Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-03 / 300. szám
1993. november 3., szerda Korunk aj Dunántúli napló 11 Tudományos szenzáció, vagy sarlatánkodás? Klonolt embriók megtermékenyüléssel kapcsolatos kutatásokra, a tudományos vizsgálatok elvégzése végsősoron a magánintézetekre hárul. Sokan éppen ezt tartják a legnagyobb bökkenőnek: szerintük már csak idő kérdése, hogy - engedve a jelentős bevételi forrással kecsegtető csábításnak - valamelyik intézet beindítsa „klónolási szolgáltatását”. Kemény és kényes kérdések Számtalan, könyörtelenül kemény és kényes kérdés vetődik fel szakmai körökben, de a szélesebb közvéleményben is- Hiszen mi van akkor, ha egy házaspár úgy dönt, hogy gyermekük klónolt ikertestvérének embrióját folyékony nitrogénben, befagyasztva tárolják mindaddig, amíg a család nem határoz úgy, hogy vészhelyzetben az anya mégis megszüli (például ha a már felnőtt gyermeknek donorra van szüksége)? Vagy ha az első gyermek meghal, a klónolt testvér fogja betölteni a helyét, egyféle újraszületett „pótlékként”? Vagy: ki lehet-e tenni egy gyermeket annak az iszonytató lehetőségnek, hogy tíz- vagy húszéves korában szembenézzen negyven-, ötven- vagy hatvanéves önmagával? Egyáltalán, hogyan lehetne megakadályozni, hogy környezete ne vesse ki magából az „in vitro jelzésű” emberfiókákat? Ki rendelkeznék az embriók fölött? És mi volna, ha csak csupa zsenik vagy szörnyek kezdenének születni? Alain Delonok és Adolf Hitlerek? „Perverz horrortörtéet” A vélemények érthetően szélsőségesen megoszlanak. Vannak, akik azt állítják, hogy a klónolás is ugyanúgy az emberi és egyéni szabadságjogok körébe tartozik, mint maga a szülés. Mások azzal érvelnek, 'hogy száz Adolf Hitlerből nem szükségszerűen válik száz Adolf Hitler: a környezet, a társadalom rengeteget számít a személyiségfejlődésben. Megint mások amellett hadakoznak, hogy törvényi úton - éppen a felvetődő rendkívül komoly és összetett etikai problémák miatt - be kellene tiltani az embriómásolással kapcsolatos kutatásokat. A Vatikán „lelkiismeretlen és gátlástalan személyek perverz horrortörténeteként” ítélte el a kutatók által elvégzett kísérletet. Rácz Péter kát a hetedik napon mindenféleképpen elpusztították volna. Nem tudják tehát biztonsággal megmondani, hogy a későbbi szakaszokban mi történhetett volna, egyáltalán lehetséges-e az emberi élet tökéletes „klono- lasa”, azaz a természetes úton született ikerpárok (hármasvagy többesikrek) embrionális fejlődési folyamatának teljesértékű laboratóriumi - in vitro - utánzása. Elméletben igen, hiszen növényeknél és állatoknál már régóta folytatnak ilyen kísérleteket. (A különbség csupán annyi, hogy növények esetében a felnőtt példányok sejtéiből is elő lehet állítani klonokat, az állatoknál - és hasonlóképpen az embernél - azonban csak embriósejtekből lehet másolatokat képezni, mert a felnőtt sejtek már nem általános rendelteté- sűek. - A kifejlődött máj sejt az májsejt, a csontsejt az csontsejt - mondta az egyik professzor.) Vagyis a technikai eljárás ismert, ám emberi embriókon most próbálták ki első ízben a klonolási eljárást. Kecsegtető csábítás A George Washington Egyetem kutatói azt állítják: egyik céljuk részben éppen az volt, hogy felrázzák a tudományos világot, és rákényszerítsék arra, hogy foglalkozzék a probléma erkölcsi, társadalmi és etikai ve- tületeivel. A mesterséges megtermékenyítés ma már szerte a világon elteijedt módszer. Dr. Jerry Hall szerint a klono- lásnak éppen abban volna nagy szerepe, hogy a különösen meddő pároknak nagyobb esélyt teremtsenek a gyermek- nemzésre és -szülésre. A megtermékenyített petesejtből képződött embriót „lemásolnák”, és a másolatokat is beültetnék az anya méhébe, növelve a gyermek (vagy gyermekek) életrejöttének az esélyét. - Ha egy nőnek csupán egyetlen petesejtje termékenyül meg, a sikeres terhesség esélye tíz százalék. Klónolással létrehozott embriókkal viszont sokszorosára lehetne emelni a szülési arányt - magyarázta a kísérletek eredményének közzététele után dr. Robert Stillman, az egyetem kutatóintézetének az igazgatója. A megtermékenyítést végző klinikák azonban eddig óvakodtak a klónolási kísérletektől a kérdéskör jogi szabályozásának és etikai normáinak kidolgozatlansága miatt. Mivel az Egyesült Államok kormányzata közpénzekből nem biztosít keretet az in vitro Ritkán vált ki tudományos siker olyan heves vitát, mint amilyen fergetegetes vihart kavart a George Washington Egyetem kutatócsoportja által a közelmúltban elvégzett és nyilvánosságra hozott kísérlet: dr. Jerry Hall vezetésével most először választottak szét - laboratóriumi körülmények között, azaz mesterségesen megtermékenyített - emberi embriósejteket, hogy lehetővé tegyék azonos másolatok kifejlődését. A kísérleteket abnormális, eleve életképtelen sejtekkel hajtották végre, és a klonolt embriók egyike sem élt tovább hat napnál. Tökéletes „másolat” Tizenhét, csupán néhány sejtből álló embrióval végezték el a tesztet. Speciálisan erre a célra kitenyésztett táptalajba ágyazták be őket. Csak pár embrió élte meg a hatodik napot, s az osztódás révén akkor A Szilikátipari Központi Kutató Intézetben Szegő László ko- már harminckét sejtből álltak. A rund anyagból készít csípő-protéziseket. kutatók közölték, hogy a klonoÚj lehetőségek a szemészetben Amerikai tudósok olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel mesterséges körülmények között szaporíthatok a szaruhár- tyasejtek, és ezáltal az eddigieknél’ nagyobb eséllyel gyógyíthatják a különféle szemsérüléseket. Az ADN hírügynökség a New Scientist című amerikai folyóirat cikkét ismertetve tájékoztatott arról, hogy az amerikai Cambridge-ben dolgozó tudósok új módszere alapján a beteg szeméből szaruhártyát emelnek ki, kémcsőben továbbszaporítják a sejteket, majd visszaültetik őket a sérült részek helyére. Az eljárás újszerűsége abban áll, hogy a sejtosztódás laboratóriumi körülmények között körülbelül egymilliószor gyorsabban megy végbe, mint magában az emberi szervezetben, jóllehet a szaruhártyasejte- ket a kémcsőben nemcsak szaporodásra késztetni igen nehéz, hanem életben tartani is. November 18-án nyílik meg a Grand Louvre, a világhírű párizsi múzeum új része, amely 25 000 négyzetméter alapterületű. Négy kiállítótermen kívül számos butik, tárgyalóterem, divatbemutató terem lesz az új részben. A Pyramis adja a világítást, amit Ming Pei japán építész tervezett. Pest-fok a Ferenc József - földön Ausztria 1995-ben esedékes milleniumára és a Ferenc József-föld felfedezésének 120. évfordulójára egyedülálló vállalkozásba kezdett az Osztrák Rádió és Televízió. Az Északi tenger jégtakaróval borított szigetvidékéről készít műsorokat az ORF. A Ferenc József-föld felfedezésében dr. Kepes Gyula hajóorvos is részt vett. A vitorlázattál is ellátott Tegetthoff gőzhajó 1872- ben azért indult az Északi-sarkvidékre, hogy a Jeges-tengeren megkeresse az Ázsiába vezető átjárót. Az osztrák-magyar expedíció 1873- ban érte el a kitűzött célt és az uralkodóról, Ferenc Józsefről nevezte el a több szigetből álló területet. A magyar résztvevő iránti tiszteletből a 82. szélességi körön található hegyet Pest-foknak keresztelték, mit sem tudván arról, hogy az utazásuk ideje alatt egyesült magyar főváros új neve Budapest lett. A felfedezők útját követve a legendás Tegetthoff (120 éve hullámsírban pihen a hajó) pontos, de természetesen már dízelmotor-hajtotta, korszerű jégtörővel felszerelt másával közlekedik a stáb a szigetvilágban. Nemcsak újságírók, hanem tudósok is tagjai a legújabbkori expedíciónak. Nem véletlen,hogy erre az utazásra csak most kerül sor, és nem korábban,a szigetek felfedezésének hivatalos centenáriumán. Akkoriban ugyanis a Szovjetúnióhoz tartozott a Ferenc József-föld egyik fele és oda katonai szempontok miatt nem tehették be lábukat külföldiek. A FÁK létrejöttével viszont megszűnt a sziget- csoport elzártsága, kettéosz- tottsága. így a Szovjetúnió által berendezett meteorológiai állomásokat is felkereshetik a szakemberek. A korábban Európa tudósai számára hozzáférhetetlen megfigyelések birtokában az eddiginél pontosabbak lehetnek a prognózisok. Az élővilág védelmét különösen fontosnak tartják a tudósok. Ezért azt javasolták, hogy a szigetvilág legjellegzetesebb állatait, osztrák, német és orosz művészek faragják jégbe, készítsék el a Ferenc József-föld sajátos nemzeti szobor parkját, amelynek legtekintélyesebb darabja természetesen a jegesmedve lesz.-szabóKözbiztonság ’93 Az utca embere fél. A bűnözőktől való rettegés kerítette hatalmába. Nem érezzük biztonságban a javainkat, testi épségünket, de még az életünket sem. A bűn nemcsak tv-képernyőről, a mozivászonról süt felénk krimi formájában. Mindennapi szenvedéseink forrásává vált. A közelmúltban láttak napvilágot azok a rendőrségi statisztikai elemzések, amelyek a bűnözés eddig állandó növekedésének lassulásáról szólnak. Halvány reménysugár lehet az a számokban kifejezhető néhány százalék, s az elemzők, a szakemberek a jelentősebb változások előjelének tartják. Halljuk a kedvező híreket, miközben szervezetten dolgozó banditák elkövetik Magyarország eddigi legnagyobb bankrablását, több mint 91 milliót visznek el játszi könnyedséggel a kiszemelt pénzintézetből. Nincs nap, hogy ne tudósítana a sajtó fegyveres rablásokról, gyilkosságokról. Egyre gyakoribbak az útonállások, az utcai vetkőztetések. Miközben kedvezőbb statisztikai adatokat hallunk, olvashatunk a szervezett bűnözés támadásairól, akcióiról. Soha nem regisztráltak annyi bűncselekményt hazánkban mint az utóbbi esztendőkben. Eddig legalábbis minden év újabb rekordot hozott: 1992-ben a rendőrség adatai szerint 447 222 bűncselekményt követtek el Magyarországon, tehát közel félmilliót egy ilyen kicsiny országban. S ez a szám 6852-vel volt nagyobb mint egy évvel korábban. De talán éppen most felcsillant egy reménysugár: évek óta először a bűncselekmények egyes kategóriáiban jelentős csökkenés tapasztalható. Bízzunk benne, az év hátralévő hónapjaiban sem lesz másképpen. Mégis rettegünk, mégsem érezzük magunkat biztonságban. Okot adnak erre a megtörtént esetek, tragédiák. Hétköznap délelőtt 11 órakor Debrecen egyik forgalmas utcáján történt. Á Huszár Gál utcában gyanútlanul sétált Sz. G.-né debreceni lakos, amikor két férfi a kedvező pillanatot kihasználva odalépett hozzá, megragadta, s a földre teperte. A szerencsétlen asszony hiába kiabált, ha hallotta is valaki, segítséget nem nyújtott. A megtámadott nő védekezés közben kiejtette kezéből a táskáját, amelyet az egyik támadó felkapott. Egy pillanat alatt átkutatta, magához vette a talált 2000 forintot, egy doboz cigarettát, de a táskában lévő négy zsemlét sem hagyta ott. A főváros egyik legforgalmasabb helyén, a VIII. kerületi Baross téri aluljáróban történt fényes nappal az alábbi eset. I. Imre 56 éves férfi át akart menni a tér másik oldalára, amikor az aluljáróban hat ismeretlen férfi rontott rá. Képtelen volt az ellenállásra. Pénz nem volt nála, támadói azonban elvették egyetlen értékét, a karóráját. A gonosztevők a helyszínről büntetlenül távozhattak, senki nem sietett a férfi segítségére. Egy utcai támadás során még rosszabbul járt N. József 43 éves budapesti lakos, őt az egyik este a Móricz Zsigmond körtéren három férfi támadta meg, s 4500 forintját, valamint az iratait vették el, de közben meg is verték. Ezeket a rablókat sem sikerült kézrekeríteni. Nemcsak magyarokat, nálunk nyaraló turistáskodó külföldieket is megtámadnak az utcán. Valutájuk, vastagabbnak hitt pénztárcájuk ma itt egyre gyakrabban. így járt R. Hasler 30 éves és A. Hasler 24 éves svájci állampolgár is. ők a fővárosban a Citadella környékén sétáltak, amikor egy ismeretlen férfi rájuk rontott. Gázsprével lefújta a külföldieket s elvette tőlük arany ékszereiket valamint a náluk lévő 7000 forintot. Nem biztonságosak a nagyvárosok utcái, de lassan már az országutak sem. Két bűnöző hosszú hónapokig nyugtalanította az Ml-es főúton közlekedő kamionsofőröket. Sokszor hiányos szállítmányok érkeztek rendeltetési helyükre. A pihenőhelyeken ismeretlen tettesek megdézsmálták a rakományt. A károsultak között voltak magyar és külföldi szállítmányozók. A rendőrségnek a közelmúltban sikerült elfogni az országúti rablókat. Két szlovák állampolgár volt a tettes, s mint ezt utóbb elismerték, kifejezetten azzal a céllal jöttek Magyarországra, hogy ponyvás kamionokat fosztogassanak. Nagy hidegvérrel, éjjel, illetve a hajnali órákban settenkedtek az álló kamionok mögé, s a ponyvát felhasítva, villámgyors pakolásba kezdtek. A fosztogatók a lopott árut nem vitték ki az országból, hanem Magyarországon találtak egy orgazdát. Az ország másik szegletéből, a Tiszántúlról is érkeztek hasonló hírek. Itt szintén külföldiek, ukrán állampolgárok garázdálkodtak, ők azonban nem kamionok rakterére, hanem az országúti utasok zsebeinek tartalmára specializálták magukat. Egy külföldi rendszámú autóbusz Debrecen irányába haladt, amikor Karcag közelében egy Lada elé vágott, s megállásra kényszerítette a sofőrt. A személyautóból három marcona férfi ugrott ki, ketten felszálltak az autóbuszra és oroszul pénzt követeltek az utasoktól. Az egyik rabló késsel hadonászott, eközben a másik pisztolyt fogott az autóbuszban ülőkre. Közölték, hogy a főútvonalat „ők felügyelik”(!ü), és mindenkinek húsz dollár sarcot kell fizetnie. Végül megelégedtek a forinttal, fejenként 2000 forintot szedtek össze. A kifosztott utasok Püspökladányban feljelentést tettek. Szerencsére a megyei rendőr-főkapitányság nyomozói hamarosan elfogták az országúti rablókat, akik alaposan gyanúsíthatok a rablás elkövetésével. Megtalálták náluk a pisztolyt, a kést, amivel az utasokat megfenyegették. A nyomozás még tart, mert feltételezik, hogy az elfogott külföldiek több hasonló bűncselekményt is elkövettek. Történt mindez 1993 őszén Magyarországon. Halász Kálmán