Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-30 / 296. szám

8 uj Dunántúli napló Riport 1993. október 30., szombat Jövő év közepére minden házban lesz vezetékes víz Fotó: Szundi György Vezetékes víz - minden áron ... Az eltartott falu Már jó másfél órája beszél­gettünk, amikor megkérdeztem a polgármestertől: milyen jövőt sejt a falunak?- Ha nem lesz olyan kor­mányzati erő - válaszolta Ro- poli, László -, amelyik Magyar- ország adottságainak megfele­lően a mezőgazdaságot priori- zálja, ha nem ad elég pénzt ah­hoz, hogy a kisgazdaságok el tudjanak indulni, akkor nincs jövője Csonkamindszentnek. Eltartott falu marad. %- Mi függ a polgármestertől?- Azt nem mondhatom, hogy minden, de azt igen: mindenütt ott kell lennie. Ügy nem lehet előbbre jutni, hogy csináljátok! Amikor a gázcsere-telepet épí­tettük, volt olyan nap, hogy 30-an dolgoztak a falubeliek közül. Az emlékpark építésénél negyvenen is segítettek. Gon­dolja meg: Csonkamindszent­nek nincs 200 lakosa! Pontosan 192 van. A nyugdí­jasok száma 75, közülük hat­vannak 9 000 forintnál keve­sebb a havi nyugdíja.-Lehet még itt virágzó me­zőgazdaság?- A háború után 52 család élt a paraszti gazdálkodásból. Volt 5-6 nagygazda, valamivel töb­ben, akik a középrétegbe számí­tottak és éltek itt árendások is. A községhez tartozó területe­ken nem lehetett földet vásá­rolni - csak örökölni. Helesfán, Dinnyeberkiben, Szentlőrincen volt mindszenti gazdának föld­je, de itt idegennek nem. In­nen, a mi falunkból vitték az ország minden részébe a te­nyészbikákat, Svájcból hozat­ták az állatokat a kiválóan gaz­dálkodó parasztok. Fölért a tu­dásuk egy agronómuséval. A mi generációnkból - a hatvan évesekre gondolok - mára egyedül én maradtam, aki gaz­dálkodik. Nincs tehát gazdasági ereje a falunak. Nem csak a pénz hiányzik, a felszerelés, de a képzettség is. Az utódok vé­rében csak nagyon ritkán, itt-ott lelhető fel a föld szeretete. Re­ménytelennek látom, hogy itt még egyszer virágzó porták, paraszti gazdaságok legyenek.- Mi lesz a visszakapott terü­letekkel?- A földkiadó bizottságnál már megvan kinek hol lesz a földje. Három lehetőség kínál­kozik: vagy továbbra is a tsz műveli, mintegy 200 hektárt egy kft. vesz bérbe, vagy maga a falu alakítana egy kisszövet­kezetet. Én ezt látnám a legsze­rencsésebbnek: a községben maradna a föld haszna. De se pénz, se szellemi tőke... Va­lami azért már • megmozdult: most 50 szarvasmarha jár ki arra a közös legelőre, amit a földet visszakapó gazdák által felajánlott aranykoronáért sike­rült megszereznünk. Csonkamindszentnek soha nem volt iskolája, a kisgyere­kek „ősidők óta Szentlőrincre jártak”. Most is így van. Ugyanígy nem volt papja, jegy­zője, tanítója és orvosa. Ma a faluban nincs egyetlen munka­hely sem. Volt ellenben régen földje a községnek, rétje, lege­lője, erdeje, saját boltja - mind­ebből semmit sem kaptak most vissza.-Nem foglalkoztak a közös tulajdonnal a kárpótlási törvé­nyek - mondja Ropoli László. - Most arra gondol az önkor­mányzatunk, hogy - ha lesz erre jogszabályi lehetőség - harcba szállunk érte. Ez némi gazda­sági erőt jelentene, valamivel többet tudnánk adni az embe­reknek. Szociális segélyre 600 000 forintot adnak évente. Húsvét- kor és karácsonykor kapják meg a rászorulók. Sokan vannak. A három évesnél kisebb gyerekek szülei 12 000 forintot, az óvo­dások és áltálános iskolások szülei 6 000-et kapnak. A kis­nyugdíjasok, munkanélküliek, járadékosok 26 kiló lisztet, 15 kiló cukrot, 2 kiló rizst, 2 liter étolajat, 4 csomag margarint és 3 kiló mosóport. *-Ez azért különös - mor­fondíroz a polgármester. - A háború idején elvitték a lovain­kat, a Rákosi-érában lesöpörték a padlásainkat, a tsz-szervezés idején majdnem ingyen vittünk be mindenünket - mégis volt bennünk tartás, erő az újrakez­déshez, a munkához. Most nem elvisznek a faluból, de idehoz­nak - mégis általános a letargia. Erre még nem találtam meg a magyarázatot! Én sráckorom­ban évente egy pohár sört kap­tam - nagyon szerettem - a szentlőrinci búcsúban. Most a gyerekek bemennek a boltba, kola, drága csokoládé, a faluban ott állnak a szép autók, lisztet osztunk, cukrot, meg a többit. A kedvtelenségre persze lehet előkotomi magyarázatot. A Ká­dár-korszak utolsó évtizedének viszonylagosan jó életszínvo­nala csökkent le alaposan. Eh­hez hasonlítanak mindent, de én úgy látom: kitartóan küzdeni, megépíteni a saját jobb jövőt - nos, kevesekre jellemző. ✓ Ük Évek alatt összegyűjtött az önkormányzat hatmillió forin­tot. A napokban volt a pályázati borítékbontás: egy kft. építi meg a vezetékes vizet. 16 mil­lióba kerül, ebből 7,5 az állami támogatás, 2,5 millió forinttal járni hozzá a vízügyi alap.- Vezetékes víz, minden áron! - ez volt erre a ciklusra az önkormányzat legfontosabb célja. Jövő év közepére szeret­nénk készen lenni. Vannak per­sze eredményeink - a gáz­csere-telep, az emlékpark az háború áldozatainak tisztele­tére, a templom felújítása közö­sen az egyházzal. De vannak álmaink is. Kö­zöttük például a faluház. A va- gyonosztozkodáskor kaptunk Szentlőrincen egy épületet, ezt szeretnénk eladni, a vételár lenne az induló tőke. Lenne eb­ben többek között orvosi ren­delő, italbolt, 200 személyes nagyterem.- Miért kell ekkora terem egy ilyen kis falunak?- Amikor avattuk az emlék­parkot, 500 ember volt a temp­lom előtti téren. Csonkamind- szent nem csak az itt élőkből áll. Jó volt látni, nagyon sokan Szeretik a szülőfalujukat. Mészáros Attila A gyerekek Szentlőrincre járnak iskolába Magyarul magyarán Helyes magyar kiejtés - beszédkultúra Az EGK nem siet Többrendbeli bírálatban részesítette az Európai Gaz­dasági Közösséget Jichak Rabin izraeli kormányfő az országa és a PFSZ megálla­podása óta tanúsított magatar­tásáért. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen elhangzott beszé­dében Rabin kifogásolta, hogy az EGK nem siet Izrael­lel fennálló gazdasági kap­csolatainak javításával, nem igyekszik eléggé az Izrael el­leni arab bojkott megszünte­tését elérni, sem pedig kellő mennyiségű tőkét befektetni a Közel-Keleten, továbbá, hogy az ötéves átmeneti au­tonómia-időszakra a paleszti­noknak mindössze 600 millió dollárnyi segélyt ajánlott meg. f Atomhulladék tározók A japán kormány a „He­tek” csoportjához fordul, arra kéri a vezető ipari országokat, továbbá Dél-Koreát és Nor­végiát, hogy hozzanak létre pénzalapot, amellyel finan­szírozni lehetne Oroszor­szágban az atomhulladék tá­rozók kiépítését. Mint ismeretes, Oroszor­szág az elmúlt hetekben 900 tonna hulladékot öntött a Ja­pán-tengerbe. A nemzetközi tiltakozás hatására Moszkva bejelentette, hogy átmeneti- , leg felhagy a hulladék tengeri elhelyezésével. A japán kor­mány már kilátásba helyezte azt, hogy az atomfegyverek szétszerelésére fejalánlott 100 millió dolláros segély egy részéből segít Oroszor­szágnak a hiányzó tározók ki­építésében. Beszédkultúránk ábécéje a helyes magyar kiejtés. Nyelv- művelésünk azonban az el­hangzó beszéd ápolásában mintha egy kissé lemaradt volna. Ezt bizonyítják a közéleti beszédben, a rádióban és a té­vében gyakorta észlelt kiejtési hibák. Javításukat tehát nem szabad elodázni. Valóban el­odázni, nem pedig elodázni, mint ahogy nem egyszer hall­hatjuk. Az óda - irodalmi ta­nulmányainkból tudjuk - fensé­ges hangú lírai költemény, tehát semmi köze az elodáz jelenté­séhez. Erre rendszerint akkor kényszerülünk, ha valamely tervünk végrehajtásának nem várt akadályai támadnak, vagy ha annyira kifutottunk az idő­ből, hogy a korábban megsza­bott határidőt nem tudjuk tar­tani. A magyar hangsúly téves ér­telmezése is forrása lehet a kiej­tési vétségnek. A magyar sza­vak hangsúlya - a különleges eseteket nem tekintve - az első szótagra esik. Sokak kiejtésé­ben a hangsúly az első szótag magánhangzójának a megnyúj­tásában is megnyilvánul. így keletkezik a bíztat, dícsér, sívár, síma, Tibor, körözés, utat, ülés stb. Az meg már egészen komi­kus, ha valakinek az orra a kiej­tésben óra lesz. Mert bizony csak van némi különbség vala­kinek a hosszú orra, amelyet mindenbe beleüt, és a hosszú óra között, amelynek türelmet­lenül várjuk a végét. Ritkábban ugyan, de ennek a fordítottja is előfordul: az első szótag magánhangzója rövidül, mint példáu az ovatos, súlyos, művészet, hűséges, óriási szava­inkban. A mássalhangzókat sem kí­méli a rossz kiejtés járványa. A rádióban és a tévében gyakran lehetett hallani Chile nevét csille alakban. A bányászok nyelvében még megmagyaráz­ható ez a kiejtési hiba. A klub szó pedig - úgy látszik - akkor előkelő, ha klubb-nak mondják. Vagy ha nem előkelő, akkor ta­lán szimpatikussabb, vagyis hosszú í-sel. Persze magyarul rokonszenvesebb, mégpedig egy í-sel írva és ejtve. A közéletben és az elektronikus sajtóban még mindig elég gyakori a tárgyal- lás, ellemzés szavak ejtése így, hosszú /-lel. Az ilyen népies, nyelvjárásias ejtés a magyar köznyelvben nem helyeselhető. Vannak örökzöld hibák is. Sokszor szóvá tették már őket. Mégis szólni kell róluk, mert makacsul újratermelődnek. A leginkább fülsértő az egyelőre szavunk egyenlőre alakban való ejtése. Az n hang fölösleges. A helység és a helyiség hasonló hangzású alakpárban az első vá­lik uralkodóvá. így lesz a ^párt- helyiségből párthelység. És há­nyán nem tesznek különbséget a válság (súlyos zavar, nehéz helyzet) és a váltság (kiváltás, váltságdíj), a szível és a szívlel, a tanulság és a tanúság, a fárad­ság és a fáradtság, a jelentés és a jelentőség között! Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a nyelvműve­lőnek attól sem szabad visszari­adnia, hogy esetenként ismé­telje önmagát, ha igyekezete eleddig nem volt eredményes. Rónai Béla keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés november 8-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az október 16-i lapban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: . .az ember ha hibát követ el azonnal a másikra fogja.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Kruller Jánosné, 7627. Pécs, Piroska u. 11., Kuba Attila, 7900 Szigetvár, Kerecsényi u. 11., Markó Lajos, 7625 Pécs, Szőlő u. 35., Patócs Ádám, 7300 Komló, Köztársaság u. 11., Székely Ildikó, 7960 Sellye, Dózsa Gy.u. 7. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents