Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-24 / 281. szám (290. szám)
Szablya Hona a seattle-i házuk kertjében virágzó Rhododend- ron-bokor mellett Aki saját zsebből konzul A hír: Nemrég nyitották meg Magyarország seattle-i konzulátusát, s tiszteletbeli konzullá Helen Szablyát nevezték ki. Helen Szablya, azaz Szablya Ilona nem teljesen ismeretlen a pécsiek számára, hiszen ő volt az egyik kezdeményezője a Pécs-Seattle közötti testvérvárosi kapcsolatnak. Ebben a minőségben sokszor járt már Pécsett, s így különös jelentőséggel bír számunkra, hogy ő lett a seattlei konzul. Aki ismeri, nem csodálkozik rajta, hogy ez a konzulátus tulajdonképpen az ő háza, s hogy egyelőre sehonnan nem kap pénzt ezért, még a különböző, ezzel járó költségeket is saját zsebből fedezi. Szab- lyáék ugyanis arról híresek, hogy végtelenül önzetlenül, minden magyart szívesen befogadnak, aki bajban van, azon segítenek. Volt alkalmam ezt személyesen megtapasztalni. Az elmúlt évben több baráti és rokoni meghívást egybekötve sikerült több várost érintve egyhónapos amerikai körutazást tenni. Az utunk úgy alakult, hogy keresztül kellett utaznunk Seattlen is, s úgy gondoltuk, ha már ott vagyunk, pár napot rá szánunk a város megismerésére. Olcsó szállást akartunk foglaltatni egy ott dolgozó ismerőssel, majd felhívtam Szablya Ilonát, akivel egyszer, rövid időre itt Pécsett találkoztam és nagy bocsánatkérések közepette megkérdeztem, nem tudna-e segíteni abban, hogy látogatást tegyek a Seattle-i Times szerkesztőségében, s hogy segítene-e megismerni egy kicsit a várost? Az első kérdése az volt, mikor jöttök, hol laktok? S amikor megtudta, hogy a lakás még bizonytalan, közölte, itt fogtok lakni nálam és kész. Az sem zavarta, hogy pont ebben az időben volt mégegy magyar- országi vendége is. - Amíg nálunk van egyetlen szabad ágy, addig ide mindig jöhetnek vendégek - mondták, ő és férje, Szablya János. Szépen berendezett házuk nappalijának ablakából gyönyörű tájra nyílik kilátás, a Sziklás-hegység vonulata és a tenger egy öble látható. Természetesen megszervezte az újságnál a látogatást, etettek, itattak bennünket, s elvittek minden seattlai látnivalót megmutatni. 1956-ban hagyták el az országot. Ilonát, mint híres illatszergyáros lányát, férjét, Szablya Jánost pedig, a Gundel család egyik oldalági leszármazottját nem jó szemmel nézték a Rákosi rendszerben. Három gyerekkel indúltak neki a határnak, a legkisebbet mózes kosárban vitték. Kétszer elfogták őket, harmadszorra sikerült átjutni. Amerikában Szablya János egyetemi tanárként dolgozott, Ilona pedig szült még négy gyermeket, s a hét gyerek mellett volt energiája arra, hogy tanuljon. Újságíró lett. Évekig a Washington állam újságíró szövetségének elnöke volt. A forradalom 30. évfordulójára írt egy drámát, amit Amerikában élő magyarokkal készített interjúkra épített fel. Nagy sikerrel adták elő a seattlei színházban. Most pedig fáradhatatlanul dolgozik a magyar-amerikai kapcsolatok kiépítésén. S. Zs. Izmok feszülnek, ízületek ropognak a holland jógatanárnő óráin Fotó: Löffler Gábor A gerinc- és ízületregeneráló jóga Otthont keres a pécsi Tip-Top Színpad Kirobbanó sikerrel lépett színpadra október 21-én este Budapesten, a Gutenberg Művelődési Házban a pécsi Tip-Top Színpad, amely Ungár Tamás Csövesek című egyfelvonásos komisz komédiáját adta elő Ujláb Tamás és Völgyi Melinda főszereplésével. A Tip-Top ez év február 19-én mutatkozott be először Pécsett a Csövesekkel, ez a mostani a huszonkettedik előadása volt a darabnak. Pécsen kívül Dél-Du- nántúl számos városában és falujában szerepeltek már. Mint Völgyi Meünda színművésztől, a miniszínház alapító tagjától megtudtuk, a Tip-Top Színpad mindenféle anyagi támogatás nélkül jött létre, s bár elkelne egy jó szponzor, egyelőre nem ráfizetéses a vállalkozás, hiszen nincs állandó, költséges épületük, bárhol, bármikor bemutathatok a darabok; kis helyen elférnek, s kevés költséggel dolgoznak. Egy személyautóban elfér a stáb, díszlettel együtt. Ha szükséges, a jelmezeket a művésznő anyaszínháza, a kissé távolinak tűnő Békéscsabai Jókai Színház ad kölcsön. A kis társulat, még Tip-Toppá alakulásuk előtt, a Nyúlj a szoknyám alá című darabbal mutatkozott be a közönségnek, s a harmadik produkciójukat november végén, december elején mutatják be Utcára macák címmel, amely szintén Ungár Tamás munkája. Legnagyobb vágyuk, a fontosnak tartott tájolás fenntartásával természetesen, egy állandó hely, otthon a városban, hiszen már kialakult a társulat törzsközönsége, amely minden bemutatón ott kívánna lenni, s szeretnék a sikerdarabokat is állandóan műsoron tartani. Cs. L. Kaptam az alkalmon, amikor felajánlották a baranyai tisztiorvosi szolgálat egészségvédelmi intézetében, hogy mielőtt írnék a Hollandiából érkezett jóga-mestemőről és speciális gyakorlataiéi, a kurzust csinál- jam.végig, s saját magamon tapasztalom majd a hatást. Bár többféle jóga ismert hazánkban, az Amszterdamból érkezett Joan van Rooijen által itt egy héten keresztül bemutatott jóga gyakorlatsor eltér ezektől. Az ún. Hatha-jógát egy Iyengar nevű indiai fejlesztette tovább, illetve változtatta meg úgy, hogy a gyakorlatok rendszeres végzésével javítani lehet térd- és egyéb ízületi problémákon, csökkentheti, vagy meg is szünteti a fájdalmakat. Ugyancsak alkalmas a gerinc változásaiból eredő fájdalmak, fejfájások megszüntetésére. Ezt a jógát tanítja Joan van Rooijen. Elmondta, Hollandiában egy kórházban nővérként dolgozott. Egy idő után derékfájások jelentkeztek nála, ami később annyira súlyosbodott, hogy erős gerincfájdalmai miatt már dolgozni is alig tudott. Végigcsinálta az öszes ajánlott terápiát, járt elektromos kezelésekre, ám mindegyik csak átmenetileg enyhítette a bajait. Öt évvel ezelőtt találkozott valakivel, aki felhívta a figyelmét erre a jógára. 45 éves volt ekkor, azt gondolta, nincs veszíteni valója, megpróbálja. Mint mondta, rettenetesen nehéz volt az elején, mivel évekig nem mozgott semmit és erős dohányos volt. Fizikai szenvedést okozott neki a gyakorlatok végzése. Egy idő után érezte, kezd könnyebben menni, s mintha a háta sem fájna úgy. Jó félévnek kellett eltelni, amikorra ez a hatás tartóssá vált. Addigra az egész életszemlélete megváltozott. Leszokott a cigarettáról, a kávé- ivást csökkentette, s megváltoztatta az étrendjét is, mind kevesebb húst fogyasztott, mostanra pedig már teljesen vegetáriánussá vált. Amikor elkezdett jógázni 80 kiló volt, most 10-el kevesebb (180 cm magas) elmúltak a hát- és felfájásai. Az Iyengar jóga a többitől eltérően kézi és kisegítő eszközöket is alkalmaz (pl. a hát megnyújtását célzó különböző támasztékok), a cél pedig az emberi test anatómiájának és a testben zajló élettani folyamatok egyensúlyának megteremtése. Ezt a tudást szeremé átadni annak, akinek hozzá hasonló problémái vannak. Férje magyar származású, s tervezik, hogy jövő évben itt telepszenek le Pécsett, s akkor rendszeresen tartani fog jóga-kurzusokat. S hogy milyen is ez a jóga olyan valaki számára, akitől mindeddig távoli és idegen volt az efféle mozgáskulktúra? Bizony magam is szenvedtem az első alkalmakkor, néha úgy éreztem, minden izmom elszakad, ám egy idő után azt éreztem hazafelé menet, hogy jé, elmúlt a fáradtságom. S. Zs. A város szeretetére hivatkozik dr. Szabó Imre, Dombóvár új polgármestere Aki nem fél a maffiától Még mindig üresek az egykori laktanya lakásai Amikor az előző dombóvári polgármester leköszönt posztjáról azt mondta: nem tudott megbirkózni a helyi maffiával. Valószínűleg tudta, sejtetni engedte, miről van szó. Ézért kérdeztem meg dr. Szabó Imrétől, a város új polgármesterétől, fél-e a maffiától. Természetesen azt mondta, hogy nem. A pártok képviselőiből álló, erősen megosztott képviselőtestület összefogása a feladata, s a városért tenni. Ez nem pártpolitika és nem pártok acsarkodásának a kérdése. Ez szent dolog, ha úgy tetszik, lokálpatriotizmus. Szabó Imre 29 éve a város polgára: sokan ismerik, mind pedagógust. A tanár úr a szocialista párt színeiben lett képviselő, s egyszer már, nem hosszú ideig alpolgármesterként is ténykedett. (Akkor azért mondott le, mert nem értett egyet a kórházigazgató leváltási ügyével.) Most is csak úgy vállalta el a posztot, ha tovább taníthat - óraadó lett saját iskolájában -, s ha végre megszűnnek a pártviták a képviselőtestületen belül. Legnagyobb öröme ma: amióta polgármester, szinte minden, a város érdekében születő döntés egyhangú volt. Mint azt a Szabó Imre elmondotta, a város legnagyobb gondjai között szerepelt sokáig a távfűtés: Dombóváron volt talán országosan is a legdrágább a meleg. A hőszolgáltatót sikerült pakura-tüzelésre átállítani, s ezzel olcsóbb lett a hő előállítása. Öröm továbbá, hogy a városi hotel megújult, s hogy rövidesen átadhatják a városi gondozóházat. Ide az a magát ellátni nenj tudó ember kerülhet napi 350 forintért - legfeljebb két hónapig - akinek ellátását segítő hozzátartozója nincs. Nagy gond viszont továbbra is a dombóvári volt orosz laktanya, melyből az önkormányzat csak a magyarok által épített lakásokra tartana igényt. Egyelőre sajnos nem tisztázott a lakások tulajdonjoga, s ezért lépni sem tudnak. Pedig a lakásokra akadna vevő. K. F. Hát. . . ismét félreverték a harangot a Trabant és társai (Wartburg) fölött, „akik” - pechjükre - kétütemű motorral rendelkeznek, következésképpen töményen okádják a gázt, ólmot és egyéb égési terméket városaink, falvaink utcáin, szennyezve az amúgy sem tiszta levegő-terünket. Czeizel doktor mondja a rádióban, hogy az ólom ártalmas a vérképző szervekre s ez különösen veszélyes a gyermekek agyi fejlődésére. Néhány esztendeje - szintén a rádióban nyilatkozó szakértők - mondották, hogy a fővárosban, a Margit körúton - amely egyik legszennyezettebb levegőjű pontja Budapestnek - környékén lakó kisgyermekek majdnem háromszor annyi mérges gázt szívnak le, mint New York belvárosának gyermekei. Azóta persze javult a helyzet - nem nálunk - hanem az amerikai világvárosokban, a levegő tisztaságát illetően. A rádió egyik délelőtti műsorából hallom, hogy amerikai kutatók egy csoportja most Budapesten vizsgálja a gépjárművek által kibocsájtott gázok okozta légúti megbetegedéseket gyermekeknél, mint „kísérleti alanyoknál”. A műsor szereplői, szakemberek: orvosok, vegyészek, kutatók. Elmondották, hogy a levegő szennyezését a gépjárművek közül is főleg a kétütemű motorokkal működő trabantok és Wartburgok okozzák. Budapesten 120 ezer ilyen kocsi vesz részt a forgalomban, s ehhez hozzászámíthatjuk még az alkalmilag vidékről megjelent kocsikat is. A környezetvédelmi minisztérium közreműködésével a kormányzat jelentős intézkedéseket tesz, illetve tervez a levegő, a folyók, erdeink- vagy az ivóvízkészletünk tisztaságáért. Költséges feladatokat kell megoldaniuk. A hazai gépjárműpark jócskán elöregedett. Egyes autóképviseletekkel folytatott tárgyalások eredményeként kedvezményes áron vásárolhatnak új - négyütemű - kocsikat azok, akik leállítják trabantjaikat, Wartburgjaikat és átadják a bontótelepeknek. E kedvezményt eddig - azt hiszem Budapesten - háromezer tulajdonosnak ajánlották fel, el is fogadták. Hogy az említett típusú kocsik százhúszezres tömege mikor kerül végérvényesen az autótemetőkbe, azt még megjósolni is nehéz. Mert bármilyen mértékű is a kedvezmény, azért az új kocsikért mégiscsak százezreket, esetleg milliót kell fizetniük az új tulajdonosnak, már pedig éppen az a gond, hogy éppen ők nem rendelkeznek ennyi pénzzel. Különben már átszálltak volna a remek nyugati kocsikra. A kormány rendeletet léptet életbe, miszerint hat évnél idősebb kocsit nem szabad behozni az országba. A Wartburg - de különösen a Trabant - a kisember kocsija volt. Ezeket a járműveket lehet gúnyolni, lehet szidni, de hosszú ideig jó szolgálatot tettek az embereknek. Még ma is. Üzemi költségük kibírható volt. A kényelmes kiskocsikban elfért egy kisebb család, a csomagtartóban a kapa, ásó, kosár és hétvégén utazott a jónép a szőlőkbe, gyümölcsösökbe, vagy nyaranta a strandokra, őszi-tavaszi kirándulásokra. Aki egyszer összekotorta a dohányt a kiskocsira - nehezen, sok lemondás árán - az nehezen szabadul meg tőle, már csak azért is, mert a gazda együtt öregedett meg a kocsijával, újra meg nem kerül. A Trabantnak valamikor jó ára volt, egy időben árán felül eladható volt. Manapság - a nyár elején például - a pécsi vásáron tízezer forintért is kínálták némelyiket, akadt is új gazdája. De ma már sokan azt mondják, ötezret nem adnának érte. Előrelátóak. Mert tudják, hogy a kétüteműek fölött megkondult a harang. A sok kis kocsi végelgyengülésre van kárhoztatva, ha csak egy szigorú rendelkezés le nem tiltja őket az utakról. Na de ezt azért még se . . . Megkondult a harang... 4 Új VDN 1993. OKTÓBER 24., VASÁRNAP t * Rádió mellett...
