Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-18 / 285. szám

1993. október 18., hétfő aj Dunántúli napiö 3 ENSZ-Habitat-díjat kapott dr. Szőke Zsuzsa Az emberi környezetért Minden év októberének első hétfőjén adják át a Habitat díjat arra érdemes szakembereknek, akik az építészetben, település- fejlesztésben és az emberi kör­nyezet alakításában vettek részt tevékenyen. Dr. Szőke Zsuzsá­nak., a pécsi Polgármesteri Hi­vatal Műszaki Osztálya volt ve­zetőjének az odaítélt díjat - és a vele járó aranygyűrűt - Boross Péter belügyminiszter adta át Budapesten. Mi pécsi lakásán kérdeztük a kitüntetett Szőke Zsuzsát arról a munkáról, amit most így honoráltak.- A Műszaki Osztály vezető­jeként elsősorban a lakásépíté­sek elősegítése volt a felada­tom, tervek engedélyezése, az ügyfelek tanácsokkal való ellá­tása. Ebben a folyamatban sok mindent figyelembe kell venni, az építtető igényeit (ez legin­kább pénz függvénye), a kör­nyezet várható alakulását. Fon­tos ez például sorházas építke­zésnél, ahol majdnem minden ház másmilyen, és nem is egy­szerre épülnek - az a lényeg, hogy a végén „sor” legyen belő­lük. Szerintem ez jól sikerült a Gerbera utcában vagy akár a „papok szőlőjében”.- Mekkora manapság az épí­tési láz?- Az előző évihez képest vál­tozatlan. Sokan azt hitték - én is -, hogy az ÁFA-visszatérítés megszűnésével csökken majd az építkezések száma, de nem. Ennek az az egyik legfőbb ma­gyarázata, hogy állami bérlaká­sok nem épülnek, így az embe­rek belekényszerülnek az épít­kezésbe. Tehát nem azért épít­keznek, mert pénzük van, ha­nem mert szeretnének valahol lakni. Sok az emeletráépítés, te­tőtérbeépítés.- Pécsett várhatóak-e na­gyobb építkezések a jövőben?-Inkább egyes utcák átépí­tése a jellemző, ilyen volt a Nyíl utca, Szőlő utca, ahol majdnem minden régi, egyszintes házat lebontottak, és újak emelkedtek helyettük. Központi szanálás ma már nincs, az építkezés vál­lalkozás lett, mint lassan min­dent, ezt is az ingatlanjog igaz­gatja - mondta Szőke Zsuzsa. M. K. Boross Péter belügyminiszterrel a díjátadó ünnepségen Laktanyát vegyenek! Bár nagy az érdeklődés, a bá­natpénzt még senki sem tette le a volt szovjet katonai ingatla­nok e hónap 25-én kezdődő ár­veréseire - közölte Németh László. A Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet vezetője el­mondta: a bánatpénz letételének határideje szerdán jár le. Való­színűleg többen az utolsó pilla­natig várnak. A vagyonkezelő szervezetnél úgy gondolják: lesznek komoly jelentkezők az árverésekre, amelyeken 33 ob­jektum találhat gazdára. A vá­sárlókat számos kedvezmény várja: a vásárló felhasználhatja az Egzisztencia-hitelt és annak saját részét kárpótlási jeggyel is teljesítheti. A kikiáltási áron számítva mintegy 5 milliárd fo­rint értékű ingatlanvagyont most, az első fordulóban, objek­tumonként lehet majd megvásá­rolni. Testvérvárosok „szülőatyja” Seattle volt polgármestere Pécsett tanít Paul Kraabel farmeringben és nadrágban, papucscipőben, vállán kék hátizsákkal közleke­dik az utóbbi egy hónapban Pé­csett - választott városában. Igen, ugyanis abban, hogy a ba­ranyai megyeszékhely és az amerikai Seattle testvérvárosok lettek, abban Kraabel úrnak döntő szerepe volt. De kanyarodjunk vissza a tör­ténet elejére. Paul Kraabel ere­deti szakmáját tekintve elektro­mérnök, de aztán 1970-beri a Republikánus Párt színeiben képviselővé választották. Poli­tikusi karrieije meredeken ívelt felfelé, mígnem 1975-ben Se­attle polgármesterévé nem vá­lasztották, mely tisztséget 17 évig töltötte be! Ha erre az idő­szakra visszaemlékszik, ered­ményként értékeli, hogy befeje­ződött a Boston-Seattle autópá­lya építése, s elő tudják állítani a város elektromos áram szük­ségletének 75 százalékát úgy, nem kellett atomerőművet épí­teni a környéken. Felépítettek egy elegáns sétálóutcát, sok-sok bolttal, és persze - Amerikáról lévén szó - kiemelkedett a föld­ből egy tucatnyi felhőkarcoló is a 80-as években, melyek kö­zül 75 emeletes a legmagasabb! Teltek-múltak a polgármes­terség évei, sok munkával, míg el nem érkezett 1989, ez az egész világot megrázó esz­tendő. Innentől hadd mesélje Kraabel úr a történetet:- 1989 karácsonyát írtunk, mindenki eufórikus hangulat­ban fürdött, azonban én már ak­kor láttam, hogy az örömmá­mornak hamar vége szakad majd, s marad nagy kérdés: mit eszünk holnap? Segíteni szeret­tünk volna a volt szocialista or­szágoknak, csak éppen nem tud­tuk hogyan? Végül is sok puha­tolózás, érdeklődés után a Se- attle-i maroknyi magyar kolónia és Helen Szablya konzul közve­títésével döntöttünk úgy, hogy testvérvárosi kapcsolatot kere­sünk valamelyik magyar város­sal. Seattle-nek több mint 15 testvérváros van szerte a világ­ban Japántól Ausztráliáig. En addig ebben a témában nem vol­tam túl tájékozott, de a magyar ügyet a szívemen viseltem. Több város szóba került lehet­séges partnerként, végered­ményben szavazás döntött Pécs javára. 1991 novemberében jár­tam itt először egy hétre, és na­gyon pozitív benyomásokat sze­reztem.-Tavaly aztán egycsapásra megváltozott az életem. Felesé­gem balesetben meghalt, én pe­dig nem indultam az újraválasz­tásért. Mondhatni, némileg lég­üres térbe kerültem, s akkor ju­tott eszembe Páva Zsolt pécsi alpolgármester korábbi ajánlata, hogy jöjjek Pécsre tanítani. így kerültem ide erre a félévre a Ja­nus Pannonius Tudományegye­temre, ahol főleg amerikai poli­tikát oktatok, de ezen belül ter­mészetesen sokminden olyas­miről szó esik, amit magyar di­ákok is kamatoztathatnak.- Szeretem Pécset, kicsit mindig is magaménak éreztem. Reggelente végigsétálok a Ki­rály utcán, beülök a Caflischba egy kávéra. Kicsit egyedül va­gyok, de ez nem feltétlenül baj, eléggé rég voltam a magam tár­saságában. Van időm, olvasni, írni - a Seattle Times-nak kül­dök hetente egy-egy riport-félét -, irodalommal foglalkozni. Egyszerűen - és mi kell ennél több - jól érzem itt magam. Méhes K. Amerikai alapítvány ajánlott segítséget Anyaszállás a pécsi Gyermekklinikán? Egyszer már megtörtént, s most októberben ismét készsé­gét fejezte ki egy amerikai ala­pítvány a pécsi Gyermekkli­nika céljainak támogatására. Anyagilag segítenék egy olyan szállás létrehozását, ahol az or­szág különböző részeiből mű­tétre, gyógykezelésre érkező gyermekek szülei lakhatnának azidő alatt, míg a gyermekük a klinikán fekszik. Mindezt Atlantában, egy nemzetközi szemináriumon ajánlották fel dr. Méhes Károly akadémikusnak, a klinika igazgatójának. Kissé paradox helyzetben érezhette magát a professzor, akit mint a nyitott gyermekkórházak szakértőjét hívtak meg a több mint ezer résztvevős konferenciára. Sokkal inkább a korábbi - győri - tevékenységére és ta­pasztalataira hagyatkozva, mint a pécsi klinika jelenlegi körülményeivel példálózva tu­dott arról beszélni: miért fon­tos, hogy a kórházi kezelés ideje alatt is a gyermeke mel­lett lehessen a szülő, hogy megteremtsék az utókezelés feltételeit, amelynek aktív és hozzáértő résztvevője legyen a család.- A Gyermekintézmények Szövetsége fennállásának 25. évfordulója alkalmából ren­dezték Atlantában ezt a nem­zetközi szemináriumot, amely arra irányította a figyelmet, hogy az utókezelésben, a kü­lönböző betegségekkel együtt­járó lélektani problémák meg­oldásában nagyon nagy kü­lönbségek vannak az országok között, s mi a lemaradtak közé tartozunk - mondja dr. Méhes Károly. - A változásra irá­nyuló törekvéseknek azonban ma már egyre kevésbé a gyer­mekgyógyászok szemlélete, sokkal inkább az anyagi lehe­tőségek szabnak határt. Ilyen okból nem tud lépni a pécsi klinika sem, jóllehet egyes se­bészeti, genetikai, onkológiai kórképek gyógykezelésre az ország minden részéből jönnek ide a beteg gyerekek. Az euró­pai átlagot tekintve is jók a gyógyítási eredményeink, akár a speciális műtétekre, akár le­ukémiás gyerekekre, vagy az egy kilogrammnál kisebb sú­lyú újszülöttek életben tartá­sára gondolok. De ezeknek a betegségeknek a gyógyítása, a fogyatékosság kezelése, hosz- szadalmas intézeti, illetve ott­honi törődést igényel. Ehhez szeretnénk megteremteni kli­nikán belül és kívül a feltétele­ket. A pécsi Gyermekklinikán évente 5000-5500 fekvőbete­get kezelnek, a a tavalyi járó­beteg forgalmuk meghaladta a 79 000-et. Minden talpalatnyi helyet hasznosítva is régen kinőtték már az épületet. Területük sincs, amiből esetleg játék-ud­vart tudnának kialakítani a nem ágyhoz kötött gyerekek­nek, vagy amire új épületet emelve jobb körülményeket, feltételeket teremthetnének a szakrendeléseknek, osztályok­nak. Azt is tudják, hogy a távo­labbi településekről jövő gyermekek szüleinek sokszor erejüket messze meghaladó ki­adást jelent utazgatni, illetve Pécsett albérletezni azért, hogy napközben a gyermekeik mel­lett lehessenek. Arra sincs mód, hogy meg­tanítsák nekik azokat a teen­dőket, gyakorlatokat, ame­lyekkel az otthonukba bocsá­tott gyermekeik felépülését se­gíthetnék. Ilyen okok miatt szeretné­nek minél hamarabb épületet vásárolni a klinika közelében. Az elképzelések szerint itt részben szállást kaphatnának a szülők - elsősorban az anyák - illetve meg tudnák teremteni az utógondozást segítő felké­szítés feltételeit. Talán arra is lehetőség nyílna, hogy belső átszervezéssel jobb körülményeket teremtsenek a szakrendeléseknek, osztályok­nak. Ehhez kínál anyagi segítsé­get az amerikai alapítvány, de az első lépéseket itthon kell meg­tenni. T. E. Megszűnt a DÉLKER diszkont A baranyai kereskedők és a magánvásárlók örömmel fogad­ták ez év elején a hírt: Pécsett az AGROKER RT. területén, a Közraktár utcában diszkontáru­házát nyit a DÉLKER. Ugyan a napi kisvásárlóknak nehézkes volt az diszkont megközelítése, de a viszonteladóknak nem kel­lett Budapestre utazni a kurióz cikkekért. A szállítási költség ezért nem jelent meg az árakban. Úgy tűnt, a DÉLKER pécsi üzlete egyre népszerűbb. Most mégis különböző mendemondák terjednek a városban: bezár az áruház. Pétsy András, a DÉLKER Rt. kiskereskedelmi osztályvezetője érdeklődésemre közölte már be is zártak. A fennmaradó árukész­let az AGROKER ABC-jében kerül értékesítésre. Hogy miért választották ezt a drasztikusnak tűnő lépést? Az áruház üzeme­lése gazdaságtalan. Közel négy­ezerféle élelmiszert és vegyiá­rut kínáltak kedvezményes áron. Az éves forgalmat 500 millió fo­rintra tervezték. Ehhez képest 73 millió forintot értek el fél év alatt. Most visszavonultak, de az országos teijeszkedési tervükben továbbra is szerepel Pécs és a Dél-Dunántúl. Ádám E. Újra növények élnek a nemrég még kopár tettyei kőbányában Fotó: Szundi György A Royal Shakespeare Company előadása A világhírű Royal Shakespe­are Company három előadással vendégszerepei Budapesten. A patinás angol társulat névadója egyik utolsó remekét, A téli re­gét mutatja be a Madách Szín­házban október 22-én és 23-án. A színmű rendezője: Adrian Noble, a Royal Shakespeare Company művészeti igazgatója. A darab ősbemutatója 1610-1611 fordulóján volt, majd a XVIII. századtól rövidí­tett változatát játszották. A téli rege első hazai fordítója Szász Károly, akinek magyarítása 1860-ban látott napvilágot. A Nemzeti Színház öt évvel ké­sőbb mutatta be A téli regét Szigligeti Ede rendezésében. A Nemzetin kívül játszotta a Ma­dách társulata is, a színdarabot. Először az 1960-as évek köze­pén, majd 1992-ben Mácsai Pál rendezésében állították szín­padra. Minden pártnak megvan a maga szavazóbázisa Válaszol: Kéri László politológus Kéri László politológus­nak a parlamenti pártok esé­lyeit taglaló elemzés-soro­zata első három részét a Népszabadságból már meg­ismerhette a közvélemény. A nagy visszhangot kiváltó ta­nulmányok kapcsán arra kértük a héten Pécsett járt szakembert, foglalja össze véleményét a '94-es ország- gyűlési választásokat ille­tően.-Ha javasolhatom, kezdjük a legnagyobb kormánypárttal, az MDF-fel.- Az MDF-nek van most a legmozgékonyabb tábora. Az a milliós népesség, amelyik jelenleg hezitál, hogy elmen- jen-e választani, vagy ne, álta­luk könnyen megnyerhető. Úgy vélem, ezt a réteget a leg­sikeresebben a Demokrata Fó­rum mobilizálhatja majd. S e mellett van az MDF-nek egy rendkívül kitartó, 10-11 száza­lékos bázisa is, ami nem ke­vés, úgy 7-800 ezer fő. Ők azok, akikre a demokrata fó- rumosok bizton számíthatnak a szavazó urnáknál is jövőre, 1994-ben.- SZDSZ?- Igazán jól kiépült szerve­zete és tudatos egyéni válasz­tókerületi jelöltállítási me­chanizmusa csak az SZDSZ-nek és az MSZP-nek van, úgyhogy e két pártnak az esélyeiről beszéljünk egy­szerre. Mind a két párt már ja­nuárban elkezdte kiválogatni mind a 176 körzetben a jelölt­jeit. Először négy-hat sze­mélyt teszteltek, aztán ez le­szűkült kettőre, s ma már a legtöbb helyen megvan a végső jelöltjük is, csak hét pe­csét alatt őrzik a neveket. Ért­hetően: hogy ne adjanak esélyt az ellenfeleknek már most összegyűjteni azokat a dossziékat, amelyek anyagától egyébként így is úgy is mocs­kos lesz a kampány.- Fidesz?- A közvéleménykutatások adatait nagyjából mindenki ismeri, a Fidesz tehát a listá­kat tekintve nagyon jól áll. Az egyéni körzetekben viszont - az előjelek, az időközi válasz­tások tapasztalatai alapján - igen rosszul. Ez a két dolog határozza meg helyzetüket a választásokon is.- KDNP?- Egyre több a fiatal szimpa­tizánsuk, az idősebb, vallásos réteg pedig eleve az övék, ez a réteg juttatta be őket három éve a parlamentbe. Azt hiszem, el­érhetik a nyolc-tíz százalékot is a jövő esztendőben.- FKgP?- Aki azt hiszi, hogy a kár­pótlással betöltötték történelmi szerepüket, borzasztó nagyot téved. Főleg Torgyánnak van népes tábora az Tiszántúlon, s az, hogy mi történik a kisgaz­dák házatáján 1994-ben is be­folyásolja majd a választási eredményeket. P. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents