Új Dunántúli Napló, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-09 / 306. szám
8 aj Dunántúli napló Magazin 1993. november 9., kedd Hűtőszekrény: A nagyon elfoglalt emberek szabadságukat böjtkúrára fordítják az ételmérgezés hidegágya A hűtőgép tisztítását leolvasztással gyorsíthatjuk meg Fotó: Kóródi A baleseti statisztikák szerint a háztartás veszélyes üzem. Az egészségügyi kimutatásokból pedig az is kiderül, hogy nemcsak nyáron, hanem ősszel és télen is gyakoriak az otthon tárolt élelmiszerek okozta étel- mérgezések. Közrejátszik ebben a higiéniai szabályok megsértése, s az a tévhit is, hogy a hűtő- és fagyasztószekrények a tárolás minden gondját megoldják. Pedig szakszerűtlen használatukkal éppenséggel az étel- mérgezés „hidegágyává” válhatnak. Érdemes tehát megszívlelni a következő 10 jótanácsot: 1. Ne tömjük tele a hűtőszekrényt - az élelmiszereknek is szellőzniük kell. Ha dugig pakoljuk, belső hátfalán rövidesen vastag jégréteg képződik, s csökken a hűtés hatásfoka. 2. Legalább kéthavonta olvasszuk ki a hűtőszekrényt, s mossuk át belsejét enyhe lúgos vagy ecetes vízzel. így lényegesen jobban hűt és mentes lesz ételszagtól, esetleg fertőző ételmaradványoktól. 3. Hetente egyszer tegyünk rendet a fridzsider polcain, fiókjaiban - s ha valamilyen élelmiszeren a legcsekélyebb elváltozást, gyanús jelet találunk, azonnal dobjuk ki. 4. Mixelt élelmiszereket, pudingokat, krémeket két napnál tovább soha ne tartsunk. Ha addig nem fogy el, habozás nélkül „selejtezzük ki”: ezekben az ételféleségekben hűtött állapotban is könnyen elszaporodnak a baktériumok. 5. Mélyhűtőben sem tarthatók el korlátlan ideig az élelmiszerek. Amit beteszünk, lássuk el címkével, amin feltüntetjük a tárolás kezdetének időpontját. 6. Füstölt árunak (kolbásznak, sonkának, stb.) nem kell helyet szorítani a hűtőszekrényben - az alacsony hőfokon is képződő pára lecsapódik a külsejére, s nyákossá, gusztustalanná teszi. 7. A friss tojás 2-3 hónapig eltartható, de hetente egyszer fordítsuk át a tojásrekeszekben; a sajt a hűtőben is kiszárad, megpenészedik - de pergamennel, vajpapírral bélelt, légmentesen záró műanyagdobozban jó ideig frissen tartható. 8. Étolajat ne tartsunk fri- dzsiderben - homályossá és zavarossá válhat; a serpenyőkben és a fritőzben használt olajat rendszeresen cseréljük. 9. A konyhaasztal, a vágódeszka, a mosogató és a szeméttartály potenciális baktérium-telep; alapos megtisztításukra soha ne sajnáljuk az időt. 10. Aki úgy érzi, valamilyen betegség bujkál benne, ne álljon neki a főzésnek. Ha mégis rákényszerül, ne félig nyersen fogyasztható ételt (pl. majonézt), hanem kuktában alaposan átfőtt fogást készítsen, s használjon gumikesztyűt. A kancellár esete Magyarország előkelő helyet foglal el minden olyan világ- ranglistán, amelyen a szív- és érrendszeri elváltozásokban megbetegedettek számát veszik lajstromba. E szomorú élmezőnyben való szereplésünknek legfőbb oka a romló szociális helyzetben és az ezzel összefüggő egészségtelen táplálkozásban és életmódban keresendő. A szívinfarktus ugyanis - állítják a szakemberek - minden ellenkező hiedelemmel ellentétben nem a menedzserek, hanem a sovány, svájcisapkás segédmunkások betegsége. A táplálkozással összefüggő betegségeknek egyik nálunk kevéssé ismert, de például Németországban elterjedt és népszerű (ráadásul olcsó) gyógymódja a böjtölés. Németországban nyolc gyógy böjt klinika működik, ahol a kezelések árát a betegbiztosítók fizetik, hiszen tisztában vannak a kúra jelentőségével. Arrafelé az is természetes, hogy a nagyon elfoglalt és leterhelt emberek szabadságukat böjtkúrára szánják, és tes- tileg-lelkileg megújúlva állnak újra munkába. Német földön maga a kancellár, Helmuth Kohl jár elől a jó példával. Róla köztudott, hogy éves pihenése színhelyéül mindig a Wörth-i tónál fekvő Reichenau egyik böjtklinikáját választja. A böjt nem éhezés, hanem élet a szervezet tápanyagkészleteiből - állítja dr. Helmuth Lüt- zem, a Badeni tó melletti Überlingen egyik böjtklinikájának alapítója, aki nemrégiben Magyarországon is tartott tanfolyamot a módszert alkalmazni kívánó hazai orvosoknak. Egészségesek és betegek egyaránt böjtölhetnek, sőt, serdülőkortól kezdve a gyerekek is, ha önként teszik. Az egészségesek kúrájában öt napig tart az az időszak, amikor csak gyógyteát és sok vizet vesznek magukhoz, míg a gyógyító céllal végzett kezelésnél a böjt megtörésig akár 20-40 nap is eltelhet. Sikerrel gyógyítható így az érelmeszesedés, a felnőttkori cukorbetegség, a magas vérnyomás, és természetesen a mindezeket általában kiváltó túlsúlyosság. A böjt mindkét formája - tehát a betegeknek és az egészségeseknek szánt kúra - ma már nálunk is kipróbálható orvosi ellenőrzés mellett a kecskeméti Melissa Bad Természetgyógyászati Intézetben. Az intézet munkatársai azonban figyelGyógyító sóbánya-klímát teremt a lakásában Somogyi István Somadrin nevű gyógyoldalta. A találmány lényege, hogy bizonyos adalékanyagokat vízzel vegyítenek és ezt párologtatják a légzőszervi megbetegedésben szenvedők szobájában. A kristályos anyag lerakódik a tárolóedény falán, s eközben fejti ki tisztító hatását. Képünkön: a feltaláló konyhája, amely valóságos gyógy- barlanggá vált. A leukémiás gyermekek 71 százaléka gyógyítható Nátha ellen nincs orvosság? Belgyógyász az ó'szi divat-betegségekró'l Harminc éven át folytatott kutatás odavezetett, hogy hétszeresére növekedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik túlélhetik a leggyakoribb gyermekkori rákot - jelentették ki amerikai orvosok. A kemoterápiás kezelésben elért eredmények 1962 és 1992 között olyan eredményesek voltak, hogy a leukémiát túlélő gyermekek száma 9 százalékról 71 százalékra emelkedett. Ezt az adatot dr. Gaston K. Rivera, a Memphis városi St. Jude Gyermekkórház orvosa írta meg a Journal of Medicine című világhírű szaklapban. Az a tény, hogy eredményesebben tudjuk kezelni a fertőzéseket és más olyan problémákat, amelyek a leukémia kísérő jelenségei, valamint a korai kezelés intenzív módszerei - ezek az okai annak, hogy ilyen nagyszámú gyereket tudunk megmenteni - áll a cikkben.- Az akut leukémiában szenvedő gyermekek sikeres kezelése egyike a modem „vértudomány” kétségtelenül legnagyobb eredményeinek. A valamikor végzetes betegség ma az esetek legnagyobb részében meggyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. Dr. Elizabeth Thompson, a St. Jude Kórház vezető főorvosa azt mondta a UPI amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy a meggyógyult gyermekek normális, hosszú életre számíthatnak. A hűvös, nyirkos napok elkerülhetetlen velejárói az őszi divatbetegségek: a nátha, az influenza. A kiváltó ok lehet vírusos fertőzés vagy csupán meghűlés. Ez is, az is elsősorban a legfiatalabb és a legidősebb korosztályok tagjait veszélyezteti - de a megelőzés, a gyógyítás csodaszerével egyelőre adós a tudomány.- Vannak azonban egyszerű, jól bevált módszerek, amelyekkel enyhíthetjük a tüneteket és siettethetjük a gyógyulást - mondja dr. Kovács Lajos belgyógyász főorvos. - A diagnózis könnyen megállapítható: az orrdugulás, a légzés nehézzé válása vagy súlyosabb esetekben a torokfájás, a köhögés, a fejfájás, a végtagfájdalmak és a hőemelkedés, a levertség - mind e tipikusan őszi-tavaszi betegség jele. A gyors kilábalás fő kelléke a néhány napos ágymeleg és a nyugalom. Az étvágytalanságon ne próbáljunk az evés erőltetésével úrrá lenni. Fontos viszont a bőséges folyadék-fogyasztás; a szervezet láz, izzadás okozta folyadékveszteségét lehetőleg teával, ásványvízzel pótoljuk. A láz a szervezet védekező mechanizmusa, fölösleges tehát rögtön csillapítókhoz folyamodni. Ha azonban 39-40 fokra szökik fel a testhőmérséklet, helyénvaló a csillapító, a borogatás, a hűtőfürdő alkalmazása, mert a magas láz legyöngíti a szervezetet. Az enyhébb lefolyású náthás megbetegedés nem igényel gyógyszeres kezelést. Jó szívvel ajánlhatók azonban a különféle gyógynövény-készítmények és gyógyteák. Kamillateás inhalálás nyomán például a nyálkahártya duzzanata csökken, a légzés könnyebbé válik, az orr gyorsabban tisztul. Igen jó hatásúak az izzasztó teák - segítségükkel a vírusos fertőzés ártalmai is enyhíthetők és megszüntethe- tők. Vitamindús táplálkozással, rendszeres testmozgással, a külső hőmnérséklethez alkalmazkodó réteges öltözködéssel egyébként számottevően csökkenthető a megbetegedés esélye. S még valami: az őszi-téli hónapokban valósággal nátha- és influenzaveszélyes övezetnek számítanak a zsúfolt, zárt helyiségek - aki csak teheti, kerülje az ilyen helyeket. N. Zs. „A gyerekek és a kutyák tegezik egymást” Négylábú pajtást, de mikor? A viselkedéskutatás atyja, a Nobel-díjas Konrad Lorenz mondta: a gyerekek és a kutyák tegezik egymást. Valóban, minden gyerek szereti az állatokat, legfőképp a kutyákat. A négylábúak nagyszerű játszótársak, megbízható barátok és védelmezők. Az "egykéknek" egyszemélyes szórakoztató társaságot, a testi hibás fiataloknak meg szinte pszichikai gyógyírt jelentenek, mert a gazdi fogyatékosságáról nem vesznek tudomást. Érthető, hogy a pszichológusok nagy része is híve annak: vásároljanak a szülők kutyát gyermeküknek. Már csak azért is, mert gondozása rend- szeretetre, kötelességérzetre nevel. A gyermek életkora azonban meghatározza, hogy milyen a viszonya az állatokhoz. A lélektan művelőinek tapasztalata szerint a 3 éveseknek még nincs érzékük egy másik élőlény iránt, a 4 évesek pedig - jobb híján - a kutyán élik ki nyiladozó dirigensi, parancsolgatási hajlamaikat. Az 5 évesek még nem tudják a gondozás felelősségét vállalni - erre általában 8 éves kortól alkalmasak a gyerekek. Ami a „másik felet” illeti: a kutya rendszerint boldogan fogadja a családi szaporulatot, a csecsemő feléleszti őrzési ösztönét. Ahogy az apróság cseperedik, úgy válik egyre meghittebbé a barátságuk. Ha viszont a kutyát az újszülött érkezése előtt „gyermekpótlékként” kényeztették, a jövevényt köny- nyen konkurenciának tekinti, s oda a barátság. Az sem mindegy, hogy milyen kutyát veszünk a gyerek mellé. Ideális fajta például a bobtail. Ez a torzonborz mackó-kutya olyan kiegyensúlyozott, nyugodt és melegszívű, hogy Amerikában például „gyermekkertésznek” becézik. A boxer szintén nagy gyerekbarát - félelmetess külseje ellenére az egyik legjobb indulatú eb. Megbízható, hűséges társ a skót juhász: gyorsan tanul, engedelmes és figyelmes. Hely- és mozgásigénye, hosszú szőrzete azonban elég sok gondot okozhat a lakásban. A beagle kiváltképp szereti a gyerekeket, pompás játszópartner. Jól megfér a kicsikkel a drótszőrű tacskó, a Schnauzer, a foxterrier és az újfunlandi is. Ami a négylábú „szerelemgyerekeket” illeti: a francia Condoret professzor határozottan állítja, hogy a gyakran szeszélyes, korán öregedő fajtisztákkal szemben a gyerekek számára előnyben részesíthetők a közepes nagyságú, világos színű keverék ebek. Veress István meztemek: nem böjtölhet az, aki beteg és gyógyszert szed, és természetesen az sem, akire fogyókúra helyett inkább egy alapos hízókúra fémé rá. Azt is fontos tudni, hogy aki még soha nem próbálta, nem böjtölhet saját szakállára, orvosi felügyelet nélkül. Hiszen nem ismeri saját szervezetének a táplálék megvonására adott reakcióit, a tüneteket tapasztalva pánikba eshet. Ezt elkerülendő szervezik meg a böjtölő csoportokat, akik közösen, szakképzett vezető felügyeletével végzik a kúrát. Németországban a böjtölésből mozgalom bontakozott ki, már nyolcvan kiképzett böjtvezető szervezi és irányítja a csoportokat. Az első tíz böjtvezető már nálunk is végzett a tanfolyamon, és a tervek szerint a jövő nyárra az első csoport is megszerveződik. A különbség csak annyi lesz, hogy a részvétel költségeit nálunk nem fizeti majd a társadalombiztosítás. Nevetni kell, ennyi az egész! Miért ajándékozta meg a természet az embert a nevetés képességével? S mi játszódik le szervezetünkben, ha nevetnünk kell? Ma már a tudomány azt is tudja, hogy az ősember számára ismeretlen volt a jókedv: görnyedtem „gondterhelten” kosla- tott táplálék után, legfeljebb egy-egy - inkább ijesztő - grimaszra tellett tőle. Két lábra ereszkedő őseink „vigyorgása” inkább elriasztani akarta a túl közeire merészkedő ellenfeleket. A csecsemőnek hat hétre van szüksége, amíg megtanul mosolyogni, azaz lágyan elhúzza hamvas szájacskáját, ám gyakran sírásra görbül picinyke ajka, szinte minden átmenet nélkül. A felnőtt embernek a nevetés úgyszólván táplálék, nélkülözhetetlen „élelem”. Erősíti a szívet a vérkeringést. Aki kacagva múlatja napjait, olyan edzésben van, mintha naponta tíz percet evezne. Egyszerre nyolcvan izom jön mozgásba, s előfordulhat, hogy izomlázat vagy hasfájást kapunk a széles jókedvtől. Előnye a hahotázásnak az is, hogy oldja a stresszt, mert meggátolja a kortizon és az adrenalin hormonok képződését, és csökkenti a vérnyomást. Jó a kacaj a bőrnek, mert ilyenkor jobb a vérkeringés, de állítólag erősíti az immunrendszert is. De voltaképpen mi játszódik le a szervezetben nevetés közben. Némileg felgyorsul a szívverés, rövid időre emelkedik a vérnyomás, szaporább a pulzus. A hörgők megnyílnak, a tüdőbe levegő áramlik. Mintha belülről masziroznák zsigereinket! A vér felfrissül, mert több oxigén kerül az erekbe, s a nevetés még a „rossz” májnak is örömöt szerez. A gyerekek 25-ször nevetnek többet a felnőtteknél, ám ez a képesség nem csupán az ember sajátja. Jane Goodal biológus megfigyelése szerint a csimpánzok is tudnak kacagni, de ehhez külső segítségre van szükségük. Csiklandozni kell őket! A kutyák is ki tudják fejezni jókedvüket fintorral, s persze farkuk csóválásával. Kozmetikusok azt állítják, hogy a nevetés szépít, sőt van, akin többet „emel”, mint a leg- raffináltabb „kikészítés”. A csengő kacagású nők gyakrabban keltik fel a férifak érdeklődését, mint azok, akik legfeljebb csak olykor-olykor, maguk elé meredve húzzák kényszeredett mosolyra szájukat. Megszívlelendő a nevetés pápájának, Charlie Chaplinnek a véleménye is, aki szerint „veszendőbe ment az a nap, amelyiken nem nevettünk szívből, igazán”.
