Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-09 / 336. szám

1993. december 9:, csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 9 Pécsi körkép Waterlooink „Azon különös viszolgáson kívül, a' mit magamban az iránt érzettem, hogy szerencsétlensé­gemet az új világ-részben hurc- zoljamföl 's alá...” - írta Na­poleon Szent Ilona-i életrajzá­ban a Waterlooi csata után ötlet­ként felmerült szökéséről Ame­rikába. E mondatnak köszönhet­jük nyelvünk egy új szavát. A nyelvtudós Fábián Gábor ül­tette át magyarra a napóleoni életrajzot még 1829-ben, s eb­ben a fordításban szerepel elő­ször a „viszolygás” szó. Még szerencse, mert most törhetném a fejem megfelelő ki­fejezést keresve arra az érzésre, ami a Pécsi Közgyűlés mai ülé­sének napirendjét olvasva kerí­tett hatalmába. Viszolyoghatnék persze attól is, hogy immár harmadik fordu­lóban lesz „alkalmam” követni azt a körkörös vitát, ami a Vá­rosháza földszintjén lévő üzlet- helyiségek hasznosítására kiírt pályázatok elbírálásáról folyik, de már szinte kíváncsi vagyok: lehet-e és mivel ezt a tragiko­mikus színezetű döntésképte­lenséget tovább tupírozni. Megalapozott lehetne a vi­szolygást közömbösítő fásult beletörődést érezni és emlegetni három másik visszaköszönő témával kapcsolatban, ám ezek nem a közgyűlés által indukál­tak és felbukkanásuk szinte szabályosan periodikus. Elérke­zik az év vége és máris külön­böző szolgáltató vállalatok díj­emelési kérelmei szállják meg a közgyűlési napirendet. Tán mondani sem kell, hogy a tarifameghatározás terhes ha­táskörétől a képviselők is viszo- lyognak. Aztán túltéve magukat a viszolygáson, futnak néhány tiszteletkört a kérelmek körül, esetleg lefaragnak belőlük va­lamicskét, majd végül - mi mást tehetnek - beadják a dere­kukat. Méltányolják a kérelmek gazdasági indokoltságát, a szol­gáltató cégek költségeinek nö­vekedését, amit másféle ár­emelkedések idéztek elő. Most éppen a kéményseprői­pari szolgáltatás díjának mint­egy 40 százalékos, a PÉTÁV szolgáltatásai díjának átlagosan 11,2 százalékos és a helyi tö­megközlekedés díjának globáli­san 20 százalékos emeléséről lesz szó. Csak az utóbbira egy példát: a buszmenetjegy 27-ről 35 forintra növekedne, illetve feltehetőleg növekszik is. Mivel évről évre ismétlődik, mondhatnánk erre azt is, amit a szellemeskedő Talleyrand Na­póleon halálhíréről: „Ez már nem esemény, csak egy napi­hír”. De hát neki sem volt igaza ebben. A családok mind na­gyobb többsége számára a díj­emelések egyre komorabb ese­mények, újabb és újabb Vatter- look. S nincs hova benyújtaniuk a bevételnövelési kérelmüket azzal az indoklással, hogy az áremelések működőképességü­ket aláásták, s már sem „nyere­ségre”, sem fejlesztésekre nem futja. Ha már majd a kifizetésekre se telik, akkor folyamodhatnak szociális segélyért. De ez már nem lesz napihír sem, ahogy az egy menetrendszerű tarifaeme­lés, hanem csak egy viszolyog- tató statisztikai adat azokról, akik szerencsétlenségüket föl 's alá hurcolják. Dunai Imre Napirenden a város oktatáspolitikai koncepciója A mai folytatólagos ülésén tárgyalja Pécs Közgyűlése az önkormányzat okta­táspolitikai koncepcióját. A negyven ol­dalas tervezet a következő alapelvből bontakozik ki: minden gyermeknek, fia­talnak joga , hogy hozzájusson a neki megfelelő intézményes neveléshez-okta- táshoz. Az önkormányzat által fenntar­tott intézményeknek a lehető legszéle­sebb választékot kell nyújtaniuk e jog érvényesítéséhez. Az önkormányzati in­tézményekben szigorúan érvényesíteni kell a világnézeti és pártpolitikai semle­gesség, illetőleg az esélyegyenlőség és a szolidaritás elvét. A koncepció-tervezet mindezen túl az oktatásügy prioritását hangsúlyozza. Ennek indokai közt szerepel, hogy az ok­tatási rendszer lehető legjobb színvonalú működése jelentős politikai stabilizációs tényező. A felnövekvő korosztályok mi­nél hosszabb ideig - lehetőleg 18-19 éves korig - tartó hatékony iskoláztatása lényegesen enyhítheti a pályakezdők munkanélküliségéből származó feszült­ségeket. Az iskolázottsági és képzettségi szint emelése szinte az egyetlen olyan erőforrás, ami a várospolitika szintjén viszonylag biztonsággal tervezhető és fejleszthető. A tervezet szerint ezért mi­nimális követelés, hogy az elkövetke­zendő években - a tanulói létszám csök­kenésének időszakában - az oktatásügyi ráfordítások reálértéke ne csökkenjen. Az önkormányzati oktatáspolitikának a valós esélyegyenlőségen alapuló, az in­tézményfenntartó jellegétől független, szektorsemlegesen finanszírozott okta­tási rendszer kialakulását kell erősítenie a valós és felmért társadalmi igények szerint. Az elkövetkező 4-5 évben azon­ban fennmarad és fenntartandó az ön- kormányzati intézmények túlsúlya az óvodai ellátás, a 16 éves korig terjedő is­kolázás, illetve a gimnázium esetében. Az elemzések szerint Pécsett a 8+4, il­letve a szakképzés területén a 8+3 ( 8+4 vagy 8+5) évfolyamos iskolaszerkezet működőképesnek bizonyult. Radikális átalakítását továbbra sem indokolják az igények. Más iskolaszerkezet csak az előbbi kiegészítéseként, az oktatás sok­színűsége érdekében jöhet létre. A 16 éves korig tartó tankötelezettség általánossá tétele új követelményként je­lentkezik. A város iskolarendszere ebben az évtizedben még jelentősebb bővítés nélkül is képes megfelelni az új helyzet­nek. A tíz évfolyamos általános képzés­ből fakadó problémák nem érintik azo­kat, akik középiskolában tanulnak to­vább. A szakmunkás iskolai és szakisko­lai képzésbe belépők számára mindkét lehetséges utat egyenértékű megoldás­ként nyitva hagyja a koncepció-tervezet: vagy a szakmunkásképző, illetve szakis­kolák vállalják az általános képzés 9. és 10 évfolyamait és az alapvizsgára való felkészítést, vagy az általános iskolák alakítják ki ugyanezt. A döntések az adott iskolák feltételeitől függnek. A tervezet elemzését summázva sem az óvodai ellátás, sem az általános és gimnázium oktatás terén nincs szükség mennyiségi fejlesztésekre. A jelenlegi szintet, az alapvető mutatókat kell stabi­lizálni és a hangsúlyt a szakmai-pedagó­giai fejlesztésekre kell helyezni. A szak­képzés területén az átépítés és átrendezés metódusát kell kidolgozni a munkaerő- piac igényeire tekintettel. A szakképzés­nek egyre inkább széles alapú általános képzésre kell épülnie. Előtérbe kerül a komplex szakképző iskolák fokozatos kifejlesztése. D. I. Hajdan kisboltok sora volt a városháza földszintjén A / Az Állami Áruháztól a nagy kérdőjelig Mi lesz a földszinti üzlethelyiségekkel? Attól a pillanattól kezdve - és ez elég régen volt már! -, ami­kor először felvetődött, hogy végre Pécsett is, az országban sokadikként, megépül az új Centrum Áruház, megoldandó kérdésként merült fel: .. .és mi legyen a régivel, ott a városháza földszintjén? A század első évtizedében épült harmadik pécsi városháza földszintjére annak idején apró üzletek sora került, amelyek remekül színesítették a város fő­terét, s a Király utcát, amíg az­után a 40-es évek végén vége- szakadt ennek, és - hipp-hopp - egybeolvadtak az apró üzletek, megszületett valami új, amit úgy hívtak, hogy Állami Áru­ház. Gondolom, nagyon sokan ellenérzéssel fogadták az újí­tást, de legalább annyian - ha nem többen - a nagyvárosi fej­lődés zálogát látták benne. (Per­sze volt a hamis nagyvá­ros-képnek egy másik eleme is: a túloldalon, a mai IBUSZ-sar- kon volt Népbüfé.) Nos, amikor kiderült, hogy a valódi nagyvárossá izmosodott Pécs harmadik nagyáruháza lesz az új Centrum (ki gondolt volna akkor még a Mecsek Aru­ház mai nagy válságára?) vala­hol másutt - igen erősen élt még akkor a Búza (akkor még Irányi Dániel) térre telepítés gondo­lata, hát akkor erősödött meg a bevezetőben már megfogalma­zódott kérdés: az időtájt (és még sokáig) úgy tűnt: itt marad a Centrum egy kifejezetten ex­kluzív jellegű áruházként, amely célra sokkal jobban meg is felelt volna az általános áru­háznak nem igazán jó helyiség. Egyébként ezért is érthetetlen volt, miért húzódott oly sokáig az új Centrum építésének az ügye. Lehet, hogy nem volt elég erőszakos a városi vezetés? No de mindegy! Az új Cent­rum elkészült, a régiről - függe­lékeiről - le is mondtak. Azóta a városháza földszintjén lévő ter­jedelmes üzlethelyiség ilyen-olyan átmeneti célra hasznosul, most pl. kiskereske­dők karácsonyi vásárának ad helyt. Ez persze nem jelentheti a végleges hasznosítás megol­dását. Most jött el ennek az ideje. (Itt azért emlékeztetnénk arra, hogy még a tanácsi idők­ben felmerült: vissza kellene ál­lítani a régi kis üzletek rendjét. Aminek viszont kétségkívül el­lent mondott az árúháznak a vá­rosháza nagy felújítása után végrehajtott költséges portál­felújítása.) Most tehát itt van újra a kér­dés, amivel pályázat formájá­ban már foglalkozott az önkor­mányzati képviselőtestület is. Legutóbb a témát a testület elé teijesztő Gazdasági és Vállal­kozási Bizottság tárgyilagosan megállapította: „A pályázatok közül igazán egyik sem tekint­hető olyannak - funkcióját mér­legelve -, ami egy, a Városháza alatt lévő üres üzlethelyiség hasznosítását a hosszú távon a város érdekét szolgálná”, s ajánlja, hogy a helyiség egy ré­szét városi kiállító teremként kellene hasznosítani. (Aminek a hiányát egyébként már nagyon régóta érzi is a város, ám a megoldása iránti igény ismétel­ten anélkül merült fel, hogy a megvalósításra komoly lépések történtek volna.) A végső döntés ugyan már ér­Fotó: Löffler Gábor lelődik - lehet, hogy a PMSC Fordán Kft lesz a boldog bérlő? - egy meghatározó jelentőségű dologról azonban nem illenék megfeledkezni: a hatalmas ki­rakatrendszerről. A város kellős közepén egyszerűen elképzel­hetetlen, hogy ez ne éledjen újjá, mégpedig úgy, hogy szer­ves kapcsolatban él a hátterével. Más szóval: semmiesetre sem lehetne itt fantom-kirakatokat elképzelni. A legcélravezetőbb természetesen a közel évszáza­dos hagyomány folytatása, vagyis a kereskedelmi célú hasznosítás lenne, amire pedig manapság talán nincs megfelelő ajánlat. Megfontolandó tehát: be szabad-e csapni véglegesen az ajtót egy ilyen - esetleg 5-10 év múlva jelentkező lehetőség előtt? Hársfai István Városvédő őrjárat Struccpolitikával, vagyis azzal, hogy egy „szégyenfoltra” annak megszüntetése helyett inkább nem tekintenek az illetékesek, még nem oldódik meg a probléma, hiszen az közterületen van, továbbra is szembeötlő, nap mint nap sokan látják. Csak a felelősöknek nem bántja a szemét. így van ez a Kereskedők Háza udvarával is. Számtalan cikk szóvá tette már az itt uralkodó áldatlan állapo­tot, de minden maradt a régiben. Fotóink is ezen a területen készültek. Igen ám, de a felelősöknek most hirtelen „szövetségesévé” szegődött az elmúlt hetek hava, amely több hullámban beterítette a buckákat és eltüntette a mulasztás nyomait. De egyszer min­den hó elolvad ... Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Aki másnak... Ha eddig nem tudtuk volna, mostanra nyilvánva­lóvá vált, hogy a Város- gondnokságnak nincs anyagi ereje ahhoz, hogy minden utcát „hómentesítsen”. Még a történelmi belváros terüle­tén sem, ahol pedig számos olyan hivatal, intézmény van, ahova sokan járnak, s leginkább gyalog. S köztük sok idős ember és kisgyerek. Számukra a hóbuckás utcák és járdák különösen veszé­lyesek: a feltakarítatlan he­lyeken a napközben esetleg megolvadt a hó éjjel ráfagy az aszfaltra, s reggelre jég- barázdás korcsolyapályává válik az egész. Az a most igazán szó sze­rint értendő elv, hogy min­denki söpörjön a maga por­tája előtt, sajnos nem igazán érvényesül a gyakorlatban. Pedig könnyen meglehet, hogy ki miben vétkezett, ab­ban bűnhődik: vagyis, aki a saját járdarészét nem takarí­totta, egy másik letakarítat- lan járda „áldozata" lesz. Vagy a sajátjáé. Dr. Vargha Dezső Közmeghallgatás ’ Pécs Közgyűlése ma 15 órá­tól 18 óráig közmeghallgatást tart a Városháza nagytermében. A közmeghallgatás témája: Pécs közműellátottságának helyzete. A közmeghallgatáson a város állandó lakosai, a hely­ben érdekelt szervezetek képvi­selői közérdekű kérdéseket te­hetnek fel vagy közérdekű ja­vaslatokkal élhetnek. A önkor­mányzati testület tagjai várják a város érdeklődő állampolgárait. Mindenki karácsonyfája A karácsony előtti hangulat jelképeként már fenyőgirlandok díszítik a Király utcát és az Ir- galmasok utcáját. A mindenki karácsonyfája december 16-tól 30-ig áll majd a Széchenyi té­ren. A 16 méter magas fát a Vá­rosgondnokság az Árpád-tetői erdészettől szerzi be. Közvilágítás A lakosság kérésére a Város- gondnokság a Sziklás dűlőbe, az Úttörő és a Márton utcába egy-egy közvilágítási lámpa felszerelését rendelte meg a DÉDÁSZ Rt-től. Vizes munkák A Pécsi Vízmű csatorna- üzeme megkezdte a Bihari Já­nos utcai csapadékcsatorna fő­gyűjtőjének tisztítását. A munka két hétig tart. Az Építők és az Ifjúság útján kijavították a víznyelőket. A Pécsi Vízmű építési üzeme helyreállította a Mandulás-Camping vízvezeté­két, amely két közkutat lát el a Székely Bertalan, illetve a Hu­nyadi út felső szakaszán.

Next

/
Thumbnails
Contents