Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-13 / 310. szám

1993. november 13., szombat Gazdaság 9 Mit ér a TÜV-szakértő bizonylata? A minőség nem minden A német vevő roppant igé­nyes, csak a kifogástalan minő­ségű és küllemű terméket haj­landó megvenni. Megteheti, hisz a TÜV (Technischer Überwachungs-Verein), a né­met Műszaki Felügyeleti Egye­sület szakértői is azon munkál­kodnak, hogy csak a törvény­ben, rendeletekben, szabvá­nyokban és egyéb előírásokban rögzített mjnőségű hazai vagy import termék jusson el hozzá. De valójában mi a TÜV-szakértő feladata? Ezt tu­dakolva tartottam Kaponyi Já­nossal, a TÜV Bayern Sachsen pécsi szakértőjével a Spitzer-S Pécs Kft-hez. A negyvenkét éves üzemmérnök tizenöt évig volt az Energiafelügyelet ka­zánfelügyelője, tavaly került át az ÉMI-TÜV Kft.-hez. Egy éves szakmai gyakorlatot és a vizsgákat követően a Bajor Munkaügyi, Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium kineve­zésével idén lett a TÜV Bayern Sachsen egyik, gőzkazánok és nyomástartó berendezések terü­letén ténykedő magyarországi szakértője. Az általa kiállított bizonylattal kísért termék biz­ton megfelel Németország és a közös piaci országok minőségi követelményeinek. De sok hazai exportálni vá­gyó termelő álma a minőség-ga­rancia TÜV-bizonylat! íme, a német piacra termelő és alkalmassági felülvizsgálat­tal rendelkező pécsi cég minősí­tése: az alkalmazott hegesztési eljárás és a hegesztők vizsgázta­tása megfelel a DIN EN (Euró­pai Szabvány) előírásainak, a poranyagszállító tartályok az engedélyezett műszaki rajzok alapján készülnek, a felhasznált anyagok megegyeznek a gyár­tási műbizonylatokban szerep­lőkkel, a hegesztési varratok röntgenfilmjeinek ellenőrzése sem talál kivetnivalót. A szer­kezetvizsgálatot, a víznyomás­próbát és a végátvételt követő TÜV-bizonylat is tanúsítja: a tartály 24 hónapig, a következő TÜV felülvizsgálatig üzemel­tethető Németországban. (Ha­sonló követelmények szerint „szőrözi” szerte az országban, újabban Romániában is a nyu­gati exportra szánt kazánokat, nyomástartó edényeket, gázpa­lackokat.) Minek fárasszam az olvasót a különféle minőségi szabványtí­pusok nevével és előírásaival? Túlontúl sok van belőlük és egyik szigorúbb a másiknál, épp a vevő érdekének, a gyártó jó hírnevének védelmében. Vajon Kaponyi János termé­keik alapján milyennek látja a magyar exportőröket?- A termékek minősége meg­felelő, de a dokumentálás és az adminisztráció néha hagy kí­vánnivalót maga után. Sokan még mindig azt vallják: az olcsó munkabér fejében minek az a magas minőségi és esztétikai követelmény?! Sajnos sok hazai cég anyagilag nincs olyan hely­zetben, hogy a szükséges al­kalmassági felülvizsgálatok el­végeztetésére és a minőség-fel­tételek megteremtésére áldozni tudna. Pedig ezek nélkül álom csak a nyugati piac.- Ahol van pénz a minőségre, ott nem is talál kifogásolni va­lót?-•Bárcsak így lenne! Olyan hibákat is találok néha, amivel nekem már nem is lenne szabad találkoznom. Sajnos idehaza még elég hiányos a belső ellen­őrzés és a minőségbiztosítási háttér. Ha kifogásolok, gyakorta ferde szemmel néznek rám. Pe­dig rá kellene jönni, kint csak a minőséget veszik meg. Bízom benne, hogy a termékeivel eu­rópai színvonalú Spitzer-S Pécs Kft.-t minél több hazai gyártó követi. Talpon maradni csakis így lehet. B. Murányi László Megalakult az OTIVA Megalakult az Országos Ta­karékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap (OTIVA). A be­tétbiztosítási alap funkciókat el­látó intézmény alapszabályát a vidéki bankhálózatban érdekelt takarékszövetkezetek képvise­lői több mint kétharmados sza­vazataránnyal hagyták jóvá az alakuló közgyűlésen. Az alap a jövő év elejétől kezdi meg működését. A taka­rékszövetkezeteknél elhelyezett betéteket nemcsak egymillió fo­rintig garantálják, hanem teljes egészükben. Az OTIVA létre­jöttéhez a kormány 2,7 milliárd forintot biztosított konszolidá­ciós kötvénycsomag kibocsátá­sával. Az alapot 10 év alatt töltik fel, szintje eléri a 6 milliárd fo­rintot. Az államnak jelenleg az alapban mintegy 70 százalékos részesedése van, ezért minősí­tett vétójoggal rendelkezik a pénz felhasználását illetően. A takarékszövetkezetek 63 millió forinttal járultak hozzá az alap létrehozásához. Jelentős össze­get a PHARE-forrásból terem­tettek elő. A mohácsi uszálykikötőt nem kapták meg Lízingben elkelt a farostlemezgyár Közép-Európa legjelentősebb farostlemezgyára kapott új gazdát Mohács térségének egyik legnagyobb ipari üzeme, Kö­zép-Európa legjelentősebb fa­rostlemezgyára kapott új gaz­dát a napokban. A Mohácsi Faroslemezgyár privatizáció­ját lízinggel oldották meg, a pályázatra egyedül jelentkező, a cég felső vezetőségéből, va­lamint két külső tagból álló li- zingközösség kapott lehetősé­get az üzem megvételére. A 661,5 milliós részvénycso­mag a privatizációs pályázaton 400 millióért kelt el. a Jövendő­beli tulajdonosoknak nyolc év alatt kell kifizetni a gyár vétel­árát. Maga a lizing egy vadona­túj konstrukció, amelyet a va­gyonügynökség, mint az állami vagyon legnagyobb tulajdonosa azért alkalmaz, hogy a sorozatos privatizációs pályázatok után az ÁVÜ tulajdonában marad válla­latoknak valamiféleképpen új gazdát keressen. Nagyon leegyszerűsítve azt lehetne mondani, lízingeléssel szinte tőke nélkül lehet tulajdon­hoz jutni. Az ilyen akcióra vál­lalkozóknak nem kell az úgyne­vezet önerőt befizetnie, a biztosí­tékok is jóval mérsékeltebbek, mint az Egzisztencia-hitelnél, bár a több tízmilliós biztosi- ték-összeg előteremtése komoly erőfeszítéseket igényel a részt­vevőktől, s teljeskörű adóked­vezményt nyújt. Ha a lízingelő a futamidő alatt bármikor, egy összegben ki akaija fizetni a hát­ralévő díjat, 40 százalékos en­gedményt kap. Egyösszegű kifi­zetésnél kárpótlási jegyet is fi­gyelembe lehet venni, de csak 90 százalékos mértékig. A törlesztő részleteket évente a mindenkori Egzisztencia-hitel kamatával in­dexálják. A Mohácsi Farostlemezgyár tavaly év elején alakult át rész­vénytársasággá, a részvények Hanyatló autópiac Az európai személyautó­piac tovább hanyatlott ok­tóberben, így az év első 10 hónapjában az ágazat for­galma már 15,2 százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszak adataitól - ez derül ki az európai autógyártók szövetségének legfrissebb jelentéséből. A szervezet előrejelzése szerint az idén összesen 17 százalékkal esik vissza az európai autó­piac forgalma: a tavalyi 13,4 millió autónál 2 milli­óval értékesítenek keveseb­bet. 94.5 százaléka a vagyonügynök­ség kezébe került, a fennmaradó 5.5 százalék pedig a helyi ön- kormányzat tulajdonában ma­radt. A részvények megvásárlá­sára az ÁVÜ zárt pályázatot írt ki,' amelyre voltak ugyan jelent­kezők, ám értékelhető, nem akadt a jelentkezők között. Ezek után döntött úgy az AVÜ, hogy újabb, de már nyílt pályázatot ír ki, amelyre jelent­kezhettek már azok is, akik az időközben meghirdetett lízing­konstrukcióval szerették volna megvenni a a céget. Az rt. felső vezetéséből, valamint két külső tagból álló társaság úgy gon­dolta, a farostlemez gyártást, va­lamint a vállalati gazdálkodást helyileg a legjobban ismerik, és megpályázták az AVÜ tenderét. A beadási határidő lejártával az­tán kiderült, csak ez az egy pá­Megállt, sőt több helyen csökkent októberben a hízóser­tések ára szeptemberhez képest. A feldolgozó üzemek átlagosan 100 és 115 forintért veszik a hízó kilogrammját a nagyüze­mektől, míg a lótenyésztőktől származó sertésekért 90-110 forintot adnak a kereskedők. A felvásárlási árak azért csökken­tek a szakértők szerint, mivel az emelkedő fogyasztói árak hatá­sára mérséklődött a tőkehúske­reslet. A malacpiacon ugyancsak nagy a kínálat, mert magasak a takarmányárak és a gazdák el lyázat érkezett, s a vagyonügy­nökség kisebb technikai egyezte­tés után a lizingközösségnek ítélte meg a vállalat további mű­ködését biztosító irányítói és gazdálkodói munkák elvégzését. Mert a tulajdonjog csak nyolc év múlva kerül hozzájuk, ugyanis a lízinget ilyen futam­időre kötötték. A törlesztő rész­leteket negyedévenként fizetik. Szántó Dezső, a cég vezérigaz­gatója szerint ennek előterem­tése nem lesz könnyű, hiszen je­lenleg is csak félkapacitással üzemelnek, bár a hazai ipar ke­reslete valamelyest növekedett, az exportpiacaikat is bővíteni próbálják Az új tulajdonosok a pályázattal nem nyeték el a válla­lat vagyonába tartozó, uszályok fogadására alkalmas dunai kikö­tőt, arra a vagyügynökség külön keres vevőt. B. G. akaiják adni állataikat. A 16-25 kilogramm közti súlyú malac kilójáért általában 100-150 fo­rintot adnak. Ez alig haladja meg a hízósertésekért kínált árat. Azokban a megyékben, ahol a feldolgozók nem kínáltak fel elfogadható szerződéses ajánla­tokat a vállalkozóknak, egyre többen hagynak fel a sertéstar­tással. Ott viszont, ahol a vágó­hidak korrekt szerződéssel kí­vánják biztosítani alapanyag­szükségletüket érezhetően le­lassult a tenyésztési kedv csök­kenése. Eladó baranyai halastavak 60-80 millió forint között kí­nálja A Bikali Állami Gazdaság attalai, pellérdi és bikali halá­szati egységét. Hasonló áron várnak vevőt az alsómocsoládi, oroszlói sertéstelepekre is, s az utóbbi helyen a húspépüzem és a növénytermesztő egység is szerepel a kínálatban. Homok­pusztán a baromfitelep és az Ipari Üzem vár új tulajdonosra, Bikaion pedig műhelyek, csar­nokok keresnek gazdát együtte­sen mintegy 500 millió forint értékben. A pályázatok benyúj­tásának határideje november 30. és a vásárláshoz E-hitelt, va­lamint kárpótlási jegyet nem fogadnak el. Romlik pozíciónk a német mézpiacon Európa legnagyobb mézfel­vevő piacán, Németországban az igen jó, s legalább 13 féle magyar mézből alig látni az üz­letekben. A németek évente 70- 75 ezer tonna mézet importál­nak, de ebből a mennyiségből távaly mindössze 2035 tonnányi származott hazánkból. Ennek okát főleg a hazai marketing munka gyengeségében, a lassan oldódó felvásárlói monopol­helyzetekben és mézfajtáink - választék, ár, termékismertető reklám és csomagolás tekinte­tében - differenciálatlan kínála­tában látják a szakemberek. Pe­dig méhészkörökben az járja, hogy az utolérhetetlen magyar akác-, vagy aranyvessző virág­méz olyan piaci pozíciókhoz juthatna, amelynek kilójáért 25 márkát adnak. A COCOM utódja A nyugati országok új, átfogó exportellenőrzési rendszert akarnak kidolgozni Oroszor­szág bevonásával az év végéig - ezt közölte a Financial Times című brit lap, norvég kormány­forrásokra hivatkozva. A 17 tagú, sokoldalú exportellenőr­zési egyeztető bizottság (CO­COM) nemrégiben a norvég fő­városban értekezett, és az idé­zett forrás szerint jól haladnak a munkával a COCOM felváltá­sára. Van azonban néhány megoldandó probléma, köztük a legfonotosabb, hogy kell-e Oroszországnak saját hatékony exportellenőrzési rendszert kié­pítenie, mielőtt egy ilyen új tes­tülethez csatlakozhatna. Az os­lói tanácskozás Clinton ameri­kai és Jelcin orosz elnök áprilisi vancouveri találkozójának a következménye. Clinton akkor javasolta a COCOM felülvizs­gálatát, mondván, hogy a hi­degháború végeztével Oroszor­szág szövetségesnek számít. Nagy a kínálat a malacpiacon Stagnáló sertésárak Egy úttörő privatizációs kezdeményezés az élelmiszeriparban A Baranyatej és a termelők együtt pályáznak Az Állami Vagyonügynök­ség a Baranyatej Rt. privatizá­ciójára kiírt pályázatában a va­gyon egy részét bróker cégeken keresztül szeretné értékesíteni, amit bárki megvehetne, aki kár­pótlási jeggyel rendelkezik. Az élelmiszeripar privatizációjából eddig a magyar termelők szinte teljes egészében kiszorultak így továbbra is kiszolgáltatott hely­zetben maradtak. Az átalakuló részvénytársaságokban kárpót­lási jeggyel döntő részesedés­hez nem juthattak, de maga a forma sem alkalmas arra, hogy a termelői érdekek érvényesül­jenek. A baranyai termelők ezen változtatni szeretnének, ezért a feldolgozó vállalattal közösen nyújtják be vételi szándékukat.- A tejipari vállalat megvá­sárlására érdekeket és vélemé­nyeket egyeztetve adunk be pá­lyázatot - mondja Margittai Miklós, a Baranya Megyei Me­zőgazdasági Termelők Szövet- A vállalatnak a jelenleginél 10-15 százalékkal több tejre lenne ségének titkára. - Az ÁVÜ a szüksége Fotó: Szundi György vállalat 25+1 százalékát bróker cégeken keresztül kívánja érté­kesíteni magánszemélyek ré­szére, a tőzsdén keresztül. Ezzel a termelők nagy valószínűség­gel ismét kiszorulnának a vásár­lásból, ami ellen határozottan tiltakozunk.- A Baranya megyei Tejipari Vállalat alapvető érdeke, hogy a tejtermelők a cég privatizáció­jában részt vegyenek - veszi át a szót Balogh János, a Baranya­tej Rt. kereskedelmi és műszaki igazgatója. - Két éve folyama­tosan csökken a szarvasmarha­állomány. Egyre kritikusabb a helyzet. Lassan már importra szorulunk, hogy az általunk or­szágosan egyedül gyártott és forgalmazott Anikó, Márvány, Tenkes, Baranya sajtok ne tűn­jenek el az üzletek polcairól. A jelenleginél 10-15 százalékkal több tejre lenne szükségünk. A megyében az állatállomány nagyságát is jelentősen befolyá­solná, ha a termelők a részvény- társaságban, mint tulajdonosok érdekeltek lennének. A válla­latnak szállító összes termelő a saját kárpótlási jegyét felhasz­nálhatná erre a célra, hiszen már évek óta készülnek a tejipari vállalat privatizációjára.- Az országban már több tej­üzem is külföldi kézbe került - tájékoztat dr. Kaposi Annamá­ria, a Baranyatej Rt. pénzügyi tanácsadó kft. munkatársa. - A Baranyatej után is érdeklődött külföldi cég még az átalakulás előtt, hiszen jól működő válla­lat. Nem lenne jó, ha külföldi kézbe kerülne ez a vállalat, hi­szen nincs szüksége pénztőkére, a vállalati menedzsment jól működteti és megfelelő piacai is vannak. Már régóta készülnek arra, hogy saját erőből, nem áron álul, tisztességes üzleti tervvel megvásárolják a vállala­tot. A termelők nemcsak azért akarnak csatlakozni ehhez, mert magasabb árat szeretnének a te­jükért, hanem mert egyfajta biz­tonságot jelent nekik.- A termelőknek a kárpótlási jegyek felhasználására az utolsó igazán jó lehetőségük, ha tulaj­donosi részt szereznek az élel­miszeriparban - mondja dr. Herger László, a majsi szövet­kezet elnöke. - Ha ez most nem sikerül, akkor nagy a valószínű­sége, hogy folytatódik a vagyon felélése. Áz olcsón eladott föl­dekért kapott pénz is kárba vész, mert nem tudják mibe be­fektetni. A külső befektető az osztalékban lesz érdekelt. Egyre nyomottabb lesz az ár, és to­vább romlik a termelők hely­zete, az állományokat egyre na­gyobb ütemben számolják majd fel. A telepek fenntartásához most is más ágazatoktól kell el­venni a pénzt, hogy egyáltalán működni tudjanak. A Baranyatej Rt. jelenleg 100 százalékos állami tulajdonban van, amit a vállalati menedzs­mentből alakult kft, a dolgozók az MRP program keretében és a termelők kívánnak megvenni, valamint egy külső tag, egy bu­dapesti kereskedő. Ez egy út­törő kezdeményezés, még nem sok ilyen jellegű megoldással kívántak megvásárolni élelmi- szeripari céget. Sz. K. 1 * * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents