Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-03 / 270. szám

Zselici ősz a Kapósban Régi somogyi ízek föltámasztása Sok-sok eseménnyel köszönt be Somogyország fővárosában a zselici ősz rendezvénysoro­zata: szüreti bállal, kirakodóvá­sárral, dallal-tánccal. Kaposvá­rott e rendezvénysorozathoz kapcsolódva, egy kicsit a fi­gyelmet maga felé terelve, régi somogyi ételek és ízek föltá­masztásán fáradozik a Kapos Szálloda és Étterem. Megpró­bálva kilépni a hétköznapok szürkeségéből. (Talán jó tett nekik: A somogyi Korona Rt. egyik fő tulajdonosa az osztrák Franz Maier úr.) Mint arról Bognár Ferenc szállodaigazgatóval és Horváth Lajos főszakáccsal elbeszélget­A Nagyatádot és Marcalit összekötő út mentén Kelevíz határában az enyhén balra ívelő kanyar után szemet gyönyör­ködtető, üde zöld park vonja magára az utazók figyelmét. Az úttól néhány méterre hatalmas, díszes erdélyi kapu fogadja a lá­togatókat. Horváth Istvánná a családi vállalkozás egyetlen itthon lévő tagja elmondta, három évvel ezelőtt indult be igazán a szom­szédos Mesztegnyőn a falusi tu­rizmus, több ezer vendégórát töltöttek itt a Németországból és Ausztriából érkező nyaralók. Mindössze a falusi turizmust kiegészítő kikapcsolódási lehe­tőségek (lovaglás, sétakocsiká­zás, horgászás, csónakázás) hi­ányoztak a szolgáltatásokból, ezért döntöttek úgy, hogy létre­hoznak itt egy szabadidős par­kot. Az apró dombtetőn már felállították a tíz faházat, ezek mögött alakították ki a helyeket a lakókocsival érkezőknek, il­letve a sátrakat is itt állíthatják fel a vendégek. tünk e törekvésben kitűnő segí­tőtársra is találtak. Többnyire náluk vendégeskedik a neves gasztronómiai szakember, a Gasztronómiai Világszövetség alelnöke, dr. Cey-Bert Róbert Gyula. E több mint egyszerűen baráti kapcsolat eredménye: a somogyi Bárdudvarnokról való Cey-Bert úr segítségével alakít­ják, formálják a Kapos arcula­tát, próbálnak új imaget terem­teni. E munka során merült fel az ötlet a vendégcsalogatásra, a régi somogyi ételek feltámasz­tására. Az elmúlt héten már egy va­csoraesten sikerre vitték a víz­vári füstölt túrót, a karádi szar­A családi vállalkozás a na­pokban elnyert egy 64 millió fo­rintos pályázatot, a pénz átuta­lásának függvényében azonnal megindulhat az építkezés, mert a földmunkákat már befejezték. Elkészültek a tervei a vizesb­lokknak, a játszótérnek, a par­kolónak, illetve az étteremnek, amelynek az emeleti részén 10 kétágyas szobát alakítanának ki. Teniszpálya is készül a létesít­mények mellé, illetve egy disco építését is fontolgatja a családi vállalkozás. A 75 hektáros terü­leten a mesztegnyői önkor­mányzattal közösen egy halas­tavat létesítenének.- Nyáron számtalan érdek­lődő jött be hozzánk, a gyere­keknek lovasiskolát szervez­tünk, több diákcsoport kért volna szállást, azonban a vi­zesblokk hiánya miatt sajnos nemet kellett mondanunk. Ter­veink szerint, jövő május 1-jén megnyithatjuk a szabadidő par­kot, addig is bárki bejöhet szét­nézni, csak szállást nem tudunk biztosítani. H. Zs. vaspástétomot és a kőrőshegyi szőlőspecsenyét. Az eléggé munkaigényes és éppen ezért drágábban előállítható cseme­géknek nagy sikerük volt. A Kapos főszakácsa szerint egye­lőre nincs sok esély, hogy mindegyiket fölvegyék az ét­lapra állandó ételként, de akad­hat néhány helyi specialitás - mondjuk a gánica -, amely ét­lapos lehet. A többi csemege pedig csoportos rendelés, vagy mondjuk különféle rendezvé­nyek esetén természetesen bár­mikor elkészülhet a konyhán. Mondjuk legközelebb októ­ber 16-án, a szüreti bál alkal­mával. K. F. Paskai-Bertie találkozó Paskai László bíboros, esz- tergom-budapesti érsek fo­gadta szombaton Esztergom­ban a hazánkban hivatalos lá­togatáson tartózkodó Fra And­rew Bertie-1, a Szuverén Mál­tai Lovagrend uralkodó nagy­mesterét - tájékoztatta az MTI-t Németh László, az esz­tergomi Főegyházmegyei Hi­vatal titkára. A találkozón a Magyar Ka­tolikus Egyház feje köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet az utóbbi években a Máltai Lovagrend nyújtott Magyarországnak. A nagy­mester és kísérete a találkozót követően felkereste a Bazili­kát, és lerótta tiszteletét a krip­tában Mindszenty bíboros sír­jánál. Az Orvosok Világszövetségének közgyűlése Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitó szavaival szombaton délelőtt Budapes­ten megkezdte munkáját az Orvosok Világszövetségének (WMA) 45. közgyűlése. A közgyűlés résztvevői számos aktuális kérdésről is eszmecserét folytatnak majd az október 5-ig tartó rendezvé­nyen. így szóba kerül például a béranyaság, az ivarsejt-ado- mányozás, illetve a bebörtönö- zötteken folytatott kísérletek problematikája. Délután a közgyűlés résztvevői a máltai orvosszövetség vezetője sze­mélyében új elnököt választot­tak. Ezután Jávor András nép­jóléti államtitkár szólt a részt- vevőkhöz, majd a Magyar Or­vostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége nevé­ben Berentey György elnök mondott vitaindítót, ezzel megkezdte az érdemi munkát a WMA közgyűlése. Üdülőpark Marcali mellett Aktív pihenés 75 hektárnyi zöld területen Családi vállalkozásban jött létre az üdülőpark Az Aranyoroszlán bárjában a söntéspultnál Panghy úr méri az italt Régi fényében az Aranyoroszlán Kaput nyitott a régió patinás szállodája Bonyhádon Valaha a Perczel család épít­tette a bonyhádi Aranyoroszlán Szállodát: a fáma szerint 1844-ben nyitottak kaput. Az­óta másfélszázad telt el, s meg­annyi gazdaváltást megélt a tol­nai kisváros főterének éke, a sa­rokpalota. Tegnap első szállóvendégei­vel koccintott a tulajdonos: pezsgőt bontottak a széppé va­rázsolt és kaput nyitott szálloda jövőjére. A szerencsés első la­kók között ott volt a népzenei fesztiválra érkezett neves nép- zenekutató, Olsvai Imre és a Vujicsics Együttes vezetője Eredics Gábor is. Szerintük csodaszépre sikeredett a vas­tag-falú, ódon épület rekonst­rukciója. Nem indokolatlanul lehet büszke rá az új tulajdonos, a Szekszárdról Bonyhádra avanzsált Panghy László, aki egykor a paksi atomerőmű be­ruházási teendőit végezte, s aki azóta vállalkozóvá lett. Termé­szetesen családi alapon, hiszen felesége, fiai maguk is részesei a nagy kalandnak. Végigjárva az Aranyorosz- lánt, könnyű megjósolni: a helybéliek is meg fogják sze­retni. Hiszen a 30 fős szálloda nem csak az idegenek, a messzi­ről jött emberek számára nyitja kapuit, hanem a bonyhádi ppl- gárt is tárt kapukkal válj a. Ét­termében, sörözőjében, pizzéri- ájában vagy éppen a biliárd-sza­lonjában. A kérdés Panghy úr­hoz azért kézenfekvő volt:- A néhány éve megnyílt Rit- tinger-Hotel után nem tart attól, hogy két szálloda sok lesz Bonyhádnak?-Egyáltalán nem. Kinek-ki- nek a maga dolga, hogy akár megfelelő programokkal, jó konyhával, szíves vendéglátás­sal megtalálja számítását és megfelelő megélhetését. Isme­rem Rittinger urat, s úgy gondo­lom, megférünk egymás mel­lett. Az Aranyoroszlán tehát meg­élni és önmagát megszerettetni készül. Mint annak idején. Hi­szen múltja itt sokak előtt is­mert, s főleg a helytörténészek tudják, hogy első bérlője, bizo­nyos Spitzer úr, jól megélt be­lőle, s mindig időben tudta át­utalni a bérleti díjat Perczelék- nek. A negyvenes évek végén, az államosítások előtti utolsó bérlője pedig az Erdősi család volt. A hírek szerint közülük többen, még ma is élnek, vala­hol Amerikában. Panghy úr fel­tett szándéka, hogy felkutatja őket, s talán egyszer, ha módja lesz rá, meghívja valamennyiü- ket Bonyhádra. Kozma F. Lussonium kincsei közszemlén Paks a helytörténeti múzeumra szavazott Akárki akármit mond, Paks egyáltalán nem akkor vált is­mertté, amikor a híres nevezetes atomerőmű elkezdett épülni. A tőzsgyökeres paksiakat zavarja is az erőmű ismertsége, mert vé­leményük szerint a város sokkal inkább ősi település, mint nagy­ipari központ. De hát, mit lehet tenni, az erőmű, mint egyedüli magyarországi nukleáris ener­giafejlesztő létesítmény elhíre- sítette a város évszázados törté­nelmét. De a paksi honatyák nem hagyták annyiban. A legutóbbi önkormányzati testületi ülésen döntést hoztak arról, hogy lesz ami lesz, múzeumot alapítanak. Igaz ugyan, volt egy dr. Németh Imre, nyugalmazott tanár által ápolt helytörténeti gyűjtemény, ám ez már rég kinőtte a szűkre- szabott helyiséget. Mert idő­közben a sűrűn folytatott épít­kezések kapcsán kiderült, hogy a település nem újkori eredetű, már a rómaiak is lakható hely­nek tekintették, Lussonium néven várost is alapítottak. Az ásatások folyamán felszínre ke­rült leleteket jelenleg a pécsi egyetem régészeti tanszéke vizsgálja, de ahhoz kétség nem fér, a rómaiak nem átmeneti szállásnak tekintették a mai Paks helyén elterülő, jó termést bizosító Duna-árterületet. A képviselőtestület döntése értelmében a jelenlegi múzeum udvarán lévő ház felújításával méltó helyre kerülnének a vá­rostörténet relikviái. Az önkor­mányzat a felújításon kívül - ez egyébként mintegy 20 millió fo­rintjába kerül a helyi adófize­tőknek - gondoskodik egy mú- zeológus városba telepítéséről, aki már az előkészületeknél irá­nyítja az intézmény kialakítását. A testületi ülésen volt vita, de a képviselők többsége annak a vé­leményének adott hangot, hogy nem szabad sajnálni a milliókat, a létesítmény olyan látványos­sága lehet Paksnak, amivel erő­södik a város. B. G. Szedlár jelentette: ismerőse a lengyeltóti házban rosszul érzi magát A tanyán kihűlt a haver Főzzünk változatosan! A barátság szép dolog, ám ha ez italozás közben, véletlensze­rűen alakul ki, annak többféle következménye lehet. Tarthat sírig, jóban-rosszban együttmű­ködve, de lehet az alkalmi nagy „szeretetnek” súlyosabb követ­kezménye, az újdonsült ismerős bűncselekmény áldozatává is válhat. Mert a fővárosi csavar­gók közül sokan keresik boldo­gulásukat vidéken, s a kocsmai italozásdkban született ismeret­ségeknek gyakran csak a pénz­szerzés, vagy csak egy pár po­hár ital az az indítéka. Hogy Remmer László, 44 éves foglalkozás nélküli hogyan került le a somogyi községbe, Lengyeltótitba, arra még nem derült fény. Lehet, hogy csak úgy, a Balaton környékén kóvá­lyogva vette útirányát a tóhoz közel eső településre, lehet, hogy valamilyen határozott cél­lal érkezett oda, valamilyen is­merősét keresve. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy vajon is­merte-e azelőtt Szedlár Andrást, vagy csak úgy hozta őket össze az őszi szél. A lényeg az, hogy alkalmi ismerősével Lengyel­tóti, Zsigmond u. 17. szám alatti tanyán tartózkodott, s a tanya tulajdonosa, Szedlár András, a budapestről elszármazott, jelen­leg munkanélküli, éjjel 23 óra­kor jelentkezett a mentőknél, hogy sürgősen jöjjenek a köz­séghez közel eső házához, mert lakótársa rosszul érzi magát. A mentőorvosnak is ezt mondta: beszélgetés közben rosszul lett a haver, s hiába rázta, nem akart magához térni. A szerencsétlen embernek nyilván komolyabb baja lehetett, hiszen még a men­tőkocsiban történt, gyors orvosi beavatkozás ellenére, a kór­házba szállítás közben meghalt. Szedlár András minden való­színűség szerint úgy gondolta, ismerőse halálával lezárult az ügy. Mert, ugye, a haver a men­tőkocsiban lehelte ki életét, itt már nem lehet semmi baj. A ta­nyatulajdonos persze nem gon­dolt arra, hogy a megboldogult Remmer Lászlót igazságügyi javaslatra felboncolják, mivel a holttesten külsérelmi nyomokat találtak. Az orvosszakértők meg is állapították, hogy az elhalt személyt többször, nagy erővel fejbe rúgták, vagy valamilyen tárggyal fejbe vágták, de halálát közvetlenül nem ez okozta, ha­nem a kihűlés. Vagyis Szedlár András, miután jól elagyabu- gyálta lakótársát, s az nem mozdult, pánikba esett, s telefo­nált a mentőkért. A lefolytatott nyomozás alap­ján megállapították, hogy eddig még tisztázatlan okból Szedlár bántalmazni kezdte Remmert. Ütötte-verte, ahol érte, s az ösz- szecsapás eredményezte a sérü­léseit. Valószínű az is, hogy Remmer nemigen védekezett, az első ütések után a földre ke­rült, eszméletét vesztette, de ezt követően is további ütlegelések érték. A gyanúsítottat természete­sen őrizetbe vették, aki persze kezdetben nemigen akarta el­mesélni, tulajdonképpen mi is történt azon a tragikus éjszakán. Vallomásából még nem derült ki, miért bántalmazta Remmer Lászlót, de az már bizonyos, bűncselekmény történt. A nyo­mozást a somogyi rendőrfőkapi­tányság tovább folytatja. Békéssy Gábor Francia hagymaleves. Hozzávalók: 3 fej hagyma, 5 deka vaj, egy evőkanál liszt, fehérbors, őrölt szerecsendió, 3 húsleveskocka, snidling. Az apróra vágott hagymát megpá­roljuk a vajon, megszóljuk liszttel, fehérborssal és őrölt szerecsendióval. Fölöntjük másfél liter vízzel, majd bele­dobunk 3 húsleveskockát. Lassú tűzön 8-10 percig főz­zük. A tányérba merve snid- linget szórunk a tetejére. Sajtos sárgarépa. Ez az étel a most még zsenge sárgarépá­ból a legfinomabb. Hozzáva­lók: 1 kg sárgarépa, 5 deka vaj, 5 deka füstölt sajt, 15 deka Trappista sajt, 2 deci tejföl, 1 tojássárga, só, mokkáskanál- nyi őrölt szerecsendió. A tisz­tított sárgarépát kisujjnyi da­rabokra vágjuk, kevés sóval, egy csöpp vízzel és a vajjal 10-15 percig puhára pároljuk. Egyharmad részét mély tűzálló tálba terítjük, sózzuk, meg­szórjuk őrölt szerecsendióval, és ráborítjuk a laskára vágott Trappistát. Befedjük a mara­dék sárgarépával, majd az egé­szet leöntjük a tojássárgájával, reszelt füstölt sajttal elkevert tejföllel. Forró sütőbe toljuk, és addig sütjük amíg a tejfölös öntet pirulni nem kezd. Joghurtos gyümölcsle­pény. Hozzávalók: 30 deka liszt, 2 deci joghurt, 20 deka cukor, 2 egész tojás, fél cso­mag sütőpor, 1 vaníliás cukor, a tetejére fél kiló cseresznye, meggy, szilva vagy barack. A tésztához valókat jó habosra keverjük, zsírral kikent, liszte­zett tepsibe terítjük, és a tete­jére szórjuk a kimagozott gyümölcsöt. Forró sütőbe tol­juk, majd közepes tűznél tű­próbáig sütjük. Akkor vágjuk kockára, ha kihűlt. T. E. 1993. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Új VDN 5 m I I i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents