Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-10 / 307. szám
1993. november 10., szerda Gazdaság aj Dunántúli napló 9 A 750 dolgozónak hosszú távon is biztos a munkahelye Fotó: Szundi György Részlegek eladásából törlesztik tartozásaikat PHARE-segítség a Pécsi Bőrgyárnak A kártérítési kifizetések a MÉV létét fenyegették Beszélgetés a Felügyelő Bizottság elnökével Munkaügy ’94 országos szakmai tanácskozás Pécsett Munkaügy ’94 címmel országos szakmai tanácskozást rendez november 17-19-én Pécsett a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretteijesztő Társulat. A rendezvény, amelynek a Palatínus szálloda ad otthont, előadóként fogadja dr. Kovács Gézát, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, aki mellett számos minisztériumi osztályvezető, vállalatvezető és egyetemi tanár is beszámol kutatásainak eredményéről, illetve 1 gyakorlati tapasztalatairól. Karácsonyi vásár az Expo területén? A Világkiállítási Programiroda hozzájárult, hogy a kecskeméti West-Ost Kereskedelmi ’ Kft. az Expo lágymányosi területének egy részén, a Petőfi-híd budai hídfőjénél karácsonyi vásárt rendezzen december 1-24 között. Már csak az a kérdés, hogy a XI. kerületi Önkormányzat - mint a terület tulajdonosa - engedélyezi-e rendezvényt, s lesz-e 4-500 kereskedő, aki portékáját értékesíteni kívánja. Az Expo 96 Kft. egyébként a továbbiakban nem tervezi az ingatlan bérbeadását. Rosszul fizetett adóhivatalnokok Az APEH a működésképtelenség határán áll - állítja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa (ADOSZT). A munka közel négyszeresére nőtt 1989 óta, miközben a létszám változatlan a hivatalnál. Az APEH állomány négy év alatt szinte kicserélődött. Az ADOSZT azt szorgalmazza, hogy jövőre jelentősen emeljék az adóhatóságnak jutó költség- vetési támogatást. Gasztrokiállítás Szegeden Hagyományteremtő szándékkal rendez a héten Szegeden a GastroTrade szakkiállítást és a hozzá kapcsolódó szakmai konferenciát a Woodlands Angol- Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft., valamint a Triplax Stúdió. A hazai gazdasági helyzetben a magyar vendéglátás is mélypontra került, ám a szakma nem hanyagolható el. Az igazi szaktudás megszerzése 8-10 évet vesz igénybe, s elképzelhető, hogy ennyi idő múltán már a hazai lakosság is ismét igényli majd a vendéglátás szolgáltatásait. Mindezekre figyelemmel szükség van arra, hogy a magyar szakácsoknak és cukrászoknak is legyen lehetősége a tapasztalatcserére. Mendemondák teijengenek, hogy a patinás Pécsi Bőrgyár lassan eladja minden épületét, így maholnap már nem tud hol termelni. Mi igaz a híresztelésből? - kérdeztük a Pécsi Bőrgyárban Vámagy Valéria igazgatót.- Az eladott épületeinkben semmiféle termelő tevékenységünk nincs, ahol volt is, onnan már korábban kitelepültünk. A Siklósi út felöli épületekben korábban egyébként is raktár, irodák, étterem, bemutatóhelyiség és kultúrház volt. Az, eladásra meghirdetett Verseny utcai portaépületben is tanulószállás, vendégszobák és az azóta a gyáron belül más, praktikusabb helyre átköltöztetett orvosi rendelő működött. A harkányi és az orfűi üdülőnket is el kellett adnunk, bár dolgozóink ennek nem örültek, de belátták, a munkahelyük megtartása fontosabb. Az ÁVÚ hozzájárult, hogy a gyár termelő egységéből Jövő év január 15—éig azaz 60 nappal meghosszabbították a Zala Bútogyár Rt. 210 millió forint névértékű részvénycsomagjának kárpótlási jegyek ellenében történő értékesítését. Két darab ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab ezer forint névértékű részvényt lehet vásárolni. A Zala Bútorgyár Rt. ugyan a tavalyi évet 48 millió forintos veszteséggel zárta, de 1993-ban az első 9 havi teljesítménye alapján már 12 millió forint adózás előtti eredményt mutateladjuk a sertésbőrgyártót, az erre kiírt pályázat feltétele, hogy ott bőrgyártást kell folytatni.-Miért kell minden nélkülözhető épületen túladniuk?- Mert az eladásokból befolyó pénzt a gyár korábbi tartozásainak törlesztésére kell fordítanunk. Ez is beleillik az eredeti célkitűzéseinkbe, hogy a 750 embernek munkahelye hosszú távon is megmaradjon.- Még mindig mélyponton van a bőrpiac? Milyen az alapanyag ellátásuk?- Jelenleg épp 30-40%-kai több bőrt tudnánk eladni, mint amennyit termelni tudunk. Megindult a csizmaszezon a cipőiparban, megjelentek a téli cipőkre és csizmákra az ukrán és orosz megrendelők. Ugyanakkor más iparágakban is megnőttek a megrendelések a bar- ter-üzlet keretében, ezekbe mi is bekapcsolódunk a fizetőeszközként megjelenő bőr feldolhatott fel. Tavaly a vállalat nettó árbevétele több mint 1,4 milliárd forint volt. Idén az első 9 hónapban 950 millió forint nettó árbevételt realizáltak. Ennek több mint egyötöde export. A cég német, svéd és svájci piacokon talált vevőkre. Idén év végére 30 milliós adózás előtti nyereségre számítanak, miközben a nettó árbevételt 1,5 milliárd forintra tervezték. Az ÁVÜ által most felajánlott 210 millió forintos részvénycsomag az alaptőke közel 40 százalékát teszi ki. gozásával. A hazai nyersbőralapanyag ellátás amúgy is már majdnem a nullával egyenlő. A gyorsan felfutó igényeknek csak termelésnöveléssel tudnánk megfelelni, ehhez viszont nincsenek meg a pénzügyi lehetőségeink.-Mi lesz így a Pécsi Bőrgyárral?- Gyárunk életképessége minden szinten elismert, ezért az ÁVÜ által szervezendő SRP holdingba bekerülő tizenöt hazai cég közé a terveik szerint mi is bekerülünk. Ha ez bekövetkezik, akkor az EBRD, a PHARE program finanszírozná meg a fennmaradó tartozásaink rendezését, működésünket, megerősödésünket. De hogyan és miként kerül erre sor, annak kidolgozása most folyik. Bíznunk kell önmagunkban és a segítő szándékban. A Pécsi Bőrgyár, a pécsi bőrgyártás élni fog! Erre kedvezőek az előjelek. B. Murányi L. Nagy vihart kavart a Mecski Ércbányászati Vállalatnál az egykori dolgozóknak fizetendő kártérítési járadékok visszamenőleges kifizetésének elmaradása. A pénzt fél évi várakozás után megkapták az érintettek, de az is kiderült, továbbra sincs elkülönített keret ilyen célokra, a környezetvédelmi támogatásokból csipegeti le, előlegezi meg a vállalat a szükséges ösz- szeget. Mióta él ez a probléma, s mi a megoldás? Erről kérdeztük Szeberényi Györgyöt, a MÉV Felügyelő Bizottságának elnökét.-Paradox módon az 1991-es kormányhatározat indította el az ügyet, melyben kimöndták, hogy nem kell megszüntetni az uránbányát. Ez a jogszabály ugyanis nem rendelkezett külön azokról a terhekről, melyek a korábbi működésből fakadnak. Időközben a milliárdos nagyságrendű gondok 90 százalékára - 830 millió forintos állami kölcsön az V. számú akna beruházására, több, mint 1 milliárd környezetvédelmi kiadásokra, s ez évtől a 63 százalékos bányászati keresetkiegészítések fedezete is biztosított - az érintett minisztériumok megtalálták a forrást. Van azonban egy több, mint százmilliós nagyságrendű tétel (a humán kifizetések kétharmadát jelenti), a kártérítési járadékok ügye, mely még mindig képes __ elúsztatni, csődbe vinni a MÉV-et, mert megoldása meghaladja a vállalat lehetőségeit.- Sikerült tehát a 2 milliárdos gondot megoldani, viszont a tizedakkora hiány akár a MÉV felszámolásához vezethet?- Ez a kérdés korábban igen A Magyar Nemzeti Bank és a Bankers Trust képviselői aláírták a még nyáron kibocsátott 50 millió dolláros euro-kötvény szerződését. A kötvénycsomag része annak a 150 millió dolláros májusi kibocsátásnak, melyet a Bankers Trust szervezett. A magyar papírokat olyan kedvezően fogadta a piac, hogy a Bankers Trust jelezte: megemelnék a kibocsátás összegét. Ez technikailag úgy valósult meg, hogy a 150 millió dolláros csomag mellett újabb 50 millió dolláros MNB-kötvényt hoztak forgalomba. E második csomag szintén ötéves lejáratú és évi 8 százalékos kamatozású. Míg az első 150 millió dolláros csomag sokáig napirenden volt. Az egyik álláspont szerint ugyanis többen úgy ítélték meg, az a legegyszerűbb megoldás, ha a céget felszámolják, s bírósági végzés intézkedik költségvetési keretből ezeknek az igényeknek a kiegyenlítéséről. Végül is az az érv kerekedett felül, hogy ez a döntés embertelen lenne, hiszen a kártérítésekre váró embereknek bármely bíróság megítélné ezt a pénzt, de ki tudja, hogy mennyi idő után jutnának hozzá jogos ellátmányukhoz, már pedig legtöbbjük ebből él. Másrészt az eljárás többszáz milliót felemésztene, s megszűnnének vagyonkezelő, környezetvédelmi munkákat szervező szakcsoportok, melyek hiánya újabb veszteségeket eredményezne. A jövőt iletően dr. Latorczai János ipari miniszter a napokban megerősítette: elfogadja, hogy a MÉV saját erőből nem tudja ezt a pénzt előteremteni, a megoldásra kormányzati döntés kell. A finanszírozásra közvetlen, vagy közvetett állami támogatások, esetleg az ÁV Rt. eszközeinek igénybe- véte jöhet szóba.-Mi lesz az elmaradt környezetvédelmi munkákkal?- 1991-ben és 1992-ben az ilyen célú pénzek egyötödét, 1993-ban pedig az egyharmadát kellett humán ügyek rendezésére átcsoportosítani. A megmaradó nagyobb hányadok bőségesen fedezték az alapvető rekultivációs tevékenységek költségeit. Ezek a munkák végezhetők gyorsabban is, lassabban is. Azonban kiválaszthatók azok a feladatok, melyek elhalasztása nem jelent veszélyt a környezetre. M. B. E. kamatozása 275 bázisponttal haladja meg a hasonló lejáratú államkötvényét, addig az 50 millió dolláros csomag esetében ez a különbség 240 bázispontra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az MNB költségei mérséklődtek, olcsóbban jutott hitelhez. Az elmúlt három év során az MNB kötvényeinek piaci megítélése lényegesen javult. Három évvel ezelőtt még a magyar nemzeti banki papírok esetében a különbség a hasonló lejáratú államkötvényekhez viszonyítva elérte a 300 bázispontot, ez a legutolsó kibocsátás esetében már csak 240 bázispont volt. Ez jelzi, hogy a nemzetközi befektetők bizalma ugyancsak megerősödött Magyarország iránt. Még mindig jegyezhetők a Zala-Bútor részvényei MNB - Bankers Trust eurokötvény-szeződés Cseréptörés a téglagyári privatizációban? A 6 Sumér Kft. peres úton szeretné érvényesíteni érdekeit A hazai privatizáció számos ügyes-bajos dolgainak egyikével kereste meg lapunkat egy pécsi cég. A 6 Sumér Kft-ről van szó, amelynek ügyvezetője, Almásy László a következőképpen foglalta össze társaságuk kálváriáját: A 6 Sumér Kft. téglagyártással és értékesítéssel foglalkozik. A társaság bérli a Baranya- Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bonyhádi, dombóvári és villánykövesdi gyárát. A bérbeadó vállalat privatizációja folyamatban van, a cég áprilisban hirdette meg szóbanforgó gyárai eladását két országos napilapban. A bérlők, mivel ezekből nem szereztek tudomást (nem olvasták) az értékesítésről, nem pályáztak. A pályázatok kiértékelése után a bérbeadó vállalat értesítette a bérlőt az eredményről, és megkérdezte, a társaság kíván-e élni elővásárlási jogával. Ha igen, úgy a vételár Villánykövesd esetében 5, Bonyhád esetében pedig 13 millió forint. A 6 Sumér vezetői nyilatkoztak, hogy élnek a törvényadta jogukkal, és a kínált feltételek szerint a nyilatkozat- tételtől számított 30 napon belül készek a szerződéskötésre. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor a Téglaipari Vállalattól megkapták az értesítést, hogy a szerződéskötési határidő lejárta (július 30.) előtt, július 15-én üssék nyélbe az üzletet. Ezzel egyidőben tájékoztatták a vevő társaságot arról is, hogy az említett árak nem tartalmazzák az ÁFA-t. Az erre vonatkozó kérdésükre korábban a vállalat a hatályos törvényekre hivatkozott. A vételár emelkedése, illetve a határidő lerövidülése komoly nehézségek elé állította a vásárlókat, akik tudatában ugyanakkor kényszerítő erőként dolgozott az információ: a pályázat nyertese megvenné a két gyárat. A vásárláshoz szükséges pénz biztosítását a 6 Sumér Kft. hitelt akart felvenni, aminek fedezetéül a vásárlandó ingatlanokat kívánták megjelölni. De az csak július 5-én vált a bérlők előtt ismerté, hogy a bonyhádi téglagyár megosztásra került, és ez még a július 7-én kiváltott tulajdoni lap másolatról sem derült ki. A jelzálog jogot tehát nem volt mire rávezetni. így történt, hogy július 15-én meghiúsult az adásvételi szerződés aláírása, egyben a Téglaipari Vállalat kinyilatkoztatta, hogy bérlője elvesztette elővá- sárlói jogát, megkezdik a tárgyalást a pályázat nyertesével. Július 30-án azonban újabb levelet kapott a 6 Sumér Kft., amely arról tájékoztatott, hogy a pályázat érvénytelen. Az értékesítésre azóta új pályázatot írtak ki (ebben a bonyhádi gyár nem szerepel). A 6 Sumér Kft. vezetői azt nehezményezik, hogy az eladó magatartása következtében nem élhettek elővásárlási jogukkal mondván, mert július 15-én nem igazolták fizetőképességüket. Sérelmeik orvoslása érdekében bírósági keresetet nyújtottak be. Az üggyel kapcsolatosan lapunk szerette volna megszólaltatni a másik felet is. A Baranya - Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója kijelentette, hogy cége minden tekintetben jogszerűen járt el, és a függő jogi helyzetre (folyamatban lévő peres eljárás) hivatkozva leszögezte, hogy bővebben az ügy lezárásáig nem nyilatkozik. Kaszás E. A kft. villánykövesdi gyára Fotó: Szundi György Állami gazdaságok privatizációja Megkezdődhet az állami gazdaságok jogutójainak privatizációja miután az Állami Vagyonügynökséghez tartozó és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő - tartósan állami tulajdonban maradó - állami gazdaságok is társasággá alakultak. A témáról, a privatizáció lehetséges módjairól, az igényelhető kedvezményekről, a Vagyonügynökség és a Vagyonkezelő Részvénytársaság terveiről az ÁVÜ és a Középmagyarországi Agrárkamara tárgyalt.
