Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-24 / 321. szám

1993. november 24., szerda Gazdaság aj Dunántúli napló 9 A piacszabályozás fontos szereplői a terméktanácsok A pécsi Pannonautó Rt. 70 milliós részvénycsomagjára a város önkormányzatának ajánlatát fo­gadta el az Állami Vagyonügynökség. így a tulajdoni hányadot a Pécsi Tömegközlekedési Rt.-be apportálják, munkaellátotságot biztosítva a gépkocsijavító és karbantartó, az alkatrészgyártó és lakatosipari üzemágnak, egyúttal újabb 95 ember foglalkoztatására nyílik ily módon lehetőség. Képünk a személygépkocsik javítóműhelyében készült. Fotó:Szundi György A pénzt felvette, de munkanélkülit nem foglalkoztatott Huszonhat milliót követel vissza a munkaügyi központ A mezőgazdaság a fejlett ál­lamokban - a biztonságos és fo­lyamatos élelmiszerellátás ér­dekében - többé, kevésbé sza­bályozott. A piacszabályozás legfontosabb intézményrend­szere a terméktanács, melynek érdekképviseleti feladata szigo­rúan a termékekhez kapcsoló­dik. A termelés és értékesítés folyamatát öleli fel, míg a köz- gazdasági a termelőkkel való közvetlen kapcsolat, a kvóta el­osztása, az önkorlátozó maga­tartás vállalása. A változásokat követően Magyarországon is egy-egy termékpálya résztvevői egymás után hozták létre a terméktaná­csokat. Az alulról való önszer­veződést segítették az érdek- képviseletek. A Parlament februárban elfo­gadta az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, majd ezt követte egy FM rendelet a terméktaná­csok miniszteri elismeréséről. Ebben az új helyzetben meg­kezdődött a terméktanácsok új- raszerveződése. Elsőként a tej­terméktanács alakult újjá, amelyhez a tejtermelők mintegy 70-80 százalékban, a tejfeldol­gozók teljeskörűen csatlakoz­tak. Az Országos Gabonater­Kiegyensúlyozott a bankközi devizapiac, működésén nem ér­ződik, hogy a fizetési mérleg az idén romlott. A Magyar Nemzeti Bank csak ritkán, heti egy-két alkalommal vásárol, vagy ad el konvertibilis fizetőeszközt, a piac zömében önellátóan műkö­dik. Minderről Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank főosz­tályvezetője tájékoztatta - a Ma­gyar Távirati Iroda közreműkö­désével - a közvéleményt. A napi forgalom 150 millió dollárra tehető, s nincs leértéke­lési várakozás. A piacon mű­ködő bankok közel 32 milliárd forintnak megfelelő devizát tar­talékolhatnak, melynek egy- harmadát, a napi működéshez szükséges devizát tartják ma­guknál. Ez egyben azt is jelzi, hogy a pénzügyi szakemberek nem számítanak jelentősebb fo­rintárfolyam-változásra. Egyes vélemények szerint ebben sze­repet játszik az is, hogy a fo­rintkamatok emelkedtek, és így méktanácsba a termelők több­sége belépett, már meg is kezd­ték a tárgyalásokat az FM-mel a jövő évre szólóan az étkezési búza garantált áráról. A Vágóállat és Hústermékta­nácshoz a termelők többsége csatlakozott. A KAHYB sertés­termelési rendszer is megpró­bált terméktanácsot szervezni, de nem járt sikerrel. A Juhter- méktanácsokat a kereskedő szervezetek hozták létre. Baranya megyében az agrár­piaci rendtartási törvény megje­lenését követően megszervez­ték a Tejterméktanácsot, meg­alakult a Vágóállat és Húster­méktanács. A Gabonatermékta­nács életre hívása több időt vett igénybe. Jelenleg 39 nagyüzem csatlakozott hozzá. Kaposváron szeptemberben megalakult a Térségi Cukorré­patermesztők Szövetsége. A ko­rábbi elképzelések szerint ugyan Baranyában is lett volna egy külön egyesület, de a ter­mesztők úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a kaposvári cu­korgyár térségében tevékeny­kedő termelőkhöz. Megkezdő­dött a cukorrépát exportálók egyesületének szervezése is. Sz. K. érdemesebb forintban tartani a pénzt. Ugyanakkor tapasztal­ható az is, hogy hónapról hó­napra csökken a fizetési mérleg romlása, egyre kisebb a havonta keletkező deficit. Bár az augusztus végéig kia­lakult fizetési mérleghiány meghaladja a 2 milliárd dollárt, ez a nagymértékű deficit nem érződik a piacon. Megfigyel­hető az is, hogy a külföldről be­érkező pénzbeni működő tőke, a vállalatok hitelfelvételei által külföldön nyert devizaössze­gek, valamint a fizetési mérleg láthatatlan tételeiben kialakult bevételi többlet fedezi a külke­reskedelem hiányát. Jelenleg 25 bank vesz részt a piacon, közülük 6-8 pénzinté­zet amelyik aktívan tevékeny­kedik. Január elsejétől várha­tóan változnak a bankközi devi­zapiac működésének szabályai. A Magyar Nemzeti Bank to­vábbra is megállapít naponta hivatalos árfolyamokat. 1991-től tizenegy támogatot­tól összesen 26 milliót követel vissza a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A Munkaügyi Minisztérium or­szágos vizsgálatával egyidő- ben a megyében is elvégezték a Foglalkoztatási Alapból ed­dig juttatott pénz felhaszná­lásnak ellenőrzését. Ennek eredményeképpen szűrték ki a szabálytalankodókat és a visszaéléseket elkövetőket. Amikor 1991-ben decentrali­zálták a Foglalkoztatási Alap felhasználását, s az élelmes vál­lalkozók megtudták, ebből is kiegészíthetik beruházásra szánt keretüket, nagy volt az igénylők száma. A rendelke­zésre álló összeget, a célnak megfelelően arra kellett fel­használni, hogy minél több munkahely megteremtését se­gítsék elő munkahelyteremtő beruházásokkal, átképzések megszervezésével, közhasznú munkákkal, bérkiegészítéssel, valamint azon munkanélküliek támogatásával, akik egyéni vál­lalkozókká akarnak válni. A pénz elosztását a munkahelyte­remtő beruházások esetében a munkaügyi központ vezetője szakértői bizottság véleményét igénybe véve, a beérkezett pá­lyázatok alapján a Megyei Munkaügyi Tanács (tagjai a munkaadók, az önkormányzat és a munkavállalók képviselői) javaslatai figyelembe vételével dönt. A munkaügyi központ fo­lyamatosan ellenőrzi a pénz fel- használását, sőt a folyósító bank is alaposan megvizsgálja a szer­ződéskötés előtt a beruházások megalapozottságát. A több ol­dalas megállapodás természete­sen biztosítékokat is követel arra az esetre, ha a vállalkozó­nál a feltételekben változás kö­vetkezik be. Ennek ellenére előfordulnak olyan esetek, amikor a pénz fel­vétele megtörtént, a vállalt köte­lezettséget viszont nem teljesí­tették. Az 1991-ben kötött szer­ződések esetében, amikor a munkaügyi központ munkatár­sai még nem rendelkeztek kellő tapasztalatokkal, hogy kiszűrjék a „dörzsölt” igénylőket, az el­lenőrzést sem tudták rendsze­ressé tenni, mert akkor még nem rendelkeztek kellő appará­tussal. Az időközben folyama­tossá vált ellenőrzések során 11 olyan támogatottat fedeztek fel, akik elfelejtkeztek kötelezettsé­gük teljesítéséről. Csizmazia Ferenc vállalkozó kapott 4 milliót, amellyel 40 munkanélküli foglalkoztatását vállalta, ám ebből nem lett semmi. Egy pécsi kft. 3,6 mil­liót vett fel, a vállalkozás fel­számolás alatt van, s itt sem va­lósult meg a vállalt munkahely- teremtés. Egy komlói vállal­kozó esetében 2,5 millió forint felhasználása megalapozatlan. Összesen 26 milliót követel vissza államigazgatási határo­zattal, illetve jogerős bírósági ítélettel a munkaügyi központ, ám az nem valószínű, hogy a közeljövőben maradéktalanul visszakapják ezt az összeget, mert több érintett vállalkozás csődbe ment, egyiknek-másik- nak még a határozatot sem tud­ják kézbesíteni, mert a vállal­kozó „menekül” a visszafizetési kötelezettség elől. Békéssy Gábor Vevőre vár a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. Nyilvános pályázaton kínál­ják megvételre a Pécsi Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat át­alakulásával létrejövő Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 126 milliós jegyzett tőkéjének 52,7 százalékát. Szigorú feltétel viszont a vásárlásnál, hogy a pá­lyázónak vállalnia kell a társa­ság szaktevékenységének és szakkapacitásának fenntartását. Az állami tulajdon magán­kézbe helyezési programjának II. ütemében meghirdetett cég­gel kapcsolatos felvilágosítást a Budapest Investment Magyar Befektetési és Tanácsadó Rt-től lehet kérni. A vásárlás­hoz Egzisztencia-hitel és Kár­pótlási jegy egyaránt felhasz­nálható. Éttermek és szállodák Baranyában is bezárás előtt Bezárják a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, vala­mint a HungarHotels Vállalat azon egységeit 1993 december 31-ével, melyeket az idén nem tudnak értékesíteni. A vállala­tok átalakítása során eddig ugyanis az okozott nehézséget, hogy a szállodaláncok által mű­ködtetett éttermek és szállodák üzemeltetése veszteséges a túl­ságosan magas költségek miatt. Ez a veszteség az eladásoknál privatizációs költségként je­lentkezik, s a többnyire kisbe­fektetőkből álló pályázók nem tudják ezt a pénzt _ kifizetni. 1992-1993 évre az ÁVÜ még átvállalja ezt a hiányt, de 94-től már nem. Csökkent a gyógyszerforgalom A kiskereskedelem és a ven­déglátás értékesítése összeha­sonlítható árakon, tehát meny- nyiségében három százalékkal nőtt szeptemberben az előző hónaphoz képest, a múlt évi havi átlagos forgalmától 1,1 százalékkal maradt el. A ruhá­zati üzletek mennyiségben 1,7 százalékkal kevesebbet értéke­sítettek szeptember végéig, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Az iparcikküzle­tek 22,4 százalékkal, a tüzelő-, építő- és üzemanyagtelepek 8,2 százalékkal több árut értékesí­tettek. Ugyanakkor a gyógy­szertárak forgalma csaknem 20 százalékkal csökkent. • • Önellátó és kiegyensúlyozott bankközi devizapiacunk Baranyai beruházó a burgenlandi magyar konzul Michael Leier: kinevezésem a magyar vállalkozásaim elismerését jelentik Michael Leier, tiszteletbeli konzul A Magyar Köztársaság kül­ügyminisztere Michael LEIER osztrák állampolgárt Burgen­land tartományra kiterjedő ha­táskörrel és Eisenstadt szék­hellyel, a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljává kine­vezte. A kópházi határátkelőtől nyolc kilóméterre lévő kétezer lakosú burgenlandi faluba, Ho- ritschonba, a Leier családi vál­lalkozás székhelyére négyen tartunk Pécsről. Weimann Al­bert, a Leier-BCM Kft. ügyve­zető igazgatója kalauzolásával Szűcs István, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara elnöke, So- mogyváry Attila, Pécs Önkor­mányzata Vállalkozói irodave­zetője, s jómagam részesei lehe­tünk egy kis falu nagy ünnepé­nek: sikeres vállalkozó „fia” Burgenland tartomány tisztelet­beli magyar konzulja lett, s ráa­dásul most lesz negyvenhét éves. Együtt vannak helybeliek An­ton Iby polgármesterrel az élen és a tartományból érkezettek, magyarok és a Leier cégek kül­döttségei, itt van Bécsből dr. Si­eber Edit magyar főkonzul és dr. Farkas Miklós, a magyar nagykövetség tanácsosa. Illendően köszönti híres fiát és családját a falu a Leier cég központjában, majd a polgár- mesteri hivatal előtt, ahonnan fúvószenekar vezetésével vonul az emberfolyam a Burgenland Hausba, ahol egymást követik a kórusok és az M. Leiert és csa­ládját köszöntő beszédek. Az ál­lófogadást követően a helyi ét­teremben a díszvacsorán vagy kétszázan üljük körbe a dísze­sen megterített asztalsort. A mosolygós és segítőkész Erdős Éva, a tiszteletbeli kon­zul személyi titkára és tolmácsa míg összehoz a főnökével, meg­tudom, a Leier család 1984-től már kétmilliárdot fektetett be Magyarországon, háromszáz munkahelyet teremtett a gö- nyűi, pécsi és jánossomorjai építőanyag-gyártó vegyesválla­lataiban és a győri Leier-Márton Autócentrumban.- Számomra nagy megtisztel­tetés és elismerés, hogy engem választottak Burgenland tiszte­letbeli magyar konzuljának. Úgy érzem, kinevezésemmel a magyarországi beruházásaimat és tevékenységemet is elismer­ték, ugyanakkor idehaza is adott a megfelelő hátterem, hogy tisz­teletbeli konzulként intézked­hessek, és természetesen tovább segíthessem, fejleszthessem az osztrák-magyar gazdasági és egyéb kapcsolatokat - mondja M. Leier.- A várható horvátországi új­jáépítésekre alapozva tervezi-e a pécsi üzemének bővítését?-Pécsett az alapításkor sú­lyos problémák léptek fel, azóta a legjobban működő cégünkké vált. Gondolkodunk a további beruházásokon. Ha megszűnik a háború és a határok is meg­nyílnak, azonnal startolunk a horvát piacra. A pécsi vegyes­vállalatunk területe és infra­struktúrája mindehhez adott. Csak már véget érne az az ér­telmetlen háború! Ezzel az óhajával nincs egyedül. Bécsi nagykövetségünk kez- * deményezte, hogy kísérletkép­pen Ausztria mind a nyolc tar­tományában legyen tiszteletbeli konzulátusunk. A burgenlandi M. Leiert a linzi követte, no­vember végével a grazi záija a sort. A főkonzult kérdezem: mi a jelentősége a tiszteletbeli kon­zuli munkának?- A tiszteletbeli konzul a fo­gadó ország állampolgára, álta­lában vállalkozó, az adott tar­tomány gazdasági és politikai életében olyan nagy befolyással rendelkező elismert személyi­ség, aki származása vagy ma­gyarországi gazdasági kapcso­latai révén kötődik Magyaror­szághoz, s a tiszteletbeli konzuli feladatokat saját pénzén látja el. Tartománya és Magyarország között erősíti a gazdasági, ke­reskedelmi, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatokat, emel­lett ellát klasszikus konzuli (közjegyzői, a bajbajutott ma­gyaroknak segítségnyújtó, ta­nácsadó stb.) feladatokat. No­vember végétől Ausztria vala­mennyi tartományában érdek­és jogvédelmi ügyekben segít­ségért és támogatásért már a tiszteletbeli magyar konzulhoz fordulhatnak baj esetén honfi­társaink. Hazafelé gyors leltár készült arról, hogy négyünk közül ki mire jutott Horitschonban. Szűcs István meghívta baranyai látogatásra a Burgenland Tar­tományi Kereskedelmi és Iparr kamara elnökét, Franz Kröpfl urat. Somogyváry Attila a Leier cég külföldi vegyesvállalatai­nak főnökével Fritz Ebnend a pécsi ipari zónában lévő újabb fejlesztési és a pogányi repülő­tér biztosította gyors közleke­dési lehetőségekről tárgyalt. Csak már érne véget déli szom­szédainknál a háború, s kez­dődne az újjáépítés! Weimann Albert is bízik a horvát üzletben, bár odaát ma még dörögnek a fegyverek. Lekopogja, hogy idehaza egyre keresettebbek a termékeik, az igényeket győzik minőséggel, mennyiséggel és választékkal a meglévő telephe­lyükön. Az újságíró bízik a tisztelet­beli konzulokban, hogy még gyümölcsözőbbé teszik a ma­gyar-osztrák gazdasági és kul­turális kapcsolatokat. Leier úr, önnek is szurkolok! B. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents