Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-19 / 316. szám

1993. november 22., hétfő aj Dunántúli napló 9 Hazai körkép Részvényesi megállapodást kötött a Matáv 200 000 új telefon az idén A vizes hó súlya alatt kedden leszakadt a MÁV dombóvári fű­tőházának födémé. Szerencsére a baleset emberéletet nem kö­vetelt. Az anyagi kár jelentős, meghaladja a 10 millió forintot. Profi módszerekkel dolgozott 151 milliós adócsalás Egy „banánhéjon” bukott le Külföldi szemmel Matica Slovenská A Matica Slovenskát - „a szlovák nemzet önjelölt ügy­védjét” - mutatja be a Die Presse. Karl-Peter Schwarz mondanivalójának lényege, hogy a szervezet igen ellent­mondásos: egyesek a naciona­lizmus bölcsőjének, mások a nagymagyar irányzatokkal szembeni védelemnek tekintik. % A Matica hatvanezer aktivis­tája több mint 400 községben dolgozik; emellett 500 főállású funkcionáriusa van Szlovákia e legnagyobb taglétszámú szer­vezetének - olvasható a cikk­ben. Feladatkörét úgy foglalja össze a lap, hogy olyankor lép fel, amikor veszélyeztetve látja a szlovák nemzet érdekeit - a csehek, a magyarok vagy a sa­ját kormánya részéről. A szervezet nevét és történe­tét magyarázva kitér a cikkíró arra is, hogy a szlovákok a szisztematikus csehszlovákosí- tást és magyarosítást ugyanúgy nem heverték ki, mint a magya­rok azt, hogy a trianoni béke következtében elvesztették te­rületük több mint kétharmadát. A Matica úgy véli, hogy a túl öntudatos magyar kisebbség erősítené Budapest lappangó nagymagyar irányzatait. Ami a 600 ezer magyar dél-szlovákiai jelenlétét illeti, a lap idéz egyes Matica-képvise- lőket, akik szerint nem a ma­gyarok, hanem a szlovákok te­kinthetők veszélyeztetett ki­sebbségnek. Idézi a radikális magyaroknak azt az állítását, hogy a szlovák parlament kor­látozni akarja jogaikat. A lap hozzáteszi: mindkét fél állítása erős túlzás. Hivatkozik a szlovák alkot­mányra, amely biztosítja a jo­gokat, s felsorolja azt is, meny­nyi támogatást kapnak a ma­gyarok. Utal arra, hogy a jövő évi támogatás vélhetően csök­kenni fog, a Matica is számít erre. A szervezet esetében ez nem csak anyagi kérdés: appa­rátusa túldimenzionált - véli a Die Presse -, s előbb-utóbb át kellene értékelnie funkcióját a független Szlovákiában. Különbség van a pozsonyi szervezet, és közép-szlovákiai Túrócszentmártonban levő székhely között: az előbbi vál­tozatlanul nacionalista, az utóbbi viszont inkább a kulturá­lis tevékenységre szeretne összpontosítani - írja az osztrák lap.- Itt ugyanis túlhaladottnak tartják a szlovák nemzet harci szövetsége szerepkört, s elis­merik azt is, hogy nagy lehető­ségeket szalasztottak el, amikor javítani lehetett volna a vi­szonyt a magyar kisebbséggel. Részvényesi és részvény- jegyzési megállapodást kötött a Magyar Távközlési Rt., az Ál­lami Vagyonkezelő Rt., az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Szerve­zet (IFC). A szerződés szerint az EBRD 5,7 milliárd, míg az IFC 2,85 milliárd forint érték­ben vásárol a Matáv Rt. által ki­bocsátott elsőbbségi részvé­nyekből. A részvényvásárlás névértéken történik, a vevők dollárral fizetnek - jelentették be a dokumentum aláírói. A befolyt pénzösszeget a Ma­táv ezévi fejlesztési programjá­nak megvalósítására fordítja. A 8,5 milliárd forintból a MA­TÁV hároméves telekommuni­kációs programja utolsó szaka­szának egynegyede finanszí­rozható. A pénzügyi tranzakció A MÁV Rt. Budapest és Vác között közlekedő személyvo­nata péntektől az ország első reklámvonataként szállítja az utasokat. A menetrend szerinti járat belsejét továbbra is az uta­zóközönség töltheti majd meg, a külső borítást azonban Klapka György bérelte ki egy évre a MÁV-tól. Klapka György sajtótájékoz­tatóján elmondta: az első vona­tok a Nyugati pályaudvarral szemben megépülő Videomat- rix táblát hirdetik - ami szintén Klapka vállalkozása - a közel­jövőben azonban bárki reklá­mozhat a vonatok oldalán és ab­lakán. Egy ablaknyi hirdetés havonta 50 ezer forintba, a leg­kisebb felületű reklám pedig 35 ezer forintba kerül majd. A videomatrixot, melyet az első vonatok reklámoznak, a fővárosban öt helyen építik fel. nem titkolt célja, a Matáv priva­tizációjának elősegítése. A tő­keinjekció hatására a társaság pénzügyi helyzete és ezáltal a vállalkozás értéke jelentősen javul. A társaság a részvényki­bocsátást alaptőkemeléssel hajtja végre, amelynek eredmé­nyeképpen az alaptőke nagy­sága 86 milliárd forint fölé emelkedik. A két pénzintézet részesedése összesen így mint­egy 10 százalék körül alakul. Amennyiben a privatizáció fo­lyamán a stratégiai befektető a részvényekért magas árat fizet - az IFC és az EBRD erre számít - ez a részesedési arány csök­ken. A különféle opciós lehető­ségek biztosítják, hogy a pályá­zaton nyertes stratégiai befek­tető a privatizáció során megvá­sárolhassa a bankok, az IFC és az EBRD tulajdonában levő el­Az első 100 millió forintba ke­rülő óriási televízió képernyőt a Nyugati pályaudvarral szem­beni MÁV irodaházon helyezik el. A vállalkozásban Klapka Györgyön kívül megközelítően 200-an vesznek részt és bár a vállalkozó 25 százalékos oszta­lékot Ígért a részvényeseknek, reményei szerint ennél jóval többre, akár 80 százalékos ha­szonra is szert tehetnek a tulaj­donosok. A videomatrixon egyébként 300 forintba kerül egy 15 másodperces hirdetés, amiből legalább 51 -et kell a rek­lámozónak megrendelnie. A tábla várhatóan december köze­pén kezd sugározni reggel 6-tól este 23 óráig, a reklámok között politikai, gazdasági és egyéb híradások is lesznek. Hivatalos felmérés szerint ebben az idő­szakban naponta 300 ezer em­ber fordul meg ezen a helyen. sőbbségi részvényeket, ugyan­akkor maguk a bankok is felkí­nálhatják részvényeiket a befek­tetőknek. Ha az opciós lehető­ségekkel egyik fél sem él, a két bank köteles lesz elsőbbségi részvényeit normál részvényre átváltani. A megállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben a Matáv privatizációjára a rész­vényvásárlást követő három éven belül nem kerül sor, úgy maga a társaság köteles vissza­vásárolni részvényeit. Horvát Pál, a Matáv vezér- igazgatója elmondta: a megál­lapodásnak köszönhetően nem­csak a várhatóan még az idén lezáruló privatizáció válhat si­keresebbé, hanem ez lesz az első év a magyar távközlés tör­ténetében, amikor több mint 200 ezer telefont szerelnek fel az országban. Új tv-sorozat Együttélő népek Új történelmi sorozat indul a televízió kettes csatornáján de­cember 6-tól. Az Együttélő né­pek a Kárpát medencében című 13 részes sorozatban jeles ma­gyar történészek, társadalomtu­dósok kalauzolják a nézőket a Kárpát-medence történelmének évszázadaiban. A sorozat tu­dományos megalapozottságát a történész, irodalomtörténész szakma legkiválóbbjai szavatol­ják. így többek között Benda Kálmán, Győrffy György, En­gel Pál, Szakály Ferenc, Szász Zoltán, Kafer István, Kiss Gy. Csaba. A MTV Nemzetiségi Műsorok Főosztályán készített sorozat szerkesztője Ács Zol­tán, rendezője Szakály István. A műsor készítői várják a nézők leveleit, amelyekre a záróadás­ban válaszolnak a sorozat elő­adói. Jogosulatlan fogyasztási adóvisszaigényléseivel össze­sen 151 millió forinttal károsí­totta meg az államot K. Gyula, budapesti lakos. A közgazdász végzettségű férfi profi módsze­rekkel dolgozott. Saját és családtagjai nevén, s baráti kapcsolatai révén az or­szág 16 megyéjében 26 kft-t, il­letve egy bt-t hozott létre, s ezek székhelyeként mindig egy ki­sebb települést jelölt meg, ám ezek valódi üzleti tevékenysé­get nem folytattak. A létreho­zott vállalkozások egymás kö­zött fiktív, valóságtartalmat nélkülöző számlákat bocsátot­tak ki és ezek Áfa-tartalmát visszaigényelték. Olyan termé­keket, tevékenységeket tüntet­tek fel ezeken a számlákon, amelyek értékének meghatáro­zása speciális szakértelmet igé­nyel, így az adóhatósági ellen­őrzés azok fiktív voltát nem tudta megállapítani. Jó példa az az eset, amikor K. Gyula profi forgatócsoport által készített idegenforgalmi filmet másolt át a saját külföldi video­felvételeire, s a 12 kazettát egyenként 6 millió forintos áron „adta el” valamelyik vállalko­zása nevében - több saját vál­lalkozásának. Mivel a kft-k Áfa-visszaigénylési joga a számla beérkezésekor él, így mindegyik vállalkozás vissza is igényelte az egy-egy alkalom­mal esedékes 1,25 millió forin­tot. Jött az újabb trükk: a „vevő” kft-k a számlákat nulla áfa-kul­csos szellemi termék viszontér- tékesítésével egyenlítették ki. E szellemi termékeket szintén K. Gyula készítette. Ám mivel a kazettákat eladó társaságnál fo­gyasztási adókötelezettség ke­letkezett, ennek „kivédése” cél­jából az eladó és a vevők szer­ződést kötöttek: azonos áron, átvételi elismervénnyel adják el a kazettákat egy - ugyancsak K. Gyula alapította - betéti társa­ságnak. A bt. az eredeti eladó kft-nek számla kíséretében „visszaértékesitette” a filmeket, s így az visszaigényelhette a fo­gyasztási adót. Mivel a betéti társaság csak a számla kiegyen­lítésekor kötelezett az Áfa befi­zetésére, ezért meglehetősen tág határidőt szabtak számára a szerződésben. K. Gyula hasonlóan szöve­vényes módszerekkel jutott hor­ribilis „áfa bevételekhez” nagy mennyiségű, kiválogatott hulla­dékpapír értékesítéséből, mély­hűtött ételek gyártásáról szóló, magakészítette franchise és já­tékleírások eladásából. Vallo­mása szerint csupán az utóbbi két tevékenységből összesen 50-60 millió forint visszatérí­téshez jutott. A vállalkozások­hoz gyanútlanul nevét adó 19 éves fia és 70 éves apja minder­ről semmit sem tudott. Egy „banánhéjon” bukott le: gellénházi vállalkozása 17 mil­lió forint Áfával tartozott az adóhatóságnak, amely akkor fogott gyanút, amikor K. Gyula nem fizette ki, ellenkezőleg: visszaigényelte ezt az összeget. Az APEH feljelentése alapján különösen nagy értékre elköve­tett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt folyik ellene eljá­rás. Reklámvonat Klapka György 25 %-os osztalékot ígér Kommunikációs tréning politikusoknak A nyilvános szereplés fortélyai A történelem során csak ke­veseknek adatott meg, hogy po­litikusként ösztönös viselkedé­sükkel is lenyűgöző hatással le­gyenek a tömegekre. Pedig a jó fellépés, a jó szónoki képessé­gek nagyon fontosak, hiszen a választók megnyerése.- A politikai élet mai szerep­lői korábban a civil életben va­lamely szakmát remekül elsajá­tították, de a nyilvános szerep­lés „tudományát” bizony tanul­niuk kellett... - hangsúlyozza dr. Koncz Mária kormányfőta­nácsadó, Katona Tamás állam­titkár munkatársa, aki a vezető politikusok, államférfiak ilyen irányú képzését, felkészítését szervezi. - Három és fél évvel ezelőtt fogtunk ehhez a munká­hoz. Minisztereknek, államtit­károknak, sajtófőnököknek, szóvivőknek szerveztünk kommunikációs tréningeket az amerikai International Media Fund és a német Konrad Ade­nauer Alapítvány támogatásá­val. A kiscsoportos tréningeket általában külföldön tartottuk, abból a gyakorlati megfontolás­ból, hogy ott semmilyen ürügy­gyei sem zavarhatják a „hallga­tókat” hivatali teendőikkel. Az előadók többsége is külföldi szakember: pszichológusok, te­levíziós munkatársak.-Mondana néhányat a „tan­tárgyak” közül?- Például fontos témakör a külső megjelenés. Nem mind­egy, hogy egy politikus hogyan öltözködik, milyen a hajvise­lete. A szélsőségektől mentes, elegáns, ápolt külső általában jó benyomást tesz az emberekre. Nagyító alá kerülnek a mozdu­latok, a gesztusok is. Külön té­makör a beszéd, a mondanivaló hatásos megfogalmazása, a saj­tótájékoztatók levezetése, a nyi­latkozatok, inteijúk adása.-A tapasztalatok szerint mi­ben kell a legtöbbet tanulniuk a magyar vezető politikusoknak?- A legtöbb gondot a terjen­gős, hosszú beszédek okozzák. Meg kell tanulni mindenkinek röviden, tömören fogalmazni, a mondanivalót hatásos stílusban kifejezni. Ugyancsak sok poli­tikusnál tapasztaljuk, hogy ki­zárólag a munkára, a felada­tokra koncentrálva nem törőd­nek eléggé a külsejükkel. Sok­szor tűnnek fáradtnak, agyon­hajszol tnak, miközben a válasz­tókra a kiegyensúlyozott, nyu­galmat sugárzó megjelenés tesz igazán jó benyomást. N. Zs. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents