Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-24 / 321. szám
10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1993. november 24., szerda Vállalkozás és növekedés Orbán Viktor parlamenti beszéde az 1994-es költségvetésről Vállalkozás és növekedés címmel tartott fórumot Orbán Viktor november 12-én Pécsett a megye gazdasági életének meghatározó szereplői számára. Az összejövetelt egy tizenhat várost érintő országos turné keretében rendeztük meg. A körúti apropóját Orbán Viktornak a gazdasági növekedés megindítását középpontba állító parlamenti beszéde adta, amelyet az 1994. évi költségvetés vitájában a FIDESZ vezérszónokaként mondott el. A szöveg szó szerinti megjelentetését azért tartjuk fontosnak, mert egyrészt a költségvetésről szóló törvény vitája minden évben a legfontosabb a működő demokráciák életében, másrészt a beszédben a bírálatok mellett megfogalmazott gondolatok a FIDESZ gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözik. (A beszéd folytatását a jövő héten olvashatják a politikai vitaoldalon.) Mit akar a Nemzeti Demokrata Szövetség? Stabilitást, létbiztonságot! Nem szabad, hogy megismétlődjön az a három esztendő, amelyet az 1990-es választások óta a vezetői elitnek a tömegek nyomorát elmélyítő magatartása jellemezte. Az önös hatalmi törekvések melegágyát tápláló pártérdekekkel szemben annak a politikának kell teret adni, amely a gazdaság-stabilizálást, az állampolgárok létbiztonságát szolgálja. Ezek a célok határozzák meg Pozsgay Imre és Bíró Zoltán vezetésével 1991-től pártként működő Nemzeti Demokrata Szövetség programját. Meggyőződése az NDSZ- nek, hogy csak az emberi értékek messzemenő tiszteletben tartásával szabad politizálni. Nem más nézeteket vallók becsmérlésével, lejáratásával akarja magára felhívni a figyelmet, hanem arra koncentrál, hogy miképpen lehetne jobban végezni mindennapi munkánkat az ország boldogulása érdekében. A Nemzeti Demokrata Szövetség a politikával szemben a gazdaságot, a nemzet jövőjét leginkább meghatározó, szakértelemre támaszkodó, hatékony gazdálkodást tartja elsődlegesnek. A terheket arányosan, valamennyi állampolgárnak együtt kell vállalnia. Nem szabad megengedni, hogy egyesek megfelelő ellenérték nélkül, a köznép terhére nagyobb szeletek kapjanak a közös kenyérből. Olyan feltételeket kell teremteni, amely az ország valamennyi állampolgárának civilizált életvitelt biztosít. Az elmúlt három év sokszor elvtelen, minden jóizlést nélkülöző politikai csatározásai, a közvélemény akaratát mellőző kormányzati döntések, a parlamentre jellemző szakmai elszegényedés miatt nagy a kiábrándultság az állampolgárok körében. Nem hisznek a politikusok ígérgetéseinek. Mindinkább a közöny, a fásultság lesz úrrá a tömegeken. Pedig az, hogy milyen irányban halad tovább az ország, elsősorban az állampolgárok szavazataitól függ. De képesek lesznek-e arra, hogy felméijék: melyik párt a galkalmasabb a mostaninál ígéretesebb életfeltételek megteremtésére. Fontos, hogy ne pillanatnyi szimpátia, a nosztalgia, vagy az előítélet alapján határozzák el, ki mellett voksolnak, hanem megfelelő tisztánlátással, tájékozottsággal éljenek állampolgári jogaikkal. Nagy szükség van arra, hogy a ma még csendes, éppen ezért megfontoltabb többség is véleményt mondjon, mert ha a szélsőséges magatartású demagóg kisebbség kezébe adjuk a döntés lehetőségét, még nehezebb jövő áll előttünk. A Nemzeti Demokrata Szövetség Pécsi Szervezete A MOSZ a földtörvénytervezetről Korlátozások nélkül! Feleselő vélemények Élénk vitát váltott ki a bejelentés, hogy a legnagyobb szak- szervezet több vezetője elindul a képviselő-választásokon. Hack Péter (Szabad Demokraták Szövetsége):- Nem támogatjuk, hogy szakszervezeti vezetők képviselők legyenek és az Országgyűlésben esetleg funkciót is be- töltsenek. Vannak országok, ahol a két- vagy többféle megbízatást összeegyeztethetőnek tartják; Franciországban a miniszterelnök egyidejűleg akár valamelyik település polgár- mestere is maradhat. Nálunk viszont érvényes jogszabály van arra, hogy polgármester nem lehet képviselő - holott mindkét tisztség politikai képviseletet jelenít meg ...- Ha a polgármester előtt becsukódik a Ház kapuja, maradjon kívül a szakszervezeti vezető is?-Nem erről van szó. A vezető szakszervezeti funkcionárius egy korporáció, egy érdek- képviselet felelős megbízottja. Meggyőződésem, hogy e megbízatásával ellentétes a parlamenti képviselőség, hiszen vagy egy-egy társadalmi réteg vagy egy-egy választókörzet érdekeit képviseli, védi valaki. Tegyük fel, hogy a szakszervezeti vezető egyben kormány- párti képviselő. Egy esetleges érdekegyeztető tárgyaláson vajon a kormány vagy a vele szemben helyet foglaló szak- szervezet oldalán foglal helyet? Katona Béla (Magyar Szocialista Párt):- Hibás ez a nézőpont. Hátterében feltehetően az áll, hogy a vitapartnerek nem tudnak olyan potenciális képviselő-jelölt szakszervezeti vezetőről, akit jó eséllyel indíthatnának a választásokon. Amíg a Szabad Demokraták Szövetsége bízott a LIGA, a Magyar Demokrata Fórum pedig a Munkástanácsok támogatásában, addig ez a probléma föl sem merült. Ami azt illeti, hogy a szak- szervezeti vezető egy szakma, a képviselő pedig egy választókerület vagy tágabban az ország érdekeit képviseli - mindenkinek van valami kötődése. Ha országos ügyekről van szó, az egyéni választókerület képviselője a nagy egészen belül igyekszik saját választói érdekeit képviselni. Nem hiszem, hogy a szakszervezeti vezető szakmához kötődése jobban befolyásolná a parlamenti munkát, mint a választókerületükre figyelő képviselőké. A nagy tapaszta- latú szakszervezeti tisztségviselők éppen hogy lendítői lehetnek a képviselői közösség munkájának. Paszternák László, a Vasas szakszervezet elnöke például mind képviselői, mind szakszervezeti munkáját kifogástalanul látja el. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagy nap ez a mai! Utoljára terjesztett be költségvetési törvényjavaslatot az MDF kormány. Utoljára mondhatjuk tehát el bírálatainkat és javaslatainkat, amelyek mint rendesen most is bizonyára visszhangtalanok maradnak majd. Sanyarú vigasz, hogy eddig rendszeresen viszontláthattuk őket a pótköltségvetésben, akkor már kormányjavaslatokként. Most azonban még ebben az örömben sem lehet részünk, mert ezt a költségvetést ugyan az Antall-kormány nyújtotta be, de a bizonyosan szükséges változtatásokat már a következő kormánynak kell elvégeznie, így - bármi legyen is a jogi helyzet - a politikai felelősséget is részben vállalnia kell. Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a FIDESZ Parlamenti Frakciója nem fogadja el a kormány költségvetési törvényjavaslatát. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés folytatja a jövő felélését, mert ma már az MDF kormány által felhalmozott belső adósság akkora terhet rak a vállunkra, mint az öröklött hatalmas külső adósság kamatterhe. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés változatlanul több bevételt tervez, mint ami józan ésszel kalkulálható és kevesebb Az Agrárszövetség egyetért azzal, hogy a jövő évi választásokon emeljék a parlamentbe jutáshoz szükséges százalék- arányt, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a T.Háznak benyújtott választási törvényjavaslatnak azt a jól látható törekvését, amely a jelenlegi parlamenti képviselettel rendelkező pártok pozícióját kívánja megőrizni. Az Agrárszövetség álláspontja szerint a választási törvény módosítására mindig a parlamenti ciklus elején kellene sort keríteni, amikor még kevésbé érvényesülnek a törvénykiadást, mint amire a kormány máris elkötelezte magát. Nem fogadjuk el, mert ez a költség- vetés az „utánam a vízözön” logikáját követi. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés újabb és újabb adók kivetésével változatlanul a vállalkozókat próbálja satuba fogni, ezzel is nehezítve a gazdasági növekedés régen várt megindulását. Ez a költségvetés, Tisztelt Képviselőtársaim, nem épül semmifajta gazdasági stratégiára, hacsak az nem stratégia, hogy a már beprogramozott kiadásokhoz keres bevételeket. Tisztelt Ház! Szerintünk az országnak a mai helyzetben gyökeresen más gazdaságpolitikára és így gyökeresen más költségvetésre lehne szüksége. Itt a legfőbb ideje, hogy fordulat történjék a gazdaságpolitikában. Olyan fordulat, amelyet a mérvadó közgazdászok a tőlük elvárható óvatossággal csak félfordulatnak neveznek. Ennek az új gazdaságpolitikának abban kell különböznie az eddigitől, hogy legfontosabb célja a gazdasági növekedés megindítása, míg az infláció minél gyorsabb leszorítása, valamint a költségvetési hiány lefaragása csak ezután következik. Tisztelt Ház! A kormány eddigi gazdaság- politikája zsákutcába jutott. A kormány elhibázott költségvetéseinek eredményeképpen a alkotásban részt vevő pártok érdekei,- jelentette ki a választási törvény módosításával kapcsolatban Nagy Tamás, a párt elnöke, és hozzátette: a jövő évi választásokon a parlamentbe csak azoknak a pártoknak szabad bekerülniük, amelyek mögött valós társadalmi támogatottság áll. Az agrárpárt nem ért egyet azzal, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyarok a választásokon szavazhassanak, mondván: a képviselőket a szavazók elsősorban azért választják, hogy a mindennapjaikat érintő kérdésekhiány évről évre növekedett, s mára oda jutottunk, hogy a belföldi adósság terhei elérték a külföldi adósságteher mértékét. Ez azt jelenti, hogy az An- tall-kormánynak három év alatt sikerült annyi belföldi adósságot fölhalmoznia, amelynek kamatterhe annyi, amennyi a kommunisták által 40 év alatt fölhalmozott külföldi adósság kamatterhe. A statisztikák világosan mutatják, hogy az elsődleges, vagyis a kamatterheket nem tartalmazó, költségvetési hiány mértéke alig változott. Az államháztartás hiányát évről-évre elsősorban a belföldi kamatterhek látványos növekedése okozta. Eközben a nemzeti össztermék - szertefoszlatva a a kormány délibábos jóslatait - évről-évre csökkent. Az így keletkezett hiányt a kormány piaci kamatozású értékpapírokkal finanszírozta. Ez törvényszerűen vezetett oda, hogy a bruttó hazai termékhez viszonyítva a hiány nagysága felszökött, s elérte a már valóban fenyegetően hangzó 8 %-ot. 1994-ben az MDF kormány által kibocsátott állampapírok kamatterhe már 110 milliárd Ft lesz, s ez együtt az örökölt külső adósság kamat- terhével öszesen 220 milliárd Ft-ot fog kitenni. Hogy szemléletesebben fogalmazzak, ez nagyjából annyit tesz, mintha a lakosság egyik fele személyi jövedelemadójával az előző rendszer külföldi adósságának, míg másik fele az Antall-kormány által felhalmozott belső államadósságnak a kamatait tör- lesztené. A feladat tehát , nem kisebb, mint hogy egy csökkenő teljesítményű, zsugorodó gazdaságban törvényszerűen növekvő költségvetési hiány mellett kellene a kormánynak egy olyan gazdaságpolitikát követnie, amely a gazdasági válságból való kilábalás távlatát nyitja meg a polgárok előtt. ben - például az adóterheik mértékéről és felhasználásáról - döntsenek. Egyetértenek viszont a kisebbségek jelöltállítási jogának törvénybe iktatásával, mivel az kifejezi az állam elkötelezettségét a kisebbségi jogok teljeskörű érvényesítése mellett. Az Agrárszövetség javasolja az összeférhetetlenségi szabályok módosítását is. Szeretnék ha a következő választási ciklusban feloldanák azt a tiltást, amely szerint a polgármestereket - pusztán tisztségük miatt - nem lehet országgyűlési képviselőnek jelölni. A földtörvény tervezetben nem látható egy kiérlelt földbirtokpolitikán nyugvó koncepció - vélekedik a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) a kormány és a szaktárca között ingázó földtörvény tervezetről. Az érdekképviselet az előterjesztés legkritikusabb pontjának a tulajdonról és a használatról szóló részeket tartja. Nem ért egyet azzal, hogy amíg a tervezet a belföldi személyek és szervezetek számára 300 hektárban illetve 6000 aranykorona értékben szabja meg a megvehető termőföld tulajdon felső határát és a külföldiek esetében kategorikusan megtiltja a vásárlást, addig az állam földtulajdonszerzési joga korlátlan maradna. Ugyancsak korlátozás nélkül szerezhetnének földtulajdont a közalapítványok és a helyi önkormányzatok az ajándékozási, tartási, öröklési és gondozási szerződések alapján. A mezőgazdasági termelőket képviselő szervezet úgy ítéli meg, hogy ha ezek a tulajdonszerzési korlátozások a törvényben testet öltenek, akkor a jogalkotó újraéleszti az 1970-es évekbeli állapotokat, vagyis újra divatba jön az „egy család - egy lakás” koncepciója. Konzerválja továbbá az irreális földárakat, mert a potenciális földvásárlói kör szűkítése egyértelműen a föld árának emelkedése ellen hat. A tulajdonszerzés korlátozásának puszta híre nyomán már most felgyorsultak a spekulatív földvásárlások. A MOSZ hiányolja, hogy a tervezet nem biztosít a helyben lakó, a mező- gazdaságból megélni akarók, vagy megélni kényszerülők számára elővásárlási jogot, nem ösztönzi kedvezményes földvásárlási hitellel és befektetési kedvezményekkel a nagyobb területen gazdálkodni akarókat a birtokgyűjtésre. Hiányolja továbbá a gazdálkodói jellegű birtokszerzés állami ösztönzését, mert enélkül a földbérleten alapuló gazdálkodás tartós és meghatározó jelenlétével kell számolni a mezőgazdaságban. Döntő mérce: a társadalmi támogatottság Választási előkészületek az MSZP-ben József Attila vers- és prózamondó verseny A Szocialista Párt Országos Választmánya a választásokra készülve megfogalmazta helyzetértékelését. Mivel a kormánypártok nem tartották meg választási Ígéreteiket, az ország számára elveszett három értékes esztendő a rendszerváltást követően. Ezért a szocialisták arra szólítják fel a szavazókat, hogy váltsák le a jelenlegi kormánykoalíciót a választásokon. A párt vállalja a kormányzás súlyos felelősségét abban az esetben, ha bizalmat kap a polgárok jelentős hányadától. A más pártokkal kötendő koalíció alapját csakis a meghirdetett programok képezhetik. A választások előtt a szocialisták egyetlen politikai párttal sem kívánnak koalícióra lépni. Nem zárkóznak el azonban a társadalom különböző szervezeteivel való választási együttműködéstől. Ennek jegyében kötöttek választási szövtéséget a Baloldali Ifjúsági Társulással, s vállalták a szakszervezetek politikai képviseletét a parlamentben. Az így kialakult együttműködés természetes következménye, hogy szakszervezeti aktivisták képviselőjelöltségét támogatja a párt, amennyiben azok elfogadják a szocialisták választási programját. Külön kell hangsúlyozni, hogy a szakszervezetekkel való ilyetén együttműködés nem egyetlen tömörülésre korlátozódik, hanem az MSZP általános elve. A szocialisták pozitív kampányt kívánnak folytatni, saját szakmai és politikai célkitűzésűkre kívánják helyezni a hangsúlyt. Az ellenfelek bírálatában a konkrét hibákra és a felfogásbeli különbségekre kívánnak rámutatni, tartózkodni fognak a személyeskedésektől és az érzelmek felkorbácsolásától. Számítanak azonban arra, hogy ezen elveket nem követi valamennyi, s választásban induló versenytárs, fel vannak készülve arra is, hogy kiélezett kampányban kell megállniuk a helyüket jelöltjeiknek. A szocialisták a választási előkészületek során párbeszédet kívánnak folytatni a társadalommal. A készülő szakmai programokat megvitatják nemcsak a párttagokkal, hanem az érdeklődő kívülállókkal is. A széleskörű tájékoztatás érdekében számos szakmai fórumot rendez a párt országszerte az elkövetkező időben, melyekre ezúton is invitáljuk az olvasókat. Dr. Szili Katalin önkormányzati képviselő Néhány esztendő szünet után ismét lesz József Attila vers- és prózamondó verseny, amely évtizedeken át volt a fiatal versmondók szemléje, folyamatosságával a versszeretők ezreit, tízezreit nevelte, bátorította. Hiánya talán ma még kevéssé érződik, noha pedagógusok és diákok sokszor és sok helyen szó- vátették a hagyomány kopását. Abból a meggondolásból, hogy a magyar fiatalok költészet utáni vonzódása ma sem kisebb, mint korábban, s hogy a versmondók sokasága pódiumra is vágyik, ahol a megtalált gondolatot, érzést közvetíteni tudja, ezennel csatlakozunk a kezdeményezőkhöz és Baranyában is meghirdetjük a József Attila vers- és prózamondó versenyt. A versenyt nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli magyar nyelvterületeken is meghirdetjük, hogy minden magyar anyanyelvű fiatal bizonyíthassa képességét és tehetségét. A határon túli fiatalok közül, akik a helyi selejtezőn a legjobbnak bizonyulnak, a József Attila vers- és prózamondó verseny döntőjébe kerülnek, melynek időpontja 1994. április 16, helyszíne: Budapest. A versenyt két kategóriában hirdetjük meg a 14-18 évesek és a 19-25 éveseknek. Az indulók tetszés szerint válogathatnak a XIX-XX. század európai és magyar irodalmából. A versenyzőknek három müvet kell a jelentkezés során megjelölniük, amiből egyet kell előadni a verseny fordulóiban, saját választásuk szerint. A verseny lebonyolítása lépcsőzetesen történik. A jelentkezők számától függően szervezünk városi selejtezőket, melynek időpontja 1994. január 15. és 28. kö2ött várható. A megyei döntőre február első felében, a regionálisra március első felében kerül sor. A versenyre jelentkezni lehet személyesen, illetve Írásban a középfokú tanintézetekben, illetve a Szocialista Párt városi irodáin. A jelentkezési határidő 1993. december 15. (MSZP városi irodáinak cime: Pécs, Tüzér u. 3/1., Szigetvár, Deák F. tér 16. II. em. 31., Mohács Radnóti ltp. 3., Siklós, Kossuth tér 3., Komló, Kossuth L. u. 117.). Felkéijük a pedagógusokat, hogy segítsék a verseny népszerűsítését a fiatalok körében. MSZP Baranya Megyei Szervezetei József Attila Népfőiskola Egyesület Pécsi Szegfű Alapítvány V i t
