Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-20 / 347. szám

1993. december 20., hétfő Hazai körkép üj Dunántúli napló 9 Duna-híd épül Szekszárdnál Hossza 992 méter lesz Koncessziós szerződés alap­ján épül új Duna-híd Szekszárd térségében. A hozzá csatlakozó 20 kilométeres úttal együtt több mint 12 milliárd forintba kerül. A szerződést a szekszárdi me­gyeháza dísztermében írta alá Schamschula György közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter, Spiro Agius, a Szek­szárdi Duna-híd Konzorcium elnöke, Apáthy Endre, a Hídé­pítő Rt. vezérigazgatója és Pal- lay Tibor, a Betonútépítő Rt. vezérigazgatója. A több lépcsős versenytár­gyalás győztese a GTM Interna­tional nevű francia cég által ve­zetett konzorcium lett, amely­nek tagja a Betonútépítő Rt., a Hídépítő Rt., valamint - vezető pénzügyi tanácsadóként - a Bank of Amerika. A társaság az építés pénzügyi finanszírozá­sára, kivitelezésére és a fenntar­tásra vállalkozott. A tervek sze­rint az építkezés első fázisa, a kétszer egysávos út és a híd 1997-re készül el. A következő szakaszban a második út- és hídpálya megvalósítására kerül sor akkor, amikor azt a projekt bevételei önfinanszírozó módon lehetővé teszik. A koncesszió időtartama 35 év, a hídon való áthaladásért használati díjat kell majd fizetni. Az építkezés első szakasza lesz az ország déli területein végighúzódó, tervezett au- tóút-gyűrűnek. A teljes kiépítés megteremti majd ennek a terü­letnek a kapcsolatát a nyu­gat-európai úthálózattal, to­vábbá az M5-ÖS autópályához kapcsolódva - a Közel-Kelettel és Görögországgal. Az MTI tudósítójának érdek­lődésére Pallay Tibor, a Beton- útépítő Rt. vezérigazgatója el­mondta: a nagy munkán folya­matosan 250-300 ember dolgo­zik majd, időnként pedig ennek a kétszerese is és a gazdaságos- sági szempontok azt kívánják, hogy minél több legyen közöt­tük olyan, aki a szekszárdi tér­ségben lakik. A beruházás tehát várhatóan jó munkalehetőséget teremt sok helyi szakmunkás számára. Az új híd teljes hossza 922 méter, a két pillér közötti távolság 188 méter, ez lesz te­hát Magyarországon a legna­gyobb nyílású feszített vasbeton híd. Várhatóan 1994-ben elkezdődhet a Ferihegy II. terminál további két moduljának megépítése. A terveket Jakrics Ervin Ybl-díjas építész (KÖZTI Rt.) készítette, amelyben többek között egy 250 szobás szálloda és kereskedelmi központ is szerepel. Felvételünk a terv modelljét mutatja be. December 13-án Gyöngyösön avatták fel azt az új, digitális távbeszélő központot, amely Gyöngyös és Hatvan térségében 23 ezer új telefonállomás bekötését teszi lehetővé az elkövetke­zendő években. Képünkön: Mr. Carl Henrik Ström, az Ericsson Telecom AB alelnöke a köz­ponttal ismerkedik. Bankbotrány Sopronban A kár két milliárd forint Útavatás Borsodban Külföldi szemmel Magyar „tartomány”? A keddi szlovák napilapok többsége első oldalon ír arról, hogy a szlovákiai magyarok „saját provinciát” (tartományt) akarnak kikiáltani. Ivan Gasparovic, a parlament elnöke a Michal Kovác állam­fővel és Vladimír Meciar mi­niszterelnökkel folytatott rend­szeres hétfői megbeszélése után azt mondta: „Dél-Szlovákiában a helyzet olyan komoly, hogy azt nem lehet egy kézlegyintés­sel elintézni. ” Gasparovic abban látja a helyzet komolyságát, hogy a Csallóközi Falvak és Városok Társulása december 6-i helyzetelemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ja­nuár 8-ára Révkomáromba, nagygyűlésre hívja a választott közigazgatási és parlamenti képviselőket. Szlovák értelme­zések szerint az Európa Tanács 1201. számú ajánlása értelmé­ben ez a nagygyűlés Szlovákia határain belül „önálló magyar történelmi provinciát” lenne hivatott létrehozni. A Csallóközi Falvak és Váro­sok Társulása a szlovákiai ma­gyar parlamenti koalíció támo­gató egyetértésével már hosz- szabb ideje próbál törvényes ke­retet találni annak a szándék­nak, hogy elkerülhetővé tegyék a Szlovákia területi-közigazga­tási átalakításának tervezetében rejlő veszélyt. A társulás, illetve a magyar koalíció úgy látja, hogy a tervezet közelgő megva­lósítása a szlovákiai magyaro­kat minden következményével együtt .jóvátehetetlen statiszti­kai hátrányba juttatná.” Ludovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, a parlament alelnöke kijelentette: ha bizonyossá válik, hogy való­ban provinciát akarnak létre­hozni, akkor „azt egyértelműen államellenes tettnek kell minősí­teni. ” A legfőbb politikai veze­tők rendszeres hétfői megbeszé­lésén azt ajánlották Michal Ko­vác köztársasági elnöknek, hogy az ügyben személyesen kezdeményezzen megoldást. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a mozga­lom parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek nyilatkozva azt erősítette meg, amiről hétfőn késő este is véleményt nyilvání­tott a szlovák televízióban: nemzetiségi kérdés korántsem kezelhető az ország kizárólagos belügyeként, hiszen a kérdés a térség egyik fontos biztonsági tényezője is egyben. Hangsú­lyozta, hogy az Együttélés programja szerint szükséges a komplex nemzetiségi struktúra kialakítása, mely az önigazga­tás valamilyen elfogadható mó­dozatát is magába foglalja. „Mint alulról jövő kezdemé­nyezést, nincs okunk nem tá­mogatni azt, amit a régió társu­lása szorgalmaz.” Előzetes letartóztatásban van W. József, az Országos Kereskedelmi Bank Soproni Regionális Fiókjának igazga­tója, mert azzal gyanúsítják, hogy az egyik szereplője a nagy vihart kavart bankbot­ránynak - hangzott el a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság gazda­ságvédelmi osztályának sajtó- tájékoztatóján. A soproni fiók igazgatóját nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és vesztege­tés bűntettével gyanúsítják. Többször is fedezet nélkül nyújtott hitelt a más bűncse­lekményekért jelenleg börtön- büntetését töltő P. Miklósnak, aki a szívességekért cserében telket vett Sopronban W. Jó­zsef családjának, márkát adott külföldi üdülésükhöz, s ígérete szerint többmillió forinttal tá­mogatta volna házépítésüket. P. Miklós a 80-as években szökött külföldre hamis útle­véllel, mert Budapesten csalás miatt eljárást folytattak ellene. A 90-es évek elején azonban német és magyar állampolgár­ságú vállalkozóként, Nicolaus Peitler névre kiállított útlevél­lel hazalátogatott, sőt minimá­lis tőkével cégeket is alapított. Meg akarta vásárolni a győri Ringa Húsipari Vállalat sop­roni gyárát is. El is különítte- tett húszmilliós foglalót és lét­rehozott egy részvénytársasá­got. A felügyelő bizottság el­nökének W. Józsefet kérte fel, akinek mindjárt adott is egy Mercedest személyi haszná­latra. P. Miklós ezek után a banki gyakorlatban szinte példátlan módon órák alatt kapott het- venmillió forint kölcsönt, he­tekkel később pedig újabb negyvenet. Fedezetként előbb külföldi részvénycsomagját kínálta fel, ám ezeket nem le­hetett elfogadni, hiszen a tőzs­dén sem voltak bevezetve. Ek­kor 19 ezer tonna morzsolt ku­koricát ajánlott fedezetként. Minderről egy volt tsz-elnök - mint később kiderült, fiktív - igazolását is bemutatta. A Ringa gyárát végül is nem tudta megvenni, ám újabb hite­lekre volt szüksége. W. József készpénzt ekkor már nem adott, viszont aláírta P. Miklós cégeinek 250 millió forint ér­tékű váltóit. Ezzel tulajdon­képpen fedezetet vállalt arra, hogy ha a váltóadós nem fizet, akkor a pénz a bankon behajt­ható. P. Miklós a váltókra más pénzintézetektől is nagyobb összeget vett fel. A rendőrség szerint a tartozások visszafize­tésére igen csekély az esély. A rendőrség a német és ma­gyar állampolgárságú vállal­kozó több ingatlanát lefoglalta, zár alá helyezett egy repülőgé­pet, két helikoptert és keresi a Dunán horgonyzó luxus-jacht­ját is. A pénzintézeteket, gaz­dasági társaságokat, magán- személyeket ért kár mintegy kétmilliárd forint. Tíz kilométer hosszúságú új útszakaszt avatott fel a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Domaházán Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium államtitkára. Az út 55 kilométerrel rövidíti meg az Ózd és Salgótarján kö­zötti távolságot. Mint az ünnepélyes átadáskor elhangzott: a kormány az elma­radott térségek felzárkóztatá­sára vonatkozó határozatában döntött az út megépítéséről, amely megteremti a közvetlen közúti összeköttetést Borsod és Nógrád megye között. A csak­Borsodi Sörgyár Rt. gyártja es forgalmazza a Holsten Bier és Pils söröket. Eckhard Koll, a Holsten-Brauerei AG vezér- igazgatója elmondta, hogy tíz évi együttműködés után döntöt­tek úgy, hogy korábbi li- szensz-partnerük a Nagykani­zsai Sörgyár helyett a további­akban a Borsodi Sörgyár Rt.-vei működnek együtt. A jövőre kezdődő ma­gyar-német segélyprogram elő­készítéséről tárgyalt Budapes­ten Bogár László külgazdasági államtitkár és Walter Kittel, a bonni szövetségi gazdasági mi­nisztérium államtitkára. Megbeszéléseik végeztével sajtótájékoztatót tartottak, ahol elmondták: az 50 millió márkás pénzsegéllyel együtt az elmúlt évben Magyarország 120-130 millió márka összegű vissza nem térítendő támogatást kapott a német kormánytól. A német segélyből körülbelül 60 millió márkával mintegy 200 projektet támogattak, elsősorban az okta­nem 64 millió forintos beruhá­zással megépült szakasszal Ce- red és a Hangon völgy tíz sú­lyos foglalkoztatási gondokkal küzdő községét is bekapcsolják az országos forgalomba, elérhe­tővé teszik a turisztika számára a természeti szépségekben bő­velkedő vidéket, s ugyanakkor mentesítik a 25-ös és a 26-os számú főutat. A Miskolci Úté­pítő Kft. kivitelezésében két hónap alatt elkészült út megépí­téséhez szükséges pénz 90 szá­zalékát a költségvetés adta, 5 millió forinttal pedig a helyi önkormányzatok járultak hozzá. Otto Bachl, a Borsodi Sör­gyár Rt. vezetője közölte, hogy évente 250 ezer hektoliter Hols­ten sört kívánnak főzni, míg az alkoholmentes fajtát, a Holsten Prémiumot Németországból importálják.A Holsten sörök megjelenési formája is megújul, s ez nem csak a címkére és az üveg kialakítására vonatkozik, hanem az egész marketing munkára. tás, a továbbképzés és az átkép­zés területén. Az IPOSZ-szal közösen létrehoztak egy okta­tási központot, ahol többek kö­zött komputeres képzést biztosí­tanak. Jövőre mintegy 20 millió márka segélyre számíthat az or­szág, s az NGKM szerint ezt az összeget főként az infrastruk­túra, a privatizáció, a kutatás és fejlesztés területein, valamint az agrárszektorban célszerű fel­használni. Prioritást élveznek minden területen az újonnan alakult kis- és középvállalkozások,amelyek erre igényt jelentenek. Új főszerkesztő a Népszavánál Januártól - Kereszty András személyében - új főszerkesztője lesz a Nép­szavának. Deák András, a jelenlegi főszerkesztő az MTI-nek elmondta: a kölcsönös megállapodás alapján szüle­tett döntés szerint a jövőben a Népszava első külföldi tudósítójaként Brüsszelből az egész nyugat-európai térség híreit küldi lapjához. Főszerkesztőségének idő­szakában növekedett az új­ság példányszáma, több lett az előfizető. Kereszty And­rás, a Griff gazdasági heti­lap főszerkesztőjeként dol­gozott az utóbbi időben. Gheorghe Popilean az Oninvestről Megbukott a kolozsvári csoda Tízezrek siratják a pénzüket Gheorghe Popilean román vállalkozó úgy segítene a csődbe jutott Oninvest cég ká­rosultjain, hogy magyar pénz­intézeteket vonna be saját cé­gei befektetői közé. A vállal­kozások gazdálkodnák ki a ká­rosultak pénzét. Gheorghe Po­pilean a kormány és az önkor­mányzatok közbenjárását sze­retné kérni, hogy felvehesse a tervéhez szükséges banki hitelt - mondta Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a vállal­kozó. Emellett még számos más megoldási mód is kínálkozik, s Gheorghe Popilean közölte: a romániai Caritas károsultjait is kártalanítani kívánja. A vállal­kozó elmondása szerint öt ex­port-import céggel rendelkezik Romániában, Ausztriában, Franciaországban, Thaiföldön és Magyarországon. Ezek ol­csó árukat kutatnak fel többek között Ázsiában, és ezeket nagy haszonnal értékesítik. A magyarországi cége, a 130 mil­lió forintos vagyonú GY and GYP Kft. - melynek irodája a csődbe ment Oninvesttel egy épületben található - szeptem­ber óta gyűjti a kisbefektetők pénzét, és ezt kereskedelmi te­vékenységre fordítja. Befekte­tőiknek havi 10, több hónapos lekötésnél pedig 210 százalé­kos kamatot ígérnek. Gheorghe Popilean az Oninvest-befektetők kártalaní­tására a már említett állami és önkormányzati közbenjárás révén 2 milliárd forint hitelt szeretne felvenni magyar pénz­intézetektől. Ebből, mint mondta kigazdálkodja a kárta­lanításhoz szükséges mintegy 800 millió forintot, s maga is haszonra tesz szert. Rámutatott arra is: Magyarországon jól megy az üzlet. A GY and GYP-nél december 15-én pél­dául több, mint 3,5 millió fo­rintot helyezett el 15 befektető, ami megfelel romániai vállal­kozása napi forgalmának, de egy magyar befektető átlag tíz­szer annyi pénzt hoz, mint egy román. Kiderült, hogy a befektetés körülményeiről nem készítet­tek részletes tájékoztatót, mert - mint Gheorghe Popilean elmondta - erre még nem volt idő.A cég vezető kereske­delmi partnereiről nem kívánt információt adni, azzal az in­dokkal, hogy ez árt az üzlet­nek. A GY and GYP rövidített tájékoztató anyagán Gheorghe Popilean neve után az áll: közgazdász professzor. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdére az volt a válasz: a cég- tulajdonos magánúton okta­tott Romániában. A sajtótájékoztatón a vál­lalkozó több testőrrel jelent meg. Ezt azzal magyarázta: életveszélyes telefonfenyege­tést kapott, azonkívül romá­niai politikai szerepvállalása miatt is van mitől félnie. Holsten-sör Borsodból Jövő év január 1-jétől a bocsi Húszmillió márka kis- és középvállakozóknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents