Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-05 / 272. szám

1993. október 5., kedd aj Dunántúli napló 9 Siklós Október 6-ra emlékezve Az aradi vértanúk napjáról október 5-én emlékeznek meg Siklóson, oly módon, hogy a 16 órakor kezdődő testületi ülést a polgármester Máté János ün­nepi szavai fogják bevezetni. Másnapra hivatalos városi ün­nepséget nem terveznek, ám 6-án kerülne sor a Siklós és Harkány közti kerékpárút mű­szaki átadására - ha a munkála­tok befejeződnek addigra. Siklósi festő Feldbachban Három hétig tekintheti meg a németországi Feldbachban, egy elegáns galériában a helyi kö­zönség Kovács Ferenc, siklósi festőművész olajképeinek kiál­lítását, melynek megnyitója ok­tóber 8-án lesz. Az alkalomra Feldbachba utazó művész emel­lett egy helyi iskolában bemu­tató foglalkozást is fog tartani a német gyerekeknek. Megbízott jegyző Harkányban A Harkányi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői feladatok ellátásával dr. Kogler Tibor, jo­gász végzettségű szakembert bízták meg. A feladat egy évre szó, addigra várhatóan a volt jegyző és a harkányi vezetés közti bírósági per is lezárul. Nem nyitják még ki a cukrászüzemet Zárt ajtók fogadják még egy ideig a harkányi cukrászüzemet és siklósi mintaboltját felke­resni szándékozókat. Mint azt az üzemeltetőktől megtudtuk, amíg nem sikerül megegyez­niük az Állami Vagyonügynök­séggel, addig nem nyitják ki a két boltot. Az április 30-án be­zárt cukrászüzem azonban re­ményeik szerint decemberben már fogadhatja a vásárlókat. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Harkány partnerkapcsolati megállapodást kötött Bruchköbellel A német kisváros minden téren támogatja a dél-baranyai települést Két évvel ezelőtt Nagy Fe­renc József miniszter és Morvay István államtitkár kezdeménye­zésére alakultak ki baráti szálak a német kisváros, Bruchköbel és a dél-baranyai „fürdőváros”, Harkány között. Ekkor még senki sem gondolta, hogy az 1991 augusztusa óta fennálló kapcsolatok ez év szeptembe­rére partnerkapcsolati megálla­podás szintjéig fejlődnek, s hogy mindez végül is megvaló­sult, bizonyítja, hogy a két tele­pülés vezetőinek fáradozása nem volt hiábavaló. Bruchköbelről egyébként annyit feltétlenül tudni kell, hogy Frankfurttól mindössze 20 km-re lévő város, közvetlenül Hanau szomszédságában talál­ható, s ma közel 20 ezer lelket számláló település. Hiteles források már 1247-ben megemlítik létezését, sőt, a német történészek tudni vélik, hogy a 30 éves háború alatt szinte porig rombolták, és mindössze két temploma és la­kóépülete maradt épen. Tulaj­donképpen a második világhá­ború után nőtte ki magát vá­rossá. 1972. január 1-jén egye­sült Bruchköbel Butterstadttal, Oberissigheimmel, Rossdorffal, Niederissigheimmel, és valójá­ban így jött létre a mai nagy Bruchköbel. A kronológiai áttekintés után érdemes megjegyezni, hogy a német városnak Harkány előtt már létezett testvérvárosi kap­csolata, mégpedig egy francia várossal, de ez különböző okok miatt megszakadt. S ha már így alakult, kisebb közbenjárással új partnerre leltek, amit, mint a példa is mutatja, nem bántak meg. A szeptember 23-án, Bruch- köbelben aláírt dokumentum kimondja, hogy a jövőben, az eddigi kapcsolatok szélesíté­sére, egyre több társadalmilag aktív szervezet találkozik majd egymással Harkányban, illetve Bruchköbelben „oda-vissza alapon”. Erre jó példa a sport­egyesületek között kiépült ba­ráti viszony, amely kiegészül majd az iskolák és egyéb kultu­rális csoportok közeledésével, és remélhetőleg egymásra talá­lásával. A megállapodást a bruchköbeli városházán Bédy István, harkányi polgármester, Helmut Irmen, bruchköbeli pol­gármester, Radosnainé Geosits Györgyi, harkányi képviselő, il­letve Klaus-Dieter Ermold, a bruchköbeli tanács elnöke látta el kézjegyével. Itt került sor egy gesztusértékű ajándék átadá­sára, ugyanis Bruchköbel vá­rosa 2 ezer német márkával tá­mogatja a harkányi általános is­kola bővítési munkálatait. Az ilyen jellegű segítségnyújtást már több alkalommal tapasztal­hatták a harkányi emberek, hi­A képen (balról jobbra) Klaus Dieter Ermold képviselő, Helmut Irmen bruchköbeli polgármes­ter és Bédy István harkányi polgármester látható egy ajándékplakett átadása közben szén a többszöri anyagi támoga­tás mellett egy tűzoltóautót és egy teherautót is ajándékoztak Harkánynak német barátaik.-Miként értékeli a kint eltöl­tött három napot Bédy István polgármester? - kérdeztük tőle.- Úgy gondolom, hogy meg­felelő szintű belföldi és külföldi kapcsolatokra minden telepü­lésnek szüksége van. A hazánk­ban lezajló demokratikus átala­kulás egyik alappillére a kül­földi segítségnyújtás, de mi nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy mindenekelőtt ne­künk kell megoldani ügyes-ba­jos dolgainkat. Elsősorban azo­kat a tapasztalatokat kell kama­toztatnunk, amelyek példaérté­kűek, és demokratikus környe­zetben már bizonyították létjo­gosultságukat. Külföldi part­nerkapcsolatunk révén ez foko­zottan fog jelentkezni Harkány esetében, hiszen ez számunkra egyben propaganda is, arról nem is beszélve, hogy ezáltal egyre több német turistára szá­míthatunk Frankfurt környéké­ről. Ebből természetesen profi­tálhat Pécs, Villány, Siklós és Máriagyűd is, mivel a hozzánk ellátogató vendégek nyilvánva­lóan ott is megfordulnak majd. A fürdő megszerzését követően tehát újabb diplomáciai sikerrel büszkélkedhet Harkány, és mi azon leszünk, hogy ezen folya­mat tovább folytatódjék. Gon­dolok itt elsősorban az iskola- bővítésre, a sportlétesítmény fejlesztésére, a szennyvízháló­zat teljeskörű kiszélesítésére, a terehegyi útépítésre, a kerékpárút befejezésére és egyéb folyamatban lévő beru­házásunkra. Mindent összefog­lalva pozitívan értékelem a kint eltöltött három napot, hiszen a most aláírt megállapodás újabb alternatívákat jelent a jövőre nézve Harkánynak, amelyből mi csakis profitálhatunk - mon­dotta Bédy István. Koller Zoltán A menekült fiatalokért Csaknem minden héten ösz- szejönnek, s a megvásárolt alapanyagokból nekiállnak va­lami finomat főzni, ha lehet, otthoni ízekkel. Közben beszél­getnek, együtt vannak újra. A házat, hazát maguk mögött hagyott, egykori jugoszláv Ba­ranyából érkezett fiatalok több­sége ideiglenesen Siklóson és Harkányban kapott szállást. A kopácsi tizen- és huszonévesek saját bevallásuk szerint abban különbözhetnek a többiektől, hogy igen összetartóak. Két harkányi vállalkozó fiatalember szervezőkészsége segítette őket abban, hogy a másfél éve még alkalmankénti vacsoraestjeik végül rendszeresekké váljanak. A legutóbbi szombati halász­léfőzés is remekül sikerült, ez­úttal együtt készítették el az ételt, de, ahogy elmondják, volt, hogy egy ifjú hölgy egyedül fő­zött a többtíz fős társaságnak a segítőiktől ajándékba kapott alapanyagokból. Az együttlétek ma méginkább fontosak szá­mukra, hisz többségük szétszé­ledt az országban, a fővárosban tanulnak, vagy munkát vállaltak a környéken, építkezéseknél, a vendéglátásban. S a szombati, hétfői éjszakába nyúló esteken miről másról is esne a legtöbb szó, mint az otthonról kapott hí­rekről ... Körkép - szüret közben Harmonikaszóval, német vendégekkel szüreteltek nem­rég annál a máriagyűdi pincé­nél, mely a hozzá tartozó szőlő- területtel együtt a siklósi Erdősy Zoltánék tulajdona. A jó hangu­latú munkán kb. harmincán vet­tek részt, az eredményekről másnap a gazda számolt be:- Én nem panaszkodom. Egészséges volt a szőlőnk, az aszály, az őszi esők nem visel­ték meg, s a cukorfok is magas­nak mondható. A csemegesző­lőből már tizenkét ládát el Jud­tunk adni. Borunkat rendszere­sen minősíttetjük, s ahogy ta­valy is megvették tőlünk a fel­vásárlók, úgy nincs kétségem afelől, hogy idén is meg fogják. Nincs ilyen szerencséjük Kiss Józseféknék, akiknek a vókányi úton található 1500 négyszögöl szőlőterületük, ők is azt mond­ják, a tavalyinál jobb termés ígérkezik, ám egy a közeli kavi­csos főúttól szőlőjükre borult konténer közel ötven szőlőtőt tönkretett náluk, több mázsa termés kárba veszett. A megma­radt édes csemegeszőlőt a har­kányi piacra viszik ki, ott kínál­ják majd. A bort tavaly még el tudták adni, ám az idei év nem sok jóval biztatja őket. Panasz­kodnak: a kistermelők áruira a zöldségesek nemigen tartanak igényt, inkább elmennek Pestre vásárolni. A Pannonvin Rt. szerint idén eredményesebb, gyorsabb a szüret, mint a múlt évben volt. Jobb bor is ígérkezik, bár cu­korfokban a szőlő elmarad a ta­valyitól. A Siklóson található 160 hektárukon vállalkozói csoportok végzik a munkát, aminek befejezését október 15-re remélik. Nem a legjobb évjáratú termés a mostani, de nem is a legrosszabb, összegez­ték a szüretet. Ahogy a kister­melők véleménye, szerencséje is különböző, tehetnénk hozzá. Grafikák, borcímkék mestere A fiatal siklósi képzőművé­szek egyik jeles képviselőjé­vel, Rónási Tiborral a siklósi Táncsics Galériában munkái­ból nemrég megnyílt kiállítá­son találkozhatott a művészet- barát közönség.-Nem grafika, hanem öt­vös- és szobrász szakon végez­tem a pécsi művészeti szakkö­zépiskolában - meséli magá­ról-, mivel az egyik pedagógus kijelentette: „szép szál gyerek vagy fiam, elbírod a kalapá­csot”. Pedig már az általános iskolában is, amikor Vida De­zső tanár úr foglalkozott ve­lünk, a grafikához vonzódtam inkább. A középiskolában be-belátogattam a reklámgra­fikusokhoz, s akkor jöttem rá, hogy valami hasonlóval sze­retnék én is foglalkozni. A tizennyolc éves fiatalem­ber némi kitérő után - volt se­gédmunkás, színházi díszítő - a siklósi AFÉSZ-hoz került, majd tizenöt éve teljesült álma, s azóta reklámgrafikus a nyomdánál.- Nemrég váltottam ki a vállalkozói igazolványt, azóta itthon is dolgozom, borcímké­ket készítek, címeket festek. Most vettem egy számítógé­pet, hogy ezzel könnyítsék a munkán, ami rám is fér, a főál­lás, a vállalkozás mellett itt a család, a két gyerek is. Rónási Tibornak alkotásra újabban alig jut ideje. S ha mégis szakít rá néhány órát, akkor realista stílusban rajzol, Rembrand, Leonardo áll hozzá a legközelebb. Idén nagyobb volt a teherforgalom Temessük el a vasutat? A városszéli gödrös területre, a sínek közé nem építenek beton­járdát, állítólag erre nincs pénz. Fotó: Bolkovics Kopár és néptelen a táj, akár egy József Attila-versben. A 70-es években a közlekedéspo­litikai koncepció részeként a MÁV Siklós-Harkány-Pécs vonalát megszüntették, s e lé­péssel agyoncsapták Siklós vasútforgalmát. Ma egy bútor­raktár és egy vendéglő jelent némi színfoltot a környéken, s a MÁV Rt. siklósi állomásfő­nöke, Steier Józsefié is csak a teherforgalom élénkülésében tud reménykedni:- Idén végre megközelítette az 1989-es forgalmat teherszál­lításunk, ez az egyetlen kedvező jel. A rendszerváltással meg­szűnt állami cégek helyett talán az új vállalkozók felkeresik majd a vasutat. Ami a személy- szállítást illeti, Pécsre csak át­szállással, várakozással lehet el­jutni, 168 forintért. Az igazga­tóságtól még ígéretet sem kap­tunk arra, hogy a mellékvonala­kat fejleszteni fogják. Mi kie­sünk az ország vérkeringéséből. Arra pedig, hogy a környéket a MÁV vagy a város rendbe teszi, még kisebb az esélyünk. S hogy mennyiben hasonlít a baranyai kisvárosok vasútjainak helyzete a siklósihoz? A dél-ba­ranyai város sajnos e téren az utolsó helyen kullog. T emplomszentelés Magyarbólyban Ötven éve kezdődött meg an­nak a református templomnak az építése, amelynek felszente­lésére a hét végén, október 9-én délelőtt 10 órakor kerül sor Ma­gyarbólyban. A dél-baranyai község azon települések közé tartozik, amely a Horthy-korszak idején több­száz telepest befogadott. A Ba­járól és környékéről származó egykori telepesek és rokonaik közül 40-50 főt várnak a jeles alkalomra. A templom, mint azt Farkas József, a helyi lelkész elárulja, hagyományos külsővel rendel­kezik. Eddig is ott tartották az istentiszteleteket, hisz az épüle­tet folyamatosan szépítették. A faluban több gyülekezet van, s a református mellett katolikus, szerb és evangélikus templom is. A dombra, romantikus kör­nyezetbe épült templom szente­lésén természetesen részt vesz Hegedűs Lóránd, dunamelléki református püspök. Nyomozók meccse Már az első negyedórában 2:0-ra vezettek a Siklósi Rend­őrkapitányság dolgozói a bere- mendi öregfiúk ellen azon a ba­rátságos futballmérkőzésen, melyet a közelmúltban rendez­tek meg az építők sportpályá­ján. Volt mit törleszteniük a váro­siaknak, hisz a nyár folyamán hazai pályán egy „hatost” kap­tak a korosodó „kék sasoktól”. A korai előny ellenére a máso­dik félidőben a vendéglátók vé­gül 4:3-ra nyertek. A siklósi rendőrkapitány, dr. Schmidt Henrik elmondta, hogy több szempontból fontos szá­mukra a rendszeres sportolás. Egyrészt egy-egy meccs kiváló alkalom a kapcsolatok ápolá­sára, a jó csapatmunka megte­remtésére, másrészt a rendsze­res mozgás javítja a kollektíva állóképességét, segíti az idegi feszültségek feloldását. A mérkőzés után terített asz­tal várta a játékosokat, ahonnan a szokásos viccmesélések sem maradtak el. A i

Next

/
Thumbnails
Contents