Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-10 / 307. szám
10 üj Dunántúlt napló Politikai vitafórum 1993. november 10., szerda Ennyi... Anyagilag független, politikai befolyástól mentes, tárgyilagos hírszolgálatot! A Kereszténydemokrata Néppárt pártatlan, független, tárgyilagos és etikus tömegtájékoztatást igényel. Sajnálattal állapítja meg, hogy ezen kívánalmak súlyos megsértésének gyanúja merült fel a Magyar Televízió 1992. október 23—i egyik adásával kapcsolatban. Ilyen nagy horderejű kérdésben a közvélemény manipulálásának a gyanúja súlyosan sérti a Televízió szakmai, erkölcsi tekintélyét. Éppen ezért a Kereszténydemokraták helyeslik az ügy kivizsgálását és elengedhetetlennek tartják, hogy a gyanúsítottak az ügy befejezéséig a munkájukat ne láthassák el. Ha a fegyelmi eljárás során a gyanúk beigazolódnak, úgy meg kell vizsgálni, hogy az elkövetett cselekmények nem valósítottak-e meg vétségeket, amiko- ris az elkövetőknek a fegyelmi eljáráson túlmenően is felelniük Jogszerű lepesek kell cselekményeikért. Ugyanakkor a demokrácia súlyos megsértésének tartjuk, ha kinevezett vezetők jogkörüknek megfelelő intézkedéseit politikai oldalról befolyásolni próbálják. Ugyancsak elítélendő minden olyan magatartás, mely belső szervezeti intézkedések ellen tömegdemonstrációkkal, vagy a munkafegyelem megszegésével lépnek fel. A hosz- szabbtávú megegyezés csak akkor lehetséges, ha a Rádió és a Televízió ellen indított belső és külső támadások megszűnnek. A széleskörű ellenzéki nyilatkozat-háború bizonyítja, hogy a hozott intézkedések nem a független tömegtájékoztatás elvét, hanem éppen az ellenzék érdekeit szolgáló tevékenységek fékezését jelentik. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel hosszú távon minden pártnak a valós érdekeit csak a pártatlan tömegtájékoztatás szolgálja. Akik hadállások eleséséről beszélnek, maguk bizonyítják, hogy nem a közérdeket, hanem rész-érdeket képviselnek. A Kereszténydemokrata Néppárt továbbra is szükségesnek tartja, hogy a kormány ne avatkozzék bele a Televízió és adott esetben a Rádió belső munkajogi vitáiba, de az ellenzék sem. Azok lebonyolításának megvan a törvényes kerete, hibásnak tartja a kérdés túldimenzionálását és elutasít minden olyan próbálkozást, amely a fenti jogszerű lépéseket a demokrácia veszélybe kerülésével próbálná azonosítani. Ha súlyos etikai-szakmai hibák feltárásának az igényét egyes szervezetek a sokoldalú tájékoztatáshoz való jog veszélyeztetésének tartják, ezt sajnálatos módon kénytelenek vagyunk demagógiának minősíteni. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a tavalyi események tárgyalása a hazai és a nemzetközi sajtóban alapvetően ártott Magyarország jóhírének és tekintélyének. A Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége leszögezi, hogy anyagilag független, politikai befolyástól mentes, tárgyilagos tájékoztatási és közszolgálati feladatok ellátására alkalmas hírszolgálatot tartunk alkalmasnak. Ursprung János Kerszténydemokrata Néppárt Elnökségének tagja Jóvátehetetlen károkat okozhat A Átfogó rendezést Erkölcsről és politikáról Nem lehet öncél a szavazatok száma A Fiatal Demokraták Szövetsége Országos Elnöksége 1993. október 29—i rendkívüli ülésén áttekintette a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzetet. Az elmúlt napokban végrehajtott személycserék után, a Rádióban és a Televízióban a két alelnök kinevezése óta megindult folyamatod olyan pontra jutottak, ami következtében nem csupán a pártatlan és hiteles tömegtájékoztatás, hanem a Televízió és a Rádió működő- képessége is veszélybe került. A Rádió munkatársainak al- elnökükhöz írt levelében foglaltakhoz hasonlóan a FIDESZ Elnöksége is úgy látja, hogy a két intézményben kialakult helyzet jóvátehetetlen károkat okozhat a demokratikus intézmények működésének és azon belül, nemcsak a politikai pártoknak, hanem a Kormánynak is. Az Elnökség véleménye szerint a történtek immár túlmutatnak a két intézmény feletti kormányzati befolyás megteremtéAz országgyűlési és önkormányzati képviselők legutóbbi általános választásakor sokat hallattak magukról a zöld pártok. A környezetvédelmet lobogójukra tűző szervezetek képviselői az Országgyűlésbe nem, de több település önkormányzatába bekerültek. Aztán elcsendesedtek, eltűntek a politika színpadáról. Most a választási kampány küszöbén újra megjelentek a környezetvédők felhívásai. A Magyarországi Zöldek Pártja dr. Molnár Péternét jegyzi egyik vezetőjeként.- Pártunk neve nem végleges, valószínű, hogy a bíróság kérésére meg kell változtatnunk, mert jelenlegi formájában könnyen összetéveszthető a többi, hasonló programot felvállaló szervezetével. Az alapító nyilatkozatot aláírók akarata szerint nem „csak” környezetvédő, hanem valódi zöld párt kívánunk lenni. Olyan szervezet, amelyik a társadalmi problémák megoldását a környezet védelmével összhangban szorgalmazza. Mi azt valljuk, hogy a környezet védelme nem alapvetően pénz, sokkal inkább szemléletmód kérdése. A jövőnkért felelősséget érző szavazókat szeretnénk megnyerni.- Elégedettek a honatyák környezetvédelmi érzékenységével?- Nem. Azt szeretnénk, hogy a szűk fiskális, mindenáron takarékos szemlélet helyett az előrelátó, a következményekkel is számoló beruházások valósuljanak meg. A környezeti károk utólagos jóvátételénél nincs nasére irányuló eddigi kísérleteken. Elfogadhatatlan a Kormánynak az a nyilatkozata, amelyben vitathatatlan felelősségét áthárítva, visszaélve a tényleges jogi helyzet adta lehetőségekkel, lényegében a két alelnök „magánügyének” minősíti a történteket. A FIDESZ Enöksége szerint abba a helyzetbe jutottunk, amikor tekintettel a közeledő választásokra, a politikai élet minden szereplőjének érdeke, hogy a Rádióban és a Televízióban a közszolgálati tájékoztatási eszközöktől elvárható pártatlan, nyugodt és kiegyensúlyozott működéshez szükséges feltételek megteremtődjenek. A FIDESZ Országos Elnöksége ezért javasolja, hogy a Kormány és a köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül együttesen tekintse át, milyen lehetőségeket látnak a kérdés átfogó és megnyugtató rendezésére. FIDESZ Országos Elnöksége gyobb pazarlás. A nyílt technológiai folyamatok helyett a zárt- rendszerűek megvalósítását szorgalmazzuk. Az iparszerű mezőgazdaság ellenében a hagyományosan működő földművelésért, az állatkínzó telepek helyett a természetes körülmények között való állattartásért emeljük fel szavunkat. Vagy itt van például a közlekedés: erőltetik az utak építését, miközben a sokkal olcsóbb és környezetbarát vasutat és hajózást a padlóra küldik. Egyértelműen elutasítjuk a „hulladékgyárakat”, az utóbbi években elszaporodott egyszer használható termékeket és csomagoló anyagokat. Meggyőződésünk, hogy ez az ország nem a takarítás hiányától szemetes, piszkos, hanem azért, mert tízmillióan szemetelünk.-Az Országgyűlés mit tehetne mindezek érdekében ?- Már el kellett volna fogadni az Európa legtöbb országában bevezetett, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő termékminősítési rendszert. Ha ez nem történik meg, nemcsak az országot lepi el a nehezen, vagy soha el nem bomló műanyag áradat, hanem egyúttal kiszorulunk a külföldi piacokról is.- Milyen esélyt lát arra, hogy a Zöldek bejussanak az Ország- gyűlésbe?- Cselekvőképes, határozott zöld erő nélkül nem működhet felelősségteljesen az Ország- gyűlés. Történelmileg jó esély van rá, hogy az egészségükért aggódó, a nyugalmukat féltő polgárok a zöldekre fognak voksolni.-szabóNovember 5-én Pécs vendége volt Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke. A párt öt éves születésnapjának a jegyében szervezett előadásában feltett kérdése a következő volt: lehet-e erkölcsösen politizálni? Az előadó már a bevezetőjében jelezte, hogy a közelmúlt honi tapasztalatai nem jogosítanak fel túlzott optimizmusra. A be nem tartott egyezségek (pl. ombudsman-jelöltek), a médiák gátlástalan lerohanása, kormánypárti képviselők igazgató- tanácsi tagságainak a halmozása mind azt sugallják, hogy a politika és az erkölcs nehezen ösz- szeférhetőek. Szellemes, allegorikus történettel illusztrálta azt az erkölcsi dilemmát, amelybe egy vezető politikus a választások közeledtével kerülhet. Vajon hozhat-e egy nagyobb érdek képviselete céljából - azért, hogy a választópolgárok és pártjának tagjai megelégedettek legyenek - olyan döntést, amelyet magánemberként tisztességtelennek tart? Lehet-e vállalni annak a kockázatát, hogy egyéni tisztességéhez ragaszkodva, döntően tisztességtelen versenyben a partvonalra szoruljon az a program, amelyre bizalmat kapott és amelyet felvállalt? Ezeket a kompromisszumkényszereket teljes mértékben aligha lehet kiszorítani a közéletből, de meg kell találni annak a módját, hogy mi módon lehet a politikai élet erkölcsi küszöbét minél magasabbra emelni. Mindenekelőtt le kell szögezni: meddő és kudarcra ítélt kísérlet hatalmi szóval erkölcsi normákat kikényszeríteni. Törekedni lehet és kell azonban a Az 1990-es választásokon a mai parlamenti pártok nagy politikai eltökéltséggel készültek az új hatalom másságának bizonyítására. Közülük a legfrappánsabban újat ígérő FIDESZ a betonba döngölős nótát fújta, az SZDSZ elszámoltatást ígért, és hogy egymástól különbözzenek, egyik a fiatalos lendületet emelte ki, a másik a szürkeállomány bölcsességét hangsúlyozta, az MDF pedig a nyugodt erőt akarta megtestesíteni. Egyben voltak azonos nézeten, abban, hogy a FKgP reprivatizációs programját szidniuk kell. Ezt a pártot félkarú harcosnak titulálták a „féloldalas” program okán. Sajnos a FKgP kevés olyan kulcsemberrel rendelkezett, aki meg tudta volna védeni ezt az összes többi párténál átfogóbb törekvést. Ma már, 3 évvel a javaslat lesöprése után napnál fényesebb, hogy ez lett volna a legjobb megoldás. Meg lehetett volna takarítani a kárpótlási törvényt minden buktatójával, politika kiszámíthatóságára. Nagymértékben befolyásolja ugyanis a döntést az előbb említett dilemmában az, hogy mit feltételezünk az ellenfelünkről. Tisztességes szándékai van- nak-e, vagy komolyan lehet arra számítani, hogy a már megkötött egyezségeket is felrúgja? Ha tudjuk, hogy bizonyos tisztességtelen dolgokat az ellenfél - a törvényadta korlátok miatt - nem tehet meg, akkor mi sem kényszerülünk hasonló lépésekre. Az egyik ilyen fontos korlátnak a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kellene lenniük, amelyek a korrupció mértékét is erőteljesen mérsékelnék. Ezenkívül mindent meg kellene tenni a közélet átláthatóságáért és a véleménynyilvánítás szabadságáért. A nyilvánosság ereje, a közvélemény nyomása lehet ugyanis a legerősebb ellenszere a tisztességtelen politikai manővereknek. Kérdésekre válaszolva Kis János hangsúlyozta: politikai versenyben nem lehet öncél a szavazatok számának a növelése. Ugyanis ha ezt tisztességtelen alkukkal, korrumpálódással, előreláthatólag teljesíthetetlen ígéretekkel sikerül elérni, akkor az egész küzdelem célját és értelmét veszítheti, mivel magának a demokráciának a tekintélye járódhat le. Mint elmondta: örül annak, hogy az SZDSZ eddig el tudta kerülni a tisztességtelenség csapdáit és a botrányokkal zsúfolt közéletünkben is sikerült alapvetően tisztának maradnia. Dr. Németh Tibor SZDSZ megyei ügyvivő kárpótlási hivatalával, licitálással és törvény kijátszásának számos esetével egyetemben. Rövidebb időt vett volna igénybe és - noha ádáz acsar- kodás közepette -, gyorsan le lehetett volna bonyolítani a tulajdonosváltást. Sajnos, azokat, akik akkor az FKgP nevében tárgyaltak a koalícióról, a kisgazda célokról hamar el lehetett téríteni az eredeti szándéktól, hiszen ők sem látták át ennek nagy horderejét. Nem is csoda, hiszen a polgári birtokpereken megtollasodott T. dr. még azóta sem jött rá, hogy a tulajdon és annak féltése milyen erős mozgató rugó a gazdasági stabilitás megteremtéséhez, sokkal nagyobb, mint a demagógia. Ezért hagyta meggyőzni magát a MDF-től az előprivatizáció mellett, és ez lett a későbbi - ma is tartó - első téves lépése. A legfőbb érv (és még ez is milyen gyenge lábon áll?) az Rossz a közérzetem manapság. Természetesen nem ezért fordulok a nyilvánossághoz, hiszen ez magánügy. Látom azonban, hogy nem csak az én gyomrom szorul össze nap mint nap, hanem ismerőseimé, barátaimé és felebarátaimé egyaránt. Ma Magyarországon ilyen gyomorrángásos demokráciában élünk. Ilyenné tették szabadon választott politikusaink gőgjükkel, zavaros féligazságok szajkózásával, az önös pártérdekek közcélként való beállításával, a legszentebb érzések kisajátításával, erőszakoskodással, megnemértéssel, intoleranciával, a hatalom megszerzéséért folytatott görcsös erőlködéssel, napi apróbb-nagyobb hazugságokkal, az önjelölt messiások és népboldogítók kivagyiságával, türelmetlenségével. Nem volt olyan politikus, vagy közéleti ember, aki megálljt tudott, vagy akart volna parancsolni az ellentétek szításának, a gyűlölködés terjedésének. Tegnap nemzeti ünnepünkön a köztársaság elnökébe, ma a hírközlő szervekbe akarják belefojtani a szót, holnap talán az egyszerű állampolgárok következnek. Most kell tennünk ellene, nem később! Utcára vinni a tömegeket azonban éppen a provokáció lehetősége miatt bűn lenne. A legutóbbi Charta-megmozdulást is volt olyan kormányhű képviselő, aki „randalírozás- nak” nevezte, habár éppen a csendesség volt a jellemzője, ellentétben az egykori „seprűs” tüntetésekkel. A tények sokakat nem zavarnak manapság. Vannak olyan erők, akik semmitől sem riadnak vissza, az igazság saját olvasatukban történő bi- zonygatása érdekében. Éppen ezért utcára ne menjen senki! Se diák, se „chartás”, se más. TöbA MIÉP Mohácson is Folyó év auguszutus 20-án megalakult Mohácson a Magyar Út Körök Mozgalom, amely a Tömöri Pál nevet vette fel. A Magyar Út szervezésében október 28-án megalakult a Magyar Igazság és Élet Pártja mohácsi csoportja. Értesítjük a lakosságot, hogy minden hét csütörtökjén 15-18 óra között fogadóórát tartunk mindazok részére, akik a pártunkkal ismerkedni akarnak, Mohács Széchenyi tér 3. tanácskozó teremben (Polgármesteri Hivatal 2. ép.). Kapcsolat- felvétel végett kérjük a már megalakult, vagy megalakulni szándékozó baranyai MIÉP csoportokat, írják meg címüket. A mohácsi címe: Magyar Igazság és Élet Pártja Pf. 151. A MIÉP Mohácsi csoportja Monostori Antal volt, hogy sok tulajdon megszűnt, átalakult, vagy értékesebb lett és így nem adható vissza eredeti állapotában. Kézenfekvő volt akkor is, hogy ezek helyett államkötvényt kapjanak a volt tulajdonosok, leszármazottak és azt a gazdasági helyzet alakulásának függvényében lehessen beváltani, vagy más tulajdonra cserélni. Mindesetre sokkal egyszerűbb lett volna, mint a folt-hátán folt kárpótlási törvényeket össze- eszkábálni és mérgelődni azon, hogy bármit tesznek vele, mégis csak rossz marad. Valószínűleg a reprivatizációt ellenzők egy része is tudta ezt, azok, akik valóban értettek a gazdasági kérdésekhez. Egy baja volt a programnak a többi párt szemében: aki ezt megvalósítja, esélyes lehet a következő választás első helyére. Hogy pedig épp a „műveletlen” kisgazdák találták ki, az nem volt véletlen, józan bet árthat a demokrácia ügyének egy balul sikerült incidens, mint amennyit használhat egy demonstráció! Ezért nem tudok egyetérteni azzal, hogy a Demokratikus Charta nevében hívjanak tüntetni embereket, még akkor sem, ha a kiváltó okot magam is elítélem. A Demokratikus Charta ugyanis sokkal nemesebb, sokkal többet ér, semmint pártpolitikai ízű célokkal legyen vádolható. Ezért lemondok pécsi szóvivői tisztemről. Nem a charta, vagy annak országos vezetői ellenében, hanem azért, mert más módszereket tartok célravezetőbbnek! Lemondásommal tiltakozni is szeretnék, tiltakozni a közélet eldurvulása, a nemtelen kiszorítósdi, a gőgös hatalomgyakorlás t. a nemzet megosztása ellen. Azt akarom kifejezni vele, hogy MÁST ÉS MÁS MÓDON várok el, mert ha ez így folytatódik, egy reggelen boszniai politikai módszerek és erkölcsi értékek között fogunk ébredni! Akkor már KÉSŐ LESZ! Még ma kell tiltakoznia mindenkinek, aki kis felelősséget is érez az ország sorsáért, aki a nemzet összefogásának híve. Felhívom ezért mindazon polgártársaimat aki tenni kíván valamit, küldjön egy üres borítékot az Ország- gyűlés elnöke címére. Azért üreset, mert bármit is írnánk, azt lenne, aki félre tudná magyarázni, aki saját kisstílű politikai játékának eszközévé silányítaná a legnemesebb szándékot is. Az üres boríték kritika. Ha elég érkezik, akkor kifejezi a döbbenetét, hogy ide jutottunk, figyelmeztet, hogy így NE TOVÁBB! Ennyit tennünk kell, mert ennyit tehetünk még ... Meixner András a Demokratikus Charta elkötelezett híve Újbóli kárpótlás Az utóbbi időben híradások jelentek meg az újbóli kárpótlási igények érvényesítésével kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy aki eddig még nem adott be kárpótlási igényt, az várja meg azt, amíg az országgyűlés meghosszabbítja a határidőt, vásárolja meg a kárpótlási csomagot a posta- hivatalban és kitöltve juttassa el az illetékes kárpótlási hivatalhoz. Ha az összes kárpótlási igényét nem tudja dokumentumokkal alátámasztani, akkor keresse föl a Baranya Megyei Levéltárat, de hozza magával a dokumentum-kiegészítésre szóló határozatot a kárpótlási hivataltól, mert enélkül a Levéltárban igényével nem tudnak foglalkozni. paraszti gondolkodás terméke volt. Rövidebb lehetett volna az átmeneti idő a „szocialista” Szerkezetből a természetes gazdálkodásba, és noha elemi erejű csapás lett volna néhány tízezer elithez tartozó embernek, ezek száma sokkal kisebb lett volna, hogy országos jelentőségűvé nőhetett volna az ő drámájuk, viszont milliónál is több ember számára jelentett volna megnyugvást az igazságos rend helyreállása. Sajnos, csupa volna - volna, amivel már nincs mit kezdeni. Mára néhány volt MDF-es is belátja a hibát. Kár hogy későn. Viszaforgatni az idő kerekét nem lehet, a továbblépés ebből az eredetinél rosszabb helyzetből bonyolultabb, ez a parlament már nem is segíthet rajta. Csak abban bízhatunk, hogy a választás utáni olyan megoszlású lesz, ahol az egyszerű megoldások hívei nagyobb szerephez jutnak. Székely Sándor Zöldek az Országgyűlésben? Mi lehetett volna? * i 1 1 A
