Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-30 / 296. szám

1993. október 30., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A vállalat pécsi, Diana téri üzlete Fotó: Szundi György Ruhát vált a baranyai Patyolat Kevesebb bolttal, magántulajdonban üzemel tovább a vállalat Az új vezérigazgató a MAHIR Rt. terveiről Szükség lenne a magyar tulajdon megtartására Megjelent Pécs névjegykártya­gyűjteménye A Ferlingpress Sajtóügynök­ség és Kiadványszerkesztő Kft. gondozásában megjelent Pécs város névjegykártya-gyűjtemé­nye. A kiadvány a baranyai me­gyeszékhely közéleti személyi­ségeinek, valamint a helyi gaz­daság képviselőinek névjegyét tartalmazza olyan formában, hogy a kiskártyák akár ki is vághatok, és önállóan is hasz­nosíthatók. Az önkormányzati vagyonkezelésről Vagyonkezelés és hasznosí­tás az önkormányzatoknál címmel november 4-5-én szak­mai fórumot szervez Pécsett a Pannónia szálló konferencia- termében az SZVT Baranya és a Magyar Közgazdász Tanácsadó Iroda közösen. A fórum témái között szerepel többek között az önkormányzati vagyon, az ér­tékpapír-kibocsátás, valamint az önkormányzati gazdasági vállalkozások kérdése. Koronát vesz az IBUSZ Bank A felülbélyegzett 50-es cím­letű szlovák korona bankjegye­ket november végéig, a 20-as és 100-as címletűeket pedig de­cember végéig visszavásárolja az Ibusz Bank. A Szlovák Nemzeti Bank ugyanis ezeket - az 50-es címletűeket október 31-ével, a 20-as és 100-as cím­letűeket pedig november végén - kivonja a forgalomból. A lakosság birtokában lévő 50-es címletű pénzeket novem­ber végéig, a 20-as és 100-as címletűeket pedig december végéig - árfolyamon vásárolja vissza az Ibusz Bank. Tőzsdére készül a Globus Rt. A tervek szerint december 27-ére bevezetik a Globus Konzervipari Részvénytársaság papírjait a Budapesti Értéktőzs­dére. Ezzel egyidejűleg Bécs- ben is felkínálnak részvényeket pénzügyi, intézményi befekte­tőknek, összesen mintegy 350- 370 millió forint értékben. A kombinált részvényértékesítés közben 200 millió forintos tő­keemelésre is sor kerül. A Glo­bus részvényeiből 100 millió forint értékben vásárolhatnak készpénzért a kisbefektetők, 114 millió forint értékű rész­vényt pedig kárpótlási jegyért kínálnak fel az érdeklődő ál­lampolgárok számára. Árverésen értékesítik no­vemberben a Baranya Megyei Patyolat Vállalat két komlói és négy pécsi felvevőhelyének 10 éves bérleti'jogát, a tevékeny­ségi kör megkötése nélkül. így az idén a cég 11 bolttal lesz szegényebb az Állami Vagyo­nügynökség jóvoltából, hiszen a korábbiakban már vevőre talált a egy harkányi, sásdi és kom­lói,valamint két pécsi üzlet. Dr. Moszlovácz Judit igaz­gató azonban nincs elkeseredve.- Az eddig átadott felvevő­helyek közül több részben meg­tartotta eredeti funkcióját, a most értékesítésre kerülőkre vi­szont az a jellemző, hogy a vá­rosok peremterületein találha­tók. Gyenge forgalmuk átvéte­lére mindenütt maradt egység. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nem ért egyet a bánya-erőmű integ­rációval - jelentették be a szö­vetség csütörtöki sajtótájékozta­tóján. A BDSZSZ tapasztalatok szerint - a Mátravidéki Szénbá­nyák, az ajkai bánya, valamint a mecseki bánya szervezeti integ­rációja az erőművekkel nem bi­zonyult szerencsésnek. A „há­zasságok,, következtében sérült a dolgozók érdekvédelme. A szakszervezet csak a tulajdonosi integrációt tartja reálisnak, így jobban mérhetők a költségek és könnyebb az ellenőrzés is. Az elképzelések szerint a jövőben öt bánya és erőmű összevoná­A megyeszékhelyen például még hét helyen igényelhetők szolgáltatásaink (Kertváros, Uránváros, Perczel u., Király u., Kolozsvár u., Rókus u. és a központi telephelyen, a Tüzér u.-ban), s közülük nem egy sza­lon jelleggel, azaz helyben vé­gezve a munkát, s igen rövid ha­táridőket vállalva. A régió más térsége sem marad ellátatlanul, Komlón, Siklóson, Mohácson, Szigetváron, Szentlőrincen és Kővágószöllősön működnek tovább a Patyolat üzletek. A vállalat kapacitását nem csökkenti ezután sem. A lakos­sági és a közületi megrendelé­sek száma ugyanis a jelek sze­rint alig változik, a szolgáltatást igénylőknek kell csupán vala­mivel többet utazniuk. Ez egy­sára kerül sor. A szakszervezet ezzel szemben azt szeretné, hogy a bányák mindenképpen tartsák meg önállóságukat. A tájékoztatón elmondták: több, mint egy éve folyamatos a szakszervezet érdekegyeztetése a kormánnyal, s az alapvető cél közös, a gazdaságtalan bányá­kat meg kell szüntetni. A szak- szervezet álláspontja azonban az, hogy ezt csak folyamatosan lehet megvalósítani, szem előtt tartva a bányászok szociális ér­dekeit. Egy bányász munkahe­lyének megszűnése az infrast­rukturális területeken három­négy ember munkahelyét is ve­szélyezteti. ben azt jelenti, hogy a cég 138 fős állományának hosszútávon tud munkát biztosítani, s az el­adó boltok személyzete sem ke­rül az utcára. Mindezzel egyet­értenek az új tulajdonosok is, ugyanis az 1992-ben nullszal- dóval záró vállalatot megvásá­rolta egy belföldi magánszemé­lyekből álló társaság és a Bara­nya Patyolat Mosoda Kft.-nek hamarosan megszületik a cég- bejegyzése is. A stílszerűen tiszta lappal induló vállalkozás teljes egészében továbbviszi a régi profilt, a ruhatisztítást. „Tisztogatásra” is egyetlen terü­leten számíthatnak a dolgozók, első fejlesztési programként máris megkezdték az energia­felhasználás felülvizsgálatát. M. B. E. Az Iparszövetség a kamarai törvényről A Magyar Iparszövetség el­nöksége egyetért a kamarai tör­vény tervezetének alapelveivel, bár indokoltnak tartja néhány részlet további megfontolását. Mindemellett a testület támo­gatja a törvénytervezet ország- gyűlési elfogadását - erről dön­tött legutóbbi ülésén a Magyar Iparszövetség elnöksége. Első­sorban azt kezdeményezik, hogy a tervezetbe kerüljenek be az érdekképviseleti jogok gya­korlásának feltételei, eljárási szabályai. Fontosnak tartja a testület azt is, hogy az Iparszö­vetség megszervezze az orszá­gos és helyi tennivalókat, és az előkészítés során aktívan részt vegyen a kamarai szervezőbi­zottságokban. A héten Pécsett lezajlott né­met nemzetiségű vállalkozók kiállításának egyik rendező vendége volt Káldi Miklós, a MAHIR Rt. vezérigazgatója. A három hónapja frissen kineve­zett vezető nyilatkozott lapunk­nak a részvénytársaság meg­újuló munkájáról.- A Magyar Hirdető valami­kor rengeteg kiállítást és vásárt szervezett, ezt a monopóliumát a Hungexpo létrejöttével vesz­tette el. Megújuló stratégiánk és erősödő marketingmunkánk eredményeként örömmel je­lenthetem, hogy jövőre több nemzetközi kiállítást rende­zünk, mint a profilt tőlünk át­vett Hungexpo. Mindezt egy, a társaságot átható jelentős szem­léletváltás tette lehetővé, ami olyan irányba hat, hogy cégünk a legerősebb magyar reklá­mügynökség legyen.- Ön különösen kihangsú­lyozta a magyar jelzőt. Ez a nyomaték esetleg a cég privati­zációs elképzelését is alátá­masztja?-A személyes véleményem, hogy szükség lenne a magyar tulajdon megtartására, ami eb­Hungexpo Rt. jövőre 25 nemzetközi kiállítást, vásárt rendez. Az elmúlt három év so­rán 25 új kiállítást vezettek be, jó tapasztalatokkal. A jövő évi programot az el­múlt 3 esztendő tapasztalatai alapján állították össze, amiko- ris a gazdaság változásainak megfelelően átalakították a kiál­lítási struktúrát. A tavaszi és őszi BNV-k he­Koncessziós megállapodást kötött a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium azok­kal a konzorciumokkal, ame­lyek ez év augusztusában mint tendergyőztesek engedélyt kap­tak az új digitális mobiltelefon­rendszer magyarországi kiépí­tésére és működtetésére. A két nyertes a Pannon GSM és a US West-Matáv. A Pannon cso­portban 26 százalékos részese­dést magyar vállalatok képvi­selnek - MÓL, Videoton, Wal­lis - a többin dán, finn, norvég, ben az esetben azt jelenti, hogy az Állami Vagyonügynökség pályázatán jó lenne, hogy ha magyar cég nyerne.-Az önök munkájában mi­lyen szerepet kap a jövőben a nemzetközi, az országos, és a pécsihez hasonló regionális vá­sárok, rendezvények megszer­vezése?- A MAHIR ma is egy teljes szolgáltatást nyújtó vállalat. A reklámiparban minden egyes médiával kapcsolatunk van, ezeket ajánlani tudjuk ügyfele­inknek. Ez egyben nagy moz­gásteret is eredményez szá­munkra, ami lehetőséget nyújt arra, hogy egyforma jelentősé­get tulajdonítsunk a nagy nem­zetközi és a belföldi régiós ren­dezvényeknek is.- Hogy illeszkedik a mun­kába a MAHIR vidéki irodáinak hálózata?-A MAHIR egyik fő erős­sége a 23 vidéki iroda, ame­lyekre a jövőben fokozottabban kívánunk támaszkodni. Ennek alapja, hogy a vállalatnál kiala­kuló egységes szemlélet általá­nos legyen ezekben a kirendelt­ségekben is. Kaszás E. lyett már idén is szűkebb körű szakmai rendezvényeket szer­veztek, s ez így lesz jövőre is. A tavaszi vásár felbontása már be­fejeződött, az őszi fogyasztási- cikk-vásár átalakítása azonban hosszabb időt vesz igénybe. A Hungexpo már összeállí­totta az 1995. évi előzetes prog­ramot, amely lényegében foly­tatása az idei és a jövő évi szak- kiállítások sorozatának. svéd és holland telefontársasá­gok osztoznak. A US West-Ma- táv esetében a magyar cég 51 százalékkal, az amerikai pedig 49 százalékkal részesedik. Á koncessziós szerződés megkötésével megkezdődhet a szolgáltatók versengése az elő­fizetőkért. Legkésőbb jövő év áprilisáig megindul a 900 me­gahertzes digitális mobiltelefon szolgáltatás. A hálózat kiépítése Budapesten kezdődik, ezt a ki­emelt főútvonalak, majd a Bala­ton térsége követi. A BDSZSZ elégedetlen a bánya-erőmű integrációkkal A Hungexpo vásárprogramja GSM - koncesszió Nagyon sok a bejelentetlen munkahely Baranyában Akar-e dolgozni a munkanélküli? A munkáltatók szerint a munkahely nélkül maradók nemigen veszik komolyan a fel­ajánlott állásjavaslatokat. Je­lentkeznek ugyan, de csak azért, hogy a közvetítői lapot aláírat­hassák, mert csak ebben az esetben nem vonják meg tőlük a munkanélküli segélyt. A mun­kanélküliek pedig arról panasz­kodnak, hogy a bejelentett munkahelyeibe jelentkeznek ugyan, de az előzetesen meg­adott feltételek általában nem fedik a valóságot, a munkálta­tók gyakran csak a minimálbért ajánlják fel, s az is előfordul, hogy nem az előzetesen bejelen­tett munkakört kellene betölte­niük. A munkaadók még azt is felhánytorgatják a munkaügyi központnak, ha van bejelentett igényük, azt nem mindig tudják kielégíteni, legalábbis nem ajánlanak olyan munkaerőt, amelyik minden szempontból megfelelne a követelményük­nek. Gyöngyösi Pétérné, a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont megbízott vezetője elmon­dása szerint ezek a vádak csak részben fedik a valóságot. A központnak ugyanis csak egyik feladata a közvetítés, s arról nem tehetnek, hogy a munkaerő igényre nem minden esetben tudnak megfelelő munkaválla­lót közvetíteni. Mert a munkaa­dók sem adják meg pontosan a feltételeket, meg válogatnak is, az első találkozás sok mindent eldönt, néha a munkaadó sze­mélyes benyomásai alapján nem jön létre a megegyezés, holott a szakmai képzettség megfelelt volna a követelmé­nyeknek. A munkaadóknak egyébként törvényben előírt kö­telességük lenne bejelenteni az igényüket, de az igazgatónő szerint a szabad munkahelyek­nek csak mintegy 30-40 száza­léka jelenik csak meg a munka­ügyi központban, a többit vagy hirdetés útján vagy pedig isme­retség alapján töltik be. Az is előfordul, hogy a munkaadó egyszerre meghirdeti, s hogy a törvények szabta előírásoknak is eleget tegyen, a munkaügyi központban is bejelenti igényét. Gyöngyösiné szerint viszont az értesítések nem minden eset­ben megalapozottak, a munkál­tatók nem fordítanak kellő gon­dot arra, hogy lemondják az ál­taluk bejelentett, de időközben betöltött álláshelyeket, de arra sem, hogyha valamilyen oknál fogva változás történt az aján­latban, akkor a módosítást kö­zöljék a munkaügyi központtál. Az is igaz viszont - mondja az igazgatónő -, hogy a munka- nélküli sem minden esetben működik közre abban, hogy mi­előbb munkahelyhez jusson. A munkanélküli nem passzív résztvevője a folyamatnak, neki is keresni kell a lehetőségeket, s nem csak arra várni, hogy a munkaügyi központ majd csak talál neki valami állást. A mun­kaügyi központ segít ugyan kü­lönféle álláskeresési technikák elsajátításában, s ezek bizonyos mértékig sikerre is vezetnek, de csak olyan esetben, amikor a munkanélküli aktívan közre­működött valamilyen állás megszerzésében, még úgy is, hogy szakmát kell változtatnia. Gyöngyösiné nem állítja, hogy a központon belül minden ügyintézés lebonyolításával elégedettek. De a jobbítás érde­kében mindent megtesznek azért, hogy minél alaposabb felmérésekkel rendelkezzenek a munkanélküli ellátásban része­sülőkről. Éppen ezért igyekez­nek például egységesíteni az egész megyében az úgynevezett közvetítői lapokat, hogy bár­hová megy a munkanélküli, mindenütt ugyanazon szempon­tok szerint értékeljenek és köz­vetítsenek. Aztán a hivatalok­ban olyan átszervezéseket is végrehajtanak, amely után hatá­rozottan elkülönülne az infor­mációs részleg a közvetítéstől, valamint a hatósági eljárások lebonyolításától, ez utóbbi a munkanélküli ellátást jelenti. Az a célunk, hogy jobban együtt tudjunk működni a mun­káltatókkal - magyarázza Gyöngyösiné -, hiszen ez közös érdekünk. A munkaügyi köz­pont akkor működik jól, ha mi­nél több nyilvántartott munka- nélküli tud elhelyezkedni, s eh­hez mi segítséget tudunk nyúj­tani akár átképzéssel, akár köz­vetítéssel. A munkaadók pedig akkor járnak jól, ha az igényü­ket nálunk bejelentve olyan munkaerőt kapnak, amely a fel­ajánlott munkakörnek a legin­kább megfelelő. B. G. A pécsi O.K. Kesztyűgyárban szívesen látják az álláskeresőket * á k

Next

/
Thumbnails
Contents