Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-05 / 272. szám
8 aj Dunántúli napio 1993. október 5., kedd Növényvédelmi tanácsadó Almatermésűek tárolása Ajánlott törpealma-alanyok A stájerországi intenzív, vagy inkább szuperintenzív almatermelési mód egyik sarkalatos feltétele a törpe növekedést eredményező alany, jogos tehát a gyümölcstermelők érdeklődése, hogy melyek azok az alanyfajták, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók. A törpealanyok fő jellemzői, hogy korán termőre forduló, de viszonylag rövidebb élettartamú, kis koronát nevelő fák alakíthatók ki rajtuk, úgy hogy lényegében az egyetlen vastaElőző rovatunkban a szabadföldi áttelelő spenótról írtam. Ezt olvasván több hobbikertész aziránt érdeklődött, hogy fólia alatt, a tél folyamán a spenótot lehet-e termeszteni, hajtatni? A kérdésre röviden válaszolva: igen! Részletesen pedig a következő. A gyakorló kertésznek a fóliasátor telepítése eléggé költséges beruházás. Nem mindegy tehát, hogy az állóeszközre fordított beruházás mikor térül meg. A főnövény - paradicsom, paprika, uborka - lekerülése után a sátor októbertől egész télen ott áll kihasználatlanul a következő év tavaszáig. Ezt a luxust a kertészet jövedelmezősége nem bírja elviselni. Gondoskodni kell tehát a fóliasátor folyamatos kihasználásáról. Ezt az úgynevezett állandó költségek csökkentése - ezen keresztül a jövedelmezőség - teszi indokolttá. Ezt a célt szolgálja az olyan növény, növények telepítése, amelyek a hideget jól tűrik, fényigénytelenek, és velük a sátor egész évben jól hasznosítható. Ilyen a sárgarépa, a petrezselyem, a zöldhagyma, a sóska, a spenót stb. A spenótot tehát lehet, és a sátor gazdaságos kihasználása érdekében célszerű fólia alatt termeszteni. Nem túl igényes növény. A főnövény letermelése után rendszerint marad annyi tápanyag a talajban, hogy különösebb gond nélkül a spenótmag bele vethető. Ha netalán mégis tápanyagutánpótlásra szorulna, úgy könnyen oldódó komplex műtrágyát szóljunk ki (Voll- dünger, Buvifer, Peretrix L), 2-5 dekagramm hatóanyagot négyzetméterenként. Vetés előtt a talajt sekélyen - 15-20 cm - elmunkáljuk, forgatjuk, majd simára gereblyézzük. A forgatás után 8-10 napig hagyjuk a talajt ülepedni, csak gabb képletet, a sudarat kell kinevelnie, a többi koronarész már kizárólag csak a termő-gallyazat. Az ábra szemléletesen mutatja be, hogy törpe növekedésűnek az M27, az MIX, és az M26-OS alany tekinthető csak, határeset az MM 106-os. M27: itthon még csak kevésbé terjedt el, a legkisebb növekedést adó alma-alany. A sűrű ültetvények térhódításával jelentősége növekedni fog. MIX', általánosan elterjedt ezután következhet a magvetés. Alapos öntözéssel a talajülepedés 4-5 napra lecsökkenthető, tehát a magvetés előbb kezdhető. Ennek akkor van jelentősége, ha a talajelőkészítéssel megkéstünk. A magvetés történhet sorba és szórva. A sorba- vetés jobb. A növények egyenletesebben fejlődnek. Gabona- sor-távolságot - 12 cm -, vagy szélessoros vetést alkalmazhatunk, amely 25 cm. Ha gabona- sor-távolságra vetünk, úgy minden öt sor után ajánlatos egy úgynevezett közlekedő utat hagyni. A vetés mélysége 1-1,5 cm. A sortávolságtól függően 15-25 gr vetőmag szükséges négyzetméterenként. A magokat alaposan öntözzük be, 5-6 1/nm vízmennyiséggel. Kelésig tartsuk állandóan nedvesen a talajt. Hét-nyolc nap után megjelennek a csíranövények. Ha esetleg túl sűrű az állomány, úgy kiritkítjuk, hogy az egyes növényeknek megfelelő tenyészterü- letet biztosítsunk. A növényápolás a szükséges öntözésen kívül csupán a gyomlálásból áll. A hűvösebb éjszakák beköszön- tével - szeptember vége - a sátrat, a szellőzőket éjszakára már zárni kell .A haj tatás szakmai igényessége itt kezdődik, a spenót ugyanis nem bírja a magas párát, a levelek a magas párán könnyen rothadásnak indulnak. A levegő páratartalmát tehát úgy kell szabályozni, hogy ez ne következzen be, de a szükséges hőmérséklet a növények számára biztosított legyen. Hajtatásban a spenót legnagyobb betegsége a spenótpero- noszpóra, amit gondos szellőztetéssel ki lehet küszöbölni. A spenót fagy tűrő növény. Egyes fajtái a mínusz 8-10 C fokos hideget is károsodás nélkül kibírnak. A mag csírázása fagypont felett 1-2 C fokkal már megindul, de a levelek fejlődéséhez az hazánkban is, elsősorban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok alanya. Gyökerei sekélyen helyezkednek el, rajta a termőkorú fák nagyon köny- nyen kifordulnak, ezért az erre oltott ültetvény támberendezést igényel. Korán termőre fordítja a fát, rajta a gyümölcs korábban érik, erre a szedés időpontjának meghatározásánál ügyelni kell. A gyümölcs jobban színeződik ezen az alanyon, és nem apró- zódik el. M26: tulajdonságait tekintve optimális hőmérséklet 16 C fok körül van. A magas hőmérséklet és a hosszú nappalok elősegítik a magszár képződést. őszi hajtatásra nagyon alkalmas fajta a Matador. Gyprs fejlődésű, betegségekkel szemben ellenálló, magszárba indulásra nem hajlamos, jó fajta. A régi, jól bevált fajták közül említésre érdemes még a Viroflay (Virofli), az Eszkimó és a Vitái fajták. Tetszetős, haragoszöld levélszínüek, jó betegségellenállók és kedvezően nagyhozamú fajták az új hibridek. Ilyenek: a Korrenta FI és a Mazurka FI. Hozamuk a 2,3 kg-ot is eléri négyzetméterenként. Ha megnézzük most a piacon a spenót fogyasztói árát, 100.- Ft/ kg, úgy érdemes számolni a hajtatás gazdaságosságát illetően. Ez annál is inkább figyelemre nagyon közel áll az MIX-hez, de annál valamivel bővebb növekedést ad. Már nem tartozik a törpe növekedésű alany-fajtákhoz az MM 106-os, de mivel újabban eléggé terjed alkalmazása, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ez az alanyfajta a szárazságot kevésbé búja, ezért ne alkalmazzuk túl meleg, száraz területeken. Növekedési erélyét tekintve a középerős növésűekhez tartozik, de közel áll a gyenge növésűekhez. Buzássy Lajos méltó, mivel nincs fűtési energia ráfordítás és a fóliasátor egyébként tavaszig ott állna ki- használtlanul. Újbóli figyelmeztetés! A gyerekeknek csak a spenót levelét főzzük meg, mivel a szára sok nitrátot tartalmaz, aminek elfogyasztása káros következménnyel járhat. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 19-én jelentkezünk Az almatermésűeknél nem elég egész év folyamán a termék megóvása, egészségi állapotának megőrzése. A szedést követő válogatás és tárolás is nagyon sok problémát vet fel. Leggyakoribb betegségek:-Jonathán foltosság: a gyümölcs héján kb. 5 mm átmérőjű, csak a felületre korlátozódó világos vagy sötétbarna foltok láthatók. A tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőztetés hiányában káros fiziológiai folyamatok indulnak meg, s ezek idézik elő ezt a foltosságot.-Taplófoltosság: a gyümölcsön 2-6 mm átmérőjű, áttetsző, világosabb vagy sötétebb színű foltok jelennek meg. A foltok többsége az alma alsó, csésze felőli részén találhatók. A taplófoltok mintegy 2 mm mélyen behúzódnak a húsba is. A taplófoltosságot a fa egyenetlen vízellátása idézi elő. Az idei évben számíthatunk ennek a tárolási betegségnek tömeges előfordulására. Ez a betegség nemcsak a gyümölcs külső képét rontja, de kesernyés ízt is kölcsönöz az almának. Egyes fajták különösen hajlamosak a taplófoltosságra (pl. Kanadai renett, Török Bálint).- Zöldpenészes rothadás: előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg az alma felületén, majd tömött, zöld színű penészgyep lepi el a beteg részt. A rothadás a húsba is behatol.- Fekete rothadás: vagy moníliás rothadás. Ugyan az a kórokozó okozza, amely a szabadföldi moníliás betegséget is előidézi. Tárolás alatt az egész gyümölcs felülete megfeketedik anélkül, hogy az alma alakjának, nagyságában lényeges változás történne. Penészpámák a felületen nem jelennek meg. Legtöbbször a fertőzött gyümölcsöt raktározzuk be. A raktározás alatt a magasabb pára- tartalom növeli a veszélyt.- Keserű rothadás: állandóan terjedő barna foltok formájában jelenik meg, mely később nedvesen elrohad, összezsugorodik, ráncos lesz, végül rózsaszín penésztelepek jelennek meg. Az éppnek látszó rész is keserű, fogyasztásra alkalmatlan lesz.-Magházrothadás: az egészségesnek látszó gyümölcsben a magház környékén a belső rész elrothad. A rothadás állandóan terjed a magháztól a héj felé. A gyümölcs már legtöbbször a fán fertőzött a kórokozóval. Főleg azok a fajták érzékenyek, melyeknek a csészéje nyitott (pl. Téli arany parmen, Londoni pepin stb.). A raktározási körülmények nagy mértékben befolyásolják a felsorolt betegségek elhatalmasodását. A 18 fok körüli tárolás elősegíti a gombabetegségek terjedését, főleg ha ehhez még magas páratartalom is járul. A levegő alacsony páratartalma egy másik problémát okoz, a fonnyadást. A gyümölcs száraz körülmények között ráncosodik, 25 % feletti súlyapadást is előidézhet. Raktári betegségek elleni védekezés:- tárolóhelyiség fertőtlenítése (klórmeszes meszelés);-betárolás előtt kén égetése 8 g/légköbméter;- raktározás előtt szigorú válogatás (sérült almák nem kerülhetnek a tárolóba);-legkedvezőbb lenne a 3-5 fok hőmérséklet a tárolóban, 70-80 % közötti légnedvességgel, de ezt csak a hűtőházban lehet biztosítani, 0 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. Almatermesztőknél magasabb hőmérsékleten történő tárolásnál lehetőleg alacsonyabb páratartalom mellett könnyebben megvédhető (kb. 10 fok), ha a gyümölcs felületén sérült viaszréteget pótoljuk betárolás előtt. Erre a célra engedélyezett a PROLONG. A kezelés hatására jelentősen meghosszabbítható a tárolás időtartama, lecsökkenthető a tárolási veszteség még kedvezőtlen körülmények között is. A PROLONG-os kezelés egy vékony láthatatlan bevonatot képez a gyümölcs felületén, mely lassítja az érés folyamán keletkező gázok diffózióját (héjon keresztüli távozását). Az érés folyamán keletkező szén-dioxid felhalmozódik, lassítva a gázok diffúzióját, a párolgást, az alma érését, csökkentve az apadási veszteségeket. Részletes információ a csomagoló burkolatán található. Rendezvények-A kertészet iránt érdeklődőket várjuk október 6-án a Vajszlói Kultúrházban, vagy 7-én a Sellyéi Kultúrházban 14 órai kezdettel rendezendő japán zöldségtermesztési és növény- védelmi napokra. A résztvevők megismerkedhetnek új termesztéstechnológiákkal és új fajtákkal.-A II. kategóriájú feltételes forgalmú szerek (vásárlói és felhasználói, valamint a növényvédőszert árusító boltok eladói részére a toxikológiai (méregkezelői) tanfolyamot 1993. október 11-én 15 órakor indítjuk a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson (Pécs, Cserkút, Csárdakörnyék 21.A 6-os főútvonalon a pellérdi elágazás után jobbra). Megközelíthető a 26-os autóbusszal. Czigány Csaba Teljes típusválaszték a Dunántúl gyári márkaképviselőjétől, s Garancia, szavatosság, teljeskörű szerviz- | és alkatrész ellátás. A A gépvásárlás hitelpályázatának elkészítéséhez segítséget nyújtunk. P# RT csoport tagja Pécsi AGROKER Műszaki Osztály Pécs, Közraktár u. 7/a Tel.: 72/326-255, Fax: 72/315-898 Könyvespolc 100 ötlet biokertészeknek Akár a Biosarok című fejeztünkben is ismertethetnénk a már ismert szerző, Susanne Bruns „100 ötlet biokertészeknek” című új könyvét. Környezetkímélő, újonnan leírt tapasztalatait érdemes lenne minél több kertben kipróbálni, módszereivel gazdagítani a méregmentesen kezelt kertjeinkben eddig ismeretlenül szorgoskodó mikroszervezetek, rovarak, madarak védelmét és számunkra hasznos munkájuk segítését. Bemutat néhány új növényi kivonatot és számos új trükköt, amelyek felhasználásával erőteljes, kártevőktől mentes zöldséget, gyümölcsöt termeszthetünk, és betakarított termést sokáig egészségesen tarthatjuk. A könyvet a Pesti Szalon Könyvkiadó adta ki, kapható a könyvesboltokban,. 218 Ft-os áron. ■ Használjuk folyamatosan a sátort ■■HMM Még egyszer a spenótról Fólia alatt is lehet termeszteni Gyümölcstermesztés - korszerűen
