Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)
1993-12-13 / 340. szám
2 aj Dunántúli napló Közélet 1993. december 13., hétfő Elhunyt Antall József (Folytatás az 1■ oldalról.) Antall József részt vett a különböző politikai tervezetek elkészítésében, majd ezek alapján a forradalom és szabadságharc leverését követő politikai kibontakozási tervezeteknek is egyik megfogalmazója. A forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. Fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a tanítástól. 1960-ban engedélyezték, hogy könyvtárosként dolgozzon, 1962-től pedig részt vehetett a felsőoktatásban. 1963-tól jelenhettek meg ismét saját nevén tudományos dolgozatai. Miközben folytatta politika- és művelődéstörténeti munkásságát is, orvostörténelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tudományos kutatóként. Antall Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár megszervezésében, amely azóta nemzetközi elis- mertségű intézetté vált. Huszonöt évet töltött az intézetben: főmunkatársként, igazgató-, majd főigazgatóhelyettesként; 1984-től pedig e tudományos műhely főigazgatója egészen miniszterelnökké történt megválasztásáig. Intézetvezetői tevékenysége, tudományos és szakirodalmi munkássága mellett a Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkára, majd elnöke; az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője. Tudományos kutatásai a XIX. század magyar politika- és művelődéstörténetre irányultak, főként a nemzeti önállóságért és az ország modemizáciájáért folytatott küzdelemmel foglalkozott. Több könyve és 300-nál több publikációja jelent meg itthon és külföldön. Tagjává választotta a Nemzetközi Orvostörténeti és Gyógyszerésztörténeti Akadémia, al- elnökévé a Nemzetközi Orvostörténelmi Társasaság. 1974-től - miután nyugati országba szóló útlevelet kapott - alkalma volt találkozni nemzetközi hírű tudósokkal, egyetemi tanárokkal, politikusokkal és magasrangú katonákkal, gazdasági és pénzügyi vezetőkkel is. Meghívásai, elismerései, széles körű külföldi kapcsolatai segítséget nyújtottak az 1980-as években újra kibontakozó politikai tevékenységéhez. Antall József a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében, felkérték a főtitkári tisztségre, hasonlóképpen felajánlotta a főtitkári posztot az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is. Antall József azonban - hasonlóan az 1956-ban vallott felfogásához - egy középpárt, illetve pártkoalíció megteremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be, amelynek II. országos gyűlésén választották elnökké. Antall József fontosnak tartotta a magyar pártok - elsősorban a centrumerők - nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Ezért már 1989 nyarán megállapodott az EDU vezetőivel, hogy a későbbi három koalíciós pártot felveszik a szervezetbe. Hasonlóképpen készítette elő a Kereszténydemokrata Intemacionáléval az együttműködést. Antall Józsefet 1990-ben az EDU alelnö- kévé választották. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjának vezetője. Május 3-án mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetője a köztársasági elnöktől kormányalakítási megbízást kapott. Kormányalakítási tárgyalásait megelőzte az MDF- SZDSZ megegyezés amely az ország kormányzati stabilitását biztosította. A három párt - MDF, FKGP és KDNP - koalíciós megállapodásán alapuló kormányát és programját 1990. május 22-én mutatta be az újonnan megválasztott parlamentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és elfogadta kormányprogramjának irányelveit. Göncz Árpád köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításában, függetlenségének, európai integrálódásának és nemzetközi elismertségének helyreállításának, a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Antall József miniszter- elnöknek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta 1993. december 11-én. Antall József halála pillanatáig betöltötte a Magyar Köztársaság miniszterelnökének tisztét. Göncz Árpád tv-beszéde Megemlékezések az Országháznál Antall József halálhírére az esti órákban mind több országgyűlési képviselő érezte úgy, hogy kötelessége személyes jelenlétével is kifejezni: a kormány mellett áll e nehéz órákban. Az MTI parlamenti tudósítói a helyszínről azt jelentették, hogy a kormány ülésterme előtti folyósón MDF-es, KDNP-s, a kisgazda 36-okhoz tartozó képviselők mellett SZDSZ-es honatyák is jelen voltak. Ezalatt az Országház lépcsőjénél lassan gyülekezni kezdtek az emberek, s Antall Józsefre emlékezve egy-egy szál gyertyát helyeztek el a lépcsőkön. Kegyelettel adózott az elhunyt miniszterelnök emléke előtt Göncz Árpád köztársasági elnök is, gyertyát gyújtott az Országház lépcsőjénél. (Folytatás az 1. oldalról.) rátából nem volt képes megvalósítani mélyen átérzett szándékát: átvezetni az országot a kiteljesült demokráciába, elvezetni az országot a második választásig, ami egy fiatal épülőfélben lévő demokrácia életében talán még az elsőnél is fontosabb. Hiszen az, hogy az ország népe másodízben tapasztalatokban gazdagodva, újabb alkotmányos és tiszta választás során jelöli ki képviselőit - a választás kimenetelétől függetlenül - önmagában is az ország demokratizmusának, a magyar demokrácia folyamatosságának bizonyítéka. De nemcsak a magunk, hanem a mindennapjainkat szakadatlanul értékelő világ szemében is. Nemcsak hiszem, hanem tudom: Antall József az államférfi haláláig ezt a célt szolgálta - a magyar demokrácia megszakítatlan és megszakíthatatlan folyamatosságát. Meggyőződésem, hogy Isten akaratának tudomásulvételén kívül ez a tudat békítette meg a halál gondolatával. Mi, magyar polgárok, szavazzunk bármelyik párt jelöltjére a közelgő választásokon, azzal tisztelgünk a legméltóbban a miniszterelnök, Antall József emléke előtt, s azzal szolgáljuk leghívebben szellemi hagyatékát, ha hitét, szándékát, jövőbe vetett bizalmát tiszteletben tartva makulátlanul tiszta, az eszmék küzdelmén alapuló választás során, az arra legméltóbb honfitársainkat küldjük a parlamentbe. Minden halál alkalom, hogy számotvessünk önmagunkkal, önmagunk életével. A kormányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba - magyarokként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kívüliekként - s tegyük fel magunknak a kérdést: megtettünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szűkebb közösségünket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközökkel tesszük? Ezzel tisztelegjünk a kormányfő sírja előtt! A mai napon az alkotmány 33/A paragrafusának c. pontja alapján - dr. Antall József miniszterelnök halálával - a kormány megbízatása megszűnt. Felkértem dr. Boross Péter belügyminisztert, hogy további intézkedésemig ügyvezető miniszterelnökként lássa el a feladatát, és vezesse az új kormány megalakulásáig az alkotmány 39/B paragrafusa alapján hivatalban maradó kormány munkáját - jelentette be Göncz Árpád a televízióban. A külföld - Antall József haláláról Bukarest. A román televízió és rádió esti híradóiban a külpolitikai hírek között számolt be Antall József haláláról és ismertette lop Iliescu államelnök Göncz Árpádhoz intézett részvéttáviratát. Bonn. A német hivatalos helyeket értesítették Antall József kormányfő haláláról, a kancellár, Helmut Kohl tájékoztatása is folyamatban van - közölte vasárnap este a német fővárosban a kancellári hivatal. A Deutschlandfunk, amely esti híreiben vezető helyen jelentette be a miniszterelnök halálát, hosszabb kommentárban is foglalkozott az elhunyt személyével és a várható politikai kihatásokkal. Mint a kölni rádióállomás bécsi tudósítója megállapította, Antall József kormányának irányvonala a kül- és a külgazdasági politikában arra irányult, hogy az ország leváljon a régi keleti kapcsolatokról, s minél szorosabban kötődjön a nyugati tömörülésekhez. Belpolitikailag Antall szakítópróba elé került. A liberálisok számára túlságosan konzervatív volt, míg a jobboldali erők Magyarország nemzeti újjászületésének hiányos támogatását vetették szemére. London. A Reuter brit hírügynökség megfogalmazása szerint „bár Antall személyes népszerűsége megsínylette,' hogy a gazdasági reformok aláássák honfitársai millióinak életszínvonalát, a miniszterelnök mégis azzal dicsekedhetett, hogy politikai és gazdasági stabilitást volt képes fenntartani egy krónikusan instabil térségben”. KARÁCSONYI VÁSÁR a Pécsi Agroker Rt. Peugeot Márkakereskedésénél. A raktáron lévő autókból 20% engedmény. Minőségi használtautó értékesítés. Kerékpárvásár már 14.800 Ft-tól. Utánfutók, vonóhorgok, hóláncok, autós felszerelési cikkek. Teljeskörű szervizszolgáltatás, ingyenes átvizsgálás, téli üzemmódra való felkészítés, környezetvédelmi vizsgálat. n ______ PÉ CSI Pécs, Közraktár u. 7/1. Tel: (72) 326-255 |csoport tagja AGROKER RT. FORDÁN PÓDIUM December 13-án, Műsorvezető: 6zrfu.ri4/i6, Klausmann Viktor ^ Vendégeink: 'Á Kulka János színművész Selmeczi Tibor humorista y^dr. Prokop Dóra, a Szerencsekerék „Dórája” ^ Az est szponzorai: MALÉV, TAKARÉKBANK, HAJÓSVIN Kft., DRÁVA RÁDIÓ Jegyárusítás a helyszínen. Antall József miniszterelnök levele az MDF Országos Választmányához Antall József miniszterelnök a múlt héten levelet intézett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányához, mely Lakiteleken ülésezik. A levelet szombaton bocsátották az MTI rendelkezésére. „Tisztelt Barátaim! Az Országos Választmány lakiteleki tanácskozása fontos állomás az MDF életében. Úgy gondolom, jelképnek is felfogható, hogy éppen Lakitelek a színhely, hiszen ismét sorsfordító kérdésekről, a következő időszakra szóló program megalkotásáról lesz szó. Sajnálom, hogy nem lehetek jelen, amikor az elmúlt évek eredményeire alapozva a következő időszak feladatainak kijelölése folyik. A Magyar Demokrata Fórum kormányzó pártként, jó reményekkel készülhet az 1994—es tavaszi választásokra. A nemzetközi politikai élet kimagasló személyiségei és a nemzet jövőjéről felelősen gondolkodó honfitársaink egyaránt elismeréssel szólnak az elmúlt három és fél esztendőben végzett munkáról. Tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy vállalt feladatainknak a kormányzati ciklusra eső részét elvégeztük. Az Országos Választmány feladata most az, hogy 1994-es választási sikerünk érdekében az 1989-eshez hasonlóan magas színvonalú, az ország érdekeinek megfelelő választási programot készítsen, illetve ajánljon a tavaszi Országos Gyűlésnek. Az MDF sohasem hátrált meg a nagy feladatoktól, akkor sem, amikor 1990-ben legnagyobb kormánypártként átvettük az ország irányítását, és amikor mai bírálóink 100 százalékot meghaladó inflációt, milliós munkanélküliséget jósoltak. Ezzel szemben az örökölt rohanó inflációt 20 százalék körülire sikerült visszaszorítanunk, a munka- nélküliség növekedése 700 ezer körül megállt, az újonnan létesült munkahelyek hatására már közel 10 hónapja némileg csökken is. Mindezt valószínűleg nehezebben bocsátják meg nekünk, mint tényleges hibáinkat. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, emelkedő nemzetet, újraépülő Magyarországot látunk. A magángazdaság állítja elő a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát. A csődbejutott, eladhatatlan termékeket gyártó vállalatok helyett egyre alakulnak a magasabb szintű technológiával dolgozó, jobb minőséget gyártó üzemek, amelyeknek termékei már nemcsak a keleti piac igényeinek felelnek meg. Kivételes stabilitásunk megnyerte a befektetők bizalmát, világcégek jöttek hozzánk vállalatot alapítani. Az elmúlt három és fél évben másfélszeresére növeltük a megelőzően majdnem száz év alatt átadott telefonvonalak számát, jelenleg egyidejűleg két autópálya építése van folyamatban, 400 iskola kapott tornatermet. Falvakban, kisvárosokban folyamatban van a víz, és még több helyen a gáz bevezetése, a csatornázás és sorolhatnám tovább. Az újraépített ország napról napra erősödik, és ma már az új gyorsabban épül, mint ahogyan a régi omlik össze. Számíthatunk arra, hogy a világ- kiállítás beruházásaival ez a folyamat még gyorsabbá válik. Belátható közelségbe került a tulajdoni és személyi sérelmek kárpótlásának befejezése. Rendkívüli erőfeszítéseket teszünk az agrárgazdaság gondjainak megoldása érdekében, hiszen egyszerre és együttesen kellett szembenéznünk az öröklött tulajdoni viszonyokkal, a korszerűtlen termékszerkezettel, a drámai piacvesztés önhibánkon kívül bekövetkező nehézségeivel. Intézkedéseink összetettek; a rövid távon ható válságkezelés (aszálykárosultak segítése, kamatátvállalás stb.) mellett a távolabbra tekintő törekvéseinknek adunk hangot a költségvetés megemelt szintű forrásaival, a hitelezést, a jövedelmezőséget elősegítő kormányzati és parlamenti döntésekkel. Különösen fontosnak tartom az MDF ügyvezető elnökségének és országgyűlési képviselőcsoportja elnökségének országjáró körútját, mert így pontos és naprakész helyzetképet kapunk az ország, az egyes megyék és régiók állapotáról, gondjairól és lehetőségeiről. Ez igen nagy segítséget nyújt a valóban a népre figyelő, valóban a választópolgárok visszajelzésein alapuló törvényalkotási és kormányzati program megvalósításához. Arra törekszünk, hogy programunkkal a választópolgárok többsége azonosulni tudjon és érezze: részese annak a rendszerváltoztató folyamatnak, amelyet 1990 tavaszán elkezdtünk. Elvégeztük politikai feladatainkat, és a gazdaság szerkezetének átalakítását. A következő négy évben a legfontosabb célunk a gazdaság fellendítése. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a parlamenti ciklus végére a nagy megrázkódtatást okozó, elkerülhetetlen kormányzati és törvényhozási döntéseket magunk mögött tudva a választópolgárok is érzékelni fogják a gazdasági növekedés életszínvonal-javító hatásait. Célunk az, hogy megteremtsük minden honfitársunk számára a térség gazdasági viszonyai között a legkedvezőbb életszínvonal elérésének lehetőségeit. Ezekkel a gondolatokkal és a következő négy esztendőben elvégzendő közös feladataink sikeres teljesítésének reményében kívánok jó munkát az Országos Választmány tagjainak. Budapest, 1993. dec. 8. Baráti köszöntéssel: Antall József az MDF elnöke” Elhunyt Burján Sándor Burján Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgatója életének 66. évében, súlyos betegség következtében pénteken elhunyt. Burján Sándor 1950-től dolgozott a Magyar Távirati Irodánál, először mint újságíró, rovatvezető, majd a belföldi főszerkesztőség vezetője. Közben - 1955- 1956-ban - a Minisztertanács Titkárságán volt előadó. 1977-ben az MTI főszerkesztője lett. 1982-ben kinevezték az MTI vezér- igazgatójává, s az intézményt 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette.
