Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-14 / 252. szám (251. szám)
1993. szeptember 14., kedd oj Dunántúli napló 9 Komlói körkép Szennyvíztelep állami támogatással Hosszúhetény a tavasz folyamán a Belügyminisztériumnak benyújtott pályázatát olyan siker koronázta, amely meghatározhatja a község további fejlődését. A faluban létesítendő korszerű szennyvíztelep és csatornahálózat kiépítése, a jelenleg 274 milliósra kalkulált beruházás felerészben állami cél- támogatásban valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy a falu lakóinak házanként 50 ezer forinttal kell hozzájárulni a csatornaépítéshez, amit tíz év alatt törleszthetnek le. Tekintettel a község sajátos helyzetére, egészség- ügyi és környezetvédelmi szempontból is sérülékeny vízbázisára, a Környezetvédelmi Alaphoz is nyújtanak be pályázatot. Magyaregregyi küldöttség Stockumban Szeptember 29-én Magyar- egregy képviselőtestületének és a Faluszépítők Egyesületének néhány tagja egy hetes baráti látogatásra utazik németországi testvérközségükbe, Stoc- kumba. A község küldötteinek tavalyi, októberi látogatását viszonozzák. Testületi ülés Komlón Testületi ülést tart Komló Város Önkormányzata szeptember 15-én 15 órai kezdettel a városházán. Az ülés napirendjén többek közt a lakásfenntartásról szóló helyi rendelet módosítása szerepel, várhatóan megváltoztatják a helyi építési előírásokat és megvitatják a Mecseki Tanbányához tartozó balatonlellei üdülő-ingatlan megvásárlásának lehetőségeit is. Az ingatlanon a komlói iskolásgyerekek számára emelhetnének üdülőépületet. Dr. VÁNDOR ÉVA FOGSZAKORVOS ezúton édesíti kedves betegeit, hogy MAGÁNRENDELÉSÉT Komló, Védanúk u. 23. szám alatti rendelőjében folytatja. Rendelési idő: kedd és péntek 17-19 óra. Bejelentkezés személyesen, vagy a 331-720-as telefonon. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Mostohasorsúak és szerencsések Kisipar kicsiben és nagyban Rippl Fidél cipészmester sokat megért műhelyében Fotó: Löffler G. Formaruha violinkulccsal Rohamosan nő Komlón is a vállalkozók száma, a hagyományos kisiparosok azonban egyre kevesebben vannak. Mint dr. Wetzl József a városi önkormányzat hatósági irodájának vezetője elmondta, Komlón a közel 1500 vállalkozó közül legtöbben vendéglátóipari tevékenységet folytatnak, tetemes hányaduk foglalkozik kereskedelemmel és csak igen kevesen dolgoznak a szolgáltatásban. Sokan több dologba is belevágnak, kudarcokon túljutva újra próbálkoznak, talpra állnak ismét. Ügynökösködnek, vendéglátóegységet nyitnak. De mi lesz a sok munkát igénylő, ám kevés profitot hozó klasszikus kisipari tevékenységekkel? Rippl Fidél cipészmestert munka közben találom. Szinte lépni sem lehet a sok sarkalásra, ragasztásra váró lábbelitől, táskától. A kaptafán éppen egy új remek, egy fekete papucs készül. A kalapács halk, meg-megszakadó kopogása közben szívesen mesél. Mesél a suszterműhely-1946 óta vagyok cipész, itt kezdtem Komlón, végig kisiparosként dolgoztam. Édesapámnak is ez volt a mestersége, ő tanított meg a szakma fortélyaira, szerszámaim nagy részét még tőle örököltem. Össze sem lehet hasonlítani a mai helyzetet a negyven évvel ezelőttivel. Akkoriban sok új lábbeli készült, a javítások pedig nagyrészt varrások, talpalások voltak. Ma már új cipő készítését szinte sosem vállalom, a rosz- szakat pedig ragasztani kell. Fizikailag könnyebb a dolgom, azonban nem jelent igaz örömet a suszterkedés.-A forgalom hogyan változott az évek során?- Ahhoz képest, hogy Komló lélekszáma hányszorosára növekedett, és hogy mennyivel kevesebb a cipész, nincs annyi munkám, mint az elmúlt időkben. Egyáltalán nem veszem észre azt a nagymértékű elszegényedést, amiről annyit beszélnek manapság. Régen az embereknek volt egy pár cipőjük és azt toldatták, foltoztatták, amíg lehetett. A lábbeli készítőknek is köszönhetem, hogy van elég munkám; évről évre rosszabb minőségű cipőt gyártanak, amiken van mit helyrehozni.-Miért választják egyre kevesebben ezt a korábban kedvelt mesterséget?- Nagyon sok cipőt meg kell sarkallni ahhoz, hogy az ember megéljen ebből. Ez pedig nem túl vonzó a fiatalok számára. Jelentkezett hozzám egy-két tanuló az évek folyamán, de nem vállaltam őket. Félek, nagyot csalódnának.-A fia sem ezt a szakmát választotta, kire száll akkor a családi műhely?- Valószínűleg senki sem folytatja a családi hagyományokat. Alkalmazkodva a korhoz talán mi is arculatot váltunk, és létrehozunk a cipészműhely helyén, mondjuk egy kocsmát. % Anikó koránál fogva még nem dicskedhet akkora múlttal, mint a cipészmester. Legalább akkora öröm szétnézni 1989-ben alapított Akácfa utcai üzletében, mint amilyen boldogan tekintünk a tükörbe, miután az utolsó simításokat is elvégezte frizuránkon a fodrásznő. Milyen gyorsan telik a kassza? Önálló vállalkozó, saját bolttal, két tanuló segíti a munkáját.-Előnye is, hátránya is van az önállóságnak - mondja - olcsóbban tudok dolgozni, jó érzés, hogy nem függök senkitől, néha viszont nagyon hiányzik a jó kollektíva és gyakran vágyom arra is, hopgy kicseréljem tapasztalaimat másokkal.- Változott-e a helyzete ezalatt a pár év alatt?- Egyre nehezebb. Ha valaki hosszabb időt is tölt az üzletben, csak annyit lát, hogy a sok vendégnek köszönhetően a kassza gyorsan telik. Azt viszont nem tudja, mibe kerül a víz, a villany, a hajápolási cikkek, mennyit fizetünk a társadalombiztosításnak, az adóhivatalnak. Dolgozni pedig keményen kell, és a rosszkedvet, fáradtságot a vendégnek sohasem szabad észrevennie rajtunk.-Jó üzlet a fodrászüzlet? A mai áldatlanabb körülmények közt is fontos a nőknek, hogy milyen a külsejük?1-Igen, többen vannak olyanok, köztük munkanélküliek, akik mégis összespórolnak any- nyit, hogy hetente jöhessenek frizurát készíttetni. És vannak, akik elmaradoznak. Én nem pa- naszkodhatom. Állandó a vendégköröm, és mindig jönnek újak is.- Az anyagok árához képest nem hiszem, hogy drágák vagyunk; egy mosás-szárítás két-háromszáz, egy dauer három-ötszáz egy festés négy-ötszáz forint. Elég sok fodrászüzlet működik Komlón, talán több .is, mint amennyire szükség volna, de fenntartói mind a régiek közül valók, kevés az ifjú vállalkozó. A pályakezdőknek ritkán van pénzük üzletet nyitni, mások meg már a tanulóévek alatt csalódnak álmaikban. Jó, ha a tanulókkal megszerettetik a szakmát, s a lehető legtöbbet hozzák ki az ambiciózus diákból, valahogy úgy, ahogy az én mesterem, Hesz János tette annak idején. Leirer Tímea Az legidősebb komlóiak igazán a megmondhatói, hányszor virradt rájuk úgy nap, hogy vidám trombitaszóra ébredhettek, hány bányásznapon, hány május elsején gördült el ablakuk alatt teherautó vagy lovasfogat a bányászok fúvószenekarával. Pontosabban; ez talán meg is számolható, hiszen ha a história nem téved, akkor ez az ünnepi és szénfeketébe öltözött sereg, a Komlói Bányász Fúvószenekari Egyesület 1936-ban alakult. Úgy tartozott a településhez és később a városhoz, mint ahogy - némi líraisággal szólva - mindenkor a madarakhoz tartozónak hisszük az éneküket. Köszönhető ez annak is, hogy olyan hagyományteremtő egyéniségek állottak a fúvószenekar élén, mint Szederkényi Adám a megalakulástól egészen 1961-ig, később Molnár Nándor vagy a most a már 73 éves Ambach Ádám, aki nemcsak korát meghazudtolva lót-fut, perlekedik zenekaráért, de kézzel ír kottákat az immáron egyesületté vált közösség számára. Ugyanis a zenekar 1993 május 7-én Komló Városi Bányász Fúvózenekari Egyesület néven önálló jogi személlyé - egyesületté vált. A közös döntés alapján elnöke Hamóczy Csaba alpolgármester, alelnöke Kolozsvári Sándor bányamérnök, a Pécsi Erőmű Rt. műszaki igazgatóhelyettese lett, titkárai dr. Erdődi Gyula és Plesz Attila, pénzügyeit Zeit Magdolna intézi. A negyvenhárom fős egyesületnek választmánya, önellenőrző bizottsága van - a közelmúltban az olaszországi Asco- liba látogattak, tavaszra egy újabb meghívásnak tehernek eleget: a testvérváros Neckar- tenzligen fúvósai várják őket. Ennek a csapatnak volt múltja, van jelene és tervezheti a jövőjét - holott az utóbbi években, a bánya felszámolásának időszakára gazdátlanná vált. Ekkor még a bánya pénzén, de a Május 1 Művelődési Központ művészeti csoportjaként működött, majd utóbb a Színház és Hangversenyterembe tette át próbáinak színhelyét. A bánya úgy-ahogy támogatta őket, fordultak segítségért az önkormányzathoz is, de a helyükbe csak utóbb léptek önkéntes szponzorok; olaszországi útjukat már számtalan helyi és más vállalat támogatta. A zenekar így is „lebegő” helyzetbe került, ezért is döntöttek az egyesületi forma mellett: az önállóság révén tisztázhatják csak érdekeiket és a követelményeket is, amelyeket a tagokkal szemben a közösség támaszt. Elsők közt egy szemléletbeli változást; azt, hogy a bányászhagyományok teljes zenei-tartalmi felvállalása ellenére ez már egy saját zenekar, tagjai a továbbiakban már nem különböző kedvezményekben részesülő bányászzenészek - hanem önmagukért felelnek, a saját örömükre muzsikálnak. Nem mindegy hogyan, hiszen a szponzorok előbb vagy utóbb csak a minőséget lesznek hajlandók megfizetni. Ezért olyan zenészeket várnak fiatalodó soraikba, akik azért is büszkék az egyesületre és önmagukra, ha például a fúvószenéjéről híres Németországban megtapsolják őket. Egy minőségi munkára serkentő munkaterv kidolgozását tervezik - először is azt, hogy minél több elmélyült próbát igénylő fellépésük legyen. A hírek szerint nemcsak működésük tartalma, de egyenruhájuk is változni fog. Például egy violinkulcs is megjelenik majd az új formaruhán ... B. R. A terpeszkedő, barokk stílusú irodaasztal a századforduló táján készült, bányaigazgatói ültek mögötte; az ötvenes években maga Vas Zoltán, a bánya kormánybiztosa is. A bútorok az új Városi Helytörténeti Múzeumban láthatók, Löffler G. Megszeppentek a komlói vállalkozók? Az augusztus 30-dika és szeptember 5-dike között zajló Komlói napok ’93 ünnepi eseményei között megkülönböztetett figyelmet érdemelt a városi önkormányzat kezdeményezése; vállalatok, kisvállalkozók, termelő- és szolgáltató cégek tartsanak a Városi Sportcsarnokban ipari vásár jellegű bemutatót. Teremtődjék hagyomány. Jelentőségét felesleges részletezni, különösen egy olyan körzetben, ahol a regisztrált munkanélküliség 18 százalékos - magasabb az országos átlagnál. A kiállítás azonban minden erőfeszítés ellenére nem sikerült úgy, ahogyan azt gazdasági - és attól elválaszthatatlan társadalmi - súlya megköveteli. Az utólagos oknyomozás nem változtat azon, hogy a sportcsarnok csak félig telt meg standokkal. A szervezés lebonyolítására egy pécsi kft.-vei, a P. Expo-val kötött szerződést az önkormányzat. A testvérvárosok bérleti díj nélkül állíthatták fel pavilonjaikat, ahogyan a vendégeket ez a gesztus ilyenkor megilleti; és szándék szerint a helyi cégek, kisvállalkozók is kedvezményesen béreltek (volna) maguknak helyet - igazodva a Komlói napok ünnepi jellegéhez. Magától értetődő, a városi érdekek kifejeződésének, a helyiek támogatásának túl kell mutatni a piaci logikán - ez politikai döntés dolga. Csakhogy az önkormányzat P. Expóval kötött szerződéséből az nem derült ki, hogy ez milyen anyagi terheket jelent majd a vállalkozóknak, tudtuk meg Hamóczy Csaba alpolgármestertől. Áz önkormányzat ugyancsak szervezéssel megbízott munkatársa, Adószeghy Zoltán viszont arról beszél, hogy hiába küldtek szét mintegy 700 meghívót - azon belül olasz, német vállalatoknak, ötven komlói vállalatnak; hiába tett kísérletet többször is az ön- kormányzat - maga Tóth József polgármester -, hogy a cégeket összetrombitálja, úgy tűnt, a címzetteknek egyszerűen rossz a fülhallása. Voltak, akik arra panaszkodtak, hogy nem keresték meg őket személyesen, akadtak, akik féltékenyek voltak a kedvezményre, amelyben a testvérvárosok részesülnek, voltak akik Komló helyzetét becsülték le. És nem tudni, hogy ezek után a neckartenz- lingeniek távolmaradását kell-e jobban sajnálniuk a komlóiaknak vagy a rosszmájúaknak kell igazat adni, akik azt mondják, hogy a közreműködők közül sokan nyújtottak be számlát - igyekeztek pénzt kisajtolni a „buliból”- akkor is, ha az „ügy érdekében” csak elköhintették magukat? A „kicsik” távolmaradásának oka néha prózai. Egyszerűen pénzkérdés. A szervezéssel megbízott cég 5000 forintért plusz áfáért kínálta a parkettás négyzetmétereket, másutt - a Pécsi Ipari Vásáron vagy a BNV-én - kerül ennek sokszorosába is. Lám, az olcsóság is látszólagos. A Komlóker Kft. képviselője azt mondta, boltjaik itt vannak a városközpontban, és ha még szándékuk is lenne kapcsolatokat építeni, akkor sem éri meg egy-két napra százezer forintot kidobni; egy mecsekjánosi vállalkozó azért nem hozta el ide a gépeit, mert nem tudta megelőlegezni a költségeit saját zsebből, míg a „nagyok” egyszerűen nem tartják üzletnek: „Formális lett volna a részvételünk”- mondja Kovács Péter, a Carbon megbízott igazgatója - a konfekcióüzem piaca lekötött.” A Magyar Optikai Művek komlói gyárának vezetője, Fűsz Tibor főként üzemük alvállako- zói szerepével indokolja távol- maradásukat. ők maguk is gyártóknak termelnek - nem találkoznak fogyasztóikkal. „Személyesen kerestek ben- ; nünket - mondja Mátyusné Varga Mária, az Elegant komlói üzemének igazgatója - de ! nemhogy lekötött, „túlkötött” j piacaink vannak. Ezért nincs szükségünk a reklámértékére.” Tanulság? Ki tudja, van-e. ! Az önkormányzat most a Pécsi Vásár rendezőivel tárgyal a j jövő évi bemutatóról, ami döntően a vállalkozók optimizmusán múlik - és reménykedik. B. R. Csatornázás díjmentesen A Komlói Önkormányzat pályázatának eredményeként a Mecsekjánosiba és a Dávidföl- dön lévő Borbála utcába tervezett csatornaépítési munkák cél- támogatásban részesülnek. A mecsekjánosi 20 milliós beruházás 6 millió forint központi céltámogatásban részesül, kivitelezését a napokban kezdte meg a Baranya Megyei Vízmű Vállalat. Rövidesen eldől, hogy szükség van-e versenytárgyalás kiírására a Borbála utcai munkák megkezdéséhez. A lakóknak Mecsekjánosiban és a Borbála utcában sem kell hozzájárulást fizetniük. Falunap Hertelenden Szeptember 12-én falunap lesz Magyarhertelenden. Ä gyógyvizes strandjáról neves község fontosnak tartja üdülőövezetének biztonságát, védelmét kutyás őrökkel szeretné biztosítani. Ezért a falunap egyik fő eseménye az őrző-védő kutyák bemutatója lesz komlói vagyonvédelmi kft-ék közreműködésével.
