Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-14 / 252. szám (251. szám)

1993. szeptember 14., kedd aj Dunántúli napiö 7 Körutazás az Apfelstrassen Ahol az almától nem látni a fát Az EUROPLANT osztrák­magyar kereskedelmi és szol­gáltató Kft. vállalta magára, hogy hazánkban segíti megho­nosítani azokat a „forradalmi” változásokat, melyek az utóbbi években a fejlett európai orszá­gokban az almatermelésben le­zajlottak. Hollandiában, Dél-Tirolban, Stájerben egyre szélesebb körben teljed az u.n. intenzív-szubintenzív művelés. Sokan kételkednek még ma is ennek az új művelési módnak az eredményességében, de a külföldi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az új, korszerű fajták gyors termesztésbe állí­tása, az azonnali termőre fordí­tás, az új, divatos áruval való megjelenés a piacon, mára lét­kérdéssé vált. A legújabb mo­dellek esetén a sortávolság 4 métertől 2.30-ig csökkenthető, a tőtávolság 1.50-től 30 cm-ig is lehetséges, a telepítendő tő­szám 3 000-15 000 db között alakulhat hektáronként, s a má­sodik évben 5-8 kg alma szüre­telhető a 15 éves kort is megérő fákról. Meghökkentő számok! Szeptember elején, amikor már megkezdődött az almaszü­ret Méhes Vilmos cégvezető egy tanulmányutat szervezett az eredmények bemutatására. Első állomás a hazai, Zala me­gyei Lakhegyen lévő modellül- tetvény bemutatása volt. Az itt látottak a jelenlévőket arról győzhették meg, hogy hazai kö­rülmények között is eredmé­nyesen lehet meghonosítani az új termesztési módszert. A kü­lönböző érett és érőben lévő almafajták szemet gyönyörköd­tető látványt nyújtottak. Érde­mes megjegyezni, hogy a válla­lat a legkisebb megrendelhető alanyok számát 200-ban jelöli meg. Ugyanakkor a lakhegyi te­lepen kistételben is lehetőség van ezek megvásárlására, a legkülönbözőbb fajtákból. Ez lehetővé teszi, hogy kiskerttu­lajdonosok is kialakíthassanak maguknak ezekből almásültet­vényt. 20-30 alanyból a máso­dik évben már olyan mennyisé­get szüretelhetnek le, mely bő­ségesen elegendő a családnak, talán még piacra is marad. A lakhegyi látogatás után utaztunk Stájerbe, hogy meg­tekinthessük az ottani almás ül­tetvényeket. Rábafüzesnél át­lépve a határt a Graz felé ve­zető úton haladva Gleisdorfnál tértünk le az autósztrádáról Weiz felé. Itt kezdődik a kirándulók és szakemberek által kedvelt Ap­felstrasse (Almaút). Bármerre néztünk csak korszerű almaül­tetvényeket láthattuk. Körbe jártuk az útvonalat: Lohnberg, Rollsdorf, Etzersdorf, Pem- dorf, Ilzberg, Hohenilz, Harl, Puch, Etzersdorf érintésével. A körúton mindenütt az új, kor­szerű almaültetvényeket láthat­tunk. Valaki tréfásan megje­gyezte, hogy hol vannak a fák, mire az volt a válasz, hogy nem látni azokat az almától. Ottjár- tunkkor már megkezdődött az almaszüret, melyet természete­sen az érési időnek megfele­lően végeztek. Először egy lohnbergi 5 hek­táros ültetvényt néztünk meg ahol közel 400 mázsa alma szüretelésével számolnak. A szeptember végén érő Golden Raindes aranysárga színű, kel­lemes ízű fajta már mutatta szépnek ígérkező formáját, a Jonagoldot, mely a világ fő faj­tája már igazi szépségében lát­hattuk. Nincs arra hely, hogy minden ültetvényről részlete­sen szólhassunk, de meg kell említeni, hogy minden résztve­vőt ámulatba ejtette a Zveg csa­lád, a Reicher család, a Hadler család almáskertjeinek meglá­togatása. Számunkra igen ér­dekes volt, hogy miközben a természeti adottságok e terüle­ten kiválóak a korszerű alma­termesztésre, ugyanakkor nagy veszélyt jelent a gazdák szá­mára a jégeső, ami ellen külön­leges hálóval védekeznek. Sokszor hallottuk, hogy itt minden az almáért van: gondos csomagolásban küldik a piacra, ívólét és pálinkát is készítenek belőle. Ezenkívül a környék idegenforgalmi látványosság, szállodák, kemping adja a lehe­tőséget, hogy a vendégek na­pokat tölthessenek e szép tájon. Az EUROPLANT a jövőben is szervez bemutató utazásokat e tájra, s mindenkinek ajánlhat­juk, hogy éljenek ezekkel a le­hetőségekkel, miként az a 13 bikali vállalkozó akik megpá­lyázva a hitellehetőséget úgy döntöttek, hogy 10 hektáron te­lepítenek ezekből a fajtákból. Kulcsár László kertészmérnök kérdésünkre elmondta, hogy már közel három éve kísérik fi­gyelemmel ezt az almatermesz­tési módot és úgy döntöttek, hogy vállalkoznak a telepíté­sére. Bíznak abban, hogy a nem kevés befektetésük viszonylag rövid idő alatt megtérül és tisz­tes haszonhoz juthatnak. M. E. Fotó: Puskás Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents