Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-19 / 316. szám

10 üj Dunántúli napló Külföld 1993. november 22., hétfő A gyilkosság előtti pillanatok A dallasi gyilkosságról, harminc év után (1.) A legmakacsabb titok Jeruzsálem státusza A palesztin-izraeli megegye­zés aláírásával új korszak kez­dődött - jelentette ki Renato Martino érsek, apostoli nuncius, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője a közgyű­lés különleges politikai bizott­sága előtt megtartott beszédé­ben. - A szentszéki küldöttség örömmel üdvözli az első lépé­seket azon a hosszú úton, amely a zsidók, keresztények és mu­zulmánok által szentként tisztelt térség békéjéhez vezet - mon­dotta Martino érsek. A még megoldatlan kérdések körül Je­ruzsálem státusát emelte ki. A Szentszék nemzetközi garanci­ával különleges státust kér Jeru­zsálem számára. Kitaszítva Japánban meghalt a kommu­nista mozgalom egyik legismer­tebb személyisége, Noszaka Szanzo, aki negyedszázadon át, a mozgalom viharos évtizedei­ben állt a párt élén. A 101 éves korában elhunyt Noszakának élete utolsó éveiben meg kellett tapasztalnia a kitaszítottság ér­zését: a párt ugyanis megfosz­totta tiszteletbeli elnöki tiszté­től, és kizárta soraiból, amiért bűnöket követett el a harmincas években. Tavaly tárta föl egy japán hetilap, hogy Noszaka amerikai száműzetésének ide­jén, 1939-ben feljelentette a Komintemnél egyik kommu­nista társát, akit azután Sztálin kivégeztetett. Új Trident-rendszer A brit kormány engedett az összehangolt orosz-amerikai nyomásnak és hétfőn kiszivá­rogtatta, hogy az 1995-ben had­rendbe álló új brit Trident atom- tengeralattjáró-rendszeren nem lesz több robbanótöltet, mint a most működő Poláris-rendsze­ren, amelyet a Trident felvált. Az orosz és amerikai kormány egy ideje egyformán nehezmé­nyezi, hogy miközben ők a START-egyezmények értelmé­ben kétharmadával csökkentik atomütőerejüket, Nagy-Britan- nia mövelni szándékozik a ma­gáét. A Polaris tengeralattjárók rakétáin 192 robbanótöltet van, a négy új Trident tenegeralatt- járó rakétáin pedig 512 lett volna. Börtönbe... Egy marokkói férfit három éves börtönbüntetésre ítéltek, mert az iszlámról keresztény hitre tért és másokat is erre buz­dított -jelentette az AP hírügy­nökség. Marokkóban az iszlám államvallás. A törvény hat hó­naptól három évig terjedő sza­badságvesztéssel sújtja azokat, akik az iszlámról más hitre tér­nek. John Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét harminc esz­tendeje, 1963. november 22-én Dallasban megölték. Az elköve­tőt, Lee Harvey Oswaldot, őri­zetbe vétele után két nappal le­lőtték. A nyomozás során egy esetleges összeesküvés lehetsé­ges ismerőiként számításba ve­hető személyeket megölték, vagy titokzatos körülmények között életüket vesztették. A huszadik század lfegnagyobb ta­lányáról beszélni bizonyára köl­tői túlzás volna, hisz ez a század is tele van talányokkal. De a Kennedy-gyilkosság kétségkí­vül az évszázad legmakacsabb titka lett, melynek megfejtésé­ben egyre kevesebben bíznak. Az ember soha ne mondja azt, hogy soha... A gyilkos­ságra vonatkozó legbizalma­sabb kormánydossziék nyilvá­nosságra hozatala nem várható 2039 előtt. Számos adat és ok­mány azonban már a nyilvános­ságra került, s Jim Marrs sze­rint, aki 1989-es Kereszttűz című könyvében a politikai bűn­tényre vonatkozó többezer kö­tetnyi populáris és szakiroda- lom egyik legjobb összefoglaló­ját nyújtotta, felelősséggel ma sem lehet választani a gyilkos­ság mai napig is elterjedt nyolc fő verziója között. A bizonyítékok minden eset­ben közvetettek és számosak. Épp ezért egyik verzió hitelesí­tését sem teszik lehetővé. Igen előnyös körülmény ez mind a történelembúvár, mind a bul­vársajtó szempontjából. Akár havonta érdemes újra előka- pami a legmakacsabb titkokat, az emberek imádják az ilyesmit. És előnyös körülmény a politi­kai sajtó szempontjából is, hi­szen valóban mindig bukkannak fel új elemek. Ez év augusztu­sában is kerültek elő új doku­mentumok, s mint szeptember­ben a Népszabadság beszámolt róla, ezek az úgynevezett Mar­cello verziót látszottak erősí­teni. Carlos Marcelloról, a New Orleiansi maffiavezérről van szó, aki valóban fenyegetőzött azzal, hogy megöleti .a szerve­zett bűnözés elleni harcban igen aktív Kennedy fivéreket. A kérdésre, hogy ki ölte meg vagy kik ölték meg a század egyik legdinamikusabb és leg­népszerűbb politikusát, nyolc verzióval lehet válaszolni. Ézek a következők: 1. Kennedyt a marxista ideo­lógiával átitatott elméjű, de lé­lekben magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald lőtte le. 2. A gyilkos - Oswald elvtárs - egyáltalán nem volt magá­nyos. Szovjet utasításra csele­kedett, mint annak idején Troc- kij gyilkosa. 3. A Kennedy gyilkosságot Fidel Castro és a kubai titkosz- szolgálat tervelte ki és hajtatta végre - válaszként a Disznóö- böl-invázióra. 4. John Kennedy a maffia ál­dozata lett, miután elődeinél sokkal vakmerőbben kezdte meg annak felszámolását. 5. Az elnököt a CIA és más amerikai hírszerző szervezetek emberei tették el láb alól, mert úgy vélték, veszélyezteti az or­szág érdekeit. 6. Az elnököt az FBI és az élén álló nagyhatalmú Edgar Hoover gyilkoltatta meg, s maga Oswald is FBI ügynök volt. 7. Az elnökkel a fekete pol­gárjogok támogatása miatt gyű­lölködő szélsőjobboldal és a sér­tett texasi olajtöke összeeskü­vése végzett. 8. Kennedy a katonai-ipari komplexum áldozata lett, mert visszavonulásra készült Viet­namban. A Kennedy gyilkosság kö­rüli nyomozásban tehát a kora­beli amerikai társadalom min­den konfliktusa szükségsze­rűen kibontakozott. Olyan személyiségről van szó, akinek halála abban az időben nagyon kevesek számára volt közöm­bös. A legmakacsabb titok kuta­tása azonban napjainkban is fo­lyik, amikor pedig már Garri­son New Oerlans-i ügyész, a nyomozás hajdani vezetője sincs az élők sorában. Emléke­zetes, hogy ő állt elő elsőként azzal a szenzációs elgondolás­sal, miszerint Kennedyt nem a KGB, nem Castro, hanem az uralkodó elit egyik érdekcso­portja tette el láb alól. Akárhogyis, a merénylet tör­ténete a hatvanas évek Ameri­kájának történetével azonos, s mivel a hatvanas években az Egyesült Államok a világ leg­dinamikusabban fejlődő or­szága, s a hidegháborús párvi­adal egyik lovagja volt, erről az eseményről beszélve egy­szersmind világtörténelemről beszélünk. De hogyan tudott egy Lee Harvey Oswald nevű törékeny alkatú, gyengeidegzetű, szel­lemileg sehonnan sem kima­gasló fiatalember két lövéssel három másodperc alatt világ- történelmet formálni? Termé­szetesen sehogy, vagy ha mégis, akkor véletlenül. A tör­ténelemformáló személyiség John F. Kennedy volt. (Következik: Az elnököt lelőt­ték!) Bokor Pál Új orosz katonai doktrína Meddig tart a „közeli külföld”? Mi a különbség a külföld, il­letve a „közeli külföld” között? - ezzel a szófejtéssel foglalkoz­nak mostanság világszerte a ka­tonai és politikai szakértők. Nem elvont témáról, hanem a mi régiónkat különösképpen közvetlenül érintő kérdésről van szó: az új orosz katonai doktrí­náról. Moszkvában, Jelcin elnökle­tével tartott ülést az orosz Biz­tonsági Tanács és Gracsov hon­védelmi miniszter előterjesztése alapján elfogadta az ország ka­tonai doktrínáját. Ami tömören összegezve, megszabja egy ál­lam politikai-katonai feladatai­nak megoldásához igénybe ve­endő eszközöket és módszere­ket, végső soron a fegyveres küzdelem formáiról és módjai­ról kialakított álláspontot. A miniszter három olyan té­nyezőt hangsúlyozott, amelyek a közelmúlt tapasztalatai, s a je­len félelmei alapján bizonyos megnyugvásra adhatnak okot. Oroszországnak ma szerinte nincsenek ellenségei (gondol­junk csak a szovjet ellenségké­pekre!), s hadserege ezért kizá­rólag védelmi feladatokat lát el. Az orosz kézben lévő nukleáris fegyverek, amelyek még min­dig hatalmas, pusztító erőt kép­viselnek, az esetleges támadó elrettentésére szolgálnak. Vé­gül: a tömegpusztító eszközök biztos kezekben vannak, a poli­tikai és műszaki ellenőrzés biz­tosítja, hogy azok nem kerül­hetnek avatatlan kezekbe. Eddig, ha úgy tetszik, a jó hí­rek. De van a doktrínának né­hány olyan részlete, amelyek ér­tetlenséget, sőt aggodalmat vál­tott ki. Az első az orosz hadse­reg lehetséges bevetésének kör­zete. A külföldi és „közel kül­földi” megkülönböztetés arra vonatkozik, hogy mennyiben lehet és szükséges katonai erő­Gorbacsov portré Berlinben A berlini határátkelőhelyek megnyitásának, a Berlini Fal jelképes leomlásának negyedik évfordulóján avatták fel Mihail Gorbacsov hatalmas portréját a német főváros képviselőházá­ban. Az osztrák művész, Josef Nöbauer alkotásának arra kell emlékeztetnie, hogy Gorbacsov tette lehetővé Németország új­raegyesítését. Az osztrák mű­vész kollázs-technikával, foto- realista módon ábrázolja Gor- bacsovot, Berlin díszpolgárát. A volt szovjet elnök fejebúbján ta­lálható jegy Nyugat-Éurópa formájú, az újraegyesült Né­metországot Nöbauer aranylap­pal vonta be. Gorbacsov bal fü­lébe Jelcin-portrét helyezett el az alkotó. vei fellépni a FÁK területén, ha ezt igényli a helyi konfliktusok tovaterjedésének veszélye, a nagyszámú orosz kisebbség vé­delme, az égységes közlekedés és szállítás fenntartása stb. De hol van a határ, a „közeli határ” is, ki és mikor dönthet annak át­lépéséről. Hogy mennyire időszerű mindez, példázza a Grúziába küldött csapatoktól a moldáviai katonai jelenléten át a balti ál­lamokból történő lassú kivonu­lásig számos fejlemény. A második sokat vitatott téma az a megállapítás, hogy ha az Orosz Föderációt vagy szü­kségesét olyan állam részéről érné támadás, amely szoros kapcsolatban áll egy atomhata­lommal, Moszkva megfontol­hatná a nukleáris fegyverek be­vetését. Ez formailag minden­képpen ellentétben áll a korábbi kötelezettségvállalással, ame­lyet tulajdonképpen minden nukleáris hatalom kinyilvání­tott, miszerint elsőként nem al­kalmaz atomfegyvereket. De mit jelent a szoros kapcsolat, ki a szövetséges, akiért a végsőkig elmennének, az atomhatalmak közül kire vonatkozhat mindez? Kérdések - válasz nélkül... A harmadik kérdés a katonai egységek, a belügyi biztonsági alakulatok bevetése Oroszor­szág határain belül. A doktrína lehetségesnek tartja a fegyveres konfliktus résztvevőinek kato­nai erővel történő szétválasztá­sát (például Oszétia), s válság- helyzetek idején a törvényekben rögzített létesítmények katonai őrzését. Van egyébként igazság a szomorkás megjegyzésben: Oroszországnak még nincs reá­lis, átfogó gazdasági programja, de rendelkezik már katonai doktrínával... Réti Ervin Fél Cser nobil a tengerben A volt Szovjetunió fél Cser­nobiliul felérő núkleáris szeny- nyező anyagot juttatott a világ­tengerekbe, és a szennyezést a jelek szerint Oroszország is folytatja. Viktor Danyilov-Da- nyiljan, az orosz környezetvé­delmi miniszter elmondta, hogy a szovjet szennyezés nagyrésze a hatvanas-hetvenes években történt, és túlnyomórészt atom­tengeralattjárók, valamint egy atomjégtörő reaktorából szár­mazott. Az értekezleten azon­ban az is elhangzott, hogy nem­régi orosz és norvég vizsgálatok nem tudták kimutatni, hogy a szovjet szennyező anyagok ki­szabadultak volna, és megfer­tőzték volna a Barents- vagy a Kara-tenger vizét. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót..........................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 2 lapszámot, éves előfizetésnél 51-et ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 375 Ft, negyedév 1125 Ft, 1 év 4140 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................... Cég neve:.................................................... Cím:........................................................... Címe:........................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a ......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás wtrwcn az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 18-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel Springer-Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. A világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi tömbje Az amerikai képviselőház szerda éjjel - egész napos, ma­gas színvonalú és szenvedélyes vita után - elfogadta az Észak-amerikai Szabadkeres­kedelmi Szerződést (NAFTA). Az övezet létrehozása mellett több mint kétszázharmincan szavaztak (a jóváhagyáshoz 218 igenlő szavazat kellett.) A lát­ványos sikert nagyon fontos törvényhozási győzelemként könyvelheti el Bili Clinton el­nök, aki az utolsó órákban is minden követ megmozgatott, hogy érveit latba vetve újabb ingadozó honatyákat nyerjen meg a NAFTA ügyének, bebiz­tosítva a szükséges szavazati többséget. A megállapodást tavaly de­cemberben írták alá az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó vezetői. Az alapító okmány ér­telmében a három ország között 10-15 év alatt, fokozatosan NAFTA megszüntetik a vámokat, létre­hozva a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi tömbjét. (Az Egyesült Államok és Ka­nada között 1989-től már vá­mok nélkül bonyolódik a keres­kedelmi forgalom.) A szerződés ratifikálása az utolsó pillanatig bizonytalan volt. A NAFTA ellenzői - a demokrata párti képviselők je­lentős része, szakszervezetek, környezetvédelmi csoportok és az elszigetelődést hirdető jobb­oldali-konzervatív körök - azt hozták fel legfőbb kifogásként, hogy az olcsó mexikói termé­kek kiszorítják majd a piacról a hazai árukat, az ottani olcsó munkaerő csábítására pedig sok üzem fog áttelepülni, amerikai munkahelyek tömeget szün­tetve meg. Szerintük a NAFTA a kömyzetszennyezés és az ille­gális bevándorlás növekedését is elő fogja idézni. Meghatározó jelentőségű pil­lanatnak nevezte szerda éjszaka Bili Clinton amerikai elnök az észak-amerikai szabadkereske­delmi szerződés (NAFTA) kép­viselőházi jóváhagyását. - A jövőre szavaztunk, kinyilvá­nítva, hogy önbizalommal te­kintünk a kihívások elé: a visz- szavonulás helyet: a versenyt választottuk - hangoztatta nyi­latkozatában. Kijelentette, hogy meggyő­ződése szerint a NAFTA hozzá­járul majd az amerikai export növekedéséhez, és új munkahe­lyeket fog teremteni. - Ám le­galább ennyire fontos, hogy je­leztük a nemzetközi közösség­nek: készek vágjunk az élre állni a világgazdaságban - mondta. k A t 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents