Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-13 / 251. szám (250. szám)

1993. szeptember 13., hétfő oj Dunántúli napló 5 A mattyi iskola a két választás közt A faluban ma szélcsend van Az épület vakítóan új a régi falusi házak közt. Fehér falán tábla hirdeti, ki tervezte az isko­lát anno 1990-ben. A bejáratnál tabló az idén végzettekkel, négy pedagógussal és öt tanulóval. Kiss Zoltán igazgató fiatal em­ber, tart az interjútól: itt olyan háborúság volt még egy éve. Ő a mattyi Kölcsey Ferenc Általá­nos Iskola tavalyelőtti avatóján nem is volt jelen, csak egy éve igazgató. Készen fogadták a ha­talmas tantermek is, melyeknek a kis létszámú osztályok jó, ha negyedrészét kihasználják.- Huszonhat gyermek tanul itt három összevont csoportban. Idén két nyolcadikosunk lesz. Ám az a mérleg másik oldala, hogy az épület nyugati szárnyá­ban működő óvodában 25 gyermekkel foglalkoznak, lesz tehát utánpótlás, és hogy idén két siklósi, egy oldi diák is tanul nálunk. A gyerekek otthonuk­nak érzik az iskolát. Múltkor például azon kaptam őket, hogy takarítják a folyosót. Egy fiatal pedagógus közbe­szól: szerinte csak így lehet visszacsábítani az értelmiséget a faluba. Az öt nyolcadikos kö­zül tavaly kettő gimnáziumban tanult tovább. S aki esetleg el­végez egy tanárképzőt, Mattyon akár el is helyezkedhet.- Tavaly lemondott a régi polgármester - folytatja Kiss Zoltán. - Nem ismerem az oko­kat, de szintén tavaly elment a régi igazgató is, s gyakorlatilag a mostani öt fős tanári karból egy dolgozik azóta is velünk. Az iskola a Lakitelek Alapít­vány támogatásával jött létre. Az első évben rengeteg ado­mányt kaptak, csak írásvetítő­ből huszonötöt, persze a java se­lejt volt. Több százezer forintos pályázati pénzt nyertek tavaly és idén. Vagyis önerőből gaz­dagodtak, a szintén pályázaton nyert számítógépeken szakkö­röseik tanulnak. Idén bevezet­ték a mindennapos testnevelést és a felzárkóztató tanulószobát. A fiatal polgármester, Nagy Sándor közúti munkáknál se­gédkezik, mikor beszélgetésre kérem. Tavaly szeptemberben lépett hivatalba az MDF támo­gatásával. Itt most nyugalom van, erősíti meg Kiss Zoltánt. A régi önkormányzat maradt, az ő nevükben is beszél, mikor azt mondja: maximálisan elégedet­tek a pedagógusokkal. Az ön- kormányzat egyetlen intézmé­nyére a 11 millió forintos évi költségvetésének felét áldozza. Idén minden tanuló 2500 forin­tos induló támogatást kapott, az elsősök 3500-at, és a faluveze­tés a szülők helyett kifizette a tankönyveket is. S hogy milye­nek a tanári bérek? A pletykák­kal ellentétben átlagosak. Drávaszabolcs hajdani ta­nácselnöke, a lemondott mattyi polgármester még az iskoláról sem hajlandó nyilatkozni. Ka­puját festi feleségével, aki pa­naszkodna, de ő leinti. Nincs jó viszortyban a „mostaniakkal”, sértve érzi magát, fél a nyilvá­nosságtól. Egy ismerős a falu szélén megállít. Mikor meg­tudja, honnan jövök, megjegyzi, úgy hallotta, néhányan megke­resték a régi polgármestert is, hogy jelölnék jövőre a választá­sokon. Szerinte el is vállalná, néz rám, kétértelmű mosollyal. Talán az iskolára is gondolt? Szabó Anikó A körülményekhez képest jól van az első pécsi újvesés Az új intenzív megfigyelőben a nemrég operált beteg A drog ellen Szigetváron A szenvedélybetegségek ter­jedésének megelőzését, az egészségesebb életmódra neve­lést célzó programot indítanak e félévben a szigetvári két közép­iskolában és a körzet hét általá­nos iskolájában. A program a tantervi órák keretein belül zaj­lik. Alapja az a kiadvány, ame­lyet a kölni módszert követve szerkesztett Bácskai Erika és Gerevich József, a Magyar Nar- kológiai Társaság két tagja.-Tavaly a szenvedélybeteg- ségek terjedésének megelőzését célzó munkacsoport alakult a városban. A program vezetését vállaló pedagógusok havonta ta­lálkoztak egymással - mondta dr. Szikszay Petronella, a mun­kacsoport szakmai vezetője. Közülük ketten, Vida Józsefié, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Szava Rózsa, az 509-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára az elmúlt héten Budapesten járt, a program indí­tásáról beszéltek a könyv szer­kesztőivel.-Azzal, hogy az iskolában megtiltjuk például a dohány­zást, és megbüntetjük a fiatalo­kat, nem igazán tudunk ered­ményt elérni. Egyetlen lehető­ségünk a megelőzés, az egész­séges életmóddal kapcsolatos szokások, készségek kialakí­tása. Eredményekhez hosszú évek munkájára lesz szükség - mondotta Vida Józsefné.- Vannak már jelek, amelyek bennünket igazolnak - jegyezte meg Szava Rózsa. - így például egyre több olyan álláshirdetést találni, ahol nemdohányzókat keresnek. S. M. Mivel nem akármilyen ese­mény, hogy Pécsett végrehajtot­ták az első veseátültetést, ter­mészetes, hogy az első páciens hogylétéről folyamatosan ér­deklődünk. Dr. Kassai Miklós­tól a POTEI. sz. sebészeti klini­kájának tanársegédjétől - aki egyik tagja volt a műtétet végző teamnek - azt az információt .kaptuk, hogy a beteg általános állapota jónak mondható, de a műtét utáni három hét elteltével tudnak csak biztosat mondani. Ennyi idő alatt zajlik az az im­munológiai folyamat és az or­vosok harca, amelynek végén kiderül, a szervezet elfogadja-e sajátjának a beültetett idegen szervet vagy sem. A tanársegéd azt is elmondta, hogy bár meg­indult a vese működése, még messze nem mondható kielégí­tőnek. A vesét ugyanis egy sú­lyos baleset miatt agyhalált szenvedett egyénből emelték ki, s ez a vese működésére is sokk­hatással volt. Az orvosok min­denesetre bizakodóak. A műtét utáni napokban megkérdeztük dr. Karátson András egyetemi tanárt is, aki az urológiai klinika művese osz­tályának vezetője, és az első pé­csi újvesés, Halász Gábor keze­lőorvosa is egyúttal. Elmondta, 5 és fél évvel ezelőtt került az urológiai klinikára, idült vesee­légtelenséggel. Azóta van a dia­lízis (művese) programban. Dr. Karátson András azt is megem­lítette, hogy Gábor az öt év alatt, rövid időszakokat leszá­mítva, szinte végig transzplan­tációra alkalmas állapotban volt. Számukra is nagy öröm, hogy az új pécsi vesetranszplan­tációs központ első betege az ő kezeltjük lett. Ahhoz, hogy veseátültetés szóba jöhessen, több feltétel együttes megléte szükséges. Kell egy speciálisan felszerelt ún. őrzőszoba, kellenek olyan orvosok, akik el tudják végezni a műtétet, s olyan személyzet, akik a megfelelő módon tudják ápolni. Kell hozzá beültetésre alkalmas vese, s kell olyan be­teg, akinek a szervezete, fizikai állapota alkalmas a műtétre. Mert hiába lett volna adott itt Pécsett minden egyéb lehető­ség, ha nem találtak volna arra alkalmas egyént, a kivett vesét más vesecentrumba kellett volna szállítani. Az alkalmas­sághoz nem elég, hogy a bioló­giai, immunológiai faktorok egyeznek. Azok, akik művese kezelésre járnak, betegségüknél fogva állandóan ki vannak téve különböző fertőzéseknek. Anyagcsere zavarok, vagy egyéb betegségek könnyen lép­nek fel náluk. A művese keze­lést végző orvosok érdeme, ha hosszabb időre ki tudják védeni, s a szervezetet a körülmények­hez képest jó állapotban tartani. Csak ilyen beteg kerülhet az ún. várólistára. Sarok Zsuzsa Virágzik a vadkender Egyre többen allergiások vagyunk Ismerőseim körében egyre több emberrel találkozom, akik újabban sokat tüsszögnek, visz­ket a szemük, náthásak, beteg­nek látszanak - szénanáthájuk van. De vajon betegek-e? Igen, sajnos azok. A széna­náthával - mint külső szemlélő - még gyerekkoromban talál­koztam először. Családunk egyik ismerőse sokat küszkö­dött különböző virágporok okozta allergiával, amit injekci­ókkal, drága, nehezen beszerez­hető külföldi gyógyszerekkel próbáltak orvosolni. Akkoriban egyszerűen csak „úri nyavalyá­nak” nevezték ezt a betegséget. Úgy hét évvel ezelőtt, au­gusztus környékén egyre több­ször kellett reggelente, majd kü­lönböző váratlan helyzetekben tüsszögnöm - engem is utolért az úri nyavalya. A szénanátha az egyik legne­hezebben viselhető fajtája az al­lergiának. Kora ősszel rendre megjelenik, s tünetei mind erő­teljesebben veszik igénybe a szervezetet. A szakember szerint talán megelőzhető e betegség. Július közepétől október közepéig számíthatunk a parlagfű, vagy eredeti nevén ambrózia, de leg­többek által vadkendemek is­mert növény virágzására. Ez a szemviszketést, ormyálkahártya gyulladást előidéző allergén növény nehéz asztmás légzést, s különféle bőrkiütéseket is okoz. Városunkban több ember te­kinti szívügyének, hogy ki- irtsa-irtassa a parlagfüvet, mint legfőbb allergént. Erről önkor­mányzati rendelet is született, amelynek lényege, hogy a város valamennyi területén, ahol fel­lelhető, ki kell irtani a parlagfü­vet. A saját területén vagy háza előtt, ezt elmulasztó polgárokat, jogi személyeket megbüntethe­tik. Szemmel látható, hogy a vá­ros valóban sokat áldozott a parkok, közterek gondozására. Ám a parlagfű mindenhol meg­találja „senkiföldjét”, és ott bő­ven terem, szórva pollenjeit, az allergiások legnagyobb bosszú­ságára. Alaposan csak gyomirtó szerrel lehet kiirtani, ahol az le­hetséges. A legcélszerűbb az, ha még virágzás előtt levágják, bár utána három-négy irányban saj­nos újra kihajt, erejét megsok­szorozva kíván ismét virágba borulni. Nagyon sokan már kisgyer­mekkorukban megszerzik az al­lergiára való hajlamot, de az emberek körülbelül csak ötven százalékánál alakul is ki tényle­gesen az allergia. Hogy mikor és kinél fordulhat elő, annak prognosztizálása meglehetősen bizonytalan. Gyógyszeres kezeléssel nagymértékben enyhíthetők a tünetek. Ha valakinél már meg­jelent az allergia bármiféle tü­nete, célszerű allergológushoz fordulnia. Számos, a panaszokat hatékonyan enyhítő gyógy­szeres készítmény, orr-, szem- csepp és egyéb terápia áll ren­delkezésre. Ugyancsak haté­kony megelőzési mód a hajlam kialakulása ellen, ha az édes­anyák legalább hat hónapig, vagy ha lehet, még tovább szop­tatják kisbabáikat. Az anyatej egyébként sok más betegségtől is megóvja a csecsemőt. Ezt a legújabb kutatási eredmények ismét igazolták. A következő, szakkönyvek­ben javasolt védekezési módot szándékosan hagytuk utoljára, amelynek lényege, hogy kerül­jük az allergénnel való találko­zást. A szakkönyv szerint utaz­zunk tengerpartra, vagy hegy­vidékre az allergiás időszakban. Ha ez nem megy, egyszerűen zárjuk be az ajtót, az ablakot, hogy a levegő nem mozogjon a lakásban. Ha utazunk, a kocsi­ban se tekerjük le az ablakot - eddig a jó tanács, amely pénz­tárcánk vastagságára sajnos nem tér ki. Ki-ki döntse el, mit tart a leg­jobbnak, ha már kialakult nála ez az „úri” nyavalya. Bár van egy félelmem; az „úri” világ elmúlt, csak a „nyavalya” ma­radt, de ez a miénk, egyre töb­bünké. Borsos M. Az esti bálra gyülekezik a falu ifjúsága Fotó: Szundi György Sörfesztivál Lánycsókon Első alkalommal szervezett sörfesztivált a lánycsóki Nép­ház. A rendezvény apropóját az adta, hogy egy éve kezdte meg működését a helyi sörfőzde. Ä fesztiválnak a Népház szép épü­lete és a hozzá kapcsolódó sör­sátor adott otthont. A szombati műsort az idő­sebb korosztály számára állítot­ták össze, hiszen főként nép­tánccsoportok léptek fel, a fiata­lok részvételével megtartott Tá­tika műsor mellett. Az énekesek főként a megye német nyelvte­rületéről jöttek. Telt házat von­zott szombat este az a zenés ka­baréműsor, amelyen Aradszky László, Ihos József és Madarász Katalin lépett fel. A tegnap a fiatalokat öt tánc­zenét játszó mohácsi illetve lánycsóki zenekar szórakoz­tatta. Az esti bálok sokakat vonzottak, de a délutáni prog­ramokon gyér érdeklődést ta­pasztalt a látogató, ami talán a szüreti időszak számlájára ír­ható. Nincs kizárva, hogy jö­vőre is lesz sörfesztivál, de egy másik időpontban. Ami viszont biztos, a hagyományos szüreti napokat három hét múlva tart­ják meg Lánycsókon. P. E. Megszűnt a hírlapárusítás a mohácsi postahivatalban A különböző napi-, heti- és havi lapok eladott példány­száma kereken egy hónapja csökkent Mohácson. Hogy pon­tosan melyik újságból hánnyal vásároltak kevesebbet az embe­rek, azt pillanatnyilag nem lehet tudni, ám az biztos, hogy aki rendszeresen a város főterén álló I-es postahivatalban sze­rezte be az olvasnivalóját, az augusztus 1-jétől ezt ott nem te­hette meg. Az újságokat kitiltot­ták a hivatalból, és az évtizede­kig megszokott helyen az ab­lakba tett kézzel frí papír tájé­koztat: „A hírlapárusítás meg­szűnt”! Miért? - kérdeztem a kiírást látva a hivatalban. „Az igazgató úr rendelte el” - kaptam a vá­laszt. Milyen indokkal? - pró­bálkoztam tovább, mire igen félszeg hangon olyanokat hall­hattam: góckörzetesítést hajtot­tak végre, a térségi községek el­számoltatása is itt történik, számítógépet állítottak üzembe, a két dolgozónak nagyon meg­nőtt a leterheltsége, nem győz­ték a munkát, meg szűkösen is vannak. Nem igazán értem e magya­rázatot, de az elmúlt húsz év alatt a posta egyetlen dolgozó­jára panaszt nem hallottam, a magam részéről mindenkor messzemenő udvariasságot, se­gítőkészséget tapasztaltam a ré­szükről, így hát nincs okom ké­telkedni abban, amit mondanak, ráadásul a hivatalvezető sza­badsága miatt bármelyiküket faggatom, érzem, a tisztesség parancsolja számukra most is, hogy válaszoljanak, viszont ez nem egyenértékű a nyilatkozat­tal. A Posta Vállalat pécsi köz­pontjában próbálkozom, az eredmény ott sem jobb. Az igazgató szabadságon van, hí­vom a hírlaposztályt, ahol a ke­resett úr elmondja, nem tudja a konkrét okot, csak elképzelhe­tőnek tartja, miután a hírlap részleg önállósodási folyamata megkezdődött, és nekik a klasz- szikus postai üzletágra kell gondolniuk, ez pedig sérti, aka­dályozza a tevékenységüket, hát fokozatosan megszüntetik a hi­vatalokban az árusítást. Később, talán jövő év elejétől külön szerződés alapján újra indíthat­ják ... Tehát a lényeg valahol ott van, hogy a hírlap részleg levá­lik és amikor tisztázni lehet ki-kinek a dolgozója, ki fizeti és ki kapja a bérleti díjat, akkor újra lehet újságot venni a hiva­talokban is. Mohács 17 eláru­sító helye közül a forgalom alapján a postai a negyedik volt. A havi átlag 100 ezer forintos bevétel jutalékától most ketten esnek el, eddigi vásárlóik pedig nem valószínű, hogy mind elő­fizetők lesznek, mint ahogy az sem, hogy valamennyien veszik a fáradságot és a következő pa­vilonig, vagy trafikig gyalogol­nak. A megyében eddig Mohá­cson kívül Siklóson szűntették meg a postahivatalban a lapáru­sítást. B. M. Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel,: 336-861

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents