Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-20 / 317. szám

8 üj Dunántúli napló Tudósítás 1993. november 20., szombat Zarándokút Nádasd szülöttjének sírjához Szent Margit ünnepén Magyarul magyarán Szórend - szórendetlenség Az a sajátos kapcsolat, amely Skócia és Magyarország között kialakult tovább szilárdult ezen a héten, amikor egy zarándok­csoport, élükön egy érsekkel és két püspökkel megérkezett Edinburghba. A fővárosba Keith O’Brien érsek vendégeiként jöttek, hogy részt vegyenek Szent Margit ünnepén halálának 900. évfor­dulója alkalmából rendezett megemlékezéseken. O’Brien érsek különös meg­tiszteltetésnek tekintette, hogy a csoportot Skóciában üdvözöl­hette és viszonozhatta azt az vendégszeretetet, amelyben őt és a skót zarándokokat október­ben Magyarországon részesítet­ték. Azt mondta: „Miután oly szívélyesen fogadtak Magyar- országon, örülök, hogy ugyan­azt tehetem nekik a mi orszá­gunkban. A barátság szálai, amelyek a skót zarándokok köré fonódtak tovább erősödnek a püspökök és a 30 magyar za­rándok látogatásával.” A magyar küldöttséget Sere­gély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke vezeti, ve­lük érkezett Mayer Mihály, a Pécsi Egyházmegye, Szent Margit szülőhelyének püspöke és Temyák Csaba püspök, a Magyar Püspöki Kar titkára. Seregély érsek volt az, aki Szent Margit szellemiségét kedden Dunfermlineban a Szent Margit templomban tar­tott ünnepi misén megfogal­mazta, amikor azt mondta: „Ma Skócia szent királynője halálá­nak 900. évfordulójára emléke­zünk, s látjuk élete fényének sugárzását felénk századok táv­latából.” A mise, amelyet főleg isko­lás gyerekeknek szántak, oly sok hívőt vonzott, hogy sokuk­nak állniuk kellett a padsorok között. Skócia minden iskolája, amelynek Szent Margit a védő­szentje, képviseltette magát a templomban. Részt vett Luigi Barbarito apostoli nuncius, Keith O’Brien, Elgin úr Dun­fermline polgármestere és fele­sége. Szentbeszédében Seregély érsek azt mondta: „Margit mint édesanya és királynő minden jó közvetítője és minden gonosz­ság ellensége volt. A skótok fel­ismerték királynőjükben „Mes­tere, Krisztus igazságosságának és könyörületességének a tük­röződését. S ő családjának és országának, az ő drága Skóciá­jának élő lelkiismerete lett.” „A nagy tisztelet mellett, amellyel Skóciában övezik Szent Margit emléke Magyaror­szágon is él - hangsúlyozta az érsek. - Jóllehet 12 éves gye­rekként elkerült szülőföldjéről, Margitot ma is nagyon szeretik Magyarországon. S bár 2000 ki­lométer távolságra vagyunk, lé­lekben mi skótok és magyarok nagyon közel állunk egymás­hoz”. * A jubileumi ünnepség egyik fénypontja az ünnepi koncel­lebrációs mise volt az Edin- burgh-i székesegyházban. A zsúfolt templom hívőserege előtt Mario Conti Aberdeen püspöke megismételte Seregély érsek méltató szavait. Arról, hogy magyarok vesznek részt a misén, azt mondta: „Ez annak a jele, hogy egyek vagyunk a hit­ben. És annak a törekvésnek a kifejeződése, hogy a kommu­nista kirekesztés évei után újra megerősítsék kulturális, társa­dalmi és szellemi kötődésüket, ami mint európaiakat egyesít minket.” Conti püspök elismeréssel szólt Skócia egyházközségeiről, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a 900. évforduló ünnepségei ilyen jól sikerültek. Azt mondta, kezdettől fogva nem a vezető réteg volt az, amely jegyezte, tervezte és ün­nepelte ezt az eseménysoroza­tot, hanem közemberek csoport­jai, akik soha sem feledkeztek meg Szent Margit oltalmáról. Lerwicktől észak-keleten Ayr-ig dél-nyugaton az egyház- községek és iskolák fejezték ki tiszteletüket Szent Margit iránt. Conti püspök szólt arról, mit jelent Szent Margit a skót társa­dalomnak 900 évvel a halála után. „Szent Margit a szentírást testesítette meg korának Skóci­ája számára. S talán meglepő, hogy 900 évvel később is idő­szerű az, amit ő képviselt. Talán azért, mert hasonló problémák­kal állunk szemben. A politika új szemléletmódot kíván. Az ál­lamnál látszania kell, hogy szíve van, és gazdasági érdeke­inek találkoznia kell a szegé­nyek iránti elkötelezettségével, s bőségének mindenki öröksé­gévé kell válnia”. Conti püspök az egyházat is felszólította, hogy Margittól vegyen példát. „Az egyháznak újjá kell élesz­tenie fiatalos lendületét, közös nyelven kell beszélnie és látni kell őt, amint imádkozik. Ezek azok a területek, ahol Szent Margit példája időszerű, ahogy asszonyi szerepe is az azok számára, akik helyre akaiják billenteni a férfiak dominanciá­ját a társadalomban.” A Scottish Catholic Obser­vernek adott interjújában Sere­gély érsek kifejezte azt az őszinte reményét, hogy az újonnan létesített kapcsolatok Skóciával szorosabb egységhez vezetnek Európa többi részével is. „Nagyon örülünk, hogy a skót egyházzal kapcsolatot építhettünk ki. A kommuniz­mus bukása után mi integrá­lódni akarunk az Európai Nem­zetek Közösségében”. Példa­ként Szent Margitra, mint a ko­rai Európa nagy személyiségére hivatkozva az érsek azt mondta: „Szent Margit emléke fontos minden európai nemzet számára, s én remélem, a jövő nemzedékei fogékonyak lesz­nek Európa egysége iránt.” A vallásos buzgalom szintje, aminek szemtanúi voltak Skó­ciában mély benyomást tett az érsekre. „Meglepett bennünket, hogy a skótok milyen nagy tisz­telettel vannak Szent Margit iránt. S ez nagyon megkönnyíti közöttünk a kapcsolatot. Mi egy közös európai és keresz­tény örökség részesei vagyunk, s ez széles alap, amire építeni lehet.” Hugh Farmer a Scottish Catholic Observer szerkesztője Fordulópont Az idei év első kilenc hó­napjának eredményeiből a bécsi Kelet- és Dél-Európa Intézet (OSI) azt a következtetést vonja le, hogy néhány reformország fordulópontra jutott, és lassan megindulhat a gazdasági fel­lendülés útján. A Bécsben most közzétett tanulmány szerint ez elsősorban Magyarországra és Csehországra vonatkozik. A következtetés onnan adódik, hogy a magyarországi termelés 1993 első hét hónapjában 2,5 százalékos növekedést mutat. Csehország esetében az adja a reményt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az első félévben az előző évihez képest csak fél százalékkal csökkent. A tanul­mány szerint a lassúbb reform­tempót meghirdető Magyaror­szágot lassan utolérik más ke­leti országok. Kurtág György elismerése Kurtág György, aki jelenleg egy évet tölt a német főváros­ban a Berlini Filharmonikus Zenekar meghívására, termé­keny alkotói korszakában kapta az olasz Feltrinelli Alapítvány Nagydíját. Ezt maga a mester mondta Rómában, ahol a leg­magasabb állami vezetők jelen­létében vette át a díjat a Láncéi Akadémián. Az 1988-as „Wien Modem” fesztivál indított meg áttörést a modem zene elismer­tetése terén, és ennek folytatása volt az idei Salzburgi Ünnepi Játékok Ligeti-Kurtág soroza­tának sikere - mondta. A Ber­lini Filharmonikusok decem­berben adják elő Kurtág új, számukra írt művét Claudio Abbado vezényletével. Tamási Áron mondta egy ré­gen neve veszett írótársának, aki bizalmasan dörgölőzött volna hozzá, hogy ,Jiát kollégák vol­nánk, nem igaz?!” - Azok vol­nánk, mert szavakat írunk le mind a ketten, csak éppen más sorrend­ben helyezzük el őket. - Elgon­dolkodtató, hogy a híres író a hal­hatatlan Ábel alkotója az igazi irodalom, az irásművészet fő jel­lemzőjének tartotta a szavak sor­rendjét, közismert elnevezéssel a szórendet. Már régóta készülök írni róla, mert szinte naponta ta­lálkozom súlyos vagy kevésbé sú­lyos szórendi vétségekkel. Azt szokták mondani, hogy „elemi is­kolai tananyag”, ami azt jelenti, hogy mindenkinek tudnia illenék, aki iskolába járt, ámde korántsem így van. Vajon miért? Egyik oka talán az, hogy a magyar nyelv szórendjét szabadnak mondjuk a német, az angol stb. nyelv kötött szórendjével szemben. Sokak számára a szabad minő­sítés azt jelenti, hogy tetszés sze­rint sorolhatjuk egymás mellé a szavakat. Pedig ez korántsincs így. A szabadság csak az ún. sza­bad mondatrészekre vonatkozik, vagyis a mondat szintjén álló ál­lítmányra, alanyra, tárgyra, hatá­rozóra, de ezeknek a szószerkeze­tek szintjén álló bővítményeire már nem. A , .Meleg szeretettel / függj / a hon nyelvén” - közis­mert és mindig időszerű intelem szórendje a jelölt egységként vál­toztatható meg. A meleg mindig a szeretettel előtt kell hogy marad­jon, ugyanígy az a a hon előtt. A hon nyelvén szeretkezet szórendje megváltoztatható, de akkor már így alakul: nyelvén a honnak, A változtatásokat mindig a szavak­nak a szövegben elfoglalt helye indokolja: az előzmény, illetve az, ami utána következik. Ez viszont a szórend törvényének csupán az ábécéje, s mivel a szórend a ha­gyományos iskolai nyelvtanok­nak az utolsó fejezete, s mire sorra kerül, fogyóban van az idő és a tanulók figyelme. Ez tükrö­ződik a feltűnően gyakori hibázá- sokban, amelyek típusokba sorol­hatók. A tipizálást későbbre hagyva, most inkább egy-két szembe tűnő hibát mutatok be. Egy újságbeli kép alatt ezt olvas­hattuk: ,J. K. beszélget az újság­írókkal” - Ebben az egymondatos szövegben a beszélget szórendi helye vitatható. A „főszereplő” neve után csak akkor indokolt, ha a közlésben ez a leglényegesebb, vagyis ha minden egyebet kire- kesztünk vele, azaz hogy J. K. nem vitatkozik, eszik, iszik mulat, táncol, veszekszik stb., hanem be­szélget - mégpedig nem munká­sokkal, parasztokkal, katonákkal, diákokkal stb., hanem újságírók­kal. Ezért így lett volna helyes: J.K. újságírókkal beszélget. Szórendi szempontból a kö­vetkező időjárási prognózis szin­tén tanulságos: „eső és lehűlés augusztus 10 és 18 körül várható” - Mivel az újságolvasók nagy ré­sze nem arra kíváncsi, mikor lesz eső és lehűlés, hanem arra, hogy a közeljövőben, amelyre az előre­jelzés vonatkozik, milyen időjá­rásra számíthatnak, a mondat szó­rendjét így kellett volna átalakí­tani Augusztus 10-e és 18-a között eső és lehűlés várható. Az eredeti szórendet csak akkor fogadhat­nánk el, ha a meteorológusok a szárazságtól és a hőségtől szen­vedő olvasókat akarnák megvi­gasztalni, kilátásba helyezve az esőt és a lehűlést. Rónai Béla Szövetség az oroszokkal? „Van-e helyük az oroszok­nak a NATO-ban?” A pilla­natnyilag talán legkényesebb világpolitikai súlyú kérdést Henry Kissinger, a politológia „szupersztárja” teszi fel eny- nyire egyértelműen. A válasza is ugyanilyen világos: „Sem­miképpen”. Miért az oroszokkal való esetleges szövetség kemény elutasítása? Mert a volt ameri­kai külügy miniszter szerint az orosz képlet rövid távon bo­nyolult, hosszútávra szólóan pedig még bonyolultabb. A kelet-közép európai országo­kat - köztük Magyarországot - érthető módon már ma ag­gasztja, hogy „még az orosz reformkormányzat is változat­lanul katonákat tart az egykori Szovjetunió csaknem minden utódállamában”.Ha pedig „Oroszországot abban támo­gatják, kövesse tovább törté­nelmi, immár 300 éves célját, hogy ugyanis a szomszéd or­szágok politikája Oroszor­szágtól függjön”, az pedig hosszabb távon járna kedve­zőtlen következményekkel. Mi következik mindebből? Kissinger logikája világos. 1. A jelen helyzetben Oroszor­szág elsősorban a Helsinki fo­lyamat rendszerén keresztül működjék együtt "az atlanti térség más nemzeteivel". 2. A kelet-közép-európai országok pedig - Csehországot, Len­gyelországot és Magyarorszá­got említi - „bizonyos megkö­tésekkel kapcsolódjanak a NATO-hoz”, azaz a francia minta nyomán „védelmi biz­tonsági garanciákkal”, de anélkül, hogy NATO-katonák lépnének az egykori Varsói Szerződés országainak terüle­tére. Kecske-káposzta javaslat? Talán az is. De Kissingerről már bebizonyosodott, hogy a búcsúzó század egyik legsike­resebb külpolitikusa, aki - Willy Brandt szavaival - „több gordiuszi csomót vágott át, mint maga Nagy Sándor”. Kocsis Tamás Beküldendő a helyes megfejtés november 29-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A november 6-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ebben a sátorban mondta valaki, hogy a tehén büdös?” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Hársfalvai Mária, 7627, Pécs, Marx u. 32., Rácz Gábor, 7922, Basal, Zrínyi u. 48., Springemé, 7623, Pécs, Garai u. 25., Schmidt Jenő, 7342, Mágocs, Szabadság u. 10., Varga Csaba, 7394, Magyarhertelend, Fürdő u. 5. Az utalványokat postán küldjük el. Margit királynő és férje Malcolm király Keresztrejtvény

Next

/
Thumbnails
Contents