Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-15 / 253. szám (252. szám)

2 üj Dunántúlt napló 1993. szeptember 15., szerda Az Országgyűlés elfogadta a bevándorlási törvényt © ÓRA A NAGYVILÁGBAN A palesztin - izraeli szerződés aláírása: Simon Peres külügyminiszter (ír), Jichak Rabin (balról) Bili Clinton (középen) és Jasszer Arafat MTI TELEFOTO * Antall József levele Jasszer Arafathoz Antall József miniszterelnök hétfőn egyidejűleg intézett leve­let Jichak Rabin izraeli kor­mányfőhöz és Jasszer Arafat­hoz, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsá­gának elnökéhez. A magyar kormányfő gratu­lált a két vezetőnek az izra­eli-palesztin elvi nyilatkozat aláírásához. A Jasszer Arafathoz intézett levélben Antall József hangoz­tatta: meggyőződésünk, hogy a nemzetközi közösségnek, az egész arab világnak, az iszlám országoknak, a Földközi-teng*r térségének és Európának egy­aránt alapvető érdeke a palesz­O Peking: A kínai hatóságok kedden szabadon bocsátották Vej Csen-senget, az országban fogvatarott legismertebb politi­kai elítéltet, aki Teng Hsziao-ping bírálásáért került börtönbe. Az ellenzéki szaba­don engedésére 10 nappal az­előtt került sor, hogy a NOB ki­hirdeti, kinek adja a 2000-es olimpia rendezési jogát. Ó Washington: Bili Clinton amerikai elnök hétfőn enyhített ugyan a Vietnammal szemben 18 éve alkalmazott gazdasági büntetőintézkedéseken, ám ma­gát a kereskedelmi embargót nem oldotta fel. Hét halottja van a békásmegyeri robbanásnak követ, hanem a palesztin nagy­követ is - a többi arab nagykö­vettel együtt azonos státuszban - képviselhette népe érdekeit. Álláspontunkat az arab-izra­eli megbékélést illetően a vo­natkozó ENSZ BT-határoza- tokra alapozzuk, és támogatjuk az átfogó, tartós és igazságos béke megvalósítását. Ennek ér­dekében fontosnak tartjuk a szembenállást szító erők vissza­szorítását, hogy ne kerülhessen sor a rendezési folyamatot és a további béketárgyalásokat za­varó erőszakos cselekedetekre. A magyar kormányfő végezetül sikert kívánt a megbékélés, a rendezés végrehajtásához. O Varsó: Tiltott amphetamin- gyárat lepleztek le Lódz városá­ban. Ez volt Lengyelországban a legnagyobb, ezt a szert előállító üzem, amelyre a rendőrség rá­bukkant. Közel 5000 tablettát ta­láltak, mindegyik 15 mg-ot tar­talmazott a kábítószerből. O Madrid: Gerincvelő-idegy- gyulladása miatt 40 napon át tá­masztófűzőt kell viselnie Borisz Jelcin orosz elnöknek. Ezt az ál­lamfő spanyol orvosai közölték Barcelonában Jelcin megvizsgá­lása után. Jelcin egészségi álla­potáról kezelői úgy nyilatkoztak, hogy az nem ad okot aggoda­lomra. (Folytatás az L oldalról) Az interpellációkat követően az Országgyűlés határozathoza­talokkal folytatta munkáját. A képviselők elfogadták azt az or­szággyűlési határozati javasla­tot, amelynek értelmében elen­gedik a HM RADAR Rádió- technikai Részvénytársaságot terhelő 230 millió forintnyi tar­tozást. A hitelt korábban hadi- technikai, műszaki fejleszté­sekre juttatták az akkor még Fi­nommechanikai Vállalatként működő cégnek. Vita nélkül erősítette meg a törvényhozás a Magyar Köztár­saság által 1992. október 30-án Montrealban aláírt, a plasztik robbanóanyagok megjelenésé­ről, azok felderítése céljából ugyancsak Montrealban koráb­ban létrehozott egyezmény megerősítéséről szóló határo­zati javaslatot. Ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Tár­sulás tagállamai között aláírt szabadkereskedelmi megálla­podás kihirdetéséről szóló tör­vényjavaslatot is. Az Országgyűlés 210 szava­zattal, két ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett elfogadta a külföldiek beutazásáról, ma­gyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény- javaslatot. A jogszabály meg­születéséhez kétharmados több­ségre volt szükség. Boross Péter belügyminiszter a határozatho­zatal előtti vitaösszefoglalójá­ban szólt arról, hogy az idegen- rendészeti kérdések Európa sok részén Viharokat idéztek elő, és sokhelyütt jelentős törvényho­zási erőfeszítéssel igyekeztek (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mitől kell megmenteni a mezőgazdaságot, azt többen is kifejtették. Mint elmondták, az ágazat 1993-ra olyan mély vál­ságba került, hogy míg néhány évvel ezelőtt 15-16 millió ember élelmét termelte meg, ma már csak 10-11 millió ellátásáról tud gondoskodni. Az utóbbi három évben 250 milliárd forintjövede­lemhiány keletkezett az ágazat­ban. A mezőgazdasági dolgozók átlagkeresete ez idei első félév­ben csupán 16 ezer forint volt, szemben az országos 23 ezer fo­rintos átlaggal. Ám akik ilyen kevés pénzért dolgoznak, talán még örülhetnek is, hogy egyálta­lán van munkahelyük. A mező- gazdaság ugyanis az utóbbi há­rom évben 200 ezer munkanél­külit „adott” az országnak, s ez a szám egyre gyarapodik. A fogyasztói árindex 1990 és 92 között háromszor olyan ütemben nőtt, mint a mezőgaz­dasági áraké, tehát nem az agrár­termékek áremelkedése miatt növekedtek meg az élelmiszer- árak. Az elmúlt években a me­zőgazdasági termelők kárára ma­radhatott a jósolt határokon belül az infláció. Figyelmeztető jel, hogy míg 1992-ig a mezőgazda­ság tartotta egyensúlyban az or­szág külkereskedelmi mérlegét, mára az ágazat minden tartalékát felélte, ami felborítja az egyen­súlyt is. Mindezen gondok ismereté­ben a szónokok csodálkozásukat fejezték ki, hogy egyesek a vi­déki emberek kirándulásának minősítették a tervezett fővárosi demonstrációt. Holott a cél egyértelmű volt: felhívni a fi­gyelmet a magyar mezőgazdaság ellehetetlenülésére, a termelők, a vidéken élők egyre kilátástala­nabb helyzetére. Nagy Tamás, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők útját állni a bevándorlók beö- zönlésének. A tapasztalatok szerint sikertelenek maradtak azok a kísérletek, amelyekkel egyes korábban sok külföldit befogadó országok anyagilag öszönözni kívánták a hazánkba visszatelepülőket, illetve a kito­loncolások is heves indulatokat váltottak ki. A törvény szabályozza a kül­földiek, azaz a nem magyar ál­lampolgárok magyarországi beutazásával, tartózkodásával és bevándorlásával kapcsolatos ügyekben a természetes szemé­lyek és szervezetek jogait és kö­telezettségeit, a magyar hatósá­gok feladat- és hatáskörét, va­lamint az idegenrendészeti eljá­rások rendjét. Magyar állam- polgárságának igazolásáig kül­földinek kell tekinteni azt a természetes személyt, aki sze­mélyazonosító adatait külföldi állam okmányával igazolja. A törvény hatálya azonban nem teijed ki a menedékjogot kérő, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert kül­földire, mindaddig, amíg ké­relmét jogerősen el nem bírál­ták. Külföldi beutazása, tartóz­kodása, kiutazása és bevándor­lása csak az e törvényben meg­határozott rendelkezések szerint korlátozható, azaz a hazánkban törvényesen tartózkodó külföl­dit e törvény keretei között megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad meg­választásának joga, valamint az utazás szabadsága. A külföldi magyarországi tartózkodása alatt köteles az ország alkotmá­nyos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani és a magyar hatóságok intézkedése­inek eleget tenni. Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a szeptember 14-i Kossuth téri demonstráció vélhetőleg bevonul az újkori mezőgazdaság történelmébe. Hangsúlyozta, hogy a nagygyű­lésen nem valakik ellen szólnak, hanem a mezőgazdaságért, a vi­dékért emelik fel hangjukat. Kö­szöntötte a demonstráción részt­vevő csepeli munkásokat, a köz- alkalmazottakat, és azon főváro­siakat, akik a téren csatlakoztak a demonstrációhoz. Nagy Tamás kijelentette, hogy az agrártársadalom már nem elégszik meg morzsákkal. Mint mondotta: átfogó nemzeti agrárprogramra van szükség. Gerbovits Jenő, a Parasztszö­vetség elnöke szomorúságának adott hangot, hogy a parasztság­nak ily módon kell érdekeiért küzdenie a demokráciában. Ugyanakkor azon öröméről szólt, hogy a téren összegyűlt tömeg kifejezi a vidéken élők, és egyben a mezőgazdasági érdek- képviseletek erejét. Körösi Imre, a Magyar Agrár­kamara elnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy az érdekei érvé­nyesítésének szükségességére rádöbbent agrártársadalom tagjai a választásokon mind több ag­rárszakembert juttatnak a Parla­mentbe, hogy a mezőgazdaság- i nak ilyen méretű válsága többet ne fordulhasson elő. A nagygyűlés végén delegá­ció indult az Országházba, ahol Szabad Györgynek, a Parlament elnökének petíciót nyújtottak át. Megjegyezték: a kormánytól már nem várhatnak kedvező döntéseket, a Parlamentre bízzák a sorsdöntő kérdések mielőbbi megvitatását. A hazafelé tartó véméndi bu­szon dr. Gyimesi János szövet­kezeti vezető kifejtette, hogy a a falun élőket információhoz kell juttatni, hogy érdekeikért har­colni tudjanak. Balog Nándor A budapesti békásmegyeri lakótelepen kedden hajnalban a Jós utca tízemeletes, nyolc lép­csőházas szalagházának köze­pén pontosabban a Jós utca 8. számú lépcsőház 9. emeletén robbanás történt, amelynek kö­vetkeztében több lakás súlyosan megsérült, és lángba borult az épület. Két előregyártott falpanel le­zuhant az utcára az ott parkoló autókra. Egy testvérpár, Hegyi Dalma 16 éves és Hegyi Tamás 16 éves vagy a lángok elől me­nekülve leugrott, vagy a robba­nás következtében lezuhant az utcára és életét vesztette. A testvérpár szülei vagy nem tar­tózkodtak otthon, vagy a to­vábbi áldozatok között vannak. A tűzoltók a detonáció követ­keztében kidőlt térelválasztó panelek között és egy lakáselő­térben négy összeégett holttes­tet találtak, s személyazonossá­gukat eddig nem sikerült megál­lapítani. A robbanásról és a tűzről hajnali 3.50 órakor érkezett a jelzés a fővárosi tűzoltókhoz, akik a legmagasabb riasztási fokozatot rendelték el. Ennek alapján 16 gépjárműfecskendős és szerkocsi, valamint két eme­tin önrendelkezésnek az érde­kelt felek egyetértésén alapuló megvalósítása. Továbbra is tel­jes támogatásunkról biztosítjuk a tárgyaló feleket, akik kima­gasló komproipisszumkészség- ről tettek tanúbizonyságot. Térségbeli kiegyensúlyozott politikánkat bizonyítja, hogy Magyarország - amellett, hogy rendezte Izraellel fennálló kap­csolatait, elismerte és támogatta a zsidó nép önrendelkezési jo­gát és államalapító filozófiáját - mindenkor hangsúlyozta a pa­lesztin nép önrendelkezési jogát is. Ennek világos igazolása, hogy Magyarországon nemcsak Izrael államot képviselő nagy­O Párizs: Ismét bíróság elé ke­rült a világhírű francia filmszí­nész, Gérard Depardieu fia, Guil­laume. Az iijabb Depardieu emellett elvben kokaincsempé­szés és kereskedés miatt kisza­bott hároméves börtönbüntetését tölti, de különös körülmények között: csak estére kell bevonul­nia egy felügyelet alatt álló ott­honba. Most igencsak siethetett vissza a helyszínre, mert áthaladt egy tilos jelzésen autójával, ép­pen a rendőrök előtt. Ráadásul 1,4 ezrelékes alkoholos befolyá­soltságot mutatottak ki nála. Gyorsított eljárás során most az ittas vezetésért egy hónapos bör­tönbüntetést kapott. lőkosaras jármű érkezett a hely­színre 79 tűzoltóval. A tüzet 6 óra után néhány perccel eloltot­ták, s a gázművek, mivel a fő­csap hozzáférhetetlen helyen volt csak 6.30 órakor tudta el­zárni a gázt. A robbanás nyolc lakást érintett, ezekből eltávoz­tak a lakók, a hatóságok két lép­csőházat ürítettek ki. A Fővárosi Tűzoltóság a bé­kásmegyeri robbanás helyszí­nén a tűzoltást követően vízsu­garakkal hűtötte az épület falait, majd lakásról lakásra járva vizsgálták a helyiségeket: tűz­fészkek, sebesültek, halottak után kutattak. Ennek alapján a korábban jelzett testvárpáron és a megta­lált négy szénné égett tetemen kívül egy újabb halottat találtak. Ezzel tehát 7-re emelkedett a halottak száma. Nincs kizárva azonban, hogy még esetleg ta­lálnak elhunyt személyt a ro­mok alatt. Ezért a tatabányai bányamentők is a helyszínre jöt­tek és kutyákkal kutatnak eltűn­tek után. A szakértők is csak ké­sőbb kezdhetik meg az épület részletesebb vizsgálatait. A gázszolgáltatás az épen maradt lakásokban is feltehetően csak napok múlva indulhat újra. Göncz Árpád köztársasági elnök - felesége társaságában - kedden délután a békásmegyeri, Jós utcai robbanás helyszínén járva kifejezte részvétét a rob­banás miatt elhunytak hozzátar­tozóinak az utcai robbanás helyszínén. Az államfő, Tímár István, a főváros tűzoltópa­rancsnoka, és Lázár István, Bu­dapest rendőrfőkapitány-helyet­tesének tájékoztatója után kö­szönetét mondott a robbanás következményeinek felszámo­lásán tevékenykedő személyek­nek és testületeknek. „A Magyar Köztársaság kormánya mély megdöbbenés­sel értesült a kedd hajnali bé­kásmegyeri tragikus robbanás­ról. A kormány nevében Antall József miniszterelnök részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátar­tozóinak. Az illetékes hatósá­gok mindent megtesznek a tra­gédia okainak feltárása érdeké­ben. A kormány felkéri az érin­tett szerveket, hogy soron kívül tegyenek meg mindent a káro­sultak megsegítése és a kár eny­hítése érdekében” - adta hírül a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A kormány 5 millió forintos gyors­segélyt utalt ki a károsultaknak ­Szerelmes japánok A japánok több mint 80 szá­zaléka manapság a szerelmi há­zasságot választja a hagyomá­nyosan előre elrendezett frigy (omiai) helyett - derül ki a to­kiói egészségügyi minisztéri­umnak a Jomiuri című napilap által ismertetett felméréséből. Ez a trend homlokegyenest el­lentétes azzal, amelyet az első ilyen jellegű felmérés alkalmá­val, 1940-ben megállapítottak - akkor ugyanis a japánok 70 szá­zaléka még az „omiai” szerint házasodott. A szerelmi házas­ságok számának ugrásszerű emelkedésével párhuzamos az a jelenség, hogy a japánok a múlthoz képest később háza­sodnak és a házasságokból ke­vesebb gyerek születik. A mi­nisztérium a vizsgálat során 9000 házaspárt kérdezett meg 1987 és 1991 között, ezek közül 82,8% válaszolta, hogy sze­relmi házasságot kötöttek és 15,1 százalékuk kelt egybe az ősi hagyomány szerint. AIDS-es rabok Az Egyesült Államok börtö­neiben előforduló halálesetek csaknem 30 százalékánál az AIDS okozza az elítéltek halálát - jelentette az AFP francia hír- ügynökség az amerikai igaz­ságügyminisztérium 1991-re vonatkozó hivatalos vizsgálatá­nak eredményét ismertetve. Ezek szerint 1991-ben 1 863 el­ítélt halt meg az Egyesült Álla­mok büntetésvégrehajtó intéze­teiben, közülük 528-an AIDS-ben. Ez azt jelenti, hogy 1986-hoz képest több mint két­szeresére nőtt az AIDS-ben el­hunyt elítéltek száma. Az ösz- szes elítélt 2,2 százalékáról de­rült ki a vizsgálat során, hogy HIV-pozitív, s ezek 0,2 száza­léka betegedett meg AIDS-ben. Tudjman Genfben Franjo Tudjman horvát elnök kedden Genfbe érkezett, ahol tárgyalásokat kezdett boszniai kollégájával, Alija Izetbego- viccsal. Megbeszéléseik célja a boszniai békefolyamat előmoz­dítása. Tudjman érkezésekor közölte: a találkozón a két or­szág közötti kapcsolatokról, va­lamint a békejavaslatokról esik majd szó. Diplomáciai forrá­sokból ezzel egyidőben ismertté vált, hogy a megbeszélések központi témája a majdani mu­zulmán köztársaság és annak esetleges Adriai-tengeri kijárata lesz. közölték a Belügyminisztérium­ban. A kárt szenvedett családok kedden délelőtt ebből az összeg­ből 30-30 ezer forintot már megkaptak. A károsultak és az áldozatok hozzátartozóinak megsegíté-. sére a Magyar Vöröskereszt az MKB 203-29725-7007-es számlaszámon fogadja az ado­mányozók befizetéseit. A csek­ken kérik feltüntetni: „A bé­kásmegyeri robbanás károsulja- inak”. Á vöröskereszt Moszkva tér 3. szám alatti, valamint a Kiskorona utca 3. szám alatti irodáiban - nyugta ellenében - készpénzbefizetést is elfogad­nak. Miután gyermekek is van­nak a károsultak között, szük­ség lesz gyermektápszerre és bébicikkekre is. A lakosság adományát a vöröskereszt jut­tatja el a károsultaknak. A vö­röskereszt szervezetei a robba­nás napján, a kora reggeli órák­ban a helyszínen dolgoztak a helyi önkormányzat, a polgári védelem, a Máltai Szeretetszol­gálat munkatársaival együtt. A vöröskereszt 250, élelmiszert és tisztálkodó szereket is tartal­mazó, csomagot állított össze a károsultaknak. „Mentsük meg a mezőgazdaságot!” Óriási tömeg érkezett az agrárdemonstrációra A 1 « A I

Next

/
Thumbnails
Contents