Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-03 / 300. szám
10 uj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1993. november 3., szerda November 6.: a kisgazdák országos nagygyűlése A megosztottság másoknak kedvez „ Csak a gyenge szereti önmagát - az erős egész nemzetet hordoz szívében. (Széchenyi István). Már cak bő félesztendő van hátra a választásokig. Ekkor honfitársainké lesz a szó. Eldöntik, melyik pártot, csoportosulást, vagy személyt bízzák meg négy esztendőre a gazdasági, társadalmi sorsa jobbulá- sát célzó szolgálattal. A mai állapot vidéken, falvainkban szomorú. Az emberek bizalmatlanok, kiábrándultak, becsapva érzik magukat. A többség hallgat, közönyt mutat. E téren intő példa legyen a kunszentmiklósi választás: többszöri nekirugaszkodás után 13%-nyi voks döntötte el a képviselet sorsát. A vidéket járva megszólítva e néma többséget szomorúan tapasztaljuk a kisvállalkozó, a kezdő magángazda, a szövetkezetben dolgozó, vagy onnan kiszorult munkanélküli kétkezi munkás, értelmiségi és nyugdíjas életének romlását. A helyzet bonyolult, az érdekek sokszor egymás ellen szólnak. Földre, pénzre, eszközre, gyors intézkedésre vár minden, közben jövőkép és lehetőség nélkül épül le helyzete. A falu kifosztása befejeződött. A tőke, a főváros szelléme rombol itt mindent, idegenként viselkedik. A törvények erőtlenek, végrehajtásuk önkényes, a bíróság lassú és költséges, ... Ugyanakkor a társadalom vámszedői mohón és tisztességtelenül gyarapodnak mások terhére. A haza népének többsége vidéken él, de megosztott. Súlyos baj ez! E nagy kihívás feloldása alapfeladata a most születő, tisztuló kisgazda mozgalomnak úgy, mint 1930-ban. E pártnak csak egy célja, munkálodása lehet: fáradozzon azért, hogy mihamarabb sok jómódú polgára legyen e hazának falun és városban egyaránt. A vidéknek, a mezőgazdaságnak egy egységes és széleskörű érdeképviseletre van szüksége, megosztva nem tud tenni, felemelkedni. Az állami kiadások csökkentése, arányos teherviselés bevezetése, a fekete jövedelem letörése, az infláció mérséklése, a gazdaságépítő hitelpolitika bevezetése, ... a túlméretezett és bürokratikus államigazgatás felszámolása, a lassú és bonyolult igazságszolgáltatás átalakítása, a helyzetünkhöz méltatlan luxus kiküszöbölése, a vidék fejlesztése - népünk polgária- sodásának sarokkövei. Az ebből adódó munka, politika végzése \*|r ránk. Rajtunk, vidéken múlik merre és hová jutunk el. A be- zárkódás, a széthúzás, a megosztottság, az önzés, a vakság, a politikai visszavonulás, a nemtörődömség, a széthúzás csak további romláshoz vezet. így nem lesz a vidéknek saját, erős képviselete a parlamentben, a jövő kormányzásában. Helyettünk senki nem vállalja sorsunk jobbulását segítő érdekképviseletet. A megosztottság másoknak kedvez. Ezért felszólítunk minden embert, aki saját sorsának jobbulását óhajtja és e gondolatok szellemiségét vallja, szolgálja is azt, gyülekezzen munkára e zászló alatt. Szentpali László Történelmi Kisgazdák Baranya Megyei Szervezete nevében A Történelmi Kisgazdák hattyúdala A Független Kisgazdapárt tagsága és támogatói egyrészt igazi rendszerváltozásra szavaztak, másrészt semmiképpen arra, hogy a szerkezetváltás terhét ilyen aránytalanul a vidék vállára rakják. A tagság nem taktikázó, az MDF-es kormánypolitikával ilyen mértékben már nem tudtak azonosulni és a koalícióból való kilépésre szavaztak. Az MDF vezette kormány támogatásáért nem kétirányú együttműködés volt a fizetség, ezt a koalíciós megállapodás hiánya is akadályozta, hanem a két kisebb koalíciós párt vezetőinek a hatalom székeibe való beültetése, a frakciótagoknak pedig a bizottsági és egyéb kormánypártisághoz kapcsolható előnyök juttatása. A Történelmi Kisgazdák születésének és létének mozgatója ezen urak erősebb kötődése, görcsös ragaszkodása az egyéni egzisztenciális érdekeikhez, mint a választóikhoz. Támogatójuk a hasonló törekvésű, s ezért leváltott, most sértődött volt vezetők a baráti köreikkel. A többpárti demokrácia lényege az, hogy egy-egy értékrend alapján szerveződött tömeg véleményét á vezetőik, választott képviselőik a parlamentben megjelenítik. Az, hogy képviselők a választóiktól függetlenítsék magukat, hogy pártnélküli frakcióként működhetnek, egy kicsit a demokrácia megcsúfolása. A Történelmi Kisgazdák kaptak egy BM-es államtitkárt főszervezőjüknek, az MDF-es Bethlen István személyében elnököt is kaptak volna, de ezt már az ő gyomruk sem vette. Késői volt az ébredés, a Mór szerepét osztották rájuk, már nem fontosak senkinek. A vidék érdekében, agrárkérdésekben a többpárti ságnak megfelelően különböző véleményeket, elképzeléseket lehet hallani. Ezek mindegyikét tisztességgel lehet képviselni is. De Tisztelt történelmi Történelmi Kisgazdák, ahogy Önök politizálnak, úgy nem illik! A november 6-i gyűlésük napjára szép kiránduló időt kívánva Dr. Sütő László Születésnap Ötéves lesz novemberben a Szabad Demokraták Szövetsége. Mint minden születésnap, ez is lehetőséget teremt az ünnepeknek arra, hogy számba vegye addigi tevékenységének eredményét, kudarcait, eltervezze jövőjét. A múltidézés nem lehet egy párt célja, tagjaihoz, yálasztóihoz csak a jövőkép felvázolásával kerülhet közel. Az SZDSZ az 1994. évi országgyűlési képviselő-választások után mértékadó tényezőként kíván részt venni az új kormánykoalícióban, az emberségesebb, otthonosabb Magyarország megteremtéséért feladatot vállalva. A születésnap ünnep, melyet a barátok, ismerősök, családtagok kedves szavai tesznek emlékezetessé. Az SZDSZ rendezvénysorozattal kívánja emlékezetessé tenni ezt a születésnapot, nemcsak a párt tagjai számára. A születésnapi rendezvények baranyai programjából: november 5. 17.00 Sásdon Kovács Sándomé polgármesterasszony vendége lesz Kis János. November 5. 18.30 Pécsett, a Felsőmalom utcában Erkölcs és politika címmel Kis János tart előadást. 20 órától születésnapi ünnepség, benne „torta-szépségverseny”. A versenybe bárki benevezhet, aki a helyszínre valódi születésnapi tortával érkezik. A győztes torta készítője féléves ingyenes belépési lehetőséget kap a Yellow Force fittness testépítő szalonba. A zsűri elnöke: Petrovits József. A valódi ünnepi estre azonban Budapesten kerül sor 12- én a Budapest Sportcsarnokban. A szabadság hangjai című komolyzenei hangversenyt követően kabaréműsor lesz. A „Madarak jönnek, madarak mennek” műsorban közreműködik Bródy János, Éles István, Fábry Sándor, Farkasházy Tivadar. Koltai Róbert, Sel- meczi István, zárásként tánc- mulatság lesz az Old Boys-szal. A rendezvényre Baranya több településéről kü- lönbuszok indulnak. Csúcs László reagálása Szakértők vizsgálják, és törvényes határidőn belül minden felvetésére választ fog kapni a Független Rádiósok Szakszervezete (FRÁSZ) - mondta az MTI érdeklődésére Csúcs László alelnök a FRÁSZ petíciójával kapcsolatban. Közölte azt is: a petíció tartalmát nem lehet a rádióban közzé tenni, mert ez nem egyeztethető össze a közszolgálatisággal. Leszögezte: a hallgatókat nem kell terhelni a rádió belügyeivel. Nemzet, család, magyar érdek A Magyar Érdek Pártja (MÉP) - amely országosan 1993. szeptember 7-én alakult meg Pilisszentlászlón, s melynek országos elnöke Király B. Izabella független országgyűlési képviselő, - 1993. október 29-én Pécsett is zászlót bontott. A pécsi szervezet elnöke Vas Zoltán, alelnökei Bánhidi János és Kővágó Roland. Amikor megalakítottuk a MÉP-et, úgy találtuk, hogy nincs egyetlen párt sem Magyarországon, amely a magyar érdekeket hozzánk hasonlóan fogalmazná meg. Színre léptünk a magyar érdekek szívós, következetes, rugalmas és pragmatikus védelmére a hagyományos magyar türelem, megértés, békesség és erőszak- mentesség jegyében, de a rend megteremtésének szándékával, a magyar nemzet feltámadásáért és a magyar család felemelkedéséért. A Magyar Érdek Pártja nemzeti, konzervatív, keresztény és demokrata. Nem jobboldali, nem baloldali, nem centrumpárt, hanem nemzet-érdekű. Vissza akarja adni a magyar nemzetnek valódi múltját, szellemiségét, őstörténetét, történelmét, azaz tartását, erkölcsét, önbecsülését, tenniakarását. Minden nemzeti, vallási kisebbséget, etnikumot, felekeze- tet nagyra becsül, érdekeiket megérti és tiszteletben tartja, biztosítani kíván számukra minden őket megillető jogot és lehetőséget, de nem a magyarság önfeladása árán. A MÉP programjában rendkívüli hangsúlyt helyez a gazdaságra. Az agrárágazatot, a szociális kérdéseket, a szegénység kezelését és az oktatást kiemelten kezeli. Meg kell vizsgálni 1982-től, az IMF és a Világbank nemzet- gazdaságunkra gyakorolt hatásait, és a mérlegnek megfelelően felülvizsgálni pénzügyi kapcsolatainkat. Amikor a kormány azt mondja, hogy az ország tartaléka ma 4 milliárd dollár, akkor mi azt mondjuk, hogy ennek a „tartaléknak” a gazdaságban volna a helye. A 4 milliárdból azonnal 3 milliárdot mobilizálni kell. Ha el tudjuk pmi a visszafizetési moratóriumot, évi 2,5-3 milliárd dollár megmarad, ehhez jön a tartalékból 3 milliárd - az összesen 5,6-6 milliárd dollár, - amivel már 1994-ben finanszírozni lehet a magyar gazdaság fellendítését, infrastruktúra fejlesztését, munkahelyteremtést, életszínvonalemelést. Vissza kell adni a c s a l á d - n a k az apát és az anyát! Meg kell teremteni a többgenerációs nagycsaládban élés szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeit... Nem alanyi jogú, hanem kötelességekhez is kötött családipótlék kell. A nyugdíj, a szociális segély, munkanélküli járadék rendszerének a szociális igazságosságon alapuló reformja szükséges. A MÉP jelszava: „Nemzet, család, magyar érdek”. Jelvénye: Kör alakú mezőben arany FOKOS. Kapcsolatfelvétel lehetősége kizárólag levélben: Sasvári István, 7621 Pécs, Nagy Flórián u. 26, vagy Vas Zoltán 7633 Pécs, Páfrány u. 15. Sasvári István a Magyar Érdek Pártja országos alelnöke „Pincér nemzetté süllyedünk?” Csak magyar árut! A Magyar Igazság és Élet Pártja Pécsi Szervezete harcot hirdet a magyar mező- gazdasági és ipari termékek védelméért. Indokolatlanul és erkölcstelenül, lassan már nem is talál az ember magyar termékeket a boltokban. A nyugati tőke Magyarországon nem beruház, fejleszt, hanem piacot vesz. A felszabadult Magyarországnak az új gyarmatosítása folyik. Behozzuk a 90 Ft-os francia tejet (amelynek nincs is tej íze) s közben hol a csatornába öntjük a mienket, hol 10 000 Ft-tal dotáljuk a magyar tehén levágását, hogy helyet csináljunk a nyugati piacnak. Egyszer panaszkodunk, hogy sok a sertés (a hús-maffia nem veszi át a disznókat), majd rögvest 10 000 disznót Csehszlovákiából importálunk. Bűnös manipulációval hiányt teremtenek, hogy aztán megfizethetetlen magas áron vegyük meg a nyugati árut. A magyar áruk védelmében sürgősen behozatali korlátozást kellene elrendelni. Import engedélyt csak olyan árura volna szabad kiadni, amelyik a miénknél jóval jobb minőségű és olcsóbb, vagy amit mi nem tudunk gyártani (csúcstechnikai ipari termék). Tanulhatnánk Gandhitól (rokka mozgalom). Az angol indiai gyarmatbirodalom magától összeomlott, amikor azt látták, hogy az indiai családok még fejkendőt sem voltak hajlandók venni tőlük. Összepakoltak s maguktól kimentek Indiából. Nálunk? Kapható Colgate, Blend-a med, Aquafresh, Signal, Elmex, csak éppen a magyar Odol 3,0 vénái, Amodent nem. Az Odol 3 az összes felsoroltnál jobb és lényegesen olcsóbb. (Ezért nincs!) A magyar szerencsi csokoládé jobb a nyugatiaknál, a boltokban mégis jobbára csak külföldi kapható. Talán megvették az Odol 3-nak is a forgalmazási jogát, mint Jankovics Marcel kitűnő lélektani rajzfilmjeinek (A fehér ló fia, stb.), hogy Hollywood ízléstelen Miki-egereivel és Donald-ka- csáival hülyítsenek bennünket? Most már eladó itt az egész ország? Kiszolgáló „pincér nemzetté” süllyedünk? A magyar élelmiszer, hús, konzerv, kozmetika, szesz, textil, cipő, bőr és gyógyszeripari termékek vetekednek minőségben is bármely nyugati termékkel. Mégis beengedünk mindenféle korlátlanul garázdálkodó, iparunkat tönkretevő AMWAY és FITNESS hálózatokat. Mégis áron alul eladjuk gyárainkat a konkurens tőkésnek, akinek első tevékenykedése vagy ezek bezárása, vagy a emiékárak emelése az átcímkézés után. (Lásd: ZWACK szesz és élesztő manőverét!) Gyarmattá süllyesztenek bennünket! Lassan nem marad más eladnivalónk, mint a munkaerőnk. A nagy kínálat miatt ez olcsó. A szabad menekültáradat miatt pedig egyre olcsóbb lesz. A gyárak százainak az elkótyavetyélése ellen nem ellenérv egy jól automatizált s ezért csekély létszámot foglalkoztató Opel Astra, vagy egy Suzuki gyár létesítése. Ez csak egy csöpp a tengerben. A fent elsoroltak és a tömeges munkanélküliség hatására a marginális tömegek kitalálják a maguk önvédelmét: a bűnözés, alkoholizálás, a kábí- tószerteijesztés, az üzérkedés, stb. pótcselekvéseket, melynek következtében fokozatosan a „dörzsöltek” országává válunk. Az állam ugyanis csak a gazdagoknak engedi meg a lopást. Nyugat viszont a bevándorlással és a mi gabona- exportunkkal kapcsolatban már lehúzta a „vasfüggönyt”. s É bredj magyar, mielőtt kihúzzák alólad a lepedőt is! VÉDD A MAGYAR IPART, CSAK MAGYAR ÁRUT VÁSÁROLJ! Különben lassan a lepedődet szemfedélnek használhatod. (Vagy az is nyugati import lesz a gazdagok részére!) Magyar Igazság és Élet Párt Pécsi Szervezete Agrárszövetség - MSZDP tárgyalások Rendszeressé kívánja tenni kapcsolatait - politikai, vezetői és szakértői szinten egyaránt - a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Agrárszövetség. Erről tájékoztatta az Agrárszövetség budapesti székházában a pártközi megbeszéléseket követően az MTI-t Nagy Tamás, az Agrárszövetség, valamint Király Zoltán, az MSZDP elnöke. Az eszmecsere lényegében a kapcsolatfelvételt és egymás nézeteinek jobb megismerését szolgálta, voltaképpen: a párbeszéd kezdetének tekinthető. Az Agrárszövetség és az MSZDP közös nevezőre jutott abban hogy programjaik alapján érdekelték az ország politikai, társadalmi, gazdasági modernizációjában. Nagy Tamás külön kiemelte: az ország felemelkedése a gazdasági kérdések hatékony megoldásán múlik. Király Zoltán pedig azt hangsúlyozta: az EK-hoz való csatlakozás érdekében nem szabad feláldozni a magyar mezőgazdaság érdekeit. A Hit Gyülekezetei Regionális Konferencia állásfoglalása Vallásszabadság Magyarországon Dunántúl és Dél-Magyaror- szág 44 városának küldöttei háromnapos pécsi konferenciájukon összegezték az egyházi élettel kapcsolatos tapasztalataikat, melyek alapján megállapították, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban tovább romlottak a vallás szabad gyakorlásának feltételei. Felerősödtek azok a törekvések, melyeknek célja a kisegyházak működésének és alkotmányos jogainak korlátozása, tovább erősödött egyes történelmi felekezetek és az állam összefonódása. Ez különösen a helyi települések szintjén érezteti hatását. A demokratikus jogok gyakorlását súlyosan veszélyezteti, ha az önkormányzatok informális irányítása - a régi pártbizottságok korábbi szerepének mintájára - a helyi klérus kezébe kerül. Egyes politikai erők sajnálatos módon nagyobb lojalitást mutatnak saját felekezetűk vezetői, mint a demokrácia alapelvei iránt. Ä vallásszabadság sérelmét látjuk abban is, hogy az egyes vallásfelekezetek közötti lelki- ismereti vagy teológiai természetű vitákba államhatalmi eszközökkel avatkoznak be bizonyos felekeztek oldalán. Ma már arra is van példa, hogy ezt nyíltan törvénysértő módon teszik. Különösen aggasztó az a tény, hogy ezeket a beavatkozásokat nem csak a sajnálatosan éleződő kultúrharc, hanem a háttérben meghúzódó napi politikai érdekek és megfontolások is motiválják. Félő, hogy a választások közeledtével a vallási kérdés a politikai küzdelem meghatározó részévé válik. Az új keresztény mozgalmak kirekesztését olyan előítéletek megfogalmazásával és tévesztésével igyekeznek elérni, melyek alkalmasnak látszanak arra, hogy a társadalmat elide- genítsék, sőt elijesszék egyes kisegyházaktól, s ezáltal lehetetlenné tegyék a hatalmi érdekek miatt nemkívánatosnak minősített felekezetek és a társadalom egésze közötti kommunikációt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a civil társadalom és a családok viszonylag hamar megtalálják a világnézeti konfliktusok megfelelő kezelési módját, ha a konszenzus keresésének folyamatába a-jövőben nem avatkoznak majd bele az igazságosztó szerepében tetszelgő külső erők. Megítélésünk szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában jelentős szerepet játszik a kormány egyoldalú egyházpolitikája is, amely a Horthy-korszak antidemokratikus valláspolitikájának restaurációjára törekszik. A kormányt súlyos felelősség terheli vallási jellegű konfliktusok miatt kialakult társadalmi feszültségekért. A Hit Gyülekezete a magyar társadalom részeként továbbra is mindent meg kíván tenni azért, hogy az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos elve maradéktalanul érvényesüljön, megvalósuljanak a politikai és vallási pluralizmus alapelvei, és végbemenjen a magyar társadalom egészséges modernizációja és polgárosodása. i
