Új Dunántúli Napló, 1993. december (4. évfolyam, 328-356. szám)

1993-12-08 / 335. szám

1993. december 8., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A pécsi MERCATOR vette meg a siklósi bútorgyárat Siklóson sokan vitatták, hogy minden a szabályok szerint tör­tént a Tenkes Bútoripari Kft. ál­lami tulajdonban lévő üzletré­szének megvásárlása körül. Nos az adás-vétel lebonyolítója, a Kossuth Holding Rt. tájékoz­tatja az érintetteket, hogy a júli­usi kiírásra egyetlen érvényes pályázatot nyújtottak be, még­pedig a pécsi székhelyű MER­CATOR Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. részéről. Az ál­taluk felajánlott vételár és a tár­saság továbbműködtetéséhez nyújtott garanciák elfogadha­tóak, így ők az új tulajdonosok. Nőtt az ÁV Rt. részvénytőkéje Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság részvénytő­kéje június végén 665 milliárd 663 millió 013 ezer forintra emelkedett. A növekedés 74,4 milliárd forint az 1992. évi zá­rómérleg adatához képest - ál­lapítja meg az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság idei első féléves tevékenységéről szóló beszámoló, amely e héten kerül az Országgyűlés elé. A beszámoló megállapítja: a tár­saság munkájának sajátossága, hogy a közszolgáltatásokat is privatizációra készíti elő. A gazdasági hatékonyság kialakí­tása jegyében folyik jelenleg a Matáv, a Magyar Villamos Mű­vek, illetőleg a gázszolgáltatók privatizációja. Expo-Műegyetem megállapodás Egyezség született a Világki­állítási Programiroda és a Bu­dapesti Műszaki Egyetem kö­zött az egyetemi sportlétesítmé­nyek sorsáról. A megállapodás lényege, hogy a programiroda ideiglenesen átveszi a 44 hektá­ros kiállítási terület nyugati ol­dalán lévő MAFC sporttelep használatát, ugyanakkor gon­doskodik az egyetemisták spor­tolási lehetőségéről. A progra­miroda megvásárolta a jelenlegi létesítményekhez közeli Cső­szer sporttelepet, melyet a vi­lágkiállítás végéig ingyen a BME rendelkezésére bocsát, továbbá 140 millió forintot utal át az egyetem számlájára. Vállalkozás-fejlesztési alközpontok Zalában Zala megye öt városában al­központokat alakít ki a Zala Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány. Először Nagykani­zsán és Keszthelyen, majd már­cius végéig további három kör­zetben hoznak létre főállású menedzsereket foglalkoztató, informatikai és technikai eszkö­zökkel ellátott irodát. Az alköz­pontok elsősorban a kis- és kö­zépvállalkozások hiteleivel, üz­leti lehetőségeivel, szaktanács- adással foglalkoznak majd. Egy bánya, egy erőmű energetikai blokk - biztató kezdet Baranyában Összehangolt termelés, kedvező eredmények Harminc százalékkal emelkedett a Pécsi Erőmű Rt-be szállított mecseki feketeszén fűtőértéke A felszámolás alatt álló Me­cseki Szénbányák és a Pécsi Erőmű Részvénytársaság ösz- szevonására idén tavasszal nem a legjobb előjelekkel került sor. a hazai szénbányák közül a „Mecsek” helyzete volt a leg­rosszabb a felgyülemlett adós­ságokkal, és a szintén nagy fo­lyó veszteségekkel. Ugyanak­kor az elmúlt év során - első­sorban a hatósági szénáremelés következtében - a leendő part­ner, a Hőerőmű működése is veszteségessé vált. Az előzetes nehézségek is­meretében vajon milyen tapasz­talatokat hozott az integráció az első közös év végéhez köze­ledve? Erről kérdeztük Somosi Lászlót, a Pécsi Erőmű Rt. ve­zérigazgatóját.-Az integrációval a bányá­ból a közös vállalatba mintegy 6-700 millió forint veszteség került be, ugyanakkor a Me­cseki Szénbányák FA olyan részvénytömeghez jutott, amellyel a hitelezői igényeket valamilyen szinten ki tudta elé­gíteni. Á folyó veszteségek to­vábbra is komoly kockázatot je­lentettek számunkra, ugyanis ezek kezeletlensége újabb adós­ságfelhalmozódást eredmé­nyezhet. Első lépésként fel kel­lett számolnunk a bányászok körében eluralkodott bizonyta­lan légkört, ami nemcsak a mo­rális bomlás, hanem a romló tel­jesítmények táptalaja is volt. Örömmel tölt el, hogy ezt a vártnál is hamarabb végre tud­tuk hajtani, és mindkét, önál­lóan gazdálkodó egységünkben lényegesen jobb termelői légkör alakult ki.- Hogyan állt be az új társa­ság szervezeti felépítése?-Az erőmű és a bánya két önálló elszámoló egységként működik, ami egyben komoly felelősséget is jelent vezetőik számára. A teljes vertikum stra­tégiai kérdéseivel egy szűk központ foglalkozik. Minden tevékenység a végtermékek, a villamosenergia és a hő gazda­ságos előállítása érdekében tör­ténik. Ilyen tekintetben az in- tegrácó legnagyobb pozitívuma, hogy összehangoltuk a két egy­ség termelését. Az erőmű ellá­tás heti, napi pontossággal tör­ténik, felesleges készletek nem halmozódnak föl. A beszállított szén fűtőértékét 30 százalékkal emeltük, és mindezekkel jó esé­lyünk van arra, hogy annyit és olyan minőségben termeljünk, amennyire és amilyenre szük­ség van. Véleményem szerint korfioly eredmény, hogy sike­rült elérnünk, hogy intézkedése­ink következtében a bánya vesz­teségei nem gyűrűznek be a vil­lamosenergia önköltségébe. Ez az erőmű esetében az infláció és az integráció ellenére a tavalyi szinten maradt, amit nem biz­tos, hogy tartani tudtunk volna emelkedő szénárak esetén.- Milyen intézkedésekkel ke­zelik a bánya magas állandó költségeit?-Nyilvánvaló, hogy a kom­lói bánya korábbi kapacitására nem lesz szükség. Ezért az erőmű igényével összhengban megkezdtük a szűkítését úgy ki- terjedtség, mint infrastruktúra szempontjából. A két fejtésre koncentrálódó termelés lehe­tővé teszi az energiaköltségek csökkentését, de ilyen irányba hat a bevezetett költséggazdál­kodás és költségfelelősség is.- A bányászok és a villamos­Felvételünk az erőmű sűrűzagyvezénylő központjában készült iparban dolgozók körében is hagyományosan erős az érdek- védelmi munka. Hogy tud közös nevezőre jutni a vállalatvezetés a két szakma munkavállalóival?- A különbözőséget az első időszakban úgy tudtuk áthi­dalni, hogy a két szakma képvi­selőivel külön megállapodást kötöttünk, amelyekben már az első alkalommal találhatók vol­tak közös pontok. A vállalat ve­zetése ígéretet tett, hogy a ko­rábbi juttatások nem szenved­nek csorbát, tartalmilag nem, legfeljebb szerkezetileg változ­hat. Ennek szellemében szeret­nénk egymáshoz közelíteni a bérstruktúrát, illetve a végki­elégítés intézményét. Ez utóbbi például a bányászok számára sokkal kedvezőbb lesz a koráb­binál.- Milyen lehetősége van a közös vállalatnak eredménye, versenyképessége javítására?- Versenyképességünk javu­lása sok tekintetben rajtunk kí­vülálló dolgokon múlik. Gondo­lok itt az indokolt költségek árakban történő elismerésére, a fogyasztók fizetőképességének alakulására, az alapvető energi­ahordozók import és hazai ár­arányainak változására. Füg­günk továbbá a villamos és hő­igényektől, a foglalkoztatás és szénvagyon nyújtotta ellátási biztonság kapcsolatától. Ami viszont rajtunk múlik, az a költ­ségek reálértékének további csökkentése. Továbbra is ki kell Fotó: Löffler Gábor használnunk az integráció elő­nyeit. Folytatjuk a bányánál a termeléskoncentrációt, és fel­számoljuk a vállalatnál meglévő párhuzamos tevékenységeket. A szelektív fejlesztés - vissza­fejlesztés jegyében kívánjuk erősíteni a külfejtési munkála­tokat, ugyanakkor szűkíteni a mély művelést. Terveink között szerepel egy új, 100-150 Meg­awattos energetikai blokk létre­hozása, ami nemcsak a környe­zeti terhelés mutatóit javítja majd, hanem hozzájárulhat a gazdaságosabb energia-előállí-, táshoz is. A megvalósíthatósági tanulmány jövőre jelenhet meg a pécsi lakosság előtt, a válla­latvezetés bízik a terv kedvező fogadtatásban. Kaszás E. A Futurallia lehetőségei Pécsnek A vállalkozónak nem elég, ha tudja, mit tud, mit szeretne, sze­rencsére is szüksége van, hogy megtalálja a megfelelő partnert, akinek épp az ő termékére, szolgáltatására van szüksége. Minap tért vissza a franciaor­szági Poitiers városból az a pé­csi üzletember csapat amely Somogyváry Attila, a Pécs Vá­rosi Vállalkozói Iroda igazgató­jának vezetékével járt bemutat­kozni, lényegében szerencsét próbálni a Vienne megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara más­fél évenként ismétlődő nemzet­közi Futurallia üzletember ta­lálkozóján. A Poitiers melletti Futuros- cope szállodáiban és konferen­ciatermeiben négyszáz asztalnál folytak az előzetesen számító­géppel összepárosított partne­rek húsz-húsz perces ismer­kedő-ajánlattevő tárgyalásai. Tizenöt európai, afrikai és ázsiai ország ötszázhetven cé­gének képviselői igyekeztek ajánlatukkal megnyerni a kivá­lasztott partnert a Futurallián, s ehhez még hozzájött a Sesame, a közepes méretű városok nem­zetközi hálózata vállalkozói, te­hát gazdasági partnerkapcsola­tot szorgalmazó szervezése is. A Sesamenak Pécs városa is tagja. Pécsről az Agora bérmunkát ajánlott ki és saját termékeinek piacot, az Eurohíd Kft. iskolai eszközök, sportruházatot kere­sett, a Feriit Filter mechanikus vízszűrő berendezéseinek el­adását és az együttműködést szorgalmazta, a Pécs-Baranyai Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány befektetőket keresett a Pé­csi Ipari Zóna megvalósításá­hoz, az órás Gulácsi és fia to­ronyórákat ajánlott, a Pécsi Pezsgő Kft. pezsgőpiacot kere­sett, a JPTE Idegennyelvi Tit­kársága a csere diákoktatásban és a nyelvoktatásban kereste az együttműködést és tolmács fel­adatokra ajánlkozott. A Futurallián a franciák több mint négyszáz céggel képvisel­tették magukat, legtöbben a rendezvénynek helyt adó Poi- tou-Charentes tartományból és Vienne megyéből. A kétnapos rendezvényen tőlük kapták a pécsiek a legtöbb ajánlatot. Ve­gyesvállalatot szeretne létre­hozni nálunk a kárpitozott heve- rőket és franciaágyakat gyártó Duvivier, a mediterrán cserepe­ket és kerámiát gyártó TBF cég, míg Angouleme Gazdasági Kamarája felajánlotta teljes in­formációs adatbázisát, sportru­házatra tett ajánlatot a francia Atout Pigue mellett több tuné­ziai és angol cég is. A pécsiek másodszor vettek részt a Futurallián. Ezúttal öt­venkilenc partnerrel tárgyaltak, a jelek szerint harminchat eredményt ígérő. A többi a sze­rencsén múlik. B. Murányi L. Minden igényi kielégítő irodabútor választék raktárról és megrendelésre. VAGY adózik nehezen megtermelt bevételéből, VAGY irodabútort vásárol, és ezáltal csökken adóalapja. Nem beszélve arról, hogy hatékonyabbá válik munkája, sikeresebb lesz Ön és vállalkozásai IRODABÚTOROK, IRODAI FORGÓ- és TÁRGYALÓSZÉKEK, IRODAI KIEGÉSZÍTŐK. KELE&C0KFT Pécs, Jóka ».11-13.-Roma «Ivar III. lépcsőkéi Tel./Fax: 33-63-83 Önprivatizációs visszaélések Szabó Tamás az összeférhetetlenségekről Az önprivatizációs prog­ramot bíráló bejelentések és kritikák sorozata után Szabó Tamás, a privatizációs ügye­kért felelős tárca nélküli mi­niszter a napokban sajtóköz­leményben jelentette ki, fellép az összeférhetetlenségekkel szemben. Szabó Tamás ezért felkérte az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnökét, hogy vizsgáltassa felül azt a gyakorlatot, mely szerint az önprivatizációs programban közreműködő szakértő cégek emberei a privatizálandó válla­latok igazgatótanácsi, felügyelő bizottsági tagjaivá váltak. 1991-ben az önprivatizációs program indításakor a hatályos jogszabályok nem tették lehe­tővé, hogy az átalakulás útján létrejött társaság cégbejegyzé­sét megelőzően történjen meg a pályáztatás és az értékesítés. E körülmény miatt a szakértő cég több hónapra az adott állami vagyonrész „vagyonkezelő­jévé” vált. Ezt követően alakul­hatott ki az a gyakorlat, hogy a szakértő cég képviselője tagja lehetett az általa átalakított részvénytársaság igazgatótaná­csának, illetve/elügyelő bizott­ságának. Az ÁVÜ Igazgatóta­nácsa úgy határozott, hogy ez év december 31-e után az ön­privatizációs programot a jelen­legi formában nem kívánja meghosszabbítani. Ezt köve­tően a tényleges eladással be nem fejezett tranzakcióknál az ÁVÜ többségi tulajdonában lévő társaságoknál a szakértő cégek képviselői által betöltött pozíciók esetében a szükséges személycseréket végrehajtják. Országosan 12,6 százalék a munkanélküliségi ráta Október végén 655 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, 15 ezerrel kevesebbet, mint szep­temberben. Mint az Országos Munkaügyi Központ legújabb, a véglegesített adatokból össze­állított jelentéséből kiderült, ez a febmárban regisztrált 705 ez­res maximumhoz képest 50 ez­res csökkenést jelent. A gazda­ságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 12,6 százalékra mérséklődött. Júliustól egyre több pálya­kezdő fiatal regisztráltatta ma­gát a munkaügyi kirendeltsé­geknél, októberben viszont a pályakezdő munkanélküliek száma is csökkent. A hóvégi zá­rónapon 70 400 pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván, 6400-zal kevesesbbet, mint szeptemberben. így az összes munkanélküli között arányuk 11,5 százalékról 10,7 százalékra csökkent. Az 1993-as évben az októ­beri zárónapig összesen 230 ezer munkanélkülinek járt le a járadékellátása, 30 ezere pálya­kezdőnek a segélyezése. Közü­lük mintegy 60 ezren átmeneti­leg még a regisztráltak között maradtak, mintegy 90-100 ez­ren nyerték el az önkormányza­toknál a jövedelempótló támo­gatást, 20 ezren pedig - bár ezt az önkormányzati segélyt nem kapták meg - továbbra is kérték regisztrációjukat. A fennma­radó 80 ezer állástalan közül 30 ezernek sikerült elhelyezkedni, 30 ezren inaktívvá váltak és 20 ezerre tehető azok száma, akik a regisztrációból kikerülve to­vábbra is állást keresnek. Baranyában tovább nő az ellátatlanok száma A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ kirendeltségeinek bruttó ügyfélforgalma némileg csökkent az előző hónapban, az érdeklődő ügyfelek száma azonban novemberben mgg mindig meghaladta az 50 ezret. Ebben az időszakban tovább folytatódott a nyilvántartott munkanélküliek számának csökkenése, a hónap végén 25 545 állástalant regisztráltak a megyében. A Baranya megyei munkanélküliségi ráta az októ­beri 12,5-ről 12,3 százalékra süllyedt. Sajnos a megyében tovább nőtt azoknak az állástalanoknak a száma (57,3 %), akik több, mint egy éve nem találnak ma­guknak munkát. Novemberben újabb 1006 főnek járt le a mun­kanélküli ellátása, ugyanakkor 589 személy munkába lépését regisztrálták a megye kirendelt­ségein. A különbségből fakadó helyzet különösen Sellye térsé­gében kritikus, ahol a munkálta­tók részéről a megyei átlaghoz képest is nagy passzivitást ta­pasztaltak a munkaügyi szak­emberek. A bejelentett betöltetlen állá­sok száma csak némileg csök­kent, az 1416 munkahelynek nagy hányada frissen feltárt. A leginkább keresett szakmák közé a következők tartoznak: szabó, varrónő, ügynök, vájár, segédvájár, kőműves. Ezzel szemben a munkanélküliek kö­rében a leggyakrabban előfor­duló szakmák: gépkocsivezető, géplakatos, gépjárműszerelő, villanyszerelő, élelmiszerbolti eladó és különös módon kőmű­ves. Az adatok alapján 100 re­gisztrált munkanélkülire 5,5 ál­láshely jut a megyében, elméle­tileg tehát minden 18. munka- nélküli elhelyezkedésére lenne lehetőség Baranyában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents