Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-27 / 324. szám
1993. november 27., szombat Közélet aj Dunántúli napló 7 Megtalált magyar tábornok A moszkvai magyar nagykövetség és az MTI közös erőfeszítései nyomán fény derült Deseő László vezérőrnagy sorsára, aki az egyetlen olyan második világháborús magyar tábornok volt, akinek sorsát mindezidáig homály fedte. A hatóságok közlése alapján sikerült megtalálni Deseő László sírját is. Deseő László 1893. június 26-án született Sárospatakon. A második világháború elején, 1939. és 1941. között Magyar- ország moszkvai katonai attaséja volt, majd 1942-ben frontszolgálatra vezényelték. A második magyar hadseregben Stomm Marcell altábornagy, tüzérparancsnok helyetteseként szolgált, akivel együtt 1943. február 3-án estek szovjet fogságba Voronyezs közelében. Deseő László előbb a KGB-előd Állambiztonsági Minisztérium (MGB) butirkai börtönébe, majd innen a Moszkva melletti Kraszno- gorszk hadifogolytáborába került, ahonnan 1948. május 22-én súlyos vesegyulladás miatt az akkor még Moszkván kívül eső Ljublino rabkórházába szállították. Itt halt meg 1948. június 25-én, vesesorvadás következtében. Deseő Lászlót 1948. június 27-én temették el a Krasz- nogorszk melletti temetőben. Vonattal Amerikából Szibériába, tengerfenék alatti alagúton? A Keleten fekvő Indiát el lehet majd úgy érni, hogy egyre csak Nyugatra utazunk - szárazföldi úton is. Egy orosz-amerikai-kanadai konzorcium ugyanis alagutat akar építeni a Bering-szoros alatt. A Csendes óceán északi része és a sarki tenger között, 60 méterrel a tengerfenék alatt olyan vasúti alagutat alakítanának ki, amely Alaszkát Szibériával, Amerikát Oroszországgal kötné össze. Költsége meghaladja majd a 35 milliárd dollárt. A szakértők nem számolnak legyőzhetetlen technikai akadályokkal. A Bering-szoros a legkeskenyebb pontján ugyanis alig több, mint 90 kilométer széles. A szoros közepén két sziget található, az orosz Ratmanov és az USA-hoz tartozó Little Diomede Island. Itt az alagút „felbukkanhatna” a tengerből. A Bering-szorosban geológiai adottságainál fogva lényegesen könnyebb egy alagút kialakítása, mint a La Manche csatornán, de az alagút fúrása így is mintegy négy esztendeig fog tartani. A Bering-alagút nagy hatással lesz a világkereskedelemre. A Kína és Amerika közötti vasúti teherforgalomban a szállítási időt a tengeri szállításhoz képest a felére csökkentené. Mielőtt visszatérne az ősállapot Pusztulóban van a vízrendezési művek egy része A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében Baranya, Tolna és Somogy megyékben több mint 703 kilométer hosszúságú, kiemelt kategóriába tartozó vízfolyás van. A vízitársulatok 4860, az önkormányzatok 726 kilométerre felügyelnek. Ez utóbbiaknak mintegy fele van megfelelő állapotban. Az üzemi vízrendezési művek a tulajdonviszonyok változása és áttekinthetetlensége miatt egyre elhanyagoltabb állapotban vannak, várható e rendszerek vízelvezető képességének további romlása. A vízrendezési művek közelmúltban befejezett baranyai és somogyi felülvizsgálatának tapasztalatai alapján a szakemberek véleménye: a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakulása után a korábbi nagyüzemi mederhálózat új tulajdoni és érdekeltségi viszonyai a fenntartással összefüggésben igen lényegesek lesznek. A gond röviden fogalmazva: a megfelelő pénzügyi háttér hiánya, illetve az elmúlt évekre jellemző szárazság szülte gondolkodás mintha kezdené feledtetni a vízügyi létesítmények működtetésének, jó állapotban való fenntartásának szükségességét. Pedig - fogalmazza meg nyomatékkai Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője - a vízelvezető rendszer része az ország infrastruktúrájának. A szakemberek aggódnak: a tulajdonváltás jelentős mértékben befolyásolhatja az érdekeltséget, azaz: ennek az infrastruktúrának a megőrzését, zavartalan működtetését. Az aggodalomra elsősorban a társulati kezelésben lévő vízfolyásoknál van ok. Az igazgatóság területén hét vízitársulat van, érdekeltségi alapon működnek. A tagok pénzbeni hozzájárulásukkal fedezik a költségeket. A hozzájárulás mértékét sok évvel ezelőtt állapították meg: hektáronként 60-70 forint. Hogy ez ma mit ér, nem kell taglalni. Tudják az érdekeltek is, ám arra nem hajlandók, hogy taggyűléseiken magasabb hozzájárulási kötelezettséget határozzanak meg. A 60-70 forint pedig önmagában sem elég, de több helyen még ezt sem fizetik be.- Számolhatnánk azzal is - véli Szappanos Ferenc -, hogy egy társulat kimondja saját megszüntetését. Ebben az esetben feladatai visszahullanának a vízügyi igazgatóságra - a föld- tulajdonosok érdekeltségi kötelezettsége azonban a jogszabály szerint megmarad. Az ilyen megszűnések hatalmas veszteséget jelentenének. A hét társulat kapacitása ugyanis együttesen nagyobb, mint magáé a vízügyi igazgatóságé. Ezt elveszteni, szétforgácsolni merő butaság lenne, s a társulatok előtt a mai helyzetben egy mód kínálkozik megmentésére: piacorientált vállalkozói magatartás. Kapacitásuk 80-90 százalékát így hasznosítják - ez azonban nem az alapfeladatukat takarja. Ez utóbbi mennyire fontos, azt az új vízügyi törvény tervezete egyértelműen jelzi: amíg korábban külön jogszabály vonatkozott rájuk, a tervezet együttesen kezeli a vízügyet és a társulatokat. Végül is: kik azok, akiket az érdekeltségi hozzájárulás terhel? Az adott vízgyűjtő területen földtulajdonnal rendelkezőket. Vélhetnénk: miután az ingatlanok más-más értékűek, fekvésűek, a hozzájárulás differenciált. Valóban, korábban igyekeztek figyelembe venni, hogy egy-egy terület mennyire „kitett” a vízkárnak, mekkora az értéke. Az ennek alapján megállapított eltérő hozzájárulással azonban a társulatok ritkán éltek, s mára amúgy is teljesen összemosódott. Ugyanakkor egy dombtetőn lévő ingatlan tulajdonosa mondhatná: őt megvédi a gravitáció, neki semmi veszélyt nem jelenthet egy áradás... Csakhogy a víz éppen a dombtetőkről hordja le a földet, törmeléket, s tölti ez fel a vízfolyásokat. A mai koncepció: akinek területe van a vízgyűjtőn, az vegyen részt az infrastruktúra fenntartásában. Más országokban másképpen határozták meg a hozzájárulás mértékét. Horvátországban például a búza mindenkori értéke a mérvadó. Szappanos Ferenc úgy véli, hogy a magántulajdon térhódítása ismét előtérbe hozza majd a hozzájárulás differenciálását. Az állami kezelésben lévő vízfolyások Baranya és Somogy megyében rendszeres karbantartás mellett alkalmasak a jogszabályokban meghatározott vízhozamok levezetésére. Ennek a 703 kilométernek ugyanis közel 90 százaléka kiépített. A társulatok kezelésében lévőkről szóltunk, ám van egy harmadik kategória is: a tulajdonosi kezelésben lévők.- Ezek a vízfolyások, csatornák a társulatok területein találhatóknál is rosszabb állapotban vannak! - hallottuk Szappanos Ferenctől. - Igazgatóságunk ezeket is rendszeresen ellenőrzi. Tapasztalatunk: egy-egy ilyen vizsgálat után némiképp javul a helyzet - rövid időre ... Miképpen lehetne „megdorgálni” a fenntartásra kötelezetteket - ez fogas kérdés. Ezeknek a vízfolyásoknak, csatornáknak ugyanis mindenképpen „működniük kell”, szükség van rájuk. Mégpedig elsősorban azokat védi, azoknak használ, akiknek a kezelésében vannak. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg kell magyarázni az érintetteknek - s ez már-már abszurd. Ha - és ez sajnos nem tréfa - a fenntartást végképp elmulasztanák, a természetnek elég lenne néhány év, hogy visszaálljon az ősállapot. Ámi nem csak veszélyeket hordoz, de egyben az infrastruktúra e fontos szeletének pusztulását is jelenti. Ebből eredően: újbóli kiépítésének szükségességét. Mil- liárdokba kerülne.- Már csak ezért sem mondhatja szakmai gárdánk: jó, ha nem vigyáznak a csatornákra, vízfolyásokra, tapasztalja majd meg ki-ki a maga kárán, ennek milyen következményei lehetnek ... - hallottuk Szappanos Ferenctől. Mészáros Attila A mohácsi Duna-szakasz Fotó: Löffler Gábor Recept csalódás ellen? Az egymás elleni bizalmatlanság fertőz Talán kellemetlen csalódásoktól akatják óvni Európa keleti felét a franciák, amikor hivatalosnak tekinthető megfogalmazásban hangoztatják: „Szeretnénk megkímélni a térség országait a felesleges versengéstől, amelyet abban a hitben folytatnak, hogy aki győz ebben a versenyfutásban, az beléphet a mennyek kapuján, a többiek pedig kívül rekednek”? E méltatlan versengés helyett azt javasolják, hogy „az Európai Unióhoz közelítő közép-európai országoknak első lépcsőben saját együttműködésüket kellene fejleszteniük, lépéseiket összehangolva”. Mi a javaslat lényege? Semmiképpen sem új KGST-t sugall. Viszont egy olyan nemzetközi tanácsadó szervezet megteremtését indítványozza, amely elősegítené a különböző kérdésekben gyakran egymással vitatkozó kormányok kapcsolatainak kiépítését, vagyis ösztönözné a regionális együttműködés ésszerű és modem gyakorlatát, a térség fokozatos beépülését a világgazdasági folyamatokba. Magyarán: az együttes célba érést az Európai Unióba. Miért akkor a máris érzékelhető bizalmatlanság a Szajna-partján kifőzött recept ellen, különösen éppen a leginkább érintett visegrádiak - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — irányából? Alighanem azért, mert az egymás iránti bizalmatlanság fertőz, s az „Európához csatlakozás” újra és újra a valóság tényeit elködösítő misztériumként jelentkezik - nemcsak a mi szemünkben. Ezért talán jó is, hogy ezúttal nem magyar, hanem szlovák politikus - a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke - mondta ki a nehezen vitatható igazságot a magyar tv-ben: veszekedő országokat nem lát szívesen Európa. Hiszen ezt üzenik most már szinte naponta Londonból, Párizsból, Brüsszelből. De ha ezt tudjuk, akkor miért nem eszerint cselekszünk? Kocsis Tamás Fejlesztések Mohács Újvárosában Tízmillió forintot költött idén Mohács önkormányzata az Újvárosnak ismert városrész fejlesztésére - hallhattuk kedden azon a késő estébe nyúló lakossági fórumon, amelyet Kuti István polgármester és Scheidt Ferenc a terület képviselője tartott. A nevével ellentétben, gyakorlatilag minden értelemben a település egyik legöregedettebb negyedében élő valamivel több mint 500 ember közül 30-an jöttek el a tájékoztatóra, s a jelenlévők mindegyikének volt mondanivalója. Valamennyien kihangsúlyozták, az 1950-es évek elején átadott, önkormányzati tulajdonban lévő 220 lakást magába foglaló épületekre, az úthálózatra, közvilágításra régen szántak ennyi pénzt, mégis sok tekintetben úgy érzik az ott élők, mintha Mohácsnak a Pécsi úton lévő vasúti átjárónál lenne a határa. A távolsági autóbuszokkal például csak akkor utazhatnak, ha a kórház megállóig több kilométert gyalogolnak, mert náluk nem állnak meg e járatok. Mióta a Volán alaposan csökkentette járaÚjévi koncert a Ismét lesz újévi koncert a Pesti Vigadóban. A hangversenyt egyenes adásban közvetíti a Magyar Televízió egyes csatornája, a Magyar Rádió, valamint számos külföldi tv-állo- más, így például: az osztrák, a német, a svájci és az ARD tainak a számát, szombatonként a piaci bevásárlásról is gyalog kell 3 km-t megtenniük. Elmondták, örülnek az esztétikus buszváróknak, csak éppen nem használhatóak. A minden oldalról nyitott alkotmány húzatos, be ver az eső és a hó. A hozzászólók gyebek mellett kérték a kábeltelevízió kiépítését, a köz- biztonság javítását és a régóta szorgalmazott idősek napközijének kialakítását. A jövő évi tervkoncepcióban számolnak az újvárosiak igényével. Mint Kuti István elmondta, annak a 74 egyedül élő, kisnyugdíjas kérésének is eleget tesznek, akik ez év elején beadvánnyal fordultak a városhoz az öregek otthona létesítéséért, és folyamatban van a kábeltévés hálózatba a terület bekapcsolása. Tavasszal felújítják a városba vezető járdát, valamint eljárnak a Volánnál, hogy minden autóbusz álljon meg Újvárosban. A közbiztonság javításáért viszont csupán annyit tehetnek, hogy egy helyben szerveződő vagyon- és személybizonysági csoport működését segítik. Berta M. Pesti Vigadóban lPlus. A nagyszabású, látványos zenei rendezvényt közösen szervezi - a korábbiakhoz hasonlóan - az InterOperett Kft., az MTV, az MRT és az Ibusz Bank Rt. Az ismert népszerű sztárok mellett pódiumra lépnek pályakezdő, fiatal tehetségek is. Módosult a gyógyfürdőellátások finanszírozása A sportmasszázst nem térítik Az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben a gyógyfürdő ellátások finanszírozására 990 millió forintot határoztak meg. Ez az összeg, ha továbbra is az eddigi beutalási és finanszírozási gyakorlat maradna érvényben, nem biztos, hogy fedezné az igényeket. Ezért kellett pontosítani, hogy kik, milyen esetben és milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe teljes térítéssel, vagy bizonyos összegű támogatás mellett. A cél, hogy a rendelkezésre álló összeg a leghatékonyabban szolgálja azok gyógyulását, akik valóban rászorulnak. Egy korábban kiadott miniszteri rendelet évtizedekig olyan orvosok számára is lehetővé tette a gyógyfürdőkezelés felírását, akik nem rendelkeztek ilyen irányú - fizikoterápia, balneoterápia - szakképesítéssel, emiatt a gyógyfürdő szolgáltatásokra való beutalásnál nem érvényesültek kellőképpen a szakmai szempontok. Egy 1975-ös, a Társadalombiztosítást érintő törvény meghatározta, mely gyógykezelések azok amelyek térítésmentesen járnak a biztosítottnak, s melyek azok, amelyekhez bizonyos támogatási összeget ad. E törvény módosításával most meghatározták a térítések körét Eszerint: a TB a rehabilitációs célból rendelt gyógyfürdőkezelés teljes költségét téríti, a nem rehabilitációs célú, gyógyfürdőkben történő kezelésekhez csak meghatározott összegű támogatást nyújt. A kormány rendeletben határozta meg a gyógyfürdőellátások körét is. Ide sorolták a termál gyógymedence, hévizi tófürdő és termál kádfürdő igénybevételét. A szolgáltatásokhoz pedig az iszappakolás, iszapfürdő, a súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugár masszázs, vízben végzett gyógytorna tartozik. Az új szabályozás szerint társadalombiztosítási támogatást kapnak azok a gyermekek is, akiknek gyógyulásuk érdekében csoportos gyógyúszást rendel az orvos (asztmások, gerincdeformitásban szenvedők, mozgássérültek, vagy balesetek utáni rehabilitációnál) s akik eddig nem részesültek TB támogatásban. Ugyanakkor, eddig gyógyfürdőkben nyújtott néhány szolgáltatást a TB nem finanszíroz, mert nem minősítette csak gyógyfürdőben igénybe vehető ellátásnak. így a jövőben nem téríti a sportmasszázst, az inha- lációs terápiát (ennek végzéséhez állandó orvosi kontroll szükséges), az elektroterápiás kezeléseket, (ezeket a szakrendelők fizikoterápiás részlegei biztosítják) kivételt képeznek azok az esetek, amikor nincs az adott gyógyfürdő közelében ilyen kezelést biztosító szak- rendelés. A kezelések módját is szabályozta a kormányrendelet felhatalmazása alapján a Népjóléti Minisztérium. A cél az volt, hogy a leghatékonyabb gyógyulást szolgálja. Eszerint a kezeléseket kúra- szerűen kell rendelni, s ha kell egyidőben többféle kezelést is lehet kiírni az orvosnak, de ezeket a különféle terápiákat a betegnek két hónapon belül kell igénybe venni, mert így az egyes kezelések egymás hatását fokozzák. Orvosilag indokolt esetben lehetőség van a kúra ismétlésére, ugyanazon naptári éven belül legfeljebb még egy alkalommal. Természetesen más betegség jelentkezése esetén lehetőség van az újabb betegség gyógyítására kúrát kiírni. Ha a betegnél a kúra igénybevételét valami akadályozza, egy ízben lehet meghosszabbítani. Arról, hogy mely esetekben és kiknek lehet a gyógyfürdőszolgáltatásokat igénybe venni, arról a reumatológiai és orvosi rehabilitációs szakmai kollégiumok dolgoztak ki állásfoglalást, amelyről minden felírásra jogosult szakorvost tájékoztat-, tak. S. Zs. Svájci cigányok A mintegy 35 ezres lélekszámú svájci cigányság azt kívánja, hogy hivatalosan ismerjék el: népet alkot. A cigányok országszerte petíciót intéztek az szövetségi, a kan tonális és a községi hatóságokhoz, és igényelték: ismeijék el kultúrájukat és jogaikat. A cigányok olyan megállapodást szorgalmaznak, amely az államszövetség egész területére szóló engedélyek kiadását teszi lehetővé hagyományos cigányfoglalkozások űzésére. A hatóságokhoz intézett petíciójukban a cigányok kérvényezik, hogy minden egyes kanton legalább egy táborhelyet bocsásson rendelkezésükre. Jelenleg a kantonok felében sincs lakóhelyük, ahol addig maradhatnának, amíg csak kívánnak.