Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-24 / 321. szám

10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1993. november 24., szerda Vállalkozás és növekedés Orbán Viktor parlamenti beszéde az 1994-es költségvetésről Vállalkozás és növekedés címmel tartott fórumot Orbán Viktor november 12-én Pécsett a megye gazdasági életének meghatá­rozó szereplői számára. Az összejövetelt egy tizenhat várost érintő országos turné keretében rendeztük meg. A körúti apro­póját Orbán Viktornak a gazdasági növekedés megindítását középpontba állító parlamenti beszéde adta, amelyet az 1994. évi költségvetés vitájában a FIDESZ vezérszónokaként mon­dott el. A szöveg szó szerinti megjelentetését azért tartjuk fon­tosnak, mert egyrészt a költségvetésről szóló törvény vitája minden évben a legfontosabb a működő demokráciák életében, másrészt a beszédben a bírálatok mellett megfogalmazott gon­dolatok a FIDESZ gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözik. (A beszéd folytatását a jövő héten olvashatják a politikai vitaolda­lon.) Mit akar a Nemzeti Demokrata Szövetség? Stabilitást, létbiztonságot! Nem szabad, hogy megismét­lődjön az a három esztendő, amelyet az 1990-es választások óta a vezetői elitnek a tömegek nyomorát elmélyítő magatar­tása jellemezte. Az önös ha­talmi törekvések melegágyát tápláló pártérdekekkel szemben annak a politikának kell teret adni, amely a gazdaság-stabili­zálást, az állampolgárok létbiz­tonságát szolgálja. Ezek a célok határozzák meg Pozsgay Imre és Bíró Zoltán vezetésével 1991-től pártként működő Nemzeti Demokrata Szövetség programját. Meggyőződése az NDSZ- nek, hogy csak az emberi érté­kek messzemenő tiszteletben tartásával szabad politizálni. Nem más nézeteket vallók becsmérlésével, lejáratásával akarja magára felhívni a fi­gyelmet, hanem arra koncentrál, hogy miképpen lehetne jobban végezni mindennapi munkánkat az ország boldogulása érdeké­ben. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség a politikával szemben a gazdaságot, a nemzet jövőjét leginkább meghatározó, szakér­telemre támaszkodó, hatékony gazdálkodást tartja elsődleges­nek. A terheket arányosan, va­lamennyi állampolgárnak együtt kell vállalnia. Nem sza­bad megengedni, hogy egyesek megfelelő ellenérték nélkül, a köznép terhére nagyobb szele­tek kapjanak a közös kenyérből. Olyan feltételeket kell terem­teni, amely az ország vala­mennyi állampolgárának civili­zált életvitelt biztosít. Az elmúlt három év sokszor elvtelen, minden jóizlést nélkü­löző politikai csatározásai, a közvélemény akaratát mellőző kormányzati döntések, a parla­mentre jellemző szakmai elsze­gényedés miatt nagy a kiábrán­dultság az állampolgárok köré­ben. Nem hisznek a politikusok ígérgetéseinek. Mindinkább a közöny, a fásultság lesz úrrá a tömegeken. Pedig az, hogy mi­lyen irányban halad tovább az ország, elsősorban az állampol­gárok szavazataitól függ. De képesek lesznek-e arra, hogy felméijék: melyik párt a galkalmasabb a mostaninál ígéretesebb életfeltételek meg­teremtésére. Fontos, hogy ne pillanatnyi szimpátia, a nosztalgia, vagy az előítélet alapján határozzák el, ki mellett voksolnak, hanem megfelelő tisztánlátással, tájé­kozottsággal éljenek állampol­gári jogaikkal. Nagy szükség van arra, hogy a ma még csendes, éppen ezért megfontoltabb többség is véle­ményt mondjon, mert ha a szél­sőséges magatartású demagóg kisebbség kezébe adjuk a dön­tés lehetőségét, még nehezebb jövő áll előttünk. A Nemzeti Demokrata Szövetség Pécsi Szervezete A MOSZ a földtörvénytervezetről Korlátozások nélkül! Feleselő vélemények Élénk vitát váltott ki a beje­lentés, hogy a legnagyobb szak- szervezet több vezetője elindul a képviselő-választásokon. Hack Péter (Szabad Demok­raták Szövetsége):- Nem támogatjuk, hogy szakszervezeti vezetők képvise­lők legyenek és az Országgyű­lésben esetleg funkciót is be- töltsenek. Vannak országok, ahol a két- vagy többféle meg­bízatást összeegyeztethetőnek tartják; Franciországban a mi­niszterelnök egyidejűleg akár valamelyik település polgár- mestere is maradhat. Nálunk vi­szont érvényes jogszabály van arra, hogy polgármester nem lehet képviselő - holott mindkét tisztség politikai képviseletet je­lenít meg ...- Ha a polgármester előtt becsukódik a Ház kapuja, ma­radjon kívül a szakszervezeti vezető is?-Nem erről van szó. A ve­zető szakszervezeti funkcioná­rius egy korporáció, egy érdek- képviselet felelős megbízottja. Meggyőződésem, hogy e meg­bízatásával ellentétes a parla­menti képviselőség, hiszen vagy egy-egy társadalmi réteg vagy egy-egy választókörzet érdekeit képviseli, védi valaki. Tegyük fel, hogy a szakszerve­zeti vezető egyben kormány- párti képviselő. Egy esetleges érdekegyeztető tárgyaláson va­jon a kormány vagy a vele szemben helyet foglaló szak- szervezet oldalán foglal helyet? Katona Béla (Magyar Szocia­lista Párt):- Hibás ez a nézőpont. Hátte­rében feltehetően az áll, hogy a vitapartnerek nem tudnak olyan potenciális képviselő-jelölt szakszervezeti vezetőről, akit jó eséllyel indíthatnának a válasz­tásokon. Amíg a Szabad De­mokraták Szövetsége bízott a LIGA, a Magyar Demokrata Fórum pedig a Munkástanácsok támogatásában, addig ez a prob­léma föl sem merült. Ami azt illeti, hogy a szak- szervezeti vezető egy szakma, a képviselő pedig egy választóke­rület vagy tágabban az ország érdekeit képviseli - mindenki­nek van valami kötődése. Ha országos ügyekről van szó, az egyéni választókerület képvise­lője a nagy egészen belül igyek­szik saját választói érdekeit képviselni. Nem hiszem, hogy a szakszervezeti vezető szakmá­hoz kötődése jobban befolyá­solná a parlamenti munkát, mint a választókerületükre figyelő képviselőké. A nagy tapaszta- latú szakszervezeti tisztségvise­lők éppen hogy lendítői lehet­nek a képviselői közösség mun­kájának. Paszternák László, a Vasas szakszervezet elnöke például mind képviselői, mind szakszervezeti munkáját kifo­gástalanul látja el. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagy nap ez a mai! Utoljára terjesztett be költségvetési tör­vényjavaslatot az MDF kor­mány. Utoljára mondhatjuk tehát el bírálatainkat és javaslatainkat, amelyek mint rendesen most is bizonyára visszhangtalanok maradnak majd. Sanyarú vigasz, hogy eddig rendszeresen viszontláthattuk őket a pótköltségvetésben, ak­kor már kormányjavaslatok­ként. Most azonban még ebben az örömben sem lehet részünk, mert ezt a költségvetést ugyan az Antall-kormány nyújtotta be, de a bizonyosan szükséges vál­toztatásokat már a következő kormánynak kell elvégeznie, így - bármi legyen is a jogi helyzet - a politikai felelősséget is részben vállalnia kell. Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném leszö­gezni, hogy a FIDESZ Parla­menti Frakciója nem fogadja el a kormány költségvetési tör­vényjavaslatát. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés folytatja a jövő felélését, mert ma már az MDF kormány által felhalmozott belső adósság akkora terhet rak a vállunkra, mint az öröklött ha­talmas külső adósság kamat­terhe. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés változatlanul több bevételt tervez, mint ami józan ésszel kalkulálható és kevesebb Az Agrárszövetség egyetért azzal, hogy a jövő évi választá­sokon emeljék a parlamentbe jutáshoz szükséges százalék- arányt, ugyanakkor elfogadha­tatlannak tartja a T.Háznak be­nyújtott választási törvényja­vaslatnak azt a jól látható törek­vését, amely a jelenlegi parla­menti képviselettel rendelkező pártok pozícióját kívánja meg­őrizni. Az Agrárszövetség állás­pontja szerint a választási tör­vény módosítására mindig a parlamenti ciklus elején kellene sort keríteni, amikor még ke­vésbé érvényesülnek a törvény­kiadást, mint amire a kormány máris elkötelezte magát. Nem fogadjuk el, mert ez a költség- vetés az „utánam a vízözön” lo­gikáját követi. Nem fogadjuk el, mert ez a költségvetés újabb és újabb adók kivetésével változatlanul a vállalkozókat próbálja satuba fogni, ezzel is nehezítve a gaz­dasági növekedés régen várt megindulását. Ez a költségvetés, Tisztelt Képviselőtársaim, nem épül semmifajta gazdasági stratégi­ára, hacsak az nem stratégia, hogy a már beprogramozott ki­adásokhoz keres bevételeket. Tisztelt Ház! Szerintünk az országnak a mai helyzetben gyökeresen más gazdaságpolitikára és így gyö­keresen más költségvetésre lehne szüksége. Itt a legfőbb ideje, hogy fordulat történjék a gazdaságpolitikában. Olyan fordulat, amelyet a mérvadó közgazdászok a tőlük elvárható óvatossággal csak félfordulat­nak neveznek. Ennek az új gaz­daságpolitikának abban kell kü­lönböznie az eddigitől, hogy legfontosabb célja a gazdasági növekedés megindítása, míg az infláció minél gyorsabb leszorí­tása, valamint a költségvetési hiány lefaragása csak ezután következik. Tisztelt Ház! A kormány eddigi gazdaság- politikája zsákutcába jutott. A kormány elhibázott költségve­téseinek eredményeképpen a alkotásban részt vevő pártok ér­dekei,- jelentette ki a választási törvény módosításával kapcso­latban Nagy Tamás, a párt el­nöke, és hozzátette: a jövő évi választásokon a parlamentbe csak azoknak a pártoknak sza­bad bekerülniük, amelyek mö­gött valós társadalmi támoga­tottság áll. Az agrárpárt nem ért egyet azzal, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező ma­gyarok a választásokon szavaz­hassanak, mondván: a képvise­lőket a szavazók elsősorban azért választják, hogy a min­dennapjaikat érintő kérdések­hiány évről évre növekedett, s mára oda jutottunk, hogy a bel­földi adósság terhei elérték a külföldi adósságteher mértékét. Ez azt jelenti, hogy az An- tall-kormánynak három év alatt sikerült annyi belföldi adóssá­got fölhalmoznia, amelynek kamatterhe annyi, amennyi a kommunisták által 40 év alatt fölhalmozott külföldi adósság kamatterhe. A statisztikák világosan mu­tatják, hogy az elsődleges, vagyis a kamatterheket nem tar­talmazó, költségvetési hiány mértéke alig változott. Az ál­lamháztartás hiányát évről-évre elsősorban a belföldi kamatter­hek látványos növekedése okozta. Eközben a nemzeti összter­mék - szertefoszlatva a a kor­mány délibábos jóslatait - év­ről-évre csökkent. Az így kelet­kezett hiányt a kormány piaci kamatozású értékpapírokkal fi­nanszírozta. Ez törvényszerűen vezetett oda, hogy a bruttó ha­zai termékhez viszonyítva a hi­ány nagysága felszökött, s el­érte a már valóban fenyegetően hangzó 8 %-ot. 1994-ben az MDF kormány által kibocsátott állampapírok kamatterhe már 110 milliárd Ft lesz, s ez együtt az örökölt külső adósság kamat- terhével öszesen 220 milliárd Ft-ot fog kitenni. Hogy szemlé­letesebben fogalmazzak, ez nagyjából annyit tesz, mintha a lakosság egyik fele személyi jövedelemadójával az előző rendszer külföldi adósságának, míg másik fele az Antall-kor­mány által felhalmozott belső államadósságnak a kamatait tör- lesztené. A feladat tehát , nem kisebb, mint hogy egy csökkenő telje­sítményű, zsugorodó gazdaság­ban törvényszerűen növekvő költségvetési hiány mellett kel­lene a kormánynak egy olyan gazdaságpolitikát követnie, amely a gazdasági válságból való kilábalás távlatát nyitja meg a polgárok előtt. ben - például az adóterheik mértékéről és felhasználásáról - döntsenek. Egyetértenek viszont a ki­sebbségek jelöltállítási jogának törvénybe iktatásával, mivel az kifejezi az állam elkötelezettsé­gét a kisebbségi jogok teljes­körű érvényesítése mellett. Az Agrárszövetség javasolja az összeférhetetlenségi szabá­lyok módosítását is. Szeretnék ha a következő választási cik­lusban feloldanák azt a tiltást, amely szerint a polgármestere­ket - pusztán tisztségük miatt - nem lehet országgyűlési képvi­selőnek jelölni. A földtörvény tervezetben nem látható egy kiérlelt földbir­tokpolitikán nyugvó koncepció - vélekedik a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Or­szágos Szövetsége (MOSZ) a kormány és a szaktárca között ingázó földtörvény tervezetről. Az érdekképviselet az előter­jesztés legkritikusabb pontjának a tulajdonról és a használatról szóló részeket tartja. Nem ért egyet azzal, hogy amíg a terve­zet a belföldi személyek és szervezetek számára 300 hek­tárban illetve 6000 aranykorona értékben szabja meg a megve­hető termőföld tulajdon felső határát és a külföldiek esetében kategorikusan megtiltja a vásár­lást, addig az állam földtulaj­donszerzési joga korlátlan ma­radna. Ugyancsak korlátozás nélkül szerezhetnének földtu­lajdont a közalapítványok és a helyi önkormányzatok az aján­dékozási, tartási, öröklési és gondozási szerződések alapján. A mezőgazdasági termelőket képviselő szervezet úgy ítéli meg, hogy ha ezek a tulajdon­szerzési korlátozások a tör­vényben testet öltenek, akkor a jogalkotó újraéleszti az 1970-es évekbeli állapotokat, vagyis újra divatba jön az „egy család - egy lakás” koncepciója. Kon­zerválja továbbá az irreális földárakat, mert a potenciális földvásárlói kör szűkítése egyértelműen a föld árának emelkedése ellen hat. A tulaj­donszerzés korlátozásának puszta híre nyomán már most felgyorsultak a spekulatív föl­dvásárlások. A MOSZ hiá­nyolja, hogy a tervezet nem biz­tosít a helyben lakó, a mező- gazdaságból megélni akarók, vagy megélni kényszerülők számára elővásárlási jogot, nem ösztönzi kedvezményes földvá­sárlási hitellel és befektetési kedvezményekkel a nagyobb te­rületen gazdálkodni akarókat a birtokgyűjtésre. Hiányolja to­vábbá a gazdálkodói jellegű bir­tokszerzés állami ösztönzését, mert enélkül a földbérleten alapuló gazdálkodás tartós és meghatározó jelenlétével kell számolni a mezőgazdaságban. Döntő mérce: a társadalmi támogatottság Választási előkészületek az MSZP-ben József Attila vers- és prózamondó verseny A Szocialista Párt Országos Választmánya a választásokra készülve megfogalmazta hely­zetértékelését. Mivel a kor­mánypártok nem tartották meg választási Ígéreteiket, az ország számára elveszett három értékes esztendő a rendszerváltást köve­tően. Ezért a szocialisták arra szólítják fel a szavazókat, hogy váltsák le a jelenlegi kormány­koalíciót a választásokon. A párt vállalja a kormányzás súlyos felelősségét abban az esetben, ha bizalmat kap a pol­gárok jelentős hányadától. A más pártokkal kötendő koalíció alapját csakis a meghirdetett programok képezhetik. A vá­lasztások előtt a szocialisták egyetlen politikai párttal sem kívánnak koalícióra lépni. Nem zárkóznak el azonban a társada­lom különböző szervezeteivel való választási együttműködés­től. Ennek jegyében kötöttek választási szövtéséget a Balol­dali Ifjúsági Társulással, s vál­lalták a szakszervezetek politi­kai képviseletét a parlamentben. Az így kialakult együttműködés természetes következménye, hogy szakszervezeti aktivisták képviselőjelöltségét támogatja a párt, amennyiben azok elfogad­ják a szocialisták választási programját. Külön kell hangsú­lyozni, hogy a szakszervezetek­kel való ilyetén együttműködés nem egyetlen tömörülésre kor­látozódik, hanem az MSZP álta­lános elve. A szocialisták pozitív kam­pányt kívánnak folytatni, saját szakmai és politikai célkitűzé­sűkre kívánják helyezni a hang­súlyt. Az ellenfelek bírálatában a konkrét hibákra és a felfogás­beli különbségekre kívánnak rámutatni, tartózkodni fognak a személyeskedésektől és az ér­zelmek felkorbácsolásától. Számítanak azonban arra, hogy ezen elveket nem követi valamennyi, s választásban in­duló versenytárs, fel vannak ké­szülve arra is, hogy kiélezett kampányban kell megállniuk a helyüket jelöltjeiknek. A szocialisták a választási előkészületek során párbeszédet kívánnak folytatni a társada­lommal. A készülő szakmai programokat megvitatják nem­csak a párttagokkal, hanem az érdeklődő kívülállókkal is. A széleskörű tájékoztatás érdeké­ben számos szakmai fórumot rendez a párt országszerte az el­következő időben, melyekre ezúton is invitáljuk az olvasó­kat. Dr. Szili Katalin önkormányzati képviselő Néhány esztendő szünet után ismét lesz József Attila vers- és prózamondó verseny, amely év­tizedeken át volt a fiatal vers­mondók szemléje, folyamatos­ságával a versszeretők ezreit, tízezreit nevelte, bátorította. Hi­ánya talán ma még kevéssé ér­ződik, noha pedagógusok és di­ákok sokszor és sok helyen szó- vátették a hagyomány kopását. Abból a meggondolásból, hogy a magyar fiatalok költé­szet utáni vonzódása ma sem kisebb, mint korábban, s hogy a versmondók sokasága pódi­umra is vágyik, ahol a megtalált gondolatot, érzést közvetíteni tudja, ezennel csatlakozunk a kezdeményezőkhöz és Bara­nyában is meghirdetjük a József Attila vers- és prózamondó ver­senyt. A versenyt nemcsak Ma­gyarországon, hanem a határon túli magyar nyelvterületeken is meghirdetjük, hogy minden magyar anyanyelvű fiatal bizo­nyíthassa képességét és tehetsé­gét. A határon túli fiatalok kö­zül, akik a helyi selejtezőn a legjobbnak bizonyulnak, a Jó­zsef Attila vers- és prózamondó verseny döntőjébe kerülnek, melynek időpontja 1994. április 16, helyszíne: Budapest. A ver­senyt két kategóriában hirdetjük meg a 14-18 évesek és a 19-25 éveseknek. Az indulók tetszés szerint válogathatnak a XIX-XX. század európai és magyar irodalmából. A versenyzőknek három mü­vet kell a jelentkezés során megjelölniük, amiből egyet kell előadni a verseny fordulóiban, saját választásuk szerint. A ver­seny lebonyolítása lépcsőzete­sen történik. A jelentkezők számától függően szervezünk városi selejtezőket, melynek időpontja 1994. január 15. és 28. kö2ött várható. A megyei döntőre február első felében, a regionálisra március első felében kerül sor. A versenyre jelentkezni lehet személyesen, illetve Írásban a középfokú tanintézetekben, il­letve a Szocialista Párt városi irodáin. A jelentkezési határidő 1993. december 15. (MSZP vá­rosi irodáinak cime: Pécs, Tüzér u. 3/1., Szigetvár, Deák F. tér 16. II. em. 31., Mohács Radnóti ltp. 3., Siklós, Kossuth tér 3., Komló, Kossuth L. u. 117.). Felkéijük a pedagógusokat, hogy segítsék a verseny népsze­rűsítését a fiatalok körében. MSZP Baranya Megyei Szervezetei József Attila Népfőiskola Egyesület Pécsi Szegfű Alapítvány V i t

Next

/
Thumbnails
Contents