Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-14 / 252. szám (251. szám)

8 uj Dunántúli napio 1993. szeptember 14., kedd A sokmilliárdos veszteség ellenére nyereséges A MÓL vonzó a privatizációra Egy franciaországi cég már pályázik Ha stratégiai üzem, akkor miért kell külföldi pénz? Jövőkép Kaliforniából: megnyitották a világ legnagyobb napelem-erőművét. Az „égi” ener­gia-bánya jövőre már 800 000(!) ember elektromos áramigényét elégíti ki. Jövőre is mélyrepülés? Sándor László az egészségbiztosítási önkormányzat 94-es terveiről A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) Európa egyik legkevésbé eladó­sodott olajcége, hitelállománya az alaptőkére vetítve az Eu- rópa-zerte átlagnak tekinthető 25 százalékkal szemben csupán 8 százalék körüli - olvasható a MÓL Rt. 1992. évi tevékenysé­géről szóló éves jelentésben. A MOL-nak a tavalyi volt az első olyan teljes éve, amikor a Közös Piac normáinak megfe­lelő számviteli törvény alapján működött. Ennek következmé­nyeként jelentősen megváltoz­tak a céget reprezentáló szá­mok, ám ez önmagában nem je­lenti azt, hogy a MÓL rosszul dolgozott az elmúlt évben. Az tény, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő energiafo­gyasztók fizetőképessége rom­lott. A növekvő kinnlévősége- ket kompenzáló források kama­tai 2 milliárd forintnyi kamat­terhet jelentettek az elmúlt év­ben a magyar olajtársaságnak. Veszteség keletkezett abból is, hogy a világpiaci áron be­szerzett import földgáz ára és a hatóságilag megállapított föl­dgáz-árak között jelentős a kü­lönbség. Emiatt 3,6 milliárd fo­rintnyi bevételtől esett el a cég. További 7,3 milliárd forint eredmény maradt el amiatt, hogy növekedett a különleges természeti tényezőkből szár­mazó jövedelem miatti elvonás mértéke. Több tíz millió forin­tos kárt okozott a társaságnak a ma már ismert tisztességtelen üzemanyag-forgalmazás orszá­gos elterjedése is. A cégnek el kellett viselnie azt is, hogy a pi­acgazdaságra történő átállás ér­dekében több olyan állami dön­tés is született, amely következ­tében a MÓL korábbi 85-90 százalékos kiskereskedelmi pi­aci részesedése mostanra 35 százalékra csökkent. A MÓL tavaly összesen 6,7 millió tonna nyersolajat forgal­mazott, ebből 1,8 millió tonna volt a hazai termelés, 4,9 millió pedig az import. A hazai föl­dgáztermelés 4,7 millió köbmé­tert tett ki, az import további 5 millió köbméter volt. A finomított termékek közül 1,2 millió tonna motorbenzint, több mint 2 millió tonna gázola­jat és tüzelőolajat, 1,4 millió tonna fűtőolajat értékesített a MÓL. A MÓL üzleti tevékenysége révén az elmúlt évben összesen 232,8 milliárd forintnyi bevételt könyvelhetett el. Ez várhatóan az idén 251,6 milliárdnyi lesz. A MÓL bevételeiből az elmúlt évben 140,3 milliárd forintnyi adót fizetett be, illetőleg adójel­legű kötelezettséget teljesített. Ezek közül a legnagyobb a tétel - 93,4 milliárd forint - a fogyasztási adó. Az idén a MÓL üzleti terve szerint ez 74,3 milliárd forint lesz. Az Útalap 11,5 milliárd forintnyi bevételhez a MÓL kutaknál ér­tékesített üzemanyag révén az idén várhatóan 15,5 milliárd forintnyi lesz ez a tétel. A már említett különleges helyzet mi­atti befizetés tavaly 22,9 milli­árd forintot tett ki, az idén 20,6 milliárd forintnyi várható. Mindezek eredményeként a MÓL Rt. tavalyi mérleg sze­rinti eredménye 0,1 milliárd forint volt, az idén pedig elér­heti a 2 milliárd forintot. A cég vezetői úgy vélik: a MÓL Rt. stabil gazdálkodásával vonzó lehet a privatizációs partnerek szemében. A MÓL tulajdonosa egyébként az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), és mint ismeretes, egy ko­rábbi kormányhatározat értel­mében, mint az ország straté­giailag fontos társasága, állami többségi tulajdonban marad. A mintegy 100 milliárd forintnyi alaptőkével működő cég rész­vényeinek egy részét azonban a tulajdonos befektetők részére kívánja értékesíteni. Ennek érdekében - pályázati úton - már ki is választotta a MÓL tanácsadóját, amely a franciaországi székhelyű M. M. Lazard Freres VC. Elmozdul-e jövőre a mély­pontról az egészségügyi ellátás, lesz-e elegendő pénz a gyógyí­tás-megelőzés színvonalának jobbítására? Ezzel a kérdéssel szembesül az egészségbiztosí­tási önkormányzat elnöksége, amely a napokban tárgyal a jövő évi tervekről.- Annyi bizonyos, hogy az ágazat költségvetési tervezeté­ből egyelőre több mint 40 milli­árd forint hiányzik - mondja Sándor László, az önkormány­zat vezetője. Célunk tehát csak az lehet, hogy ésszerű takaré­kossággal megállítsuk a romló tendenciát.-A háziorvosi szolgálatban nem terveztünk semmi olyan változtatást, ami a betegek ed­dig megszerzett jogait csorbí­taná. Ugyanakkor látni kell: a kórházak működési költségei roppant magasak. Sokan akkor is kórházba kerülnek, ha pusz­tán egy-egy viszonylag egy­szerű vizsgálatra vagy mondjuk a gyógyszer-adagolás beállítá­sára van szükségük. Már azzal is tetemes összegeket lehetne megtakarítani, ha ilyen esetek­ben a paciens bejáróként ke­resné fel a szakrendelést. Sú­lyos anyagi tehertétel a nem gyógyításra, inkább csak gon­dozásra szorulók ellátása - a kórház és a szociális otthon kö­zötti átmenetet jelentő intézmé­nyek hiánya. A forráshiányt ezen a téren is pótolnunk kell. Emelkednek-e jövőre a gyógyszerárak?-Nem tervezünk drasztikus áremelést, illetve jelentősebb támogatás-csökkentést. Fontos azonban hogy bővüljön az ol­csóbb gyógyszerek választéka. A drága külföldi medicinák he­lyettesítése azonos hatásfokú olcsóbb hazai készítményekkel számottevő megtakarítást eredményezhet. Bizonyos sú­lyos, krónikus betegeségekben szenvedők - pl. a daganatos be­tegek, a cukrosok, az epilepszi­ások - természetesen továbbra is térítésmentesen kaphatják majd az orvosságot.- A jövő év elejétől tervez­zük a számítógépes recept-ösz- szesítés bevezetését. így figye­lemmel kísérhetjük, hogy mi­lyen értékben rendelnek gyógy­szert az orvosok. Évente mint­egy 130 millió vényt állítanak ki - s ez a „recept-hegy” is jelzi: Európában egyedülállóan ma­gas a gyógyszerfogyasztás. Nem tiltással, büntetéssel, ha­nem az ésszerű felhasználás ju­talmazásával szeretnénk ezen változtatni. Úgy tudni, a táppénz-kifize­tésekre sem lesz elegendő pénz.- Kényszerpályán mozgunk. Hallottunk többféle kormány­zati elképzelést, hogy növelni kell a befizetett járulékot, csök­kenteni a táppénzt. Szerintünk a biztosítottak már most is jöve­delmük tetemes részét fizetik be tb-járulék címén. Azt kell in­kább mérlegelni, milyen eddig járulékmentes jövedelmek - pl. lízingelési és tiszteletdíjak - adóztatásával növelhető a bevé­tel. S szigorúbban kell büntetni a fizetési kötelezettség megsze­gőit, így azokat az intézménye­ket is, amelyek állami költség- vetésből gazdálkodva megkap­ják ugyan járulék befizetésére a pénzt, de „elfelejtik” befizetni. Szabó Margit Mire jó (és mire nem) az IQ? Szívverés délelőtt veszélyesebb A közlekedési hatóságok, amelyek bizonyos plusztérítés mellett hajlandóak tetszőleges rendszámbetűk és számok kia­dására, legutóbb egy „IQ 200”-as rendszámigényt elutasí­tottak. Egy harmadik betűhöz ragaszkodtak, de a fehér BMW-s gazdája úgy gondolta, az IQU már nem az igazi. Nem is kérte. Ez a példa is mutatja, hogy korunkban még divatosak az IQ tesztek, amelyek a szakemberek szerint - a közhiedelemmel el­lentétben - lángelmék felfede­zésére nem alkalmasak. Többek között azért sem, mert a legma­gasabb pontszámot jelentő egyedi képességeket is leront­hatja a más tartományokban való tájékozatlanság. Egy tech­nikai zseni nem raktároz el pél­dául évszámokat, a biológus ritkán járatos az irodalomban, s aki tőzsdei brokerségre kíván szakosodni, nem feltétlenül ér­deklődik az ökológia iránt. S még a 140 pontos intelligen­cia-hányados sem méri az ún. il­leszkedési együtthatót, a kör­nyezet megértésének, a vele való súrlódásmentes érintke­zésnek a képességét. Nem lehet tehát az IQ-teszt mindent eldöntő zsinórmérték. Einstein szerint ezzel a mód­szerrel őt eltanácsolták volna a továbbtanulástól. A tesztről szólva Sabin is legyintett, mondván: „csak egy sokirányú elkötelezettségű „csereszaba­tos” tudóscsoport alkalmas a tudományos projektek kidolgo­zására!” L. B. Szívinfarktus gyakrabban lép fel a kora reggeli órákban és délelőtt: erre az eredményre ju­tottak dr. Solomon Behar és munkatársai az izraeli Chaim Sheba Orvosi Központban, mi­után több mint 1800 akut szívinfarktusos férfit és nőt vizsgáltak meg. Az orvosok többek között in­formációkat gyűjtöttek szokat­lan testi megerőltetésről, rend­kívüli pszichikai megterhelés­ről, nemi érintkezésről, a nor­mális otthoni és munkahelyi testi megterhelésről. Azt is vizsgálták, hogy az infarktus a pihenésre szánt szünetben vagy alvás közben lépett-e fel. Megállapították, hogy a pá­ciensek egyharmada reggel 5 óra és déli 15 óra között kapta az infarktust. Rendkívül erős pszichikai stressz vagy nehéz testi munka csak tíz százaléká­nál előzte meg az eseményt. Az érintetteknek kevesebb mint 0.5 százalékánál követke­zett be az infarktus nemi érint­kezés közben vagy röviddel utána. Ezzel ellentétben a szívmegbetegedések 90 száza­léka normális tevékenység közben vagy alvás idején lépett fel. Az orvoskutatók ezért úgy gondolják, hogy kevésbé a kü­lönféle külső befolyás, sokkal inkább felébredéskor az ember szív-vérkeringés-rendszerének változása kedvez az infarktus keletkezésének. Rendőrök, vámosok és tolvajok versenye Megfogták a Samarát A gondosan ápolt Lada Sa­mara lassan begördült a vámo­láshoz. Látszott rajta, hogy ala­posan felkészítették az útra, a por sem lepte be túlságosan. A gyulai vámos ezen az augusztus 23-i reggelen - még a csontjai­ban érezve a korábbi török ro­hamok hatását - először csak úgy rutinból pillantott a kocsira. Egy ukrán fiatalember nyutotta ki a határőrnek az útlevelét. A határőr biccentett: nála minden stimmel, az útiokmány rendben van. A vámos udvariasan intett a kocsi vezetőjének, hogy száll­jon ki. Kérte a forgalmi enge­délyt. Gennagyij Boriszovics D. hanyag mozdulattal húzta elő a zsebéből azt is. A vámos körbejárta a kocsit, felnyittatta a motorháztetőt is. Rendszám: A 3169 MB. Rend­ben. Alvázszám, motorszám eredeti, rendben. Valami még­sem egyezik. Mi az? A fiatal ukrán észrevette a vámos arcán átsuhanó felhőt, de igyekezett nyugalmat erőltetni magára. Ez nem nagyon 'sike­rült. A vámosnak éppen a titkolt izgalom keltette fel a gyanúját. Pár pillanat múlva rá is jött, mi a baj.-Hát persze! Orosz rend­szám, ukrán útlevél! Hát akkor nézzük csak meg egy kicsit kö­zelebbről ... Lehajolt a rend­számtáblához. Hogyan lehet egy ilyen ápolt kocsinak ilyen viseltes rendszáma? A táblát rögzötő csavarok viszont szé­pen csillognak... Öreg rend­számtáblának pedig legtöbbször rozsdás a csavarja! Mindebből pedig csak egy következtetés adódhat: ha a ko­csi és a rendszáma, mint mon­dani szokás, nem jön össze, a forgalmiban pedig a most lát­ható rendszám van, akkor a for­galmi hamis. Nem is akármi­lyen hamisítvány. Ha pedig így van, akkor itt nem egy megté­vedt bárány akadt horogra, ha­nem .. . Gennagyij Boriszovics D. átmenetileg a vámőrség ven­dége lett, s újabb gépkocsitol- vaj-banda felszámolása kezdő­dött meg. A gépkocsilopásra szerve­zett, a részműveletekre is sza­kosodott bandáknak az a célja, hogy órákkal a lopás után, le­hetőség szerint még a lopás fel­fedezése és bejelentése előtt kivigyék az országból. Az imént elmondott történet pedig azt mutatja, hogy mivel ez alatt a pár óra alatt a tolvajoknak elég sok a tennivalójuk - másik rendszám felszerelése, a hamis forgalmi engedély kitöltése a valódi alváz- és motorszám­mal, esetleg a számok megvál­toztatása, átütése, netán a kocsi átfestése - a vámtisztnek még­iscsak van esélye. Feltéve, ha olyan tapasztalt és figyelmes, mint a lopott Lada Samara kéz­rekerítője volt. A rendőrségnek szintén időre van szüksége. Először is: értesülnie kell arról, hogy egy kocsit elloptak, s an­nak adatait is rögzíteni, ellen­őrizni kell. Azután a feljelentés alapján el kell rendelni a nyo­mozást, a kocsi körözését. So­kat segít a számítógépes nyil­vántartás, de ha egyszerre több kocsit lopnak el, akkor a gépre vitel is időt igényel. Verseny- futás ez javából a rendőrség, a vámhatóság és az autótolvajok között. Ami Gyulán, a határon tör­tént, azért örvendetes, mert a vámőrség figyelmesen, gyorsan, határozottan tette a maga dolgát. Pillanatok alatt kiderült, hogy a forgalmiban lévő motor- és alvázszámú ko­csinak nem ukrán, hanem ma­gyar tulajdonosa van, aki Kis­pesten lakik, s mindössze né­hány perccel korábban felje­lentést is tett Lada Samara gépkocsijának ellopása miatt. A történet befejezéseképpen már csak a jószemű vámos ne­vét kellene ideírnunk, de a Vámőrség Országos Parancs­nokságának magasrangú tisztje erről másként vélekedik.- Ha lehet, ne írják meg a nevet. Megérdemelné, de mégse írják meg ... A ki nem mondott érv vilá­gos: nemcsak a tárgyakat, ha­nem az autót és a szolgálatot teljesítőket is meg kell védeni a szervezett bűnözőkkel szem­ben. Hiszen a gyulai határál­lomáson végrehajtott sikeres fogás csak egy nagyobb törté­net kezdete volt. Ennek megfe­lelően ezúttal a szerző is marad stílusosan: N. Gy. < i A MÓL új cserkúti töltőállomása Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents