Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-11 / 338. szám

1993. december 11., szombat Közélet aj Dunántúli napló 7 Felvételünk a pécsi Arany Sas patikában készült Fotó: Löffler Gábor A megye nem akadályozza a privatizációt Magántulajdonban a patikák A pályázatok elbírálásánál a szakmaiság lesz a meghatározó „Szavazás” - lábbal? Szavazni sokféleképpen lehet a parlamentben. Meg­nyomható az „igen” vagy a „nem” gomb, s jelezhető a tartózkodás is. De úgy tűnik, kezd rendszeressé válni a szavazásnak az a fajtája is, amelyet a képviselők nem az ujjúkkal, hanem a lábukkal eszközölnek: megfutamod­nak a szavazás elől. Mit jelent ez a „szavazási” módszer? Vegyük a leg­utóbbi példát: amikor a múlt héten a T. Háznak arról kel­lett döntenie, hogy az ön- kormányzatok 30 vagy 35 százalékot kapjanak a szemé­lyi jövedelemadó bevételé­ből, a 35 százalékot szorgal­mazó módosító javaslatot a képviselők 125 igen, 118 nem szavazattal, 17 tartózko­dással elutasították. Nem kell sokáig számolgatni, hogy ki­derüljön: 126 (!) képviselő a „folyosón” vagy másutt tar­tózkodott a szavazás idején, s csak kis részük volt „igazol­tan távol”. Mi következik ebből? Az, hogy egy igen fontos kérdés eldöntésénél több mint 100 honatya kibújt a vélemény- nyilvánítás alól. Nem vállalta az állásfoglalás „terhét”, job­ban mondva: kötelezettségét. S minthogy mindössze 11 szavazaton múlt egy sokmil­liárdos tétel sorsa, még in­kább szemet szúr az eset. Miért nem helyeselhető ez a képviselői magatartás? Mert a választók azzal küld­ték őket a T. Házba, hogy ér­dekeiket képviselve, pártjuk álláspontjához igazodva és lelkiismeretükre hallgatva vegyenek részt a törvényho­zásban. A mandátumuk tehát megbízatás a törvényhozói tevékenységre. Ennek ki-ki eleget tehet egy adott javaslat elfogadásával, vagy elutasí­tásával, esetenként - valami­lyen meggondolásból - a tar­tózkodással. Csak egyet nem tehet: kibújni a törvényhozás felelőssége alól. Hiszen ezzel a honatya közvetve azt jut­tatja kifejezésre, hogy „en­gem nem érdekelt az egész ügy” Mondja ezt a választói szemébe! P.T. Versailles - Székesfehérvár A jövő év elején Versailles, az egykori francia királyok kedvelt lakóhelye együttműkö­dési és testvérvárosi megálla­podást köt Székesfehérvárral. A hírt a Le Monde jelentette be. A két város között november vé­gén, egy magyar önkormányzati küldöttség franciaországi láto­gatása idején jöttek létre a kap­csolatok. A gyógyszerek ettől nem lesznek olcsóbbak, de a hozzá­értők egyenletesebb és jobb el­látást várnak a gyógyszertárak magántulajdonba adásától. A folyamat már elkezdődött: ok­tóber 1-től privatizációs bizto­sok irányítják a gyógyszertár vállalatokat - de az ÁVÜ és a megyék közötti vita még tart. E vitának az a tárgya, hogy kit il­let a gyógyszertár vállalatok ke­zelésében lévő vagyon: az AVÜ-t, vagy az önkormányza­tokat? így van ez Baranyában is. A Megyei Közgyűlés a legutóbbi ülésén foglalkozott a Pannon­medicina Gyógyszerellátó Vál­lalat vagyoni helyzetével és a következő álláspontra jutott. Nem akadályozza a patika pri­vatizációt. Véleménye szerint a nem privatizált patikák ver­senyképessége tovább romlana a magángyógyszertárakkal a szemben, a vagyonuk pedig le­értékelődne. Ugyanakkor a közgyűlés nem mond le a vállalat teljes vagyo­náról, az önkormányzati érde­kekről. Ennek jegyében, a köz­gyűlési határozat kimondja, hogy a Baranya Megyei köz­gyűlés hozzájárul a patikák pri­vatizációjához, de szükséges­nek tartja, hogy a vállalat va­gyonától különítsék el a patikák vagyonát. A privatizációból befolyó vé­telár pedig maradjon zárolt számlán, a közigazgatási per jogerős befejezéséig, illetve a teljeskörű megállapodásig. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy kezdődjenek to­vábbi tárgyalások a gyógyszer­tári központ tulajdonlásáról és hangsúlyozza, hogy ezek az ál­lásfoglalások a teljeskörű, peren kívüli megállapodásig nem je­lentenek jogról való lemondást. A közgyűlés folytatja a köz- igazgatási pert. A per tehát folytatódik, ugyanakkor elkezdődik az ál­lami gyógyszertárak magántu­lajdonba adása. Első lépésként felértékelik a gyógyszertárakat, majd meg­hirdetik a pályázatot. A szabá­lyok szerint csak gyógyszer­észek jelentkezhetnek a pályá­zatra. A jelentkezés feltétele egy igazolás, amit az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól kell beszerezni ar­ról, hogy rendelkeznek a szük­séges szakmai feltételekkel. A pályázatokat bizottság fogja ér­tékelni, amelynek tagja lesz a megyei tiszti-főgyógyszerész, a Gyógyszerész Kamara megyei elnöke, vagy titkára, a privati­zációs biztos és lehetőség van arra, hogy az adott település önkormányzata is küldjön kép­viselőt a bizottságba. Arról még nincs végleges döntés, hogy az ÁVÜ milyen szakmai és anyagi feltételekkel hirdeti meg a pályázatot. A je­lenlegi elképzelések szerint 80 pontot lehet szerezni a szakmai és húsz pontot az anyagi licittel. Az alapár nyolcvan százaléká­nál kisebb ajánlat viszont nem számít pontnak. A szakmai szempontok sorá­ban a képzettség szintjét - szakvizsgák, nyelvvizsga - és a gyakorlati időt tervezik figye­lembe venni, s ügyelnek arra, hogy az azonos ajánlattal pályá­zók közül az kaphassa meg a gyógyszertárat, aki már koráb­ban is ott dolgozott. Pontegyen­lőség esetén az ÁVÜ mondja majd ki a döntő szót. Nagy gyógyszertárak eseté­ben a társas működtetés tűnik kivitelezhetőnek, s e célból be­téti társaságot lehet alapítani. A pályázatnál viszont a társaság minden tagjának egyenként kell pályáznia, s a legtöbb pontot el­érő kaphatja meg a működtetési jogot. Az állami tulajdonú épüle­tekben működő gyógyszertá­raknál az ingatlan megvételét is meghirdeti az ÁVÜ, egyéb ese­tekben csak a működtetést lehet megpályázni. Baranyában 59 állami gyógy­szertárat érint a privatizáció. Közülük 20 Pécsett van. A tényékhez hozzá tartozik, hogy a privatizációval nem ol­dódik meg a gyógyszerészek, a gyógyszertárak és az ellátás va­lamennyi gondja. A szakembe­rek a gyógyszerészi törvényre várnak, amelynek tervezete már elkészült, és várhatóan a jövő év elején kerül a Parlament elé. T. É. Vörös Vince: Politikai utam Vörös Vince, az Országgyű­lés alelnöke kiadni készül öné­letrajzi munkáját „Politikai utam” címmel. Otthonában, Bakonyán beszélt az elmúlt, viharos évtizedekről.- Könyvemben külön hang­súlyt kapnak a 30-as évek. 1930 október 12-én alakult meg a Független Kisgazdapárt az ak­kori kormány ellenzékeként. 23 éves koromban kapcsolódtam be a mozgalomba. 1935-ben már korteskedtem a kisgazda- párti jelöltek mellett. 1939-ben a szentlőrinci kampány vezeté­sében vettem részt, ahol Per Viktor volt a Kisgazdapárt je­löltje. Az 1944-es év nagyon emlé­kezetes marad a számomra. Lengyelországban voltam ka­tona. Az év végén értem vissza szabadságra Magyarországra, és decemberben kellett volna visszatérnem az alakulatomhoz. De akkor már Pécs határában voltak a szovjet csapatok, és Bakonyára is bevonultak de­cember elsején. Elhatároztam, hogy én nem teszek egy lépést sem, családomat nem hagyom magára. Itt maradtam, távollé­temben az alakulatnál katona- szökevénynek minősítettek és halálra ítéltek.- Ön részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkájában.-Igen, én is tagja voltam. 1944 december 22-én megvá­lasztottuk az Ideiglenes Nem­zeti Kormányt, amely hadat üzent Németországnak. Debre­cenből hazafelé jövet mi értesí­tettük a történtekről a lakossá­got meg-megállva a települése­ken. Budapest felszabadulása után Kovács Bélával bekapcsolód­tunk a Független Kisgazdapárt országos munkájába. Nagy Fe­renc, aki a párt főtitkára volt, új­jáépítési miniszter lett, ezért megbízott engem a főtitkári te­endők ellátásával, vagyis a párt vezetésével. Ugyanis Kovács Béla, mint belügyi államtitkár szintén nem tudott foglalkozni a párt ügyeivel. Nagy feladat volt. 1945 augusztus 19-re és 20-ra már országos nagyválasztmányt tudtunk összehívni, ahol újra­választottuk a vezetőséget. Fő­titkárhelyettesnek választottak meg. Közben a Paraszt Szövet­ség is megalakult. Annak a fő­titkára lettem.-És megnyerték még abban az évben a választásokat is.-Habár a november 4-i vá­lasztásokon abszolút győzelmet aratott a párt, a szovjetek hatá­rozott kívánsága volt, hogy koa­líciós kormányt kell alakítani. Azt mondták, így lehet békét te­remteni az országban, hiszen így nem lesz ellenzéke a kor­mánynak. A szovjeteknek sok­mindenben engedményt kellett tennünk. Vörös Vince-Nem lett volna jobb ellen­állni?- Azt hittük, a párizsi béke- szerződések után ki kell majd vonulniuk az országból, és ak­kor érvényesítjük akaratunkat. Ez nem történt meg. Sőt, min­dent megtettek a Kisgazdapárt bomlasztásáért. Létezett egy Magyar Közösség nevű titkos szervezet, amelynek az volt a célja, hogy magyar embereket segítsen megfelelő pozíciókba. De ennek tagjai nem a magyar parasztságból származtak, a Kisgazdapártból is csak egy-két értelmiségi vett benne részt. Ezt a szervezetet vádolták meg a szovjetek és Rákosiék államel­lenes összeesküvéssel. Le is tar­tóztattak velem együtt 8 kisgaz­dapárti képviselőt. Nagy Ferenc miniszterelnök 1947 májusában Svájcban töltötte szabadságát. Kovács Bélától olyan vallomást csikartak ki a szovjet hatósá­gok, hogy Nagy Ferenc is tagja volt ennek az összeesküvésnek, így nem jöhetett haza, le kellett mondania miniszterelnökségé­ről. Varga Béla, a nemzetgyűlés elnöke is menekülésre kénysze­rült. Ezért a párt centruma meggyengült, és a kommunis­tákkal rokonszenvezők vették át a vezetést a pártban.-Ön írt már könyvet a pa­rasztság sorskérdéseiről. Hogy látja most a gazdák helyzetét?-Mi, kisgazdák a föld ma­gántulajdonát szeretnénk visz- szaállítani. Persze minden át­meneti időszak nehézségekkel jár. Szerintem kell még 10 év, amíg minden a megfelelő ke­rékvágásba rázódik. Segíteni kell a gazdákat abban, hogy be tudják szerezni a maguk eszköz­tárát, megszervezhessék a kö­zös értékesítést.- Lesz-e politikai útjának folytatása?- Segíteni kívánom a kis­gazda eszméket, de a következő parlamenti választásokon nem indulok. Újvári Gábor / Észrevétlenül dolgozik a „bodyguard” Személyi védelem miniszterelnök-j dőlteknek? Észrevétlenek, nesztelenek, diszkrétek. Kaméleonként si­mulnak bele környezetükbe. Éberségük egy percre sem lan­kadhat. Védelmezik a rájuk bí­zott személyt, ha kell az életük árán is. Személyi testőrök, a láthatatlan biztonság megteste­sítői. Ők a Köztársasági Őrezred tagjai: hazánkban ez a bizton­sági szolgálat látja el közéle­tünk vezetőinek személyi vé­delmét.- Pontosan kik tartoznak a védett vezetők körébe? - kér­dem Sabjanics István rendőrez­redestől, a Köztársasági Őrez­red fiatal parancsnokától.- A köztársasági elnök és a miniszterelnök személyén kí­vül kormányhatározat tartal­mazza azoknak a magasrangú kormánytisztviselőknek a kö­rét, akiket állandó személyi védelem illet meg. A miniszte­rek közül csak azokat „biztosít­juk”, akik hivatalukból adó­dóan veszélynek vannak ki­téve. Ilyen például a belügyi és a honvédelmi tárca vezetője. A személyi biztosítás nemzetközi gyakorlatát tekintve igen vál­tozatos: van olyan ország, ahol mindössze két személyt illet meg védelem, de van, ahol kö­zel százat. Nálunk tíz alatt van a védett személyek száma.-Ön a szolgálat szakmai fi­lozófiájaként a professziona­lizmus - diszkréció - biztonság hármas követelményt említette. Miként ötvöződik ez minden­napi munkájuk során?- A folyamatos - 24 órás - védelem kiterjed a lakásra, a munkahelyre, a közlekedésre, a hivatalos és magánjellegű programokra. Munkánk lénye­ges eleme a személytelenség. A testőrnek feltűnés nélkül kell beilleszkednie a védett sze­mély hétköznapjaiba, környe­zetébe. Ugyanakkor észre kell vennie mindazokat a dolgokat, amelyek veszélyt jelenthetnek.- Mit tilos tennie ?- Egy percig sem szabad azt hinnie, hogy ő a legfontosabb, adott esetben fontosabb annál is, akit véd.- Ha megfenyegetnek pél­dául egy országgyűlési képvi­selőt, számíthat-e a szolgála­tukra?- A rendőrségére. Ezt - ál­lampolgári jogon - az illetékes helyi rendőri szervektől kérhe­tik. Alkalmi személyi védelem ugyanis csak magas hivatalt betöltő személyeknek jár, és akkor, ha őt vagy közvetlen hozzátartozóját életveszélye­sen megfenyegetik.- Egyik parlamenti pártunk elnökét mostanában gyakran látni vélik „kísérők" társasá­gában . ..-A nemzetközi gyakorlatot követve nálunk sem jár véde­lem a pártok elnökeinek. De az utóbbi időben szóba került, hogy a választási kampány ide­jére a pártok miniszterelnök-je­löltjei kapjanak személyi vé­delmet. Amennyiben erre dön­tés születik, felajánljuk szolgá­latunkat valamennyi pártnak.- Voltak-e mostanában forró pillanataik?- Erőszakos beavatkozásra, amikor mondjuk valaki veszé­lyeztette volna a ránk bízott vezetők testi épségét, nem ke­rült sor. De voltak, vannak fe­nyegetések, nem kívánt meg­jegyzések, bejelentések, tele­fonok, levelek, amelyek adott esetben komoly mérlegelést kívánnak.-Minden bejelentést kivizs­gálnak?- Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem figye­lünk oda egy bombariadóra, vagy halálos fenyegetésre. Egy-egy nagyszabású rendez­vényen - mint amilyen pél­dául a pápalátogatás volt, vagy a KEK-országok minisz­terelnökeinek konferenciája - állandó készültségben va­gyunk az előkészítés első per­cétől mindaddig, amíg a ven­dégek el nem hagyják hazánk területét. Attól a pillanattól, hogy ha­zánk földjére lép egy-egy ma­gasrangú vendég, személyé­nek biztonságáért a Köztársa­sági Őrezred felel. Újvári Gizella Jövőre EXPO- értekezlet A minap Párizsban a Világ- kiállítások Nemzetközi Irodá­jának végrehajtóbizottsági ülé­sén Barsiné Pataky Etelka, a budapesti Expo főbiztosa be­számolt az 1996-os Világkiállí­tás előkészületeiről. A végre­hajtóbizottság elfogadta a ma­gyar referátumot, és elismeré­sét fejezte ki az Expo előkészü­leteinek menetéért. A magyar delegáció megállapodott a vég­rehajtóbizottsággal, hogy jö­vőre Budapesten munkaérte­kezletet tartanak az Expóra je­lentkezett országok képviselő­inek részvételével. Tájékoztat­ják őket a pavilonok építészeti terveiről, költségeiről, a ma­gyar vám- és adórendszerről, a szálláslehetőségekről, vagyis mindazokról, amit a kiállítók­nak tudniuk kell. Az értekezlet lehetőséget nyújt arra is, hogy a vendégek megismerkedjenek a budapesti Világkiállítás ter­vezett helyszínével, programja­ival.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents