Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-15 / 253. szám (252. szám)

1993. szeptember 15., szerda üj Dunántúli napló 3 Gondban a kisállattartók A felvásárlási ár emelkedése még az inflációt sem fedezi A Pethő család Sásdon már tíz éve nevel kacsát, bár nekik is egyre kevésbé éri meg . Fotó: Löffler Gábor Közoktatási konferencia Ma országos közoktatási kon­ferencia kezdődik Budapesten ba­ranyai résztvevőkkel. Ezen ön- kormányzati és kormányzati ve­zetők, oktatási szakemberek az új oktatási törvény feladatait tekintik át. Az irányítás és felügyelet szekció-vezetője Bárdi László, a Dél-Dunántúli Regionális Okta­tási Központ igazgatója. Mód­szertani kérdésekről Bemáth Jó­zseféi dr. Kallós Miklósáé, a Ba­ranya megyei Pedagógiai Intézet vezetői, a kisiskolákról Babus Fe- rencné főmunkatárs tart előadást. Erdőgazda-képzés A privatizáció révén magán- tulajdonba kerülő erdők válto­zatlanul nagy értéket képvisel­nek. Megóvásuk, kezelésük, he­lyes használatuk azonban isme­reteket kíván. A szükséget fel­ismerve erdőgazda-képző tanfo­lyamot szervez a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A kezdeményezésnek jó vissz­hangja van: eddig húszán je­lentkeztek a kurzusra. Vállalkozói információs rendszer A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság és a Me­nedzsment Tanácsadó kft. szep­tember 16-17-én szakmai fóru­mot rendez Pécsett Vállalkozói információs rendszer címmel az információs rendszer szerepéről a gazdaságban, a vállalkozói me­nedzsmentben, valamint kialakí­tásának követelményeiről. Néhány évvel ezelőtt a falusi ember számára a második és harmadik „műszakban” elvé­gezhető lehetőségek körébe tar­tozott a háztáji kisállattartás, il­letve meglehetősen szép jövede­lemhez juttatta azokat a vállal­kozó szellemű családokat* akik energiájukat, szabadidejüket nem kímélve kívántak mellék- jövedelemhez jutni. Kedvező volt ez a helyzet a termelőknek és fogyasztóknak egyaránt. Ma pedig a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a kényszerszülte munkanélküliség sem tudja az embereket arra ösztönözni, hogy vállalják az ezzel járó fe­lelősséget és munkát, nem be­szélve az induláshoz szükséges tőkéről. A megállapítás igazság- tartalmáról három, több megyé­ben tevékenykedő, háztáji kisál­latok tenyésztésével és felvásár­lásával foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetőjével beszél­gettünk.-A tömőlétszám az elmúlt egy év alatt a jövedelmezőség fokozatos csökkenése miatt 117 főről 80-ra esett vissza - mondja a sásdi székhelyű Ruca Kft. ügyvezetője, Ács Gyula. A gazdasági társaság 1992-ben alakult, s koordinálja azóta három megyében - Bara­nya, Tolna, Somogy - a kacsa­töméssel, kacsamájtermeléssel foglalkozók munkáját, bizto­sítva a tömőalapanyag- és sze- meskukorica-ellátást, illetve a felvásárlást.- A főként másodállásban végzett tevékenység jövedel­mezőségét az utóbbi időben a jelentősen megnövekedett ku­koricaár és az energiaköltsé­gekre rakódó ÁFA befolyásolta, így aztán a járulékos költsége­ket még egyre nagyobb meny­nyiségű munkával sem lehet ki­váltani - summázta tapasztala­tait az ügyvezető. S nincs ez másként a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, il­letve a tejfelvásárlás esetében sem. Ezen ágazat gondjairól Tóth Zoltán, a szintén sásdi székhelyű Domesztika Kft. ügyvezetője beszélt:- A magas takarmányárak és az állandóan ingadozó felvásár­lási árak kényszerítik a főleg idős emberekből álló társasági tagokat arra, hogy felszámolják gazdaságukat. Ugyan most a hí­zómarha átvételi ára jelentősen megnövekedett, de már ott tar­tunk, hogy nincs mit leadni. Ez­zel összefüggésben érdemes a tejtermelést is megemlíteni. Ta­valy havi 100 ezer liter tejet szállítottunk a tejiparnak, ezzel szemben idén havi 30 ezer liter a kínálat. Milyen ösztönző erő az, hogy a tejipar 16.50-et ad a gazdának egy liter tejért, a bolt­ban pedig 32 forintért kapjuk. Hol tükröződik a munka, a tö­rődés és a felelősség. Érzéke­nyen érintette a gazdasági társa­ság működését és további kilá­tásait a pécsi felvásárló vállalat, az Anasco felszámolása, és a több mint hatmillió forintos tar­tozása. A tápárak 20%-os emel­kedése, az energiaárak ÁFA-vonzata ebben a szférában sem kigazdálkodható. Valamivel szerencsésebb a helyzet még jelenleg a pulyka- és csirkenevelés terén. Az 1991 októberében a pulyka- és csirke­termeltetés és felvásárlás lebo­nyolítására alakult Y-Pulyka Kft. vezetőjének, Horváth La­josnak az eltelt idő alatt volt ideje megismerni a kisállattar­tók problémáit. Mégis úgy gon­dolja, hogy amennyiben nem csökken tovább a jövedelmező­ség, még van remény arra, hogy jövőre is lesz mit az asztalra tenni. Tapasztalatai szerint eb­ben az ágazatban a gondok mel­lett nem csökkent a termelői kedv, érdekes az a tendencia, hogy a 80 fős termelői gárdának 1991-ben az elenyésző kisebb­sége végezte az állattartást má­sodállásban, ma pedig általában főállásos jövedelemnek tekin­tik. - Véleményem szerint az alacsony bérszínvonal és a munkanélküliség az a kénysze­rítő tényező, ami pl. a diplomás, két nyelvet beszélő értelmiségit az állattartás felé orientálja. S mivel a kisállatok szakszerű ke­zelése és nevelése viszonylag rövid idő alatt elsajátítható, ez a magyarázata annak, hogy az ágazatban dolgozók létszáma nem csökkent. A 15% körüli tápáremelkedéssel szemben 6-7%-os felvásárlási árnöveke­dés volt az utóbbi időben, s ak­kor még nem beszéltünk az energiaárakban augusztustól tükröződő ÁFÁ-ról és az inflá­cióról.- Vitás az én szememben az a tény is, hogy a gazdáknak egyre nagyobb a felelőssége és egyre kisebb a nyeresége. Es ez a nye­reség nem is mindig tőlük függ. Egy gyengébb napos állat- állomány és a táp minősége el­viheti a nyereség jelentős ré­szét. Mégis, mindennek ellenére optimizmusom abból adódik, hogy akár külföldön, akár bel­földön van piaca a pulyka- és csirkehúsnak, talán az elkövet­kezendő hónapokban lesz va­laki az illetékes helyeken, aki még időben észreveszi, a kisál­lattartókat sújtó gondokat - fe­jezte be a beszélgetést az ügy­vezető. Megyeri Tiborné Négy év után - végkielégítés Visszakerül a címer a pécsi Gyermekkórház főépületének hom­lokzatára. A mázas pirogránit alkotást Fürtös György szob­rászművész készítette eredeti tervek alapján, a pécsi Zsolnay gyárban. ' Fotó: Szundi György A képviselők speciális jogviszonya munkáltató - a munkaszerző­désben megállapodjanak arról, hogy a munkavállalót akkor is megillesse a végkielégítés, ami­kor azt számára a törvény nem írja elő, vagy a törvényben elő­írtnál többet kapjon. De olyan megállapodás is létrejöhet, amely szerint a munkáltató a ha­tározott idejű munkaviszony le­jártakor - valamilyen indok alap­ján - végkielégítést fizet. Ilyen több menedzseri munkaszerző­désben is felbukkan: ha lejár az illető alkalmazásának ideje, a munkáltató általában több havi' végkielégítéssel „bocsátja” út­jára. Az utóbbi időben elteijedt az a gyakorlat, miszerint ha a válasz­tott tisztségviselők párt, szak- szervezeti, önkormányzati mun­kaviszony keretében látják el tisztségüket, a határozott időre kötött munkaszerződés végki­elégítésre vonatkozó kitételt is tartalmaz. Eszerint komolyabb összegű juttatásra számíthat az, akinek pártállástól függő köz­tisztsége lejár, mondván hogy a korábbi munkakörébe, egyálta­lán a polgári életbe való vissza­kerülés a több éves kihagyás után időt vesz igénybe. Ugyanez, a gyakorlat az or­szággyűlési képviselők esetében is, akiknek mandátuma szintén meghatározott időre szól. Az 1990, évi, az országyűlési képvi­selők javadalmazásáról és jutal­mazásáról szóló törvény 9. pa­ragrafusa rendelkezik a képvi­selő megbízatásáról. Eszerint: „... ha a képviselő megbízása az Országgyűlés működésének be­fejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hóna­pon keresztül az alap- és pótdíjá­nak a megbízása megszűnését megelőző 6 havi átlagának meg­felelő összegű ellátásra jogosult. A végkielégítés kérelemre egy összegben fizetendő.” Hogy végülis mekkora össze­get kap egy-egy képviselő vég- kielégítésként? Függ attól, hogy az illető hány bizottságban tevé­Keresett a mohácsi tégla Az elmúlt két évért aztán végképp nem irigylem Till Já­nos gyárigazgatót. Mélyrepülést kellett végrehajtaniuk, és nem is önhibájukból. Tégláik kereslete zuhant korábban sosem látott mélységekbe. Két éve 15, ta­valy is csak 17 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő ter­mékükre (kisméretű téglák, B-30-as blokktéglák, HB-38-as hőszigetelt falazóelemek, vá­laszfaltéglák, födémbéléstestek, járólapok, kerítéselemek) akadt vevő. 1990-ben, amikor átálltak a korábbinál minden szempont­ból jobb, biztonságosabb gáztü­zelésre, még 38,5 millió dara­bos termelést követeltek ki tő­lük a vevők. Akkor még majd százan dol­goztak a Baranya-Tolna Me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat mohácsi gyárában. Ma hetvenen ha vannak.-Vártunk a kedvező fordu­latra és reménykedtünk. Tavaly november végétől végre megló­dult a kereslet, elfogytak a kész­leteink, így a tervezettnél ko­rábban, február elején indíta­nunk kellett a gyártást. Ez a lendület szerencsénkre ma is tart — mondja a gyárigazgató. A téglagyár kapujánál so­rukra várnak a böhöm Kama­zok, a' szóló vagy pótkocsis Ifák. A már majd félszázas tá­bort kitevő viszonteladói háló­zat valamelyik egységénél, ne­tán a gyári pénztárnál befizetők váiják az anyagot, hogy kezd­hessék, hogy folytathassák az építkezést. Ä már bejutottak a gyárépület mentén feszülő iz­mokkal rakodják át védőkesz­tyűs kézzel, vagy emelőfogóval a frissiben kiégetett különféle téglákat. A hatalmas udvarré­szen tárolt rakatok is apadnak és híznak, aszerint, hogy teharau- tók avagy a belső anyagmozga­tást végző lovaskocsik sorolnak be melléjük. Majd egy hónapi termelésnek megfelelő már a tartalék. Ez a jó! Egyetlen vevőt sem kell visszautasítani. Noha az 1994-es választáso­kig még kilenc hónap van hátra, már szóba került a visszavonuló, illetve az újra meg nem válasz­tott honatyák végkielégítésének ügye. A parlamentből kibukó képviselők hat havi végkielégí­tésének összege - óvatos becslé­sek szerint is - mintegy 150-200 millió forintos tételként kerül majd be a jövő évi költségve­tésbe. Ez személyenként 300-350 ezer forintot jelent. Mint azt egy munkajogásztól megtudtuk, a végkielégítés az ál­lását elvesztő munkavállaló „bá­natpénze”. A munka világával foglalkozó törvények - a Munka Törvénykönyve, a közalkalma­zottak és a köztisztviselők jogál­lásáról szóló törvények - kizáró­lag a munkaviszony-jellegű, hosszabb ideig tartó munkakap­csolat megszűnése esetében írják elő a végkielégítés fizetését, de csakis akkor, ha a munkavállaló mond fel. Ez az általános sza­bály. Nincs azonban törvényes aka­dálya annak, hogy a szerződő felek - a munkavállaló és a-Ha így megy tovább, idén már huszonkétmillió darabot ér­tékesítünk. Ez optimális meny- nyiség a tavaly lecsökkentett létszámhoz, a két műszakos termeléshez és a gyártási költ­ségekhez képest - közli Till Já­nos. A tervezett háromlépcsős nagyberuházásból kettőn (átál­lás földgázra, a csatornaszárító átépítése és bővítése) már túl vannak. A harmadik műszaki dokumentációi még ott poro­sodnak a szekrényben: a ke­mencekocsik lerakásának gépe­sítését kell még megoldani. Hogy ez mikor kerül sorra? A gyáriak szerint is jobb lenne mielőbb. A rakodás gépesítésével válna teljesen automatizálttá a téglagyártás Mohácson. És a je­lenlegi 90%-nál is több lenne az első osztályú termékük. Figye­lem a rakodókat: minden egyes levétel, kocsiról kocsira rakás újabb sérülési, repedési, törési lehetőség. A téglát szívesebben veszi-viszi a vevő, ha a sarkai és élei is épek, ha az ránézésre is szemet gyönyörködtető. Tavaly júniusban előfordult, hogy már csak egy műszakban termeltek. Annyira volt csak piac, s a kilátások sem voltak biztatóbbak. Emiatt túlzottan nagynak tűnt a létszám. Vagy harminc embertől meg kellett válniuk, s belső átcsoportosítá­sokat is végrehajtottak. Czimer Zoltán tavaly még a nyers- és szárazgyártást fel­ügyelő művezető volt, most a nyerspult kezelője.- Hogy érintette a visszami­nősítés ?-Egy kissé pofonvágott a dolog... De vállaltam. Mi mást tehettem volna? Tizedik éve dolgozok a gyárban, ehhez értek. Kinek jó a munkanélkü­liség? Aztán kiderült, hogy még anyagilag is jobban járok. Most, a csúcsban összejön havi nettóban a 18-26 ezer forintos teljesítménybérem. Hajói beál­lítom a gépet, csak felügyel­nem kell, hogy minden rend­ben van-e. A présgép egyenletesen, egymás mellett két sorban nyomja ki a 10-es válaszfal- tégla massza-csíkját, amiből az első vágóéi tömböt hasít le, azt a következő vágja méretre. (A fölöslegessé vált végdarabok aláhullva jutnak vissza ismét a nyersgyártásba). Az immár négy nyerstéglát futószalagok és görgők továb­bítják a szárítókocsi megfelelő polcára. A teli kocsi onnan már automatikusan gördül tovább a szárítóba, majd a szikkadt ra­kományt a futószalagról kézzel rakják át a kemencekocsikra. A válaszfal és a kisméretű tégla átrakását még nem tudták gépesíteni. Ketten rakodnak begyakorlott mozdulatokkal. kenykedik, milyen tisztséget tölt be. A képviselői fizetés a minisz­teri illetmény 50 százaléka. (A miniszteri illetmény a köztisztvi­selői minimálbér - 18 000 forint - 6,5-szerese, azaz 117 ezer fo­rint.) Az 58 500 forintos képvi­selői fizetéshez járulnak a kü­lönböző pótlékok és a költségté­rítés. Az állandó- és külön-bi- zottságok elnökei a képviselői alapilletmény 100 százalékát kapják pótlékként, a frakcióveze­tők 120, az országgyűlés alel- nöke 180, a jegyző 70, a bizott­sági alelnökök 80, a bizottsági titkárok 60, a bizottsági tagok 40 százalékát vehetik fel havonta. A személyi jövedele­madó-mentes költségátalány a budapesti képviselők esetében az alapdíj 35, a főváros 100 ki­lométeres körzetében lakóknál 40, 100-200 kilométeres kör­zetben élő esetében 50, 200 ki­lométernél nagyobb távolság­ban lakónál pedig 60 százalék. Ez az összeg azonban nem szá­mít a végkielégítés kalkuláció­jába. (újvári) Óránként tíz tonnányi anyagot mozgatnak le, föl, le, föl. Óva­tosan, nehogy sérüljön a tégla, ügyelve arra is, hogy azok a kemencekocsira szabályos ra­katokban kerüljenek. Ez a művelet is gépesítésre vár. Ha gépesíthető egyáltalán. A mohácsi téglagyártók mél­tán büszkék gyárukra és ter­mékeikre. Tavaly egyedi meg­rendelésre különféle formájú és méretű idomtéglákat, járó­lapokat is gyártottak, erre idén is készek, ha akad megrendelő. Sorra keresik fel őket a munkát keresők. Mi mást mondhatnának nekik, mint azt, hogy nincs szabad helyük. Amíg így, egymást érve ér­keznek a gyárkapuhoz a téglára éhes teherautók, addig hetve- nüknek van munkájuk és vi­szonylag elfogadhatóan jól fi­zető gazdálkodó egység dolgo­zói lehetnek. ! És, ha elmaradoznak a Ka­mazok, Ifák? Ezt már átélték. Remélik, az a két év csak rossz álom volt! Murányi László t i

Next

/
Thumbnails
Contents