Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-15 / 253. szám (252. szám)
1993. szeptember 15., szerda üj Dunántúli napló 3 Gondban a kisállattartók A felvásárlási ár emelkedése még az inflációt sem fedezi A Pethő család Sásdon már tíz éve nevel kacsát, bár nekik is egyre kevésbé éri meg . Fotó: Löffler Gábor Közoktatási konferencia Ma országos közoktatási konferencia kezdődik Budapesten baranyai résztvevőkkel. Ezen ön- kormányzati és kormányzati vezetők, oktatási szakemberek az új oktatási törvény feladatait tekintik át. Az irányítás és felügyelet szekció-vezetője Bárdi László, a Dél-Dunántúli Regionális Oktatási Központ igazgatója. Módszertani kérdésekről Bemáth Józseféi dr. Kallós Miklósáé, a Baranya megyei Pedagógiai Intézet vezetői, a kisiskolákról Babus Fe- rencné főmunkatárs tart előadást. Erdőgazda-képzés A privatizáció révén magán- tulajdonba kerülő erdők változatlanul nagy értéket képviselnek. Megóvásuk, kezelésük, helyes használatuk azonban ismereteket kíván. A szükséget felismerve erdőgazda-képző tanfolyamot szervez a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A kezdeményezésnek jó visszhangja van: eddig húszán jelentkeztek a kurzusra. Vállalkozói információs rendszer A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Menedzsment Tanácsadó kft. szeptember 16-17-én szakmai fórumot rendez Pécsett Vállalkozói információs rendszer címmel az információs rendszer szerepéről a gazdaságban, a vállalkozói menedzsmentben, valamint kialakításának követelményeiről. Néhány évvel ezelőtt a falusi ember számára a második és harmadik „műszakban” elvégezhető lehetőségek körébe tartozott a háztáji kisállattartás, illetve meglehetősen szép jövedelemhez juttatta azokat a vállalkozó szellemű családokat* akik energiájukat, szabadidejüket nem kímélve kívántak mellék- jövedelemhez jutni. Kedvező volt ez a helyzet a termelőknek és fogyasztóknak egyaránt. Ma pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kényszerszülte munkanélküliség sem tudja az embereket arra ösztönözni, hogy vállalják az ezzel járó felelősséget és munkát, nem beszélve az induláshoz szükséges tőkéről. A megállapítás igazság- tartalmáról három, több megyében tevékenykedő, háztáji kisállatok tenyésztésével és felvásárlásával foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetőjével beszélgettünk.-A tömőlétszám az elmúlt egy év alatt a jövedelmezőség fokozatos csökkenése miatt 117 főről 80-ra esett vissza - mondja a sásdi székhelyű Ruca Kft. ügyvezetője, Ács Gyula. A gazdasági társaság 1992-ben alakult, s koordinálja azóta három megyében - Baranya, Tolna, Somogy - a kacsatöméssel, kacsamájtermeléssel foglalkozók munkáját, biztosítva a tömőalapanyag- és sze- meskukorica-ellátást, illetve a felvásárlást.- A főként másodállásban végzett tevékenység jövedelmezőségét az utóbbi időben a jelentősen megnövekedett kukoricaár és az energiaköltségekre rakódó ÁFA befolyásolta, így aztán a járulékos költségeket még egyre nagyobb menynyiségű munkával sem lehet kiváltani - summázta tapasztalatait az ügyvezető. S nincs ez másként a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, illetve a tejfelvásárlás esetében sem. Ezen ágazat gondjairól Tóth Zoltán, a szintén sásdi székhelyű Domesztika Kft. ügyvezetője beszélt:- A magas takarmányárak és az állandóan ingadozó felvásárlási árak kényszerítik a főleg idős emberekből álló társasági tagokat arra, hogy felszámolják gazdaságukat. Ugyan most a hízómarha átvételi ára jelentősen megnövekedett, de már ott tartunk, hogy nincs mit leadni. Ezzel összefüggésben érdemes a tejtermelést is megemlíteni. Tavaly havi 100 ezer liter tejet szállítottunk a tejiparnak, ezzel szemben idén havi 30 ezer liter a kínálat. Milyen ösztönző erő az, hogy a tejipar 16.50-et ad a gazdának egy liter tejért, a boltban pedig 32 forintért kapjuk. Hol tükröződik a munka, a törődés és a felelősség. Érzékenyen érintette a gazdasági társaság működését és további kilátásait a pécsi felvásárló vállalat, az Anasco felszámolása, és a több mint hatmillió forintos tartozása. A tápárak 20%-os emelkedése, az energiaárak ÁFA-vonzata ebben a szférában sem kigazdálkodható. Valamivel szerencsésebb a helyzet még jelenleg a pulyka- és csirkenevelés terén. Az 1991 októberében a pulyka- és csirketermeltetés és felvásárlás lebonyolítására alakult Y-Pulyka Kft. vezetőjének, Horváth Lajosnak az eltelt idő alatt volt ideje megismerni a kisállattartók problémáit. Mégis úgy gondolja, hogy amennyiben nem csökken tovább a jövedelmezőség, még van remény arra, hogy jövőre is lesz mit az asztalra tenni. Tapasztalatai szerint ebben az ágazatban a gondok mellett nem csökkent a termelői kedv, érdekes az a tendencia, hogy a 80 fős termelői gárdának 1991-ben az elenyésző kisebbsége végezte az állattartást másodállásban, ma pedig általában főállásos jövedelemnek tekintik. - Véleményem szerint az alacsony bérszínvonal és a munkanélküliség az a kényszerítő tényező, ami pl. a diplomás, két nyelvet beszélő értelmiségit az állattartás felé orientálja. S mivel a kisállatok szakszerű kezelése és nevelése viszonylag rövid idő alatt elsajátítható, ez a magyarázata annak, hogy az ágazatban dolgozók létszáma nem csökkent. A 15% körüli tápáremelkedéssel szemben 6-7%-os felvásárlási árnövekedés volt az utóbbi időben, s akkor még nem beszéltünk az energiaárakban augusztustól tükröződő ÁFÁ-ról és az inflációról.- Vitás az én szememben az a tény is, hogy a gazdáknak egyre nagyobb a felelőssége és egyre kisebb a nyeresége. Es ez a nyereség nem is mindig tőlük függ. Egy gyengébb napos állat- állomány és a táp minősége elviheti a nyereség jelentős részét. Mégis, mindennek ellenére optimizmusom abból adódik, hogy akár külföldön, akár belföldön van piaca a pulyka- és csirkehúsnak, talán az elkövetkezendő hónapokban lesz valaki az illetékes helyeken, aki még időben észreveszi, a kisállattartókat sújtó gondokat - fejezte be a beszélgetést az ügyvezető. Megyeri Tiborné Négy év után - végkielégítés Visszakerül a címer a pécsi Gyermekkórház főépületének homlokzatára. A mázas pirogránit alkotást Fürtös György szobrászművész készítette eredeti tervek alapján, a pécsi Zsolnay gyárban. ' Fotó: Szundi György A képviselők speciális jogviszonya munkáltató - a munkaszerződésben megállapodjanak arról, hogy a munkavállalót akkor is megillesse a végkielégítés, amikor azt számára a törvény nem írja elő, vagy a törvényben előírtnál többet kapjon. De olyan megállapodás is létrejöhet, amely szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszony lejártakor - valamilyen indok alapján - végkielégítést fizet. Ilyen több menedzseri munkaszerződésben is felbukkan: ha lejár az illető alkalmazásának ideje, a munkáltató általában több havi' végkielégítéssel „bocsátja” útjára. Az utóbbi időben elteijedt az a gyakorlat, miszerint ha a választott tisztségviselők párt, szak- szervezeti, önkormányzati munkaviszony keretében látják el tisztségüket, a határozott időre kötött munkaszerződés végkielégítésre vonatkozó kitételt is tartalmaz. Eszerint komolyabb összegű juttatásra számíthat az, akinek pártállástól függő köztisztsége lejár, mondván hogy a korábbi munkakörébe, egyáltalán a polgári életbe való visszakerülés a több éves kihagyás után időt vesz igénybe. Ugyanez, a gyakorlat az országgyűlési képviselők esetében is, akiknek mandátuma szintén meghatározott időre szól. Az 1990, évi, az országyűlési képviselők javadalmazásáról és jutalmazásáról szóló törvény 9. paragrafusa rendelkezik a képviselő megbízatásáról. Eszerint: „... ha a képviselő megbízása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alap- és pótdíjának a megbízása megszűnését megelőző 6 havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. A végkielégítés kérelemre egy összegben fizetendő.” Hogy végülis mekkora összeget kap egy-egy képviselő vég- kielégítésként? Függ attól, hogy az illető hány bizottságban tevéKeresett a mohácsi tégla Az elmúlt két évért aztán végképp nem irigylem Till János gyárigazgatót. Mélyrepülést kellett végrehajtaniuk, és nem is önhibájukból. Tégláik kereslete zuhant korábban sosem látott mélységekbe. Két éve 15, tavaly is csak 17 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő termékükre (kisméretű téglák, B-30-as blokktéglák, HB-38-as hőszigetelt falazóelemek, válaszfaltéglák, födémbéléstestek, járólapok, kerítéselemek) akadt vevő. 1990-ben, amikor átálltak a korábbinál minden szempontból jobb, biztonságosabb gáztüzelésre, még 38,5 millió darabos termelést követeltek ki tőlük a vevők. Akkor még majd százan dolgoztak a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárában. Ma hetvenen ha vannak.-Vártunk a kedvező fordulatra és reménykedtünk. Tavaly november végétől végre meglódult a kereslet, elfogytak a készleteink, így a tervezettnél korábban, február elején indítanunk kellett a gyártást. Ez a lendület szerencsénkre ma is tart — mondja a gyárigazgató. A téglagyár kapujánál sorukra várnak a böhöm Kamazok, a' szóló vagy pótkocsis Ifák. A már majd félszázas tábort kitevő viszonteladói hálózat valamelyik egységénél, netán a gyári pénztárnál befizetők váiják az anyagot, hogy kezdhessék, hogy folytathassák az építkezést. Ä már bejutottak a gyárépület mentén feszülő izmokkal rakodják át védőkesztyűs kézzel, vagy emelőfogóval a frissiben kiégetett különféle téglákat. A hatalmas udvarrészen tárolt rakatok is apadnak és híznak, aszerint, hogy teharau- tók avagy a belső anyagmozgatást végző lovaskocsik sorolnak be melléjük. Majd egy hónapi termelésnek megfelelő már a tartalék. Ez a jó! Egyetlen vevőt sem kell visszautasítani. Noha az 1994-es választásokig még kilenc hónap van hátra, már szóba került a visszavonuló, illetve az újra meg nem választott honatyák végkielégítésének ügye. A parlamentből kibukó képviselők hat havi végkielégítésének összege - óvatos becslések szerint is - mintegy 150-200 millió forintos tételként kerül majd be a jövő évi költségvetésbe. Ez személyenként 300-350 ezer forintot jelent. Mint azt egy munkajogásztól megtudtuk, a végkielégítés az állását elvesztő munkavállaló „bánatpénze”. A munka világával foglalkozó törvények - a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények - kizárólag a munkaviszony-jellegű, hosszabb ideig tartó munkakapcsolat megszűnése esetében írják elő a végkielégítés fizetését, de csakis akkor, ha a munkavállaló mond fel. Ez az általános szabály. Nincs azonban törvényes akadálya annak, hogy a szerződő felek - a munkavállaló és a-Ha így megy tovább, idén már huszonkétmillió darabot értékesítünk. Ez optimális meny- nyiség a tavaly lecsökkentett létszámhoz, a két műszakos termeléshez és a gyártási költségekhez képest - közli Till János. A tervezett háromlépcsős nagyberuházásból kettőn (átállás földgázra, a csatornaszárító átépítése és bővítése) már túl vannak. A harmadik műszaki dokumentációi még ott porosodnak a szekrényben: a kemencekocsik lerakásának gépesítését kell még megoldani. Hogy ez mikor kerül sorra? A gyáriak szerint is jobb lenne mielőbb. A rakodás gépesítésével válna teljesen automatizálttá a téglagyártás Mohácson. És a jelenlegi 90%-nál is több lenne az első osztályú termékük. Figyelem a rakodókat: minden egyes levétel, kocsiról kocsira rakás újabb sérülési, repedési, törési lehetőség. A téglát szívesebben veszi-viszi a vevő, ha a sarkai és élei is épek, ha az ránézésre is szemet gyönyörködtető. Tavaly júniusban előfordult, hogy már csak egy műszakban termeltek. Annyira volt csak piac, s a kilátások sem voltak biztatóbbak. Emiatt túlzottan nagynak tűnt a létszám. Vagy harminc embertől meg kellett válniuk, s belső átcsoportosításokat is végrehajtottak. Czimer Zoltán tavaly még a nyers- és szárazgyártást felügyelő művezető volt, most a nyerspult kezelője.- Hogy érintette a visszaminősítés ?-Egy kissé pofonvágott a dolog... De vállaltam. Mi mást tehettem volna? Tizedik éve dolgozok a gyárban, ehhez értek. Kinek jó a munkanélküliség? Aztán kiderült, hogy még anyagilag is jobban járok. Most, a csúcsban összejön havi nettóban a 18-26 ezer forintos teljesítménybérem. Hajói beállítom a gépet, csak felügyelnem kell, hogy minden rendben van-e. A présgép egyenletesen, egymás mellett két sorban nyomja ki a 10-es válaszfal- tégla massza-csíkját, amiből az első vágóéi tömböt hasít le, azt a következő vágja méretre. (A fölöslegessé vált végdarabok aláhullva jutnak vissza ismét a nyersgyártásba). Az immár négy nyerstéglát futószalagok és görgők továbbítják a szárítókocsi megfelelő polcára. A teli kocsi onnan már automatikusan gördül tovább a szárítóba, majd a szikkadt rakományt a futószalagról kézzel rakják át a kemencekocsikra. A válaszfal és a kisméretű tégla átrakását még nem tudták gépesíteni. Ketten rakodnak begyakorlott mozdulatokkal. kenykedik, milyen tisztséget tölt be. A képviselői fizetés a miniszteri illetmény 50 százaléka. (A miniszteri illetmény a köztisztviselői minimálbér - 18 000 forint - 6,5-szerese, azaz 117 ezer forint.) Az 58 500 forintos képviselői fizetéshez járulnak a különböző pótlékok és a költségtérítés. Az állandó- és külön-bi- zottságok elnökei a képviselői alapilletmény 100 százalékát kapják pótlékként, a frakcióvezetők 120, az országgyűlés alel- nöke 180, a jegyző 70, a bizottsági alelnökök 80, a bizottsági titkárok 60, a bizottsági tagok 40 százalékát vehetik fel havonta. A személyi jövedelemadó-mentes költségátalány a budapesti képviselők esetében az alapdíj 35, a főváros 100 kilométeres körzetében lakóknál 40, 100-200 kilométeres körzetben élő esetében 50, 200 kilométernél nagyobb távolságban lakónál pedig 60 százalék. Ez az összeg azonban nem számít a végkielégítés kalkulációjába. (újvári) Óránként tíz tonnányi anyagot mozgatnak le, föl, le, föl. Óvatosan, nehogy sérüljön a tégla, ügyelve arra is, hogy azok a kemencekocsira szabályos rakatokban kerüljenek. Ez a művelet is gépesítésre vár. Ha gépesíthető egyáltalán. A mohácsi téglagyártók méltán büszkék gyárukra és termékeikre. Tavaly egyedi megrendelésre különféle formájú és méretű idomtéglákat, járólapokat is gyártottak, erre idén is készek, ha akad megrendelő. Sorra keresik fel őket a munkát keresők. Mi mást mondhatnának nekik, mint azt, hogy nincs szabad helyük. Amíg így, egymást érve érkeznek a gyárkapuhoz a téglára éhes teherautók, addig hetve- nüknek van munkájuk és viszonylag elfogadhatóan jól fizető gazdálkodó egység dolgozói lehetnek. ! És, ha elmaradoznak a Kamazok, Ifák? Ezt már átélték. Remélik, az a két év csak rossz álom volt! Murányi László t i
