Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-27 / 324. szám

1993. november 27., szombat Közélet aj Dunántúli napló 7 Megtalált magyar tábornok A moszkvai magyar nagykö­vetség és az MTI közös erőfe­szítései nyomán fény derült De­seő László vezérőrnagy sorsára, aki az egyetlen olyan második világháborús magyar tábornok volt, akinek sorsát mindezidáig homály fedte. A hatóságok köz­lése alapján sikerült megtalálni Deseő László sírját is. Deseő László 1893. június 26-án született Sárospatakon. A második világháború elején, 1939. és 1941. között Magyar- ország moszkvai katonai atta­séja volt, majd 1942-ben front­szolgálatra vezényelték. A má­sodik magyar hadseregben Stomm Marcell altábornagy, tüzérparancsnok helyetteseként szolgált, akivel együtt 1943. február 3-án estek szovjet fog­ságba Voronyezs közelében. Deseő László előbb a KGB-előd Állambiztonsági Minisztérium (MGB) butirkai börtönébe, majd innen a Moszkva melletti Kraszno- gorszk hadifogolytáborába ke­rült, ahonnan 1948. május 22-én súlyos vesegyulladás miatt az akkor még Moszkván kívül eső Ljublino rabkórházába szállítot­ták. Itt halt meg 1948. június 25-én, vesesorvadás következ­tében. Deseő Lászlót 1948. jú­nius 27-én temették el a Krasz- nogorszk melletti temetőben. Vonattal Amerikából Szibériába, tengerfenék alatti alagúton? A Keleten fekvő Indiát el le­het majd úgy érni, hogy egyre csak Nyugatra utazunk - szá­razföldi úton is. Egy orosz-amerikai-kanadai konzorcium ugyanis alagutat akar építeni a Bering-szoros alatt. A Csendes óceán északi része és a sarki tenger között, 60 méterrel a tengerfenék alatt olyan vasúti alagutat alakítaná­nak ki, amely Alaszkát Szibéri­ával, Amerikát Oroszországgal kötné össze. Költsége megha­ladja majd a 35 milliárd dollárt. A szakértők nem számolnak legyőzhetetlen technikai akadá­lyokkal. A Bering-szoros a legkeske­nyebb pontján ugyanis alig több, mint 90 kilométer széles. A szoros közepén két sziget található, az orosz Ratmanov és az USA-hoz tartozó Little Dio­mede Island. Itt az alagút „fel­bukkanhatna” a tengerből. A Bering-szorosban geológiai adottságainál fogva lényegesen könnyebb egy alagút kialakí­tása, mint a La Manche csator­nán, de az alagút fúrása így is mintegy négy esztendeig fog tartani. A Bering-alagút nagy hatás­sal lesz a világkereskedelemre. A Kína és Amerika közötti vas­úti teherforgalomban a szállítási időt a tengeri szállításhoz ké­pest a felére csökkentené. Mielőtt visszatérne az ősállapot Pusztulóban van a vízrendezési művek egy része A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében Baranya, Tolna és Somogy megyékben több mint 703 kilométer hosszú­ságú, kiemelt kategóriába tartozó vízfolyás van. A vízitársula­tok 4860, az önkormányzatok 726 kilométerre felügyelnek. Ez utóbbiaknak mintegy fele van megfelelő állapotban. Az üzemi vízrendezési művek a tulajdonviszonyok változása és áttekint­hetetlensége miatt egyre elhanyagoltabb állapotban vannak, várható e rendszerek vízelvezető képességének további rom­lása. A vízrendezési művek közelmúltban befejezett baranyai és somogyi felülvizsgálatának tapasztalatai alapján a szakembe­rek véleménye: a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalaku­lása után a korábbi nagyüzemi mederhálózat új tulajdoni és érdekeltségi viszonyai a fenntartással összefüggésben igen lé­nyegesek lesznek. A gond röviden fogalmazva: a megfelelő pénzügyi háttér hi­ánya, illetve az elmúlt évekre jellemző szárazság szülte gon­dolkodás mintha kezdené feled­tetni a vízügyi létesítmények működtetésének, jó állapotban való fenntartásának szükséges­ségét. Pedig - fogalmazza meg nyomatékkai Szappanos Fe­renc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője - a vízel­vezető rendszer része az ország infrastruktúrájának. A szakem­berek aggódnak: a tulajdonvál­tás jelentős mértékben befolyá­solhatja az érdekeltséget, azaz: ennek az infrastruktúrának a megőrzését, zavartalan működ­tetését. Az aggodalomra elsősorban a társulati kezelésben lévő vízfo­lyásoknál van ok. Az igazgató­ság területén hét vízitársulat van, érdekeltségi alapon mű­ködnek. A tagok pénzbeni hoz­zájárulásukkal fedezik a költsé­geket. A hozzájárulás mértékét sok évvel ezelőtt állapították meg: hektáronként 60-70 forint. Hogy ez ma mit ér, nem kell taglalni. Tudják az érdekeltek is, ám arra nem hajlandók, hogy taggyűléseiken magasabb hoz­zájárulási kötelezettséget hatá­rozzanak meg. A 60-70 forint pedig önmagában sem elég, de több helyen még ezt sem fizetik be.- Számolhatnánk azzal is - véli Szappanos Ferenc -, hogy egy társulat kimondja saját megszüntetését. Ebben az eset­ben feladatai visszahullanának a vízügyi igazgatóságra - a föld- tulajdonosok érdekeltségi köte­lezettsége azonban a jogszabály szerint megmarad. Az ilyen megszűnések ha­talmas veszteséget jelentené­nek. A hét társulat kapacitása ugyanis együttesen nagyobb, mint magáé a vízügyi igazgató­ságé. Ezt elveszteni, szétforgá­csolni merő butaság lenne, s a társulatok előtt a mai helyzet­ben egy mód kínálkozik meg­mentésére: piacorientált vállal­kozói magatartás. Kapacitásuk 80-90 százalékát így hasznosít­ják - ez azonban nem az alapfe­ladatukat takarja. Ez utóbbi mennyire fontos, azt az új vízügyi törvény terve­zete egyértelműen jelzi: amíg korábban külön jogszabály vo­natkozott rájuk, a tervezet együttesen kezeli a vízügyet és a társulatokat. Végül is: kik azok, akiket az érdekeltségi hozzájárulás ter­hel? Az adott vízgyűjtő terüle­ten földtulajdonnal rendelkező­ket. Vélhetnénk: miután az in­gatlanok más-más értékűek, fekvésűek, a hozzájárulás diffe­renciált. Valóban, korábban igyekeztek figyelembe venni, hogy egy-egy terület mennyire „kitett” a vízkárnak, mekkora az értéke. Az ennek alapján megállapított eltérő hozzájáru­lással azonban a társulatok rit­kán éltek, s mára amúgy is telje­sen összemosódott. Ugyanak­kor egy dombtetőn lévő ingat­lan tulajdonosa mondhatná: őt megvédi a gravitáció, neki semmi veszélyt nem jelenthet egy áradás... Csakhogy a víz éppen a dombtetőkről hordja le a földet, törmeléket, s tölti ez fel a vízfolyásokat. A mai koncep­ció: akinek területe van a víz­gyűjtőn, az vegyen részt az inf­rastruktúra fenntartásában. Más országokban másképpen határozták meg a hozzájárulás mértékét. Horvátországban pél­dául a búza mindenkori értéke a mérvadó. Szappanos Ferenc úgy véli, hogy a magántulajdon térhódítása ismét előtérbe hozza majd a hozzájárulás differenciá­lását. Az állami kezelésben lévő vízfolyások Baranya és Somogy megyében rendszeres karban­tartás mellett alkalmasak a jog­szabályokban meghatározott vízhozamok levezetésére. En­nek a 703 kilométernek ugyanis közel 90 százaléka kiépített. A társulatok kezelésében lé­vőkről szóltunk, ám van egy harmadik kategória is: a tulaj­donosi kezelésben lévők.- Ezek a vízfolyások, csator­nák a társulatok területein talál­hatóknál is rosszabb állapotban vannak! - hallottuk Szappanos Ferenctől. - Igazgatóságunk ezeket is rendszeresen ellenőrzi. Tapasztalatunk: egy-egy ilyen vizsgálat után némiképp javul a helyzet - rövid időre ... Miképpen lehetne „megdor­gálni” a fenntartásra kötelezet­teket - ez fogas kérdés. Ezeknek a vízfolyásoknak, csatornáknak ugyanis minden­képpen „működniük kell”, szük­ség van rájuk. Mégpedig első­sorban azokat védi, azoknak használ, akiknek a kezelésében vannak. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg kell magyarázni az érintetteknek - s ez már-már abszurd. Ha - és ez sajnos nem tréfa - a fenntartást végképp elmulasz­tanák, a természetnek elég lenne néhány év, hogy vissza­álljon az ősállapot. Ámi nem csak veszélyeket hordoz, de egyben az infrastruktúra e fon­tos szeletének pusztulását is je­lenti. Ebből eredően: újbóli kié­pítésének szükségességét. Mil- liárdokba kerülne.- Már csak ezért sem mond­hatja szakmai gárdánk: jó, ha nem vigyáznak a csatornákra, vízfolyásokra, tapasztalja majd meg ki-ki a maga kárán, ennek milyen következményei lehet­nek ... - hallottuk Szappanos Ferenctől. Mészáros Attila A mohácsi Duna-szakasz Fotó: Löffler Gábor Recept csalódás ellen? Az egymás elleni bizalmatlanság fertőz Talán kellemetlen csalódá­soktól akatják óvni Európa ke­leti felét a franciák, amikor hi­vatalosnak tekinthető megfo­galmazásban hangoztatják: „Szeretnénk megkímélni a tér­ség országait a felesleges ver­sengéstől, amelyet abban a hit­ben folytatnak, hogy aki győz ebben a versenyfutásban, az be­léphet a mennyek kapuján, a többiek pedig kívül rekednek”? E méltatlan versengés helyett azt javasolják, hogy „az Euró­pai Unióhoz közelítő közép-eu­rópai országoknak első lépcső­ben saját együttműködésüket kellene fejleszteniük, lépéseiket összehangolva”. Mi a javaslat lényege? Sem­miképpen sem új KGST-t su­gall. Viszont egy olyan nemzet­közi tanácsadó szervezet megte­remtését indítványozza, amely elősegítené a különböző kérdé­sekben gyakran egymással vi­tatkozó kormányok kapcsolata­inak kiépítését, vagyis ösztö­nözné a regionális együttműkö­dés ésszerű és modem gyakorla­tát, a térség fokozatos beépülé­sét a világgazdasági folyama­tokba. Magyarán: az együttes célba érést az Európai Unióba. Miért akkor a máris érzékel­hető bizalmatlanság a Szajna-partján kifőzött recept ellen, különösen éppen a legin­kább érintett visegrádiak - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — irányából? Alighanem azért, mert az egymás iránti bizalmat­lanság fertőz, s az „Európához csatlakozás” újra és újra a való­ság tényeit elködösítő misztéri­umként jelentkezik - nemcsak a mi szemünkben. Ezért talán jó is, hogy ezúttal nem magyar, hanem szlovák politikus - a po­zsonyi parlament külügyi bi­zottságának elnöke - mondta ki a nehezen vitatható igazságot a magyar tv-ben: veszekedő or­szágokat nem lát szívesen Eu­rópa. Hiszen ezt üzenik most már szinte naponta Londonból, Pá­rizsból, Brüsszelből. De ha ezt tudjuk, akkor miért nem esze­rint cselekszünk? Kocsis Tamás Fejlesztések Mohács Újvárosában Tízmillió forintot költött idén Mohács önkormányzata az Új­városnak ismert városrész fej­lesztésére - hallhattuk kedden azon a késő estébe nyúló lakos­sági fórumon, amelyet Kuti Ist­ván polgármester és Scheidt Fe­renc a terület képviselője tartott. A nevével ellentétben, gyakor­latilag minden értelemben a te­lepülés egyik legöregedettebb negyedében élő valamivel több mint 500 ember közül 30-an jöt­tek el a tájékoztatóra, s a jelen­lévők mindegyikének volt mondanivalója. Valamennyien kihangsúlyozták, az 1950-es évek elején átadott, önkor­mányzati tulajdonban lévő 220 lakást magába foglaló épüle­tekre, az úthálózatra, közvilágí­tásra régen szántak ennyi pénzt, mégis sok tekintetben úgy érzik az ott élők, mintha Mohácsnak a Pécsi úton lévő vasúti átjáró­nál lenne a határa. A távolsági autóbuszokkal például csak ak­kor utazhatnak, ha a kórház megállóig több kilométert gya­logolnak, mert náluk nem áll­nak meg e járatok. Mióta a Vo­lán alaposan csökkentette jára­Újévi koncert a Ismét lesz újévi koncert a Pesti Vigadóban. A hangver­senyt egyenes adásban közvetíti a Magyar Televízió egyes csa­tornája, a Magyar Rádió, vala­mint számos külföldi tv-állo- más, így például: az osztrák, a német, a svájci és az ARD tainak a számát, szombatonként a piaci bevásárlásról is gyalog kell 3 km-t megtenniük. El­mondták, örülnek az esztétikus buszváróknak, csak éppen nem használhatóak. A minden oldal­ról nyitott alkotmány húzatos, be ver az eső és a hó. A hozzá­szólók gyebek mellett kérték a kábeltelevízió kiépítését, a köz- biztonság javítását és a régóta szorgalmazott idősek napközi­jének kialakítását. A jövő évi tervkoncepcióban számolnak az újvárosiak igényével. Mint Kuti István elmondta, annak a 74 egyedül élő, kisnyugdíjas kéré­sének is eleget tesznek, akik ez év elején beadvánnyal fordultak a városhoz az öregek otthona lé­tesítéséért, és folyamatban van a kábeltévés hálózatba a terület bekapcsolása. Tavasszal felújít­ják a városba vezető járdát, va­lamint eljárnak a Volánnál, hogy minden autóbusz álljon meg Újvárosban. A közbizton­ság javításáért viszont csupán annyit tehetnek, hogy egy hely­ben szerveződő vagyon- és személybizonysági csoport mű­ködését segítik. Berta M. Pesti Vigadóban lPlus. A nagyszabású, látvá­nyos zenei rendezvényt közösen szervezi - a korábbiakhoz ha­sonlóan - az InterOperett Kft., az MTV, az MRT és az Ibusz Bank Rt. Az ismert népszerű sztárok mellett pódiumra lépnek pályakezdő, fiatal tehetségek is. Módosult a gyógyfürdőellátások finanszírozása A sportmasszázst nem térítik Az Országgyűlés által elfo­gadott költségvetésben a gyógy­fürdő ellátások finanszírozására 990 millió forintot határoztak meg. Ez az összeg, ha továbbra is az eddigi beutalási és finan­szírozási gyakorlat maradna ér­vényben, nem biztos, hogy fe­dezné az igényeket. Ezért kel­lett pontosítani, hogy kik, mi­lyen esetben és milyen szolgál­tatásokat vehetnek igénybe tel­jes térítéssel, vagy bizonyos összegű támogatás mellett. A cél, hogy a rendelkezésre álló összeg a leghatékonyabban szolgálja azok gyógyulását, akik valóban rászorulnak. Egy korábban kiadott minisz­teri rendelet évtizedekig olyan orvosok számára is lehetővé tette a gyógyfürdőkezelés fel­írását, akik nem rendelkeztek ilyen irányú - fizikoterápia, balneoterápia - szakképesítés­sel, emiatt a gyógyfürdő szol­gáltatásokra való beutalásnál nem érvényesültek kellőképpen a szakmai szempontok. Egy 1975-ös, a Társadalom­biztosítást érintő törvény meg­határozta, mely gyógykezelések azok amelyek térítésmentesen járnak a biztosítottnak, s me­lyek azok, amelyekhez bizo­nyos támogatási összeget ad. E törvény módosításával most meghatározták a térítések körét Eszerint: a TB a rehabilitációs célból rendelt gyógyfürdőkeze­lés teljes költségét téríti, a nem rehabilitációs célú, gyógyfür­dőkben történő kezelésekhez csak meghatározott összegű tá­mogatást nyújt. A kormány rendeletben határozta meg a gyógyfürdőellátások körét is. Ide sorolták a termál gyógyme­dence, hévizi tófürdő és termál kádfürdő igénybevételét. A szolgáltatásokhoz pedig az iszappakolás, iszapfürdő, a súlyfürdő, szénsavas fürdő, or­vosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugár masszázs, vízben vég­zett gyógytorna tartozik. Az új szabályozás szerint társadalombiztosítási támoga­tást kapnak azok a gyermekek is, akiknek gyógyulásuk érde­kében csoportos gyógyúszást rendel az orvos (asztmások, ge­rincdeformitásban szenvedők, mozgássérültek, vagy balesetek utáni rehabilitációnál) s akik eddig nem részesültek TB tá­mogatásban. Ugyanakkor, eddig gyógy­fürdőkben nyújtott néhány szolgáltatást a TB nem finanszí­roz, mert nem minősítette csak gyógyfürdőben igénybe vehető ellátásnak. így a jövőben nem téríti a sportmasszázst, az inha- lációs terápiát (ennek végzésé­hez állandó orvosi kontroll szükséges), az elektroterápiás kezeléseket, (ezeket a szakren­delők fizikoterápiás részlegei biztosítják) kivételt képeznek azok az esetek, amikor nincs az adott gyógyfürdő közelében ilyen kezelést biztosító szak- rendelés. A kezelések módját is szabá­lyozta a kormányrendelet felha­talmazása alapján a Népjóléti Minisztérium. A cél az volt, hogy a leghatékonyabb gyógyu­lást szolgálja. Eszerint a kezeléseket kúra- szerűen kell rendelni, s ha kell egyidőben többféle kezelést is lehet kiírni az orvosnak, de eze­ket a különféle terápiákat a be­tegnek két hónapon belül kell igénybe venni, mert így az egyes kezelések egymás hatását fokozzák. Orvosilag indokolt esetben lehetőség van a kúra ismétlésére, ugyanazon naptári éven belül legfeljebb még egy alkalommal. Természetesen más betegség jelentkezése esetén lehetőség van az újabb betegség gyógyítá­sára kúrát kiírni. Ha a betegnél a kúra igénybevételét valami akadályozza, egy ízben lehet meghosszabbítani. Arról, hogy mely esetekben és kiknek lehet a gyógyfürdő­szolgáltatásokat igénybe venni, arról a reumatológiai és orvosi rehabilitációs szakmai kollégi­umok dolgoztak ki állásfogla­lást, amelyről minden felírásra jogosult szakorvost tájékoztat-, tak. S. Zs. Svájci cigányok A mintegy 35 ezres lélek­számú svájci cigányság azt kívánja, hogy hivatalosan ismerjék el: népet alkot. A cigányok országszerte petíciót intéztek az szövet­ségi, a kan tonális és a köz­ségi hatóságokhoz, és igé­nyelték: ismeijék el kultúrá­jukat és jogaikat. A cigányok olyan megál­lapodást szorgalmaznak, amely az államszövetség egész területére szóló enge­délyek kiadását teszi lehe­tővé hagyományos cigány­foglalkozások űzésére. A hatóságokhoz intézett petí­ciójukban a cigányok kér­vényezik, hogy minden egyes kanton legalább egy táborhelyet bocsásson ren­delkezésükre. Jelenleg a kantonok fel­ében sincs lakóhelyük, ahol addig maradhatnának, amíg csak kívánnak.

Next

/
Thumbnails
Contents