Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-09 / 276. szám

1993. október 9., szombat

uj Dunántúli napio

7

Tomácos házak sejtetik a hajdanvolt gazdagságot

Mekényes két arca

Mennyit ér Jelcin a NATO-nak?

A bővítés időigényes

Lezárult a moszkvai hatalmi harc talán döntő szakasza, de számos kérdés megválaszolatlan maradt. Közép-Kelet-Eu- rópa országai számára az egyik legfontosabb ezek közül, hogy segítették,vagy hátráltatták-e a moszkvai fejlemények a NATO-tagsággal kapcsolatos ambícióik teljesülését?

E pillanatban inkább az utóbbi látszik valószínűnek. Borisz Jelcin ugyanis minden eddiginél inkább függ a fegyveres erők támogatásától, hiszen a segítségükkel törte meg a parlamentben magukat elbástyázó riválisok ellenállását. Logikus tehát a Washington Post NATO-körökből nyert értesülése, amely szerint az Egyesült Államok és szövetségesei - noha nem akarják becsapni az ajtót a kelet-európai országok NATO-csatlako- zása előtt - nem akarják a NATO kiterjesztésével ingerelni a moszkvai katonai vezetést.

De mennyire lehet tartós a Nyugat visszafogottsága

Moszkva irányában? Azt a nyilvánosságra jutó információk is jelzik, hogy a NATO brüsszeli irodáiban és a nyugati fővárosokban a színfalak mögött élénk vita folyik a NATO jövőjéről. S bár Jelcin tartósan élvezi a NATO-or- szágok türelmét és támogatását, a legfontosabb nyugati hatalmak a politikai műhelyekben azonban még a gondolatát is elutasítják annak, hogy Oroszország vagy Ukrajna vétót emelhessen az ellen, amit a Nyugat saját érdekében szükségesnek tart.

S mi a Nyugat hosszú távú érdeke? Wömer NATO-főtit- kár, aki a kibővítés szenvedélyes híve, nemcsak azt tartotta szükségesnek aláhúzni a minap egy rádióinterjúban, hogy „az Atlanti Szövetség nem irányul Oroszország ellen”, hanem azt is, hogy a bővítés időigényes. De ami időigényes, azt legfeljebb elhalasztják, de nem vetik el. Lehet,hogy a döntő szó januárban, a szövetség csúcstalálkozójára mégis elhangzik?

Jövő évi nyugdíj prognózis

14-15 % -os emelés

Ömlik a szeptember végi eső, mint ha kárpótolni akarná a földet mindenért. Az esőfüggöny nappali szürkeségében az átutazó alig veszi észre a Baranya északi határán lévő Mekényes kettős arcát.

Milyen is Mekényes?

A falut átszelő Méhész-patak két partján alig látni új házat, legtöbbje befejezetlen. Itt-ott üres, a gaztengerben épületmaradványokat rejtő telkek és a régi, tomácos házak sejtetik a falu hajdanvolt gazdagságát. Ugyanakkor aszfaltozott utak, betonjárdák, vezetékes ivóvíz, második világháborús emlékmű, energiatakarékos közvilágítás, felújított kultúrház, óvoda, ravatalozó, új átereszek tanúsítják, hogy a falu jól gazdálkodik az évi tizenegymilliós költségvetéssel és a pályázati lehetőségekkel.

*- Településünk egyre gyarapszik, a lakossága meg egyre reménytelenebb helyzetbe sodródik. Mind kevesebb a még munkába járó - fogad a harmincnegyedik évében iáró Siska Zoltán polgármester, ö is azon szerencsések közé tartozik, akinek még van munkahelye: a mágocsi Fék-Gép-nél forgácsoló technikus.

A hajdani 1100-1200, többségében német anyanyelvű lakosú nagyközség mára már mindössze 379 lelket számlál. De megállt a lakosság fogyása.

Laktak itt rácok is, a közeli halastavaknál lévő Rácmeké- nyesen, aztán Esterházy herceg telepítette ide a mai falut megépítő németeket. A sok-sok szőlő, két olajütő malom, szeszfőzde jelezte a gazdagságot, a mekényesi szilvapálinkának még a fővárosban is rangja volt.

A németek kitelepítésével odalett a munkával megalapozott jómód. Az új honfoglaló moldvaiakkal, felvidékiekkel és az ország különböző tájairól érkezőkkel újra benépesült falu az utóbbi évtizedekben sorra vesztette el általános iskoláját, tanácsát, értelmiségét. A gyerekek Mágocsra járnak, napi huszonnyolc kilómétert buszoz- nak a tudásért.-Jó lenne valamilyen munkával megtartani az embereket. Főleg a fiatal, pályakezdők helyzete reménytelen - mondja a polgármester.

*

A postán Szíjártó Szilvia és Takács Bernadett helyettesítőként a négy telefonelőfizetőt kézi kapcsolással tudja összekötni egymással és a külvilággal. Innen, vagy1 ide telefonálni csak idő kérdése. Türelemjáték. Havonta 226 nyugdíj, különféle járadék és családi pótlék utalvánnyal veszi nyakába a falut Katona Lajosné postás kézbesítő. „Szegényedik a falu. Egyre

kevesebb az újság előfizetés, mind több a nyugdíjas, a munkanélküliek között is a fiatal” - erősíti meg a polgármester iménti szavait.

Jövő év végéig Mekényes is bekapcsolódhat az országos távhívásba. Negyvenötén vállalták, hogy befizetik az ötvenezer forintot (amiből húszat átvállal az önkormányzat).

Az áfész vegyesboltot március közepétől bérlő Deák Istvánná egy jobban ellátott városi abc-t megszégyenítő választékot kínál a háztartási vegyianyagokból, kenyérből, felvágottból, húsból, tejtermékből, cérnából, ruhaneműből. „Zsemlyéből napi százat is eladok az időseknek, nagyon sok köztük a cukorbajos” - mondja.

*

Csóra Imréné szüleit 1947-ben költöztették ebbe a régi, tomácos házba. Fejőnő volt még két éve. Munkanélküli, akár félje és veje. Elkeseredett. Nincs munka, a 43,2 aranykorona értékű tagi földjük után a szerződés ellenére se kaptak még semmit, a felszámolt mágocsi tsz-től végkielégítésre is hiába vártak. Harmadikos Nándi fia miatt is szeremé, ha legalább az alsósok ismét helyben járhatnának iskolába és nem Mágocsra buszoznának.- Mi lesz önökkel?- Ki tudja? Mint a többivel. Nagy segítség, hogy kisfiam iskoláztatásának anyagi terheit ennyire leveszi vállunkról az önkormányzat. Félő, lányomé- kat nem lesz már miből segíteni, mert magunk is támogatásra szorulunk.

Kertész Jánosék új házában a kinti esős-hűvös idő után jól

esik a radiátorokból áradó meleg. Kiskunfélegyházáról költöztek ide tizenkét éve. A félj a tsz. tehenészetében dolgozott, hét éve favágó a kisvaszari erdészetnél. Tavaly válaszút elé állították: vagy munkanélküli lesz, vagy vállalkozóként folytatja a fakitermelést.- Mi mást tehettem? Muszájból lettem vállalkozó, így két mekényesi és egy nagyhajmási embernek is munkát tudok adni.

Felesége, akit a Möbiusz al- sómocsoládi gyára tíz hónapos munkanélküliség után ismét visszahívott dolgozni, ehhez csak annyit fűz hozzá:-Nekem még így is jobb, mint a férjemnek. Amíg van munkám tisztességes és biztos pénzt kapok.

*

A faluban Major Ferenc, felesége és nagyfia a tejesemberek. Este fél hat, a flakonokban lévő 30 liter frissen fejt tejjel másodszor indul huszonhat családhoz a másfél éve munkanélküli Csaba.- Havonta a nyugdíjhoz, fizetéshez igazítjuk a pénzbeszedést, ami néha nem is könnyű. De azért mindenki fizet - mondja a rokkantnyugdíjas asz- szony.

Egyelőre még a félj munka- nélküli járadéka a kényszerű vállalkozásuk legbiztosabb anyagi alapja.

Drágállották a bolti tejet, hát vettek egy jámbor tehenet, a Szekfűt. Piackutatást végeztek a faluban: kinek kell a friss tej házhoz szállítva. Ma már a négy tehenük napi átlagban negyven liter tejet ad. A fölösleget túrónak, tejfölnek feldolgozva adják el. Most csináltak először sajtot, az is vevőre talált.- Reménykedtünk, hogy munkahelyteremtő pályázattal némi beruházási pénzhez jutunk. Nem jött be. Pénz kellene az istálló korszerűsítésére, takarmánytárolóra, gépekre. Kiszámoltuk, hat tehén már eltartaná a családot, ha a tejükre lenne vevő - mondja a félj.

Éjjel-nappal dolgoznak és reménykednek. Kényszerű pályamódosításukkal talán megalapozzák jövőjüket.

Majoréknál a tejre váró két asszonnyal beszélgetek. A rokkantnyugdíjas Sáfrány Tibomé nyolc éve Komlóról költözött Mekényesre. Élettársa az erdészetnél dolgozik. „Jó lenne állandó munkahely, főleg a fiataloknak” - mondja, s nem csak a velük élő kisebbik, kőműves fia miatt, aki a faluban időszakos közmunkásként még néha-néha pénzhez jut. Konkoly Pétemé hat éve költözött ide Szegedről. Nagyobbik kislánya allergikus asztmája miatt választotta az erdők friss levegőjét kínáló települést.

Lányának már kutyabaja. Itt ragadtak. Néha még álmodik a szegedi lakásról, az idegsebészeti klinikáról, ahol ápolónő volt. Nem talál se végzettségének megfelelő, se másmilyen munkát. Félje rokkantnyugdíjas. Négyük havi összjövedelme a tizenhétezret sem éri el. Férje vak édesanyja azért költözött hozzájuk, hogy nyugdíjából támogathassa őket.

*

Az eső kérlelhetetlenül zuhog tovább. A komor esti sötétségben látom a megvilágított, újjávarázsolt óvoda, a tizenöt gyerek szebb jövőt álmodó birodalmának körvonalait.

Murányi László

Megjárta a tárcaközi egyeztetés útjait, s immár megszerezte a kormányzati támogatást is a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslata a járadékok 4 százalékos egyösszegű kiegészítésére. Hátra van még az utolsó állomás: az Országgyűlés állás- foglalása. A parlamenti pártok, illetve frakciók illetékeseinek előzetes megnyilatkozásai azonban azt ígérik, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék egyaránt a javaslat mellett fog voksolni.

Az előterjesztés egyébként a tervezett emelés egyhavi minimumát 300, maximumát pedig 1 000 forintban határozza meg. Akik tehát 1993 január 1—je előtt mentek nyugdíjba (mint ismeretes, a járadék-kiegészítés csak rájuk vonatkozik), kilenc hónapra visszamenőleg 2 700-9 000 forint közötti pluszt kapnak kézhez, előreláthatóan novemberben. Az idén a számítások szerint mintegy 60 000-rel nő az öregségi nyugdíjasok tábora; az új járadékosok 1994. januárjától a mostani egyösszegű emelés kilenced - tehát egyhavi - részével megnövelt nyugdíjra számíthatnak.

A társadalombiztosítás szakemberei intenzíven dolgoznak a jövő évi pénzügyi, költségvetési terveken. A főbb előirányzatok keretei már kialakultak. A nyugdíjbiztosítási alap 1994-es

költségvetési tervezete 378 milliárd forint bevétellel és 391 milliárd forint kiadással - tehát mintegy 13 milliárdos hiánnyal - számol.

A számítások figyelembe veszik, hogy az egészségbiztosítási alap terhére is fizetnek járadékokat; például a rokkantsági nyugdíjat, amelyben több mint 300 000-en részesülnek. Vannak azután olyan nyugdíjszerű ellátások (házastárs utáni jövedelempótlék, házastársi pótlék, gyermekgondozási díj) is, amelyeket - mintegy 47 milliárd forint értékben - a nyugdíj- és az egészségbiztosítás közösen finanszíroz.

Az előkészítő tárgyalásokon behatóan foglalkoznak a jövő évi nyugdíjak karbantartásának különféle lehetséges változataival. Konkrétumok közlésére a szakemberek egyelőre nem vállalkoznak, hiszen a további megbeszélések és egyeztetések során még sok minden változhat. A főbb számok alapján azonban arra lehet következtetni, hogy 1994-re szólóan 14-15 százalékos nyugdíjemeléssel kalkulálnak a tb illetékesei. Arról, hogy az emelés az ellátottak mely körére vonatkozna és mikortól lépne hatályba, valószínűleg október végi közgyűlésén tárgyal majd a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat.- szóma Az apróságok és az idősebbek is szeretik a dombok közt megbúvó kis falut Fotó: Läufer László

Nyárra lelassult az árak futása

Mélyrepülésben a búza

A KSH legfrissebb jelentése szerint az utóbbi hónapokban némileg mérséklődött az árak emelkedésének üteme. A januári erőteljesebb drágulás után a következő hat hónapban a termelői és a fogyasztói árak növekedése összességében egyszer sem érte el az 1 százalékot. Májusig a termelői árak emelkedése 0,1 - 0,8 százalék között, a belföldi értékesítésé pedig 0,3 -0,7 százalék között mozgott. Júniusban a termelői árak 0,3 százalékkal nőttek, a belföldi eladási árak azonban 0,1 százalékos csökkenést mutattak. Az Ígéretes folyamat júliusban folytatódott: a termelői árak nem változtak, a belföldi eladási árak pedig 0,7 százalékkal (!) csökkentek.

Az adatok szerint egyébként az ipar termelői árai idén júliusban 8,7 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év hasonló időszakában, ami - figyelembe véve az infláció általános mértékét - viszonylag alacsony növekedési szintet jelez. Igaz, a lakosság teljes körét érintő villamosenergia- , gáz-, hő- és vízellátás költségei ennél nagyobb mértékben, átlag 12.6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

A mezőgazdasági termelői- felvásárlási árindexek ennél jövel erőteljesebb ütemben növekedtek. Júliusban például a termelőktől feldolgozásra, értékesítésre átvett árúféleségekért 21,6 százalékkal fizettek többet a felvásárolók, mint tavaly. A szőlő kivételével valamennyi termékcsoportban meghaladta az árszínvonal az egy évvel korábbit. Folytatódott viszont a búza "mélyrepülése": míg májusban 1 mázsáért 1080, addig júliusban már csak 820 forintot kaptak a gazdák.

A vágósertés felvásárlási és a hízott sertés piaci ára a júniusi mélypont után júliusra ismét nőtt. A vágómarha ára csaknem az egész nyári idényben azonos szinten volt. Némi jó hírt és bíztatást jelenthet a tenyésztőknek, hogy emelkedő tendenciát mutatott a baromfi átlagára és valamivel mérsékeltebben, de fokozatosan nőtt (18.10-ről 19.10-re) a tej literenkénti fel- vásárlási ára is.

Hogy a július végén rögzített adatokhoz mérten milyen tendencia érvényesül az év hátralévő részében, azt még a kormányhoz közelálló gazdasági szakemberek sem tudják megjósolni. Az viszont már bizonyos, hogy az augusztus 1-jével életbe lépett ÁFA emelés után a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek egyetlen hónap alatt.

N. Zs.

Ha Antall József „igazoltan távol” ...

Miért a belügyminiszter?

A nemzetközi gyakorlatban általában nem tartják rendkívüli eseménynek, hogy néhány hétig - esetleg egy-két hónapig - távolmarad hivatalától a miniszterelnök. Az ilyen esetekkel számolva mindenütt jogi előírások szabják meg a kormányzati munka irányítását és folyamatosságát biztosító helyettesítések rendjét. Ismeretes, hogy Antall József - aki egyébként hivatalba lépése óta nem volt szabadságon - bejelentette: mint- egy egy hónapos külföldi gyógykezelése idején Boross Péter belügyminiszter helyettesíti. Miért éppen a belügyi tárca vezetője veszi át a miniszterelnök teendőit, s tud-e teljes jogú helyettesként tevékenykedni Antall József távollétében?- A magyar közjog nem rendelkezik semmilyen poszt betöltőjének a helyettesítéséről. Az egyedüli kivétel az Alkotmányban található; alaptörvényünk ugyanis kimondja, hogy a kormányon belüli helyettesítésekről maga a kormány dönt - válaszolta kérdésünkre az államjog szakembere.-Ennek jegyében született meg a múlt év elején az a miniszterelnöki rendelkezés, amely meghatározza, hogy akadályoztatása esetén a miniszter- elnököt, illetve az egyes minisztereket a kormány melyik tagja helyettesíti. A kormányfő feladatainak ellátására a rendelkezés első helyen a belügyminisztert jelöli meg. Számolva azonban az ő esetleges akadályoztatásával, további négy tárca vezetőjét is említi potenciális helyettesként: a honvédelmi, a külügy-, a pénzügy- és az igazságügy-minisztert. Ha tehát a körülmények véletlen összejátszása folytán a sorrendben előbb álló nem tud eleget tenni

a helyettesítési megbízásnak, az utána következő látja el a kormányfői teendőket.- A jogszabályok szerint Antall József távolléte idején Boross Pétert lényegében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a tényleges miniszterelnököt; aláírhat kormányrendeletet, törvényjavaslatot nyújthat be a kabinet nevében az Országgyűlésnek, stb. Csupán néhány, a miniszterelnök legszemélyesebb döntési körébe tartozó kérdésben nem illeti meg az intézkedés joga; például nem mondhat le a távollevő kormányfő nevében. Ezen túl azonban hatáskörét már csak a szokásjog szűkíti. Ilyen politikai illemszabály egyebek között az, hogy helyettesítő miniszterelnök az akadályoztatott kormányfővel való egyeztetés nélkül nem nevez ki például új minisztert.- koós -