Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-20 / 317. szám

1993. november 20., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A dunaföldvári üzem helyén átrakó kikötő létesül? Adósságtörlesztő akció a Hirdi Kendergyárban Összeomlott a len, kender és jutapiac, s magával rán­totta azokat a vállalatokat is, amelyek ilyen anyagból ké­szült terméket gyártanak. A valamikori Magyar Kenderi­pari Tröszt 6 vállalatából 3 felszámolási eljárás alatt van, a másik három sem büszkél­kedhet nagy eredményekkel, éppen csak hogy meg tudnak élni. De most már javulnak a keresleti viszonyok - mondja Cziger Sándor, a Hirdi Ken­derfonó igazgatója -, talán túl vagyunk a mélyponton. Az előélet, mondhatnák azt, szokványos. 1987-ben a tröszt megszűnésével elváltak a sze­gedi nagyvállalattól, önállósí­tották magukat. Arra legrosz- szabb álmaikban sem mertek gondolni, hogy három évvel ké­sőbb a megrázkódtatások soro­zata zúdul a vállalatra. 1990-ben a német egyesítéssel megszűnt az NDK piac, évi 1000 tonna fonal gyártásától fosztotta meg a céget. A követ­kező évben a szovjet átalakulás­sal járó fizetésképtelenség pe­dig 1,5-2 millió négyzetméter ponyva gyártását tette felesle­gessé. Aztán jöttek a jugoszlá- vok a polgárháborús gazdasági összeomlásukkal, de a magyar piac felvevőképessége is nagy­mértékben csökkent. A termelés nagymértékű visszaesése fejük fölé kavarta a pénzügyi csőd sötét felhőit. A csak 14 százalékban késztermé­ket gyártó vállalatnak (a termé­kek 86 százalékával különféle vállalkozásoknak voltak beszál­lítói) 1992-ben már 110 milliós adóssága gyűlt össze, amely mára már a kamatokkal együtt több mint 200 millióra rúg. A Budapest Holdinggal közösen összehoztak egy kilábalási programot, amelynek az volt a lényege, hogy a hirdi gyárat is­mét visszacsatolják a szegedi­hez, amely azóta az Első Ma­gyar Kenderfonó Rt. névre hallgat. A döntés értelmében a duna­földvári és a mázai üzemet el kellett volna adniuk, s a vételár­ból fedeték volna a hitelek visz- szafizetését. A Duna-parti te­lepre van vevő (a pályázó fel­hagyna a könnyűipari termelés­sel, kikötőt akar létesíteni ezen területen), el is adták, ám az igénylő a nagyjából 3 millió dol­láros vételárat mind a mai napig nem tudta kifizetni. Ez a pénz már elegendő volna arra, hogy a nagy adósságaikat letudják, a többit a készletek részebeni érté­kesítéséből egyenlítenék ki. A szászvári üzemmel még ed­dig sem jutottak. Alakítottak ugyan ott is két korlátolt felelős­ségű társaságot, az egyiket, a szövetet gyártót viszont rövid időn belül meg kellett szüntetni, a másik még most is működik magánvállalkozásként, a hirdi üzemmel van kooprációs szer­ződésben. De vevő még nem akadt a telephelyre, hogy mi lesz vele, arra a vállalkozás vezetői a mai napig nem tudnak választ adni. Azt már mondani sem kell, a behajthatatlan adósságok miatt az egyik hitelező felszámolási el­járást kért a vállalat ellen, ennek lefolytatását az átalakítási prog­ram elkészítője, a Budapest Hol­ding végzi. Cziger Sándor, a vállalat igazgatója azt mondja: sikeres volt a csatlakozásuk a szegedi céghez, megrendelésük van, termelésükkel nyereséget is elér­tek. Az adósságteher viszont nyomja a vállukat, bár úgy tűnik a dunaföldvári telepért hamaro­san megkapják a vételárat, s ak­kor a hitelek nagy részét kie­gyenlíthetik. Békéssy Gábor Az új cérnázóüzem a hirdi gyárban Fotó: Läufer László A mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzete Munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai Bár már megkezdődött az őszi betakarítású növények ér­tékesítése, a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzete nem javult olyan mértékben, mint általában az előző évek­ben. Az aszály miatt az idén je­lentős veszteségek érték a vál­lalkozókat - olvasható a Föld­művelésügyi Minisztérium elemzésében. A hitelezésnél a bankok to­vábbra is „óvatos magatartást” tanúsítanak. A hektárankénti 14. 000 forintos termelési hitel igénybevételével általában csak a szövetkezetek élnek. A kis­termelők számára a hitelfelvétel költségei a 10 százalékos ka­matkedvezmény ellenére is rendkívül magasak. A fejlesz­PHARE segítség az MBFB-nek Azt reméljük, hogy az a PHARE-program által finanszí­rozott technikai segítség, ame­lyet az International Develop­ment Ireland Limited (IDI) nyújt az MBFB-nek hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Bank a Nem- zetkzöi Befektetési Bankok in­tegráns részévé váljon - mondta Bányai Miklós, a bank vezérigazgatója a program hi­vatalos bejelentésén Budapes­ten. Az IDI, amelyik megnyerte a 750 ezer ECU értékű támoga­tás lebonyolítására kiírt pályá­zatot, az ír ICC Bank szakta­nácsadó cége. Szakemberei 18 hónapon keresztül segítik majd az első magyar befektetési bank tevékenységét. Progra­mokat dolgoznak ki működé­sének fejlesztésére, a tervek közt szerepel továbbá a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank érdekeltségébe tartozó hat cég átvilágítása is. Amint azt Bányai Miklós az aláírás alkalmával elmondta a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank jelenleg 8,6 milliárd forintos alaptőkével és mintegy 20 mil­liárd forintos mérlegfőösszeg­gel rendelkezik és szeretnék ha három év múlva az alaptőke 30 milliárd forintra emelkedhetne, ami 2-300 milliárd forintos fő­összeg megvalósítását tenné lehetővé. A Magyar Nemzeti Banktól az MBFB hamarosan meg­kapja a azokat az engedélyeket is, amelyek révén kiléphet a nemzetközi tőkepiacra. Ennek segítségével biztosíthatja majd közép és hosszú távú céljaihoz a forrásokat. Ez annál is idő­szerűbb, mivel a jelenlegi alap­tőkéjét már teljes egészében felhasználta kihelyezéseihez az MBFB. tési alaphoz kapcsolódó hitelek megszerzése ugyancsak nehéz­kes. A pénzintézetek alacsony jövedelmezőségűnek ítélik a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ezért a hitelre pályázók által felkínált fedezeten túl egyéb ga­ranciát is kémek. A gazdaságokban meglévő leromlott állapotú géppark fel­újítására, karbantartására csak kevés pénzt fordítanak. Az új beruházások pénz hiányában - az öntözés és a melioráció kivé­tel - minimálisra csökkentek. Jelentős érdeklődést váltott ki viszont az a közelmúltban meg­jelent rendelet, amely a termő­földdel rendelkező munkanél­küliek vállalkozóvá válását kí­vánja elősegíteni. A mongóliai Cagandavaaban 1988-ban kezdte meg a termelést a a magyar Wolframinvest Érc­bányászati Közös Vállalat, melyben egyenlő részesedéssel’ vett részt a Salgótarjáni Ötvözet­gyár, a Központi Bányászati Fej­lesztési Intézet és a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Két évi munka után 1990 június 1-jével a mongol belpolitikai helyzet miatt a magyar kiküldöttek haza­jöttek, majd hamarosan megkez­dődött a vállalat felszámolása (összesen két szállítmány wolf- ramot értékesítettek a cég fennál­lása alatt). Dr. Alpár Zsuzsát, a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Rt. jogtanácsosát, a vállalkozás felszámoló biztosát arról kérdeztük, mi történt azóta?-A felszámolást 1990 máju­sában a legnagyobb hitelező, az Állami Fejlesztési Intézet kez­deményezte, s a Fővárosi Bíró­ság e tárgyú végzése március 27-ével született meg, melyben a Budapest Holdingot, s annak képviselőjeként elődömet, dr. Gaga Albertet bízták meg az el­Mintegy 9.000 munkaügyi ellenőrzést végeztek a máso­dik negyedévben és körülbelül 1.900 esetben találtak szabály­talanságot. Erről Matoricz Anna, a Munkaügyi Miniszté­rium ellenőrzési főosztályve­zetője adott tájékoztatást több újság képviselői számára. A negyedéves ellenőrzések ta­pasztalatokról ezentúl rend­szeresen informálják a sajtót. A Munkaügyi Miniszté­rium, az Országos Munkaügyi Központ és a megyei munka­ügyi központok ellenőrei a Foglalkoztatási Alap, a Szoli­daritási Alap felhasználásának szabályosságát vizsgálták. Az ellenőrzések eredményeként a szabálytalanságokat, illetve a visszaéléseket elkövetőket 110 millió forint visszafizeté­járás lefolytatásával. A felszá­molóbiztos 1991 májusában kint járt Mongóliában, és adásvételi szerződést kötött a mongol MI- NIMETAL Rt.-vel. 790 ezer dol­lárért eladta a bányát a hozzátar­tozó eszközállománnyal, ércdú­sító üzemmel és lakóépületekkel együtt, valamint azt is kikötötték a megállapodásban, hogy évi félmillió dollár kötbért köteles a vevő fizetni, ha késedelmes a fi­zetés. Pénz azóta sem érkezett, bár a wolframbánya mindmáig működik. A cég képviselője többször járt Magyarországon, de mindig csak ígérgetett. A termelés hasznából szerette volna kifizetni a vételárat, sőt a későbbi felújítási költségeket is. Bankfedezet is volt az ügyletre, de időközben az érintett mongol bank megszűnt. Ezért most bepe­reltem a Fővárosi Bíróságnál a MINIMETAL mongóliai rész­vénytársaságot. A per időpontját még nem tűzték ki, s félő, hogy külföldi cég révén a bíróság ma­gas perköltségbiztosítékot szab ki a felperesre, ami tovább sére kötelezték, illetve meg­akadályozták, hogy a vizsgált időszakot követően 95 millió forintot megfelelő jogalap nélkül fizessenek ki vállala­toknak, intézményeknek, il­letve munkanélkülieknek. A visszafizetendő 110 mil­lió forintból 96 milliót a Fog­lalkoztatási Alapnak kellene megfizetniük a vállalt feltéte­leket nem teljesítő cégeknek, intézményeknek. Az új mun­kahelyek létrehozásához fel­vett pénzből például - az ígért feltételek teljesítésének elma­radása miatt - 73 millió forint visszafizetésére köteleztek vállalatokat. Azoknak, akik a vállalt kötelezettségek teljesí­tése nélkül vettek fel már ko­rábban újrakezdési kölcsönt, 8,7 millió forint visszafizeté­apasztja majd, a rendelkezésre álló készpénz állományt.- Mennyi pénzzel gazdálkod­hat a felszámoló?-Áz utolsó wolfram szállít­mány értékéből 5 millió 800 ezer forint készpénz áll rendelkezésre a hitelezők kiegyenlítésére, de ebből még többféle költség le­vonásra kerül. A szállítmányela­dással kapcsolatban ugyancsak per folyik, mert a MÉV 16 millió forintot hitelezett a Wolframin- vestnek a kint felhalmozott ki­termelt érc fejében. Időközben megkezdődött a felszámolás, így a MÉV is beállhatott a hitelezők sorába.-Kik állnak még sorban a pénzükre várva?-Az Állami Fejlesztési Inté­zet kamatokkal mintegy 600 mil­lió forintra, a többi hitelező pe­dig együttesen megközelítőleg 100 millió forintra jelentette be az igényét. Idetartozik az a közel 100 bányász is, akik kint dol­gozva megspórolták tugrik el­látmányuk egy részét, s bérjel­legű kifizetésként elsőbbséget sét írták elő. A közhasznú munkákra megalapozatlanul felvett támogatásokból 8 mil­lió forintot várnak vissza a Foglalkoztatási Alapba. Az együttes 95 millió forint megakadályozott jogtalan ki­fizetése egyik legnagyobb té­tele - 31 millió forint - a Szo­lidaritási Alapot tehermente­síti majd. Ezt a pénzt azoknak nem fizetik ki, akik szabályta­lan módon kívántak hozzá­jutni a munkanélküli-járadék­hoz. Az ellenőrzések során hat esetben szabálysértési, szintén hat alkalommal büntető eljá­rást kezdeményeztek az ellen­őrök. Több mint 400 esetben adtak információt a társható­ságoknak a szabálytalansá­gokról. kémek a rangsorban. Ez az 1 millió forintnyi összeg nem volt SZJA és TB köteles, így erősen vitatható a bér jellege. Minden­esetre kifizetése leghamarabb a felszámolási költségek rende­zése után lehet esedékes.-Mi illeti meg a Wolframin­vest et?-A legfontosabb tétel, a bá­nya ellenértéke. A tervem az, hogy a pert a mongol bankra is kiterjesztem. Ennek a diplomá­ciai útja igen bonyolult és hosz- szadalmas. Van egy szavatossági per - 27 millió forintról - a ma­gyar Chemimas ellen is, amely a bányagépeket 3 éves garanciával szállította, de a gépek 8 hónap után többnyire üzemképtelennek bizonyultak. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalkozás Közös Válla­latként működött, a társulási tör­vény és az azóta hatályba lépett társasági törvény pedig ilyen ese­tekre azt mondja ki, hogy a tagok alaptőke arányosan, de korlátla­nul felelősek a cég teljes vagyo­náért, s a veszteségekért is. Ezért folyik per ellenük.-Az érintett vállalatok részé­ről többször elhangzott, politikai nyomásra, az Ipari Minisztérium kezdeményezésére, a MÉV veze­tés ellenkezésére jött létre a Kö­zös Vállalat...- Ennek az elbírálásáról a bí­róság fog dönteni, ahol a MÉV jogtanácsosa kifejtheti a vezetők ilyen álláspontját. A felszámo­lási eljárás azonban folyik, mert az ÁFI a Pénzügyminisztérium utasítására kezdeményezte azt.- Hogyan tovább?- A bíróknak az az álláspont­juk, hogy a felszámolás befeje­zése után lehet az alapítók ellen fordulni, akkor derül ki, mire nem nyújtott fedezetet a Wolf­raminvest vagyona. Minden per beindult, , s úgy gondolom, ezt a peres pozíciót átadom a hitele­zőknek. Mészáros B. Endre Expo-börze Pécsett A Világkiállítási programi­roda november 26-án a pécsi if­júsági Házban tartja vidéki ren­dezvénysorozatának következő eseményét. A pécsi Expo-bör- zén kínálkozó ingyenes reklám lehetőséggel minden vállalkozó élhet. A rendezvényre jelent­kezni november 23-án déli 12 óráig lehet írásban (Expo-börze Pécs - Világkiállítási Programi­roda, Budapest 1054 Tüköry u. 3.) valamint faxon (06 1 269-3550 vagy 269-3534). A MOFA sportpálya a mohácsi önkormányzaté Elvonja az Állami Vagyo­nügynökség a Mohácsi Farost- lemezgyártól a sportpályát, s felajánlja a helyi önkormány­zatnak, döntött a napokban az ÁVÜ Igazgatótanácsa. Ugyan­csak a MOFÁ-val kapcsolatos, hogy meghatározták az rt. rész­vények értékesítésének techni­kai feltételeit. Eszerint a gyárat lízingbe adják a munkavállalói közösségnek, de a nem, vagy csak alig használt létesítmé­nyekre eladási kötelezettséget rónak ki. Vámfogások októberben Az elmúlt hónapban összesen 1433 esetben kezdeményeztek el­járást pénzügyi bűncselekmények alapos gyanúja miatt a vámosok - tájékoztatta a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­sága pénteken az MTI-t. A felde­rített bűncselekmények mintegy 270 millió forint elkövetési érték­kel bírtak. Az eljárások során a pénzügyőrök 110 millió forint ér­tékű vámárut, 33 millió forint ér­tékű egyéb árut, 13 millió forint értékű külföldi fizetőeszközt és 6 millió forintot foglaltak le. Bara- nyánban egy 1,2 millió forint ér­tékű Mercedes akadt fenn a ros­tán. Arany Tallér A jövő hét elejétől új befekte­tési alapot indít útjára a Quaes­tor Befektetési Alapkezelő Kft. A tízezer forint névértékű Arany Tallér-jegyek november 22. és december 10. között je­gyezhetők Baranya megyében az IBUSZ Bank pécsi, harkányi, komlói és mohácsi, az OTP pé­csi, siklósi és szigetvári fiókjai­ban, a Boly és Vidéke, a Hegy­hátvidéke, az Ormánsági, a Szentlőrinc és Vidéke takarék- szövetkezeteknél, valamint a Quaestor Értékpapír Kft. pécsi irodájában. Az alap hároméves futami­dejű, és évente egyszer, február 1-jétől kezdődően fizet hoza­mot. Az „A.” sorozatot csak bel­földiek, a „B” sorozat jegyeit pedig csak külföldiek vásárol­hatják meg. Kis pénz és nagy perek a mongol wolframbánya után Mongóliában is hasonló berendezéseken dolgozták fel az ércet mint a MÉV-nél Fotó: Läufer L.

Next

/
Thumbnails
Contents