Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-13 / 340. szám
Elhunyt Antall József Milliárdos kár a Zsidó Múzeumban Több milliárd forintra tehető azoknak a kegytárgyaknak az értéke, melyeket a budapesti Dohány utcában lévő Országos Zsidó Múzeumból vittek el ismeretlen tettesek. Pótolhatatlan kincsek, köztük az 1600-as, 1700-as és 1800-as évekből származó arany és ezüst műtárgyak tűntek el, melyekről másolatok sem készültek. Pontosan még nem lehet tudni, mit is vittek el, az elrabolt kegytárgyak listájának összeállítása több hétbe is beletelhet. A rablás ideje szintén nem határozható még meg, de péntek este és vasárnap hajnal között történhetett. A hétvégi esőzés és hóolvadás Pécsett, a város alacsonyabban fekvő részeit valóságos tengerré változtatta. A csapadék elvezető csatornák nem boldogultak a víztömeggel, amelyben gyakran gépkocsik is elakadtak. Fotó: Läufer Fogolyszökés A fogdaőr figyelmetlenségét használva vasárnap megszökött a Budapest XVIII. kerületi Rendőrkapitányság fogdájának sétáltatójából a 32 éves Holecz István, berzencei születésű budapesti lakos. Holecz István 170-175 centiméter magas, köpcös, erős testalkatú. Haja rövid, bőre kreol, szeme barna. Különös ismertetőjele, hogy járása nehézkes (mackós) és fémkeretes szemüveget visel. A rendőrség kéri azokat, akik tartózkodási helyéről információval rendelkeznek, értesítsék a rendőrséget. A Baranya TV elnézést kér A Baranya Televízió a nézői, valamint a közvélemény elnézését kéri amiatt, hogy vasárnap esti programjukban vidám, szórakoztató jellegű műsorok is helyet kaptak. Antall József haláláról mély megrendüléssel értesültek, ám mert kábeltelevízióként működnek, adáskazettájukat már a miniszterelnök halála előtt eljuttatták a lejátszó központba. Közlésük szerint azon változtatni már nem tudtak. Göncz Árpád tv-beszéde Honfitársaim! Magyarország miniszterelnöke, dr. Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hősies küzdelme végeztével visszaadta lelkét teremtőjének. A hír - jóllehet föl kellett készülnünk rá - mindannyiunkat megrendített és fájdalommal tölt el. Antall József mély hivatástudatból táplálkozó és szinte emberfeletti akaratereje már-már azt a hitet táplálta belénk, hogy nincs az a súlyos betegség, ami képes rajta erőt venni. Tudnunk kell, hogy szilárd felelősségtudatot sugárzó lénye még politikai ellenfeleiben is rokonszenvet és tiszteletet keltett. Az új Magyar Köztársaság első választott miniszterelnökeként hihetetlenül nehéz szolgálatot vállalt: azt, hogy az ország hajóját elkormányozza és biztonságban lehorgonyozza Európa nyugati partján, s népünket a tekintély-, és parancsuralom szinte megszakítatlan évszázadai múltán elvezesse a népuralom - a demokrácia - küszöbére. „Küszöbére” - mondom -, mert a parancsuralom és a demokrácia határvonala nem piros vonal, ami egyetlen lépéssel átléphető, hanem politikai és gazdasági akadályokkal tarkított széles határsáv, s egy ország - egy társadalom - akkor válik demokratikussá, ha értékrendjét, gondolkodásmódját és magatartását tekintve az ország lakóinak túlnyomó többsége át- küzdötte magát ezen a gyepűn. Egy 1100 éves ország történelmében három és fél év - még ha sorsdöntőén fontos is - futó pillanat: a kortárs aligha vállalkozhat rá, hogy megvonja hiteles mérlegét. Annyit azonban joggal állíthatunk, hogy hazánk - miniszterelnökének közvetlen irányításával - megindult az áhított demokrácia felé, s eljutott odáig, ameddig ez idő alatt eljuthatott. Antall József a történész, akinek eszmeisége a múlt elmélyült ismeretében gyökerezett, ezt tisztán látta. Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors aka- (Folytatás a 2. oldalon) Magyarorszagi nemetek A kezükbe kívánják venni sorsuk alakítását Az 1994-es esztendő rendkívüli jelentőségű lesz a magyar- országi kisebbségek, köztük az itt élő németek számára. A kisebbségi, az oktatási és a választójogi törvény olyan lehetőségeket teremt meg számukra, amelyekkel feltétlenül élniük kell. Mindez a Magyarországi Németek Szövetségének pénteken kezdődött, és szombaton zárult országos közgyűlésén hangzott el, ahova a legnagyobb létszámú küldöttség (hetven fő) éppen Baranyából érkezett. A magyarországi németek soron következő kongresszusukat csak jövő év decemberében tartják, ám mert kezükbe kívánják venni sorsuk további alakítását, szükségesnek látták az országos közgyűlés összehívását. Mint Hambuch Géza, a szövetség ügyvezető elnöke kérdésünkre kifejtette, bíznak abban, hogy az új választójogi törvény alapján egy, vagy jó esetben akár két-három képviselőjük is a Parlamentbe kerülhet. (Folytatás az 5. oldalon) Újabb szerb ostrom Boszniában Az ENSZ-erők vasárnap feladták azt a törekvésüket, hogy segélyt juttassanak el a kelet-boszniai Gorazdébe, ahol hatvanezer muzulmán csak ejtőernyős segélycsomagokat kap, mivel a szerbek ide végképp nem engedélyeznek semmilyen közúti segélyszállítást. Egyre súlyosabb a helyzet Tuzlában, ahol a szerbek nem tudtak belső ellentéteket szítani, s a muzulmán vezetés a nyilvánvaló szerb fenyegetések miatt általános mozgósítást hirdetett, még nők is részt vesznek a város . védelmében. A szerbek előbb amiatt akartak ostromot kezdeni itt, mert rá akarják tenni a kezüket a város ipari létesítményeire, most már inkább azt hangoztatják, hogy meg akarják védeni a Tuzlában rekedt szerbeket. Orosz választások Oroszországban vasárnap este egyelőre kérdéses volt, hogy érvényesnek bizonyul-e majd az új alkotmányról tartott népszavazás. Az egyik moszkvai rádióadónak az elnöki hivatalra hivatkozó közlése szerint ugyanis moszkvai idő szerint este hétig 44,6 százalékos volt csak a részvételi arány. A szavazópolgárok 13 párt közül választthattak, illetve az egyéni választókerületekben indult jelöltekre adhatták voksukat. Moszkvai megfigyelők körében feltűnést keltett viszont, hogy délután a központi választási bizottságban lényegében hírzárlatot rendeltek el a részvételi adatokra vonatkozóan. Az oroszországi választások tisztaságát felügyelő nemzetközi megfigyelők - köztük Csapody Miklós és Tabajdi Csaba - nem tapasztaltak súlyos szabálytalanságokat, viszont felfigyeltek olyan jelenségekre, amelyek legalábbis megkérdőjelezik a választások titkosságát. A fenyőárak az égig nyúlnak <$. «Man 1932 -1993 Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke életének 62. évében hosszantartó súlyos betegség után a SOTE budapesti oktatókórházában vasárnap 17 óra 15 perckor elhunyt. Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. A csallóközi eredetű Antall-csa- lád a török háborúk idején került a Dunántúlra. Id. Antall József - 1896-1974 - közismert politikus, aki a II. világháború idején kormánybiztosként sokat tett az erdélyi, a lengyel, a francia, az orosz, az olasz, a zsidó menekültekért, irányította a szökött hadifoglyok, a kibombázott német gyerekek ellátását, támogatta, segítette a Lengyel Honi Hadsereg katonáit. Antall József a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait 1942. és 1950. között. Életére meghatározóan hatott a piarista nevelés, ami jó alapot adott a liberális kereszténydemokráciához és a szilárd nemzeti elkötelezettséghez. 1950-től volt hallgatója az Eötvös József Tudományegyetemnek, ahol történelem-magyar nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi, muzeológusi diplomát szerzett. Bölcsészdoktori disz- szertációját Eötvös József politikájáról és az 1867-es ki- egyzés előkészítéséről írta. Antall József a Magyar Országos Levéltárban 1954-ben kezdte szolgálatát, majd a Pedagógiai Tudományos Intézet tudományos kutatója lett. A levéltári kutatámunkát a későbbiekben is folytatta, amikor már az Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő kereszténydemokrata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZÉLETI NAPILAP OJ Dunántúlt napló IV. évfolyam, 340. szám 1993. december 13., hétfő Ára: 16,30 Ft Karácsonyi gyertyafény Ajándék gyermekotthonokban, nevelőszülőknél élő gyerekeknek Csaknem 400 kisgyerek. Amuló szemek, vidám tekintetek, örömteli arcok. Karácsonyi gyertyafény. Tegnap délután, a pécsi Ifjúsági Házban. Ahol a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat baranyai csoportja, a városi önkormányzat, a Családi Intézet, a Produkció Bt. és természetesen az Ifjúsági Ház ajándéka volt a színes, pergő műsor - Karácsonyi gyertyaláng címmel - a germekottho- nokban, nevelőszülőknél, nagycsaládokban élő és menekült gyerekeknek. De micsoda ajándék! Walt Disney-show, Varázsgömb, Táncoló pomponok, ének és bűvész, mazsorettek és zárókép - felsorolni sem lehet. De mondhatnánk azt is: gyerekekek ajándéka volt gyerekeknek. Mert a műsort csupa-csupa kisgyerek adta tudták, mit ér egy szép óra. ■Vagy Tüskés Tibor ajándéka? Akinek tegnapi karácsonyi köszöntőjéről azt mondta egy kisgyerek: milyen szép volt! Vagy a szponzoroké, akiket csak a hosszú sor miatt nem nevezünk most meg egyenként? Mindenkinek jutott valami ajándék, valami csemege, végeredményben valami szép és meleg dolog, amiről - majd évekkel később - azt mondják: szép emlék. A műsorról, a rendezvényről az MTV pécsi stúdiója felvételt készített. Ajándék lesz ez is. Azoknak a kisgyerekeknek,’ akik tegnap nem lehettek ott az Ifjúsági Házban, ahol két Karácsonyfa is szórta fényét a tükrös gyermekszemekbe. Az egyik a plafonig ért. Szép délután volt. M. A. Fotó: Läufer László Ámuló, vidám szemekkel figyelték a gyerekek az előadást Mit mond az Alkotmány? Az Alkotmány rendelkezése szerint a miniszterelnök halálával megszűnik a kormány megbízatása - mondta dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke. Az alaptörvény értelmében, ha a kormány megbízatása megszűnik, az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Az Alkotmány rendelkezése szerint a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Ez tehát egyszerű többséget jelent. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az Alkotmány nem szab határidőt arra, hogy a köztársasági elnök mikor terjesz- sze elő javaslatát az új miniszter- elnök személyére.
