Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-09 / 276. szám
8 uj Dunántúlt napiö 1993. október 9., szombat Minden út „Nyugat-Szerbiába” vezet Baranya a szerb Krajinában Horvátország,Jelszabadított” területein már csak mintegy 5000 magyar lakos él A magyarországi Baranyának olyan szomszédja lett, amelyről nem tudni, marad-e, vagy távozik. Ez az úgynevezett Szerb Krajina, amely magát nemrégiben Krajinai Szerb Köztársaságnak kiáltotta ki, s amelynek a székvárosa a távoli, észak-dalmáciai Knin városa lett. Hozzá tartozik Vukovár - most már csak a neve a régi - és Dél-Baranya. Ez az egykor jugoszláviai Baranya, amely gazdag termőföldjeiről, szoléiról, kiváló borairól és nagyrészt magyar lakosságáról ismert, már nem hasonlít önmagára. Ami a természeti adottságait illeti, azzal nincs baj, ha csak nem az, hogy korántsem nyújtja azt, amit korábban, mert a két évvel ezelőtt ezen a területen is folyt háború a gazdaságot is legalább harminc évvel visszavetette, ám a lakosság összetételét illetően, felismerhetetlenné vált. A Drá- vaszög és környéke már igen kevés horvát és magyar lakos otthona, helyüket szerbek foglalták efí akik kénytelenek voltak Horvátország egykori szerb községeiből ide menekülni. Vagy ide vezényelték őket. Már csak 5000 magyar maradt ezen a vidéken, ahol néhány évvel ezelőtt legalább hatszor ennyien voltak. Állj, van-e fegyver nálad? Miután beszereztük a szükséges engedélyt a Szerb Kraji- nához tartozó Baranya megtekintésére, Kis-Jugoszlávia legészakibb csücske, Bezdán városka felé vettük az irányt. Még mielőtt átkeltünk volna a Dunán - mert Krajina eme részébe csak itt és Gombosnál, a Duna-hidon lehet eljutni - át kell esnünk a „vámvizsgálaton”. Két bódé áll itt és a szerb zászló „országhatárt” jelezve. Az egyikben a rendőrség, a másikban a vámhatóság székel. Mivel Kis-Jugoszláviából jövünk, útlevélre nincs szükségünk, csak a személyazonossági igazolványra. Miután átjutunk a batinai hídon a Duna túlsó oldalára, kéksisakos ENSz határőrökkel, majd pedig Szerb Krajina rendőrségével találjuk magunkat szemben. Az előbbiek közönyösen to- vábbot intenek, amazok viszont álljt parancsolnak, kinyittatják a gépkocsink csomagtartóját és megkérdezik, van-e nálunk fegyver. Tüzetesen megnézik a dokumentumainkat, majd továbbengednek. Batinánál az orosz katonák emlékműve áll. A Deák szurdok, amely a mesés szőlőkbe vezet s amelyen ilyentájt élénk forgolódás szokott támadni, a nép szüretel. Milyen a szüret?- A szőlő megsínylette az aszályt, a szüretelők pedig a háborút. Nem ünnep már a szüret, mint azelőtt volt. A fiatalok Magyarországra, Horvátországba menekültek, az öregek meg csak rájuk gondolnak: visszajönnek-e valaha? Vörösmart következik, Csör- gits Jóska szülőfaluja. Házában szerbek élnek. Gerstmayer Mihály kocsmárost többször bántalmazták a falu új lakói. Itt azonban lövöldözés nem volt, golyó- és repesznyomok nincsenek. Csak kihalt a falu, a megmaradtak tengetik életüket, őrzik vagyonkájukat. Csúza. A templom áll, pusztítás nem volt. Csak a magyar felirat tűnt el a falu előtti tábláról. Most szerbül, cirill betűkkel írja: Suza. Vörösmart helyett is Zmajevac van kiírva. Hercegszőlős is csak szerb nevén szerepel: Knezsevi Vinogradi. Pélmonostoron, Baranya székhelyén megérdeklődjük Djordje Latasz egykori történelemtanártól,aki most a községi önkormányzat alelnöke, miért kellett törölni a kétnyelvű táblákat.- Butaság az egész, de háborúban ez így van ... Nagy a lelkesedés, de majd lelohad egyszer. Én mondtam nekik, ne csinálják. Hiába. Igyekszem majd oda hatni, hogy visszakerüljenek a magyar feliratok ... Milán Ilics Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség körzeti önkormányzatának elnöke. Azt állítja, ezért a funkcióért nem kap semmit, ő is tanár, abból él. Egy elnyűtt cipőben jár, inge nincs, csak egy pulóvere.- Milyen a helyzet, hogy él a nép?-Nehezen, ez még csak a kezdet ebben az új országban. Meg kell indítani a gyárakat, szakemberek kellenek, mert mind elemenekültek, elszöktek. Még a mezőgazdasági gépeket is magukkal vitték. A nyugdíjat nem akarja fizetni Horvátország. „Saját tanítványom vert meg”- Miért csökkent Baranyában ennyire a magyarok száma? - szegezzük a kérdést Djordje Latasznak.- Nem is élt itt annyi magyar meg horvát, ahogy beszélték - fortyan föl az alelnök. - Hercegszőlőstől északra mintegy 6000, délre pedig csak 3000. Az elmenekült magyarok száma nem lehet több 1500-nál. Az egykori horvát hatalom meghamisította a népszámlálás adatait, hogy csökkentse az itt levő szerbek számát. Milán Kupresanin, a pélmo- nostori Remont gépjavító vállalat igazgatója azt bizonygatja, hogy a munkások a legnagyobb megértésben élnek. Együtt a szerbek, horvátok és magyarok. Kopácsra vezet az utunk. Három fiatal rendőr állít meg a falu határában, igazoltatnak s megkérdezik, mi járatban vagyunk. A faluban látszólag egy lélek sem tartózkodik. Az UN- PROFOR hatkerekű, ágyúval is ellátott páncélkocsijai őrködnek a nyugalom felett. A tanítónéni sírva fogad: „akkor” (ki se meri mondani, mikor), nagyon megverték. Egykori tanítványa. Azt mondta neki, bocsásson meg tanító néni, ezt most meg kell tennem... ő volt az egyik szerb, a falu három szerb családjából való. Fosztogatják őket. Azóta a hatóság 3500 vádat emelt, több száz ítéletet hozott rablás, fosztogatás miatt, sőt halálos ítéletek is születtek. Baranya megmaradt őslakosságának a félelmét azonban sokáig nem lehet eloszlatni. Kik a vezérek? Az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság elnöke Goran Nadzsics, egy Eszék-közeli birtok egykori raktárosa. Szlobo- dan Milosevics csinált belőle állítólag elnököt, amikor az elődjét, a knini Milán Babicsot - szófogadatlanság • miatt - menesztette. Nos, Nadzsics Újvidéken él, a Krajinában működő Radikális Párt helyi vezére szerint azért, mert nem mer Pélmonostoron vagy Kninben lakni. Nagyon kemény legényeknek lenne vele leszámolásuk bizonyos ügyek miatt. Például, amiért kiirtott erdőket Szlavóniában, híres tölgyfa-erdőket, és eladta a fát. Meg benzinnel és gázolajjal üzérkedett. Állítólag a páncélkocsik üzemanyagát is megszerezte, úgyhogy nem lehetett igénybe venni azokat, amikor februárban Horvátország támadást intézett Knin ellen ... S a pénzt, amit így zsebre vágott, elkártyázta. A „köztársaság elnöke” pedig cáfol a sajtóban: a fát azért adta el, hogy a katonaságot felöltöztesse, a benzinkereskedelem szintén hadászati célokat szolgált... Erre a Horvátország területén létesült új köztársaságra a rendcsinálás, a bűnözés elleni harc jellemző ezekben a napokban. Mile Paszpaly, a parlament elnöke parlamenti bizottságot alakított a vezető személyek felelősségének kivizsgálására. Itt Baranyában pedig a magyar lakosság meg sem mer mukkanni az újságíró előtt: hja kérem, mit tudom én, ki hurcol meg, vagy ki dob be egy kézigránátot az ablakomon! Vagy elviszik az első frontvonalba. Kevés zenés, vidám szüret lesz itt az ősszel. Polyvás József Magyarul magyarán Eb vagy kutya? Európai New Deal Nagyszabású, az egykori amerikai „New Deal”-hez hasonló gazdaságfejlesztési programra szólította fel az Európai Közösséget Michel Ro- card, a francia Szocialista Párt vezetője a Libération című lapnak adott inteijújában. A politikus - akit sokan a szocialisták jövendőbeli elnökjelöltjének tartanak - nyilatkozatában rámutatott: a technológiai forradalom ugyanolyan hatással lesz az iparra és a szolgáltatásokra, mint volt egykoron a mezőgazdaságra, azaz sokkal kevesebb munkahellyel lehet majd sokkal több terméket előállítani. Rocard szerint erre a fejleményre a munkaidő jelentős csökkentésével kellene reagálni. Morandi múzeum Grandiózus múzeum nyílt Bolognában Giorgio Morandi, századunk egyik legnagyobb festőjének műveiből. A múzeumot Scalfaro olasz államfő avatta fel. A városháza, a Palazzo D’Accursio első emeletén berendezett múzeum a világ eddigi legnagyobb Mo- randi-gyűjteménye: tizenöt teremben a művész 216 alkotását - olajfestményeket, akva- relleket, metszeteket - csodálhatja meg a közönség. A műveket részint a polgármesteri hivatal vásárolta össze hosszú évek során, részint a Morandi-család adományozta a városnak. A Bolognában élő és alkotó Giorgio Morandi Pablo Picasso, Montale, Ungaretti kortársa-barátja volt, s csodálta őt Marc Chagall, aki egy Morandi-képet adott lányának nászajándékként. A rokon értelmű szavak, a szinonimák világában jártas embert is zavarba hozhatjuk ezzel a kérdéssel: Eb vagy kutya? Nem elégíthet ki bennünket az a diplomatikus válasz, hogy: Egyszer eb, másszor kutya — mert újabb kérdéssel hozakodunk elő: Mikor, milyen beszédhelyzetben, milyen érzelmi, hangulati töltéssel mondunk ebet, s mikor, milyen körülmények hatására kutyát? A föltett kérdésre aligha találjuk meg a kielégítő választ, de nem lesz tanulság nélkül való, ha bepillantunk e rokon értelmű szópár vizsgálgatásával a rokonértelműség rejtelmeibe. Első tekintetre az a felfogás tűnik valószínűnek, hogy az eb inkább hivatalos, szakszerű, választékos, tudományos, esetleg ünnepélyes, - a kutya viszont mindennapi, közönséges, megszokott. Ézt látszik igazolni a szóban forgó állattal foglalkozók szakmai szervezetének elnevezése: Ebtenyésztők Egyesülete, továbbá hivatalos nyelvből jól ismert több kifejezés: ebadó, ebzárlat, az ebek veszettség elleni oltása. A rokonértelműség lehetővé teszi a szópár másik tagjának az alkalmazását, tehát beszélhetünk a kutyatenyésztők egyesületéről, kutyaadóról, kutyazárlatról, de mindannyian érezzük, hogy ezzel egy alsóbb nyelvi, illetve stílusrétegbe csúsztunk, s a hivatalosságnak nyoma se maradt beszédünkben. Ugyanakkor sokat levon feltételezésünk meggyőző voltából az a tény, hogy az imént emlegetett egyesület folyóiratának a címe: A kutya. A kivert kutya, veszett kutya, nagy kutya, irigy kutya (a két utóbbi átvitt értelemben) kifejezésekben az eb erőltetése súlyos hangulati törést jelentene, sokak magyarázata szerint azért, mert a rosszabbító hangulat kifejezésére a kutya szó az alkalmasabb. Ezt a föltevést látszik igazolni a következő néhány példa: kutya-macska barátság, kutya baja, kutya kötelessége, kutyaszorító, kutyapecér, kuíyakorbács. De a kutyaugatás már kevésbé illik ebbe a sorba, legföljebb ha ebben a közmondásban fordul elő: Kutyaugatás nem hallatszik az égig. Még kevésbé ez a kifejezés: A kutya se törődik vele - vagy: Azért a villányi bor se kutya. A fakutyát, akár téli sporteszköz értelemben használják, akár az ízléstelenül nevető embert jelöljük vele, majdnem képtelenség faeb-nek nevezni. Töményen fejez ki rosszalló minősítést, s a hozzá kapcsolódó hangulat is erősen negatív, mégis az eb szó fordul elő az ebadta, eb a lelke! Ebek harmin- cadjára kerül. Eben gubát cserél, Ebül jött jószág ebül vész el, Köti az ebet a karóhoz szólásainkban, közmondásainkban. De itt van az ellenpélda: Egyszer volt Budán kutyavásár. Több példa azt látszik igazolni, hogy szitkokban, káromkodásokban, obszcén kifejezésekben csak a kutya fordulhat elő. Gondoljunk csak az erősebb kutyáról szóló kincstári regulára, na meg az ebgumi is érthetetlen. Ugyanakkor a hűségnek mint nagyra becsült erkölcsi erénynek a jelképe nem az eb, hanem a kutya. Kutyahűség még akad, de ebhűség már szóban is alig. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés október 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐLAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A szeptember 25-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: Megígérem, hogy máskor nem lakkozom la a körmeimet lefekvés előtt. A helyes megfejtéseket beküldők közül utalványt nyertek: Igaz Bertalan, Pécs, Rákóczi u. 77., Pete Jó- zsefné, Szajk, Petőfi u. 150., Ribicsné Vajda Mária, Pécs, Darvas J. u. 1., Roll Henriett, Szigetvár, Széchenyi u. 70., Túra Émil, Pécs, Tímár u. 19. Az utalványokat postán küldjük el.
