Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-27 / 324. szám
8 új Dunántúli napló A hét kérdése 1993. november 27., szombat A városi ügyeletén Gálos Péter főtörzsőrmester fogadja a beérkező hívásokat Fotók: Löffler Gábor Átszervezés előtt a „lánglovagok” A tűzoltóság és a kardvirág Riasztás után Az már hosszabb idő óta közismert: 1994. január 1-től a városi tűzoltóságok önkormányzati irányítás alá kerülnek. Azt kevesebben tudják: a váltást számos ellenérv, kommentár, támogató vélemény kíséri. Többek között a megyei parancsnokok kollégiuma is kifejtette álláspontját, aminek lényege nem az átszervezés vitatása, hanem a végrehajtás zökkenőmentessé tételének segítése. Már tíz hónappal ezelőtt jelezték aggodalmukat például amiatt, hogy az önkormányzatok valóban a tűzoltóságra fordítják-e majd az e célból rendelkezésükre bocsátott keretet, illetve felkészületlennek vélik a városi parancsnokságokat az önálló költségvetési munkára. A belügyminiszter által jelzett váltásig alig egy hónap van vissza. Kérdéseinkkel Pfeiffer Márton alezredest, a Baranya Megyei Tűzoltóság megbízott parancsnokát kerestük meg. *-Az 1991. évi XX. törvény tette az önkormányzatok kötelező feladatává a tűzoltás és a műszaki mentés megoldását. Mennyire voltak akkor erre felkészülve?- A tűzoltás működtetése nem szerepelt a költségvetésükben. Azóta sem, ez a fontos második lépés még mindig hiányzik.- Ennek ismeretében reális időpontnak tekinthető az 1994. január 1. ?-A tűzoltóságnál, mint működő szervezetnél a „gazdaváltás” nem igényel hosszabb időn át tartó átállást. Ha tehát az ön- kormányzatok rendelkeznek a szükséges költségvetéssel, az átszervezés végrehajtható.- Mennyi pénz kell ehhez?-A baranyai tűzoltóság idei költségvetése 240 millió forint. Hogy jövő évben mennyi lesz, nem tudjuk.- Információink szerint az 1993. január 1-i árszínvonalon határozzák majd meg.-Ez esetben a működéshez szükséges és a rendelkezésre álló összeg közötti különbséget az önkormányzatoknak kell majd pótolniuk.- Mire elég ez a 240 millió?- Idén ebből 500 000 forintot költhettünk fejlesztésre. Ekkora összegből nem lehet megvenni egyetlen roncsvágó berendezést sem, másfél lélegeztető készülékre elég. 400 000-be kerül egy IFA-motor, egy jobb tűzoltóautó 16 millióba. A gépkocsiparkunk most 7-8 éves... A 240 millió 70 százaléka a bérekre és járulékaira kellett. Kiszámítható: nem magas a tűzoltók fizetése ...- Az átszervezés körüli huzavona, a hosszadalmas vita, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemények időleges értvényesülése nem zilálta szét a szervezetet?- Lényegesen több figyelmet kellett fordítanunk a fegyelemre, a bevethetőség megfelelő színvonalának biztosítására.-Mi az indoka az átszervezésnek?- Politikai döntés volt. A parancsnoki kollégium ezt tudomásul vette, de - mint már említettük - jeleztük az akadályait, nehézségeit. Sokáig ellendruk- kerűek tartottak ezért bennünket, elhangzottak olyan vélemények, hogy a hatalmunkat féltjük. Ma már úgy tűnik: reálisak és időben megfogalmazottak voltak felvetéseink.- Két éve még ott tartottunk, hogy meg kell szüntetni a megyei parancsnokságokat. Ez valóban alapja lehet annak a véleménynek, hogy a parancsnoki kollégium a pozícióit félti.-Alaptalan híresztelés volt. A megyei parancsnokságokra továbbra is szükség lesz, úgy tűnik, legfeljebb a nevük változik, de megmaradnak megyei állami felügyeleti szerveknek.-Ennek a feladatnak mi a tartalma?- Az önkormányzatok, a tűzoltóságok ellenőrzése: törvényben előírt kötelezettségeiket hogyan, milyen színvonalon teljesítik.-Az eredményes tűzmegelőzés legalább olyan fontos,mint a tényleges tűzoltás. Az átszervezés átmeneti állapotában azonban nem látszik világosan: kinek lesz az előbbi a feladata?- A tűzoltás, a műszaki mentés a városi tűzoltóságok feladata. A tűzmegelőzési munka hovatartozása egyelőre felülvizsgálat alatt van. Most valóban alacsony a minősége, sokat kell rajta javítani.-Az sem világos: ha az új helyzetben az önkormányzat a „gazda", a tűzmegelőzés, tűzoltás, műszaki mentés alacsony színvonaláért ki lesz a felelős? Kin kérhetik számon a rossz munka veszélyt jelentő következményeit az állampolgárok? Az önkormányzatokon? A tűzoltóságokon?-Ha a tűzoltóság zavartalan működéséhez lesz elegendő pénz, akkor nem kell számolni a veszélyhelyzetek gyarapodásával. Ellenkező esetben az ön- kormányzatoké a felelősség.- Csakhogy az önkormányzatoknak lehet sürgetőbb feladata is, mint a tűzoltóság működtetése. Ha egy bölcsőde beázik, ha valahova végre pormentes út épülhetne, ha az egészséges ivóvízről van szó - sorolhatnánk tovább. Mindenesetre az önkormányzat a gazda, s akad olyan mondat a jogszabályban, amelyik lehetővé teszi a tűzoltóság igénybevételét egyéb feladatokra is. Nem lehet teljesen kizárni, hogy a település főterén tűzoltók locsolják majd a kardvirágot . ..- Az is pénzbe kerül, s valóban nagyon messze esik a tűzoltóság Idasszikus megbízatásától. Mészáros Attila A gépkocsipark most 7-8 éves Emléket! Szobrokat döntünk, konzerválunk és állítunk fel újakat. Több mint két év előtt felvetettem, hogy a pesti utca névtelen fiataljai, akik bátran rohamozták meg a szovjet harckocsikat benzinpalackjaikkal - emléket érdemelnének. Akkor a Magyar Nemzet közölte ötletemet egy mondatban. Azóta visszhang sem jött. Kihűlt, elaludt a terv. Pesten jártamban hallottam, hogy most valaki Budapesten is felvetette a tervet, mint magánkezdeményezést. Nem lényeges, hogy kinek a kezdeményezésére állítanának szobrot, mégis bántó, hogy csak a pesti, a fővárosi hang jut el a megvalósulásig. Nem szorulok reklámra vagy elismerésre, de bánt, ha a vidéket könnyedén mellőzik. Ezért kívánom e helyen írásban rögzíteni a fenti szoborötletemet. Megvalósítás természetesen a művészek és a hivatalos szervek dolga. Konkoly Thege Aladár Magyar Biblia a pápának Angelo Acerbi apostoli nun- cius átvette a Könyvesház Kft. Pantheon Kiadójának ajándékát, a napokban megjelent Nagy Képes Biblia egyes számú példányát. A vatikáni diplomata ígéretet tett arra, hogy a kiadványt eljuttatja II. János Pál pápához. A kiadó illetékese ezzel együtt arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nagy Képes Biblia összesen tízezer - közte 500 számozott - példányban jelent meg. A kötet hatvannyolc klasszikus festmény reprodukcióját tartalmazza, többek között Michelangelo tizenegy újonnan restaurált freskójának színes képét is. Magyarul, magyarán 2. Ismét a szórendről A szórend - valamennyi szabályával együtt - a félreérthetetlen közlés szolgálatában áll. Ha megfeledkezünk róluk, mi látjuk kárát, mert beszédpartnereink: hallgatóink vagy olvasóink nem értenek meg, illetve - ami még ennél is rosszabb - félreértenek bennünket. Mit jelent a következő - alapjában nemes szándékú - szöveg: „Köszöntjük a 75 éves közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezetét” - így, ezzel a szórenddel bizony azt, hogy a köszöntött szakszervezet tagjai egytől-egyig 75 évesek. Ez azonban annyira nyilvánvaló képtelenség, hogy a szöveg olvasásával egyidőben helyesbítjük a jelentést. Ugyanis nem a dolgozók 75 évesek, hanem a szakszervezetük. Egy züllött asszonyról szóló újságcikkből való a következő mondat: „Otthon csak ritkán alszik” - A szövegtan, a textológia azt tanítja, hogy a mondat tartalma a szövegkörnyezetben válik világossá. Ez a tétel még inkább megerősíti azt a véleményünket, hogy ennek a mondatnak rossz a szórendje. A szövegösszefüggés szerint azt akarja az író tudomásunkra hozni, hogy a hír negatív hőse a közszokás szerint alvásra való időt, vagyis az éjszakát nem otthon tölti. Magyarul így kellett volna egymás mellé rendezni a szavakat: ritkán alszik otthon - vagy az éjszaka rendeltetésszerű felhasználását is feltüntetve: ritkán hál otthon. - Az eredeti szórenddel ugyanis könnyen lehet dicséret is, mert azt emeli ki, hogy amikor otthon van, s amikor az emberek túlnyomó többségbe álomra hajtja a fejét, akkor ő szinte állandóan tesz-vesz, tevékenykedik, annyira, hogy az „improduktív” alvásra sincs ideje. Mit olvashatunk ki ebből a mondatból: „Az elemi iskola első háború utáni alaposabb reformját akkor hajtották végre.” - Nyilván, a háborún a világháborút kell érteni, s a szórend alapján itt az elsőre gondolunk, pedig a szövegből később kiderül, hogy az alaposabb reformra 1958-ban került sor, vagyis az első nem a háború, a világháború jelzője, hanem az alaposabb reformoké. A szórend nagyon egyszerű átalakításával a mondat teljesen egyértelművé válik: Az elemi iskola háború utáni első alaposabb reformját ekkor hajtották végre. Egy gyorsan fejlődő városunkról a következő mondatot írta valaki: „A háború végén alig volt 16 000 lakosa a városnak” - A szövegösszefüggés alapján könnyen ráértjük a valódi tartalmat, azt, hogy a lakosság száma még a 16 000-et sem érte el, csak megközelítette. Ennek a tartalomnak viszont a következő szórend felel meg: A háború végén alig 16 000 lakosa volt csak a városnak. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés december 6-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A november 13-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ön kettős életet él, ezért dupla honoráriumot kell fizetnie.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Sütőné Hellár Ilona, 7633, Pécs, Jedlik A. u. 3., Szata László, 7632, Pécs, Littke I. u. 35., Tészás Béláné, 8000, Székesfehérvár, Rákóczi u. 26., Tusnovits Imre, 7936, Szentlászló, Kossuth u. 70., Ungvári Ferencné 7988 Darány. Az utalványokat postán küldjük el.
