elhatározásra kell jutniuk, hogy milyen isko­latípusban, hol kívánnak to­vább tanulni. Ezzel kapcsolat­ban azonban néhány gyakorlati követelménnyel és feladattal is tisztában kell lenni. A főbb tudnivalók a következők: 1. Középiskolába, szakmun­kásképzőbe azok a nyolcadik osztályt végzett tanulók vehe­tők föl, akik a felvétel naptári évében még nem töltötték be 17. életévüket és a választott szakma egészségügyi követel­ményének megfelelnek. 2. Gimnáziumba elsősorban azoknak a fiataloknak célszerű jelentkezniük, akik felső fokon szeretnék folytatni tanulmá­nyaikat. 3. Ha a gimnáziumban spe­ciális tagozatú osztályok in­dulnak, a tagozat kiválasztása­kor feltétlenül érdemes mérle­gelni a gyerek érdeklődését a tagozaton tanulandó tárgy iránti képességeit. 4. A szakközépiskolák a ha­tározott szakirányú érdeklő­dést, tehetséget felmutató gye­reknek adnak lehetőséget egy-egy szakma alapjainak el­sajátítására, szakirányú felső­fokú tanulmányok megalapo­zására. 5. A szakmunkástanuló isko­lák ma még a közvetlen mun­kavállalást készítik elő; így 3 év alatt egy-egy szakma elsajá­títását ígérik az odajelentke- zőknek. 6. Az általános iskolásoknak az iskolában kell jelentkezniük továbbtanulásra a Tü 819. sz. .Jelentkezési lap továbbtanu­lásra” jelzésű nyomtatvány kitöl­tésével. Minden tanulóról csak egy lap tölthető ki, de ezen a szü­lők több középfokú oktatási in­tézményt jelölhetnek meg. 7. A szakképzési intézmé­nyekbe jelentkezőknek ajánla­tos néhány alapvető (szem-, hallás-, szív-, gerinc-, allergia-, » stb.) vizsgálatot még a jelent­kezési lapok kitöltése előtt el­végeztetni. 8. A legtöbb tanintézet fel­vételi, szakmai alkalmassági vizsga alapján választja ki di­ákjait. Maguk az iskolák dön­tenek a felvételi követelmé­nyekről, a felvétel módjáról. 9. A felvételről a középisko­lák értesítik az érintetteket, el­utasítás esetén pedig ők továb­bítják a jelentkezési lapot a 2., 3 helyen jelölt iskolákba. 10. A jelentkezési lapokat az általános iskolák 1994. február 15-ig továbbítják az első he­lyen megjelölt középfokú isko­lákba. A lapot együttélő szülők esetében elég az egyik szülő­nek aláírnia; ha külön élnek, mindkettőjük aláírására szük­ség van. Kecsmár Ilona Kossuth Lajos emlékezete címmel nyílt kiállítás december 17-én az Evangélikus Országos Múzeumban. Kossuth Lajos halálának centenáriuma alkalmából rendezett kiállítást Sza­bad György, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Vénülő Kelet-Európa Elektromos autók az olimpián Atlanta, a következő olimpia városa új látványossággal gaz­dagodott. Tudományos és Mű­szaki Múzeumában, a SciTrek- ben, ünnepélyesen felavatták az elektromos autók új országos kutatóközpontját. A georgiai elektromos művek és tíz más, zömmel energetikai vállalat szponzorálta a központ létrehozását, azzal a meghirde­tett céllal, hogy felvegyék a harcot az elektromos autó terje­dését gátló tényezőkkel. Napjaink elektromos autója jó esetben száz kilométert tud megtenni az akkumulátorok cseréje nélkül.Teijedését ma még akadályozza a megszokás, az az elterjedt 'vélemény, hogy az elektromos autó legfeljebb a golfpályára való. A SciTrek látogatói az elekt­romos autók prototípusai mel­lett láthatják majd az üvegfalak mögött folyó akkucserét, az új­ratöltést és az elektromos autók szervizelését is. Az új központ felavatói emlékeztettek rá, hogy Henry Ford - mielőtt csaknem egy évszázada hozzálátott a gépkocsi tömeggyártásához — felesége, Clara tanácsára egy ideig foglalkozott az elektromos autóval is, mint lehetőséggel. Mára beértek a feltételek, hogy ez a műszaki megoldás tért hódíthasson. Főként Kali­forniában, ahol egy 1990-ben elfogadott törvény értelmében 1998-ig el kell érni, hogy az el­adott autók 2 százaléka egyálta­lán ne szennyezze a levegőt. 2003-ra pedig már az eladott gépkocsik tíz százalékától vár­ják el, hogy megfeleljen e krité­riumnak. Európa keleti felében és a volt szovjet utódállamokban se­regnyi egyéb gond mellett a gyorsan öregedő népesség miatt is főhet már a feje a politikacsi­nálóknak - állítja az Egyesült Államok Népszámlálási Irodája által kiadott jelentés. A december elején megjelent tanulmány becslése szerint 2025-re ezen országok lakossá­gának egyötöde eléri, vagy meg is haladja a 65 esztendős kort. Ez azt jelenti, hogy a következő harminc évben megkétszerező­dik a 65 éven felüliek száma. Je­lenleg még csak 10 százalék kö­rüli az említett mutató - állítják a szerzők a 22 országból össze­gyűjtött adatok alapján. Az öregedő lakosságban a nemek aránya is egészségtele­nül eltolódik a kontinens keleti felén. A nők száma jelentősen meghaladja a férfiakét: egy 1990-ben született orosz le­ányka nagy valószínűséggel tíz évvel éli majd túl élete párját. Az egykori Szovjetunió és Európa volt szocialista országa­iban 1992-ben a világ öregjei­nek 12 százaléka, összesen 41 millió idős ember élt. Jelentős különbségek mutatkoznak azonban a tanulmányban vizs­gált egyes országok között. Az 19y0-es adatokat alapul véve Magyarország vitathatatlanul korelnök. Lakosságának ugyanis 13,4 százaléka töltötte be a 65. esztendejét, s ezzel az aránnyal négy évvel ezelőtt lett listavezető. Bulgária 13 száza­lékkal követte, s az egykori Vége a bizsukorszaknak Sokan így kommentálják a párizsi nemzetgyűlés határoza­tát, amelyben a honatyák - az Európai Közösség szabályainak egységessé tételére hivatkozva - engedélyezték, hogy a jövő­ben 18 karátosnál kisebb arany­tartalmú ékszereket is aranyként árúsítsanak a francia üzletek­ben. Ezzel a nemzetgyűlés egy közel két évszázados törvényt helyezett hatályon kívül: ugyanis még a francia forrada­lom idején, 1797-ben döntöttek úgy az akkori törvényhozók, hogy 18 karátban szabják meg az „arany” kategória alsó hatá­rát. Franciaországban drágák voltak az aranyékszerek: ez magyarázza, hogy nagy karriert futottak be az olcsóbb bizsuk. Csehszlovákia már csak az ötö­dik helyet mondhatta magáénak 11,8 százalékával. Románia, Lengyelország és Oroszország 10 százalékkal a középme­zőnybe szorult, Tádzsikisztán és Türkmenisztán pedig keve­sebb mint 4 százalékkal a sor végén kullogott. A következő negyedszázadra előre tekintve a jóslatok meg­döbbentő adatokkal szolgálnak. A népesség elöregedése az ame­rikai jelentés szerint oly mér­tékben felgyorsul, hogy a most még fiatalos kaukázusi köztár­saságokban több mint 200 szá­zalékkal szaporodik meg az idősek száma, és Magyarorszá­gon is - a jelenlegi helyzethez képest - várhatóan 68 százalé­kos emelkedés következik be. Az UNESCO Béke Alapítványának elismerését nyújtotta át Teréz Anyának Calcuttában a világszervezet főtitkára. A 83 éves Teréz Anya fáradhatatlan erőfeszítéseit kívánták elis­merni, amit a szegények és gazdagok közötti elkülönülés felol­dásáért tesz. Konyhai titkok Az ünnepek előtti napokban a háziasszonyokra nyújtott „műszakok” várnak a konyhá­ban. Ezernyi gondjukon-dolgu- kon talán könnyíthet néhány régi gazdasszonyi műhelytitok fölelevenítése. Az ünnepi finomságok egyike bizonyára sok családban a torta lesz. A csokoládé-öntet - a háziasszony legnagyobb bosszúságára - a szeleteléskor rendszerint alaposan széttöre­dezik, pedig ez a „baleset” megelőzhető, ha kikeverésekor a masszába egy kanál joghurtot teszünk. Ha a tortára habot is szánunk, a tojásfehérjébe ke­verünk kevéske citromot. Ettől nem topped össze, hanem ma­gas és kemény marad a hab. A legjobb háznál is megesik, hogy odakozmál, esetleg leég az étel. Ha már nincs sem idő, sem alapanyag új fogást készí­teni - menteni kell a menthetőt. Új lábosba kell áttenni az étel legkevésbé károsodott részét, s abban jókora vöröshagyma tár­saságában folytatni a főzést. Legnépszerűbb fűszernövé­nyünk egyik jó tulajdonsága ugyanis, hogy erős aromájával elnyomja, szinte észrevehetet­lenné teszi a kozmás étel kel­lemetlen mellékízét. Ha mazsolát teszünk a tész­tamasszába, sütés közben le­süllyed, azaz a sütemény aljára kerül. Ha azonban az ízes sze­meket előzőleg pici lisztben megforgatjuk, a még viszony­lag híg masszában is helyükön maradnak. Bosszúságot okozhatnak a jóval a fölhasználás előtt vásá­rolt citromok: még a vastag hé- juak is beszáradnak, veszítenek nedvtartalmukból. Ha viszont a fonnyadóban levő déligyümöl­csöt negyed órára forró vízbe rakjuk, valósággal megifjodik és ismét lédús lesz. Az egymást követő ünnep­napokra minden háziasszony bőven tárol kenyeret, péksüte­ményt, de a zsemle, a kifli, a fölvágott vekni elég gyorsan száradni kezd. Ha az öregedő kenyeret előbb rövid időre ned­ves kendőbe csavarjuk, majd 20 percre a meleg sütőbe rakjuk, olyan lesz, mintha frissen hoz­tuk volna a péktől. Ugyanezt az eljárást a péksütemények min­den vállfájánál is sikerrel al­kalmazhatjuk. Géntérkép Meddig élnek barátaink ? A kutyaélet egy éve hét „emberévnek” felel meg Aki elhatározza, hogy belép a kutyatartók sok százezres tábo­rába, két dologgal tisztában kell lennie. Az egyik: négy lábú ba­rátjáról előreláthatóan hosszú ideig, éveken át kell gondos­kodnia. A másik: évek múltán egy napon már nem vidám, hancúrozó kölyökkutya, hanem morózus, rigolyás idős jószág lesz a társa ... Valójában mennyi a kutyák élettartama? Az átlagos életkor ugyan fajtánként változó, de nagyjából 12-15 év. (A leg­hosszabb földi lét állítólag egy ausztráliai Bluey nevű ebnek adatott meg, amely 1939-ben 29 éves és 5 hónapos korában múlt ki.) Legrosszabbak a do­gok és a masztiffok kilátásai: e fajták várható élettartama leg­feljebb 10 esztendő. Legtovább a tibeti fajták, például a tibeti terrierek élnek, amelyek akár 20. születésnapjukat is megün­nepelhetik. A nálunk gyakoribb fajták - az uszkár, a boxer, a spániel, a szetter, a németjuhász - életko­rának felső határa 15 esztendő; a tacskók ennél valamivel ma­gasabb kort is megérnek. Jóval nagyobbak az eltérések az ivaréretté válás időpontjá­ban. íme, egy rövid lista erről: pe­kingi palotakutya 9 hónap, tacskó 12 hónap, foxterrier 12 hónap, spániel 12 hónap, uszkár 12 hónap, szetter 14 hónap, bo­xer 15 hónap, német juhász 15 hónap, dog 18 hónap. A közhit szerint a kutyaélet 1 éve 7 „emberévnek” számít - ez azonban tévedés. Jobb közelí­tés, ha azt mondjuk, hogy az első év 12, minden további pe­dig 7 évnek felel meg. Ilyen­formán az 1 éves kutya 12 éves gyerekkel, a 3 éves 26 éves fia­talemberrel, a 8 éves pedig 60-on túli idős emberrel hason­lítható életkorban össze. Az újabb kutatások - ame­lyek az öregedési kritériumok, pl. az anyagcserefunckiók vizs­gálatain alapulnak - azt mutat­ják, hogy a kutyák az első 2 év­ben gyorsabban korosodnák, mint később. Az e vizsgálatok nyomán készült összehasonlító táblázat szerint: 6 hónap (kutyánál) 10 év (embernél), 8 hónap - 13 év, 1 év - 15 év, 2 év - 24 év, 4 év - 32 év, 6 év - 40 év, 8 év - 48 év, 10 év - 56 év, 12 év - 64 év, 14 év - 72 év, 16 év - 80 év. Francia tudósoknak sikerült első alkalommal előállítani az ember öröklött tulajdonságai­nak szinte teljes térképét. A „géntérkép” a DNS-lánc már ismert részleteinek összeállítá­sával született és segítségével az öröklött betegségek informá­cióját hordozó szegmensek tíz­szer gyorsabban megtalálhatók, mint a térkép nélkül - jelentette be Párizsban a „Jean Daus- set-CEPH Alapítvány” kereté­ben dolgozó szakértők nevében Dániel Cohen. Az új géntérkép 83 százalé­kos „készültségű”. Segítségével könnyebben lokalizálhatok és azonosíthatók az öröklött beteg­ségekhez vezető génmeghibá­sodások. Ezenkívül mérföldkö­vet jelent az öröklött tulajdon­ságok teljes felderítéséhez. A francia kutatócsoport eddig csak a géntérkép 33 ezer egyedi szakaszát dokumentálta. Az egyedi szakaszokat egymáshoz tudták illeszteni, ezáltal most egyértelműen megállapították azok egymáshoz viszonyított helyzetét is. Ebdemográfia

Next

/
Thumbnails
Contents