Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-18 / 345. szám

1993. december 18., szombat Gazdaság uj Dunantüli napló 7 így is lehet. Békés egyezkedők a reménypusztai földárverésen. Fotó: Szundi György Botrányba fulladt árverések Kővágószőlősön ismétlés csak jövő tavasszal Innovációs iroda nyílott Pécsett Pénzbeli segítséget nyújt a régió legjobb ötleteinek megvalósításához November 30-án és decem­ber 1-jén az árverezők magatar­tása miatt botrányba fulladt Kő- vágószőllősön a Baranya Me­gyei Kárrendezési Hivatal két árverése. A helyi résztvevők a nem lakóhely szerinti jogosul­tak jelenlétét nehezményezték, viselkedésükkel fizikailag tet­ték lehetetlenné az árverés sike­res lebonyolítását. A lebonyolí­tók testi, és az általuk alkalma­zott tecnika épségében ugyan nem okoztak kárt, az árverésve­zető azonban így is jobbnak látta felfüggeszteni az eljárást. December 2-án a Bakonya környékén kijelölt földeket ár­verezték Kővágószőllősön - az előző napi botrányok megismét­lődésétől tartva a hivatal rendőri jelenlétet kért és kapott erre az alkalomra. Beavatkozásra okot adó esemény azonban nem tör­tént ezen a napon. A két sikertelen árverés mel­lett nem lehet szó nélkül el­menni. A sajnálatos esetet így kommentálta lapunknak dr. Kóbor Béla, a Baranya Megyei Új MKB-fiók Veszprémben A Magyar Külkereskedelmi Bank megnyitotta veszprémi fiókját, a város egy műemlék épületében. Az új kirendelt­séggel közelebb kerül ügyfele­ihez, a K-Ny-i kereskedelem­ben egyaránt érdekelt Vesz­prém, Fejér és Zala megyei nagy- és középvállalkozások­hoz. Az automata pénzváltó és széf-szolgáltatást a Bala- ton-partra érkező vendégek is igénybe vehetik. A későn záró üzleteknek a bank éjszakai tre­zor szolgálatot is biztosít. Kárrendezési Hivatal vezetője: Hivatalunk a mai napig 1240 árverést tudhat a háta mögött, eredményesen. Eddig azonban nem találkoztunk hasonló ma­gatartással, pedig számos eset­ben árvereztünk olyan területen, ahol ugyanilyen volt a felállás, mint Kővágószőllősön és Kő- vágótőttösön. így juthattak földhöz pécsiek, illetve a me­gye, az ország más vidékeiről érkezett árverezők Görcsöny- ben, Reménypusztán, Bogádon, Újpetrén, és korábban két ízben Kővágószőllősön is. Az ide vo­natkozó 1991. évi törvény 21. szakasza úgy rendelkezik a jo­gosultságot illetően, hogy a szövetkezeti földek árverésén azok vehetnek részt, akiknek földjük a szövetkezet tulajdo­nában van, akik 1991 január 1-jén tagjai voltak a szövetke­zetnek, illetve az állandó lakhe­lyük ott van, ahol árvereznek. Tudomásom szerint a törvény­hozóknak nem áll szándékában változtatni a jogszabályon, amit annak idején kellő körültekin­Nem kell megújítaniuk ké­relmeiket azoknak, akik az álta­lános forgalmiadó-fizetés szempontjából a speciális adó­zási módot kérelmezték. A kereskedelmi szállás­hely-eladási tevékenységnél, a bolti kiskereskedelemben, va­lamint a mezőgazdasági tevé­kenységet folytatók körében le­hetőség van arra, hogy az álta­lánostól eltérő módon fizethes­sék az általános forgalmiadót. Szintén különleges jogállásúak az áfa-fizetés szempontjából téssel fogalmaztak meg. Hiába­való tehát a helyiek tiltakozása a nem lakóhely szerinti résztve­vők ellen, árverezőinknek pon­tosan be kell tartaniuk a jogsza­bályban leírtakat. Nagyon saj­nálatosnak tartom, hogy az em­lített két esetben nem sikerült megtalálnunk a közös hangot sem a helyi licitálókkal, sem pedig a területileg illetékes ön- kormányzatokkal, holott ilyen tekintetben semmilyen hasonló gondunk nem volt a megyében. Ez azonban csak az egyik meg­oldás lehetne a problémára. A másik pedig az, hogy ott, ahol ilyen mértékű érdeklődés vár­ható a föld iránt, ott jelöljenek ki nagyobb területeket az illeté­kes szövetkezetek. Kővágószől­lősön és Kővágótőttösön min­denesetre lesz idő a kedélyek lecsillapodására, ugyanis legko­rábban március végén, április elején tudjuk megismételni a si­kertelen árveréseket. Addig olyan területeken árverezünk a megyében, ahol még nem jár­tunk. K. E. azok, akik jogi alapon alanyi adómentességet kérhetnek. A speciális eljárást mindig kérelmezni kell és az engedély egy adóévre szól. Akik a koráb­ban bejelentett választásuktól eltérő módon kívánnak adózni, illetve a korábbi nyilatkozatuk alapjául szolgáló körülménye­ikben változás történt, azoknak a változást megelőző adóév utolsó napjáig kell a bejelenté­süket eljuttatni az APEH-hez. Az űrlapokat a nyomtatványbol­tokban lehet beszerezni. Pécsett is jegyezhető a Chinoin-részvény A New York Bróker Kft. ügynökeként a Coopturist Rt. pécsi irodája is forgalmazza de­cember 20-tól január 21-ig a CHINOIN Gyógyszer és Ve­gyészeti Termékek Gyára Rt. 10 000 forint értékű részvé­nyeit. A részvényjegyzés kár­pótlási jegy ellenében, minimá­lisan két hétig történik majd. A cserearány 2:5 lesz, vagyis 2 da­rab 10 000 forint értékű részvé­nyért 5 darab 10 000 forintos címletű kárpótlási jegyet kell fi­zetni. A Chinoin-rész vények tőzsdére való bevezetését egye­lőre nem tervezik. ÁVÜ-Simest együttműködés Az Olasz Állami Befektetési Ügynökség (Simest) és az Ál­lami Vagyonügynökség együttműködési megállapodást írt alá. Az olasz befektetők a magyarországi privatizációban az 5-6. helyet foglalják el, mint­egy 400-500 millió dollárnyi működötökét hoztak az or­szágba. Befektetéseik stabilak és sikeresek. A Simest célja, hogy segítsék az olasz vállalko­zókat a különféle vegyes válla­latok alapításában. Számos esetben kisebbségi tulajdonos­ként részt is vesznek egy-egy befektetésben. Ez idáig 47 vál­lalkozásban érdekeltek, ezekből 14 Magyarországon létesült. Részük van a Malév, az Alföldi Porcelán és más jelentős hazai privatizációban. A külföldi ve­gyes vállalatokba befektetett Simest tőke 68 milliárd olasz líra, aminek csaknem a fele a magyarországi vállalkozásokba került. A Malévba 5 százalék­nyi részvénypakettel érdekel­tek. Az eddigi az olasz befekte­tőket főként a textil, a gépipar és a szolgáltatások területe ér­dekelté a leginkább. Figyelmük azonban mindinkább a magyar mezőgazdasági gépgyártás, az élelmiszerfeldolgozó ipar felé fordul. Az idén mintegy 15 mil­lió dollárnyi befektetés érkezett a Simest közreműködésével ha­zánkba, ami jövőre 27-30 millió dollárra emelkedhet. A Kereskedelmi Bank Rt.-nél ahhoz, hogy elérjék a nulla szá­zalékos tőkemegfelelési muta­tót, 35 milliárd forintos feltőké­sítésre van szükség. Várhatóan a bankkonszolidáció ez évi sza­kaszában erre sor kerül. A Ke­reskedelmi Bank Rt. azonban szeretné elérni, hogy a feltőké­sítésben ne csak az állam, ha­nem a pénzintézet jelenlegi tu­lajdonosai is részt vállalhassa­nak. Ez lesz a témája a bank de­cember 22-iki rendkívüli köz­gyűlésének, s ennek alapján módosítani szeretnék a megkö­tendő bankkonszolidációs szer­ződés tartalmát. A Magyar Innovációs Kamarának (MIK) - millió­kat osztanak szét évente pá­lyázatok útján a legjobb ötle­tek megvalósítására - iro­dája nyílott Pécsett. Az iro­davezetőjének Higi Gyulát, a High Computer Kft. ügyve­zető igazgatóját választották, így remélhetőleg dél-dunán­túli díjazottak is lesznek ezentúl a zömmel Phare programból támogatott MIK pályázatok nyertesei között. 2,2 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhettek el együttesen tavaly azok a pá­lyázók (37-en), akik az első ízben kiírt innovációs nagydí­jat elnyerték. További egymil- liárd társadalmi hasznot jelen­tettek az így keletkezett ár­csökkentő hatások és megtaka­rítások. Az azonban elgondol­kodtató, hogy a megvalósítók területi megoszlása szerint kétharmadrészt budapesti, s a maradékon fele-fele arányban osztozik Kelet- és Nyu- gat-Magyarország. Külön ver­senyt hirdettek a 20 éven aluli kreatív gondolkodású újítók­nak, s a sikereket többnyire itt is a fővárosiak aratták. Pedig az innovációs verse­nyek lényege, s a Magyar In­novációs Kamara - bankok, egyetemek és innovációs vál­lalatok voltak az alapítói, pil­lanatnyilag több mint 300 tagja van, s a Phare program keretében jókora összeggel gazdálkodhatnak - célkitűzése éppen az, hogy minden életre­való, gazdaságosan kivitelez­hető elképzelést útjára indít­son, akkor is, ha az ötletgaz­dának kevés a pénze a megva­lósításhoz. A MIK ezért Ala­pítványt hozott létre, azzal a céllal, hogy innovációs parkot indítson az ország minden ré­A tőkemegfelelési mutató to­vábbi javításához már lényege­sen kisebb befektetésre van szükség, a 4 százalékos mutató eléréséhez, mintegy 5-7 milli­árd forintos újabb tőkeinjekció kell. A pénzintézet üzemi eredmé­nyei kedvezőek. Amennyiben nem veszik figyelembe a jelen­tős mértékű kétes kintlevőségek miatti céltartalék-képzési köte­lezettséget, úgy a bank ez évi nyeresége eléri a 6,6 milliárd forintot. A mérlegfőösszeg eb­ben az esztendőben szinten ma­rad, de egyes területeken a pénzintézet növelte aktivitását. szén, inkubátorház jellegű iro­dákat, ahol a jó gondolatok támogatóra találhatnak. Budapest után Miskolcon, Szegeden, Győrben, Debre- .cenben és Veszprémben már megkezdődtek az ötletbörzék, s a vidék is bizonygatja, nincs elmaradva alkotó elmékben a fővárostól. Dél-Dunántúlon viszont csak most tették meg az első lépést, azt a Higi Gyu­lát választva irodavezetőnek, aki egy számítástechnikai kis­vállalkozásból -High Compu­ter Kft. - néhány év alatt or­szágos elismertségű kutató fej­lesztő hálózatot hozott létre. A regionális megbízott így ösz- szegzi a kezdeti feladatokat:- Felsőoktatási intézmé­nyek (JPTE, PMMF, POTE), a baranyai és a pécsi önkor­mányzat, bankok és a Gazda­sági Kamara üdvözölték a no­vember végi megalakulásun­kat, utóbbinak innovációs ta­gozata is alakul hamarosan. Térségünknek (Zala, Tolna, Somogy és Baranya tartozik ide) is szüksége van erre a tá­mogatási formára, ezért a leg­fontosabb, hogy először azok a vállalatok jelentkezzenek, akik működésük során tevékeny résztvevői a műszaki fejlesz­tésnek, kutatásnak. Ami azonban máris aktuá­lis: a 20 évnél fiatalabb alko­tóknak 1994január 12-ig lehet jelentkezni a III. Országos If­júsági Innovációs Versenyre, anyagtechnológia, biotechno­lógia, energiagazdálkodás, környezetvédelem, matema­tika, technika, telekommuni­káció szakterületeken, s a 12 díjazott pályamunkánként 50-200 ezer forint jutalomban részesülhet. A feltételekről felvilágosítást Higi Gyulától (Pécs, Őz u. 5. Tel: 325-688) lehet kérni. Mészáros B. E. Elsősorban infrastrukturális be­ruházásokhoz nyújtott kölcsö­nöket, és megkezdi a mezőgaz­daságot szolgáló EBRD-hitelek kihelyezését is. Erre a célra mintegy 4 milliárd forint áll rendelkezésére. Jelenleg a Kereskedelmi Bank Rt.-ben a közvetlen állami tulajdon eléri a 35 százalékot. A bankkonszolidáció révén - amennyiben az az eredeti for­mában valósul meg - a pénzin­tézet tőkéjének 80 százaléka ke­rül állami tulajdonba. A bankkonszolidációs meg- beszélésk ellenére a privatizá­ciós tárgalások nem álltak meg. APEH-engedmény Konszolidáció előtt a Kereskedelmi Bank Az időjárás megint közbeszólt, megnehezítette a cukorrépa és a kukorica betakarítását Az aszály után a hó is rosszkor jött Szinte valamennyi jelentő­sebb őszi betakarítású növény hozamának alakulására kedve­zőtlenül hatott a nyári aszály. A csapadékos ősz, és a korán le­hullott hó miatt a termés egy ré­sze kint maradt a földeken. Ku­koricát 85 383 hektárról kellett volna betakarítani, nagy részé­ről már sikerült, ahol a termés­átlag 5,2 tonna lett hektáron­ként, de még vannak helyek ahol lábon áll a termés. A tava­lyi igen alacsony hozamot ugyan meghaladja az idei, de így is csak közepesnek mond­ható. Cukorrépa 4173 hektáron termett. A rossz idő beálltáig több, mint a felét felszedték, a többit pedig, ahogyan az időjá­rás lehetővé tette. Ä termésátlag hektáronként 32,1 tonna, a tava­lyi alacsony szintet meghaladja, de 3 tonnával elmarad.a két év előttitől, 5-tel az 1986-90 évek átlagától. A silókukorica jobban termett, a napraforgó pedig a több éves 2,2 tonna hektáron­kénti átlagot hozta az idén is. A búza vetésterülete 45 035 hektár, ebből bevetettek 40 093-at. Az őszi árpa kint van 13 226 hektáron. A még be nem fejezett őszi munkákat, és a be­takarítást a gazdaságok az idő­járástól függően igyekeznek el­végezni. A cukorrépa egy része már menthétetlen, a »kukorica azonban akár még januárban is betakarítható. A november elején jött hó szinte minden baranyai gazda­ságot nehéz helyzetbe hozott. Vannak olyan területek, ahol képtelenek befejezni a munká­kat, a földben marad a termény. Egyházasharasztiban betakarí­tották az összes cukorrépát, de a termésátlag a nagy aszály miatt nagyon alacsony lett. A kukoricát is nehéz körül­mények között szedték, amikor lefagyott egy kicsit a föld, már is mentek a gépek, azonban, a hó miatt nagy volt a szemvesz­teségük és jelentős a vadkáruk is. Az időben betakarított kuko­rica átlaga hektáronként 3,8 tonna volt, míg a hóban szedetté csak 2 tonna lett. Magyartelken kilencven hek­táron maradt kint a cukorrépa. Ezt a részt hagyták utoljára, mert ez volt a legszebb, ez ígérte a legtöbbet, de közbeszólt az időjárás, a korán leesett hó. Szerencsére a répa ép és egész­séges és sikerült kiszedni is. A kukorica is 80-90 hektáron ma­radt kint. Már többször meg­próbálták betakarítani, de el­süllyedtek a gépek. Az október­ben betakarított részeken, vol­tak olyan területek, ahol a 8 tonnát is elérte a hektáronkénti átlag, most olyan 6 tonnával számolnak hektáronként. Bicsérden is maradt kint cu­korrépa, ami a hó alatt nem fa­gyott meg és nagy küzdelmek árán sikerül betakarítani. Kuko­ricájuk nem maradt kint. A Szi­getvári Állami Gazdaság terüle­tein is nemrég még betakarí­tásra várt 300 hektár cukorrépa, ebből 250 hektárról felszedték a termést, de 50 hektár már ment­hetetlennek tűnik az átázott talaj miatt, amire az osztrák gyárt­mányú bérelt répaszedőgép sem tud rámenni. A horvát gyárak november 15-én leálltak, ezért a termést a magyar cukorgyárak­nak adták el, de december 23-án a kaposvári cukorgyár is leáll. Kukoricájuk is még lábon áll 5-600 hektáron, azonban a gé­pek egyelőre nem tudnak dol­gozni, mert megsüllyednek a vizes talajon. Sz. K. Cukorrépa depó Szentlőrinc határában Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents