Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-09 / 247. szám (246. szám)

1993. szeptember 9., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Jíj - , (-llt Dunántúli „ napló T mm? Vállalkozói szakmai fórum Pécsett Az információs rendszer gazdaságban betöltött szerepé­ről és különböző alkalmazási te­rületeiről rendeznek vállalkozói szakmai fórumot Pécsett szep­tember 16-17-én. A program előadói: dr. Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke, dr. Roóz József, a Pénzügyi Szám­viteli Főiskola főigazgatója, dr. Noszkai Erzsébet, az Ipargazda­sági Intézet kutatója, és dr. Fe­hér Mihály okleveles könyvsza­kértő. A rendezvényre jelent­kezni lehet az SZVT Baranya Pécs, Pf. 281. címen, illetve a 427-044-es faxon. Önálló bemutató Nyikolajevben A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának pályázati döntése alapján a MAHIR rendezi meg az első magyar önálló árubemutatót az ukrajnai Niykolajevben. A be­mutató a résztvevők számára lehetőséget nyújt a szovjet utódállamokkal, köztársasá­gokkal új, önálló kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. Az ok­tóber 20-24 között nyitva tartó rendezvény szervezői a közvet­len árusításra is engedélyt ad­nak. Gazdasági szaktanfolyamok baranyai érettségizetteknek A Külkereskedelmi Főiskola Szókratész Kft.-je a Nemzekt- közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megbízásából októberben külkereskedelmi üz­letkötő, nemzetközi piackutató és reklámszervező és vámke­zelő tanfolyamokat indít, ame­lyek közép- illetve felsőfokú bi­zonyítványokat adnak résztve­vőik számára. A kurzusokra Pé­csett a Nevelők Háza Egyesü­letnél ( 7624 Pécs, Szent István tér 17. Tel.: 72/315-679, 415-543.) lehet. Iparosok képzése Németországban Multiplikátorképzés. Szep­tember 5-10 között a multipliká- torképző tanfolyam hallgatói Bad Wörishofenben folytatják megkezdett tanulmányaikat. A Tolna és Baranya megyei vál-, lalkozók, iparosok, az érdekvé­delmi szervezetek, valamint a vállalkozásfejlesztési közpon­tok munkatársai előadásokat hallgatnak meg a gazdasági rendszerek és a szociális piac- gazdaság társadalmi rendjéről, a pénz- és hitelpolitika céljairól, eszközeiről, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokról, a kom­munikáció alapjairól, az okta­tási módszerekről és azok al­kalmazásáról a felnőttoktatás­ban. Óriásfarmer Gigantikus méretű, 30 méter magas farmernadrágot állítottak fel a Blaha Lujza téren, a Cor­vin Áruház előtt. A világ legna­gyobb farmernadrágját, amelyet a Guiness rekordok könyve is jegyez, két napig csodálhatja a főváros közönsége. Több tízmilliárdos alap kellene a csődbe ment cégek újraindításához Interjú Gaál Gyulával, az SZDSZ gazdasági szakértőjével Pécsett járt nemrégiben Gaál Gyula országgyűlési képviselő, a Parlament Költségvetési Bi­zottságának tagja, az SZDSZ egyik gazdasági szakértője. A közgazdász így nyilatkozott la­punknak:- Lehet-e napjainkban az or­szág iparszerkezetének kérdé­seit kizárólag közgazdasági ol­dalról megközelíteni?- Nyilvánvaló, hogy nem. Ezt egyetlen liberális párt sem engedheti meg magának. Csak azon szempontok aránya lehet vitatható, hogy milyen mérték­ben érvényesítik a gazdasági ra­cionalitást. Mi a mostaninál vi­lágosabb rendszer hívei va­gyunk.-Mondana példát a mai gya­korlat hiányosságaira?- Kérdeztem például a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatóját, kö- töttek-e alkut a kormánnyal, hogy foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján a gazdál­kodó szervezet vállalja magára a bányával történő integrációból adódó veszteségeket. Határo­zott választ azonban nem kap­tam. Ez ugyanis egy lehetséges feladat, ha a cég mellett ott áll a tulajdonos, aki megmondja, hogy én ezt kérem, azért mert ez állami feladat, s így lehet a leg­olcsóbban az egész ügyet meg­oldani. Kell tehát valamilyen alkunak lenni, melynek egyik eleme az, hogy a vállalat mit vállal, másik eleme, hogy ezért milyen perspektívát, milyen ga­ranciákat nyújtanak neki. Itt vé­leményem szerint az történt, hogy beavatkoztak egy gazda­sági kérdésbe, de nem kiszá­mítható a résztvevők számára, hogy ezt a szempontot meddig érvényesítik, lehet hogy jövőre más lesz az irányadó. Ilyen helyzeteket nem szabad terem­teni.- Mit változtatna meg az SZDSZ a szociálpolitikán?- A szociálpolitika terén rengeteg rendbe tenni való van. Kezdve attól, hogy ma nem a legjobban rászorulókat támo­gatják, odáig hogy a foglalkoz­tatáspolitikai eszközrendszert is hatékonyabban kellene működ­tetni. Előtérbe kerülnének az aktív eszközök, a munkahelyte­remtő és a részmunkaidős tevé­kenységek támogatása, az átte- lepülések ösztönzése, ellentét­ben a pillanatnyi megoldással, hogy egy segélyezési rendszer­rel igyekeznek orvosolni a ba­jokat.- Szigorodna a szociálpoliti­kai rendszerünk, ha az SZDSZ kezében lenne a döntés joga?- Az érintettek köre minden­képpen szűkülne. Törekvéseink viszont csökkentenék a munka- nélküliek számát. Ha mindezzel pénzt sikerülne megtakarítani, azt olyan piackomform techni­kák alkalmazására szánnánk, mely segít mozgásba hozni a gazdasági tevékenységeket. Ehhez persze kapcsolódna a jogi formák és az intézményi háttér kialakítása is.- A vállalkozások adózásáról mi a költségvetési bizottság tag­jának álláspontja?- Úgy gondolom, hogy nem a túl magas adószint a legna­gyobb probléma, hanem, hogy a megtermelt jövedelmek jókora hányada eltűnik, nemcsak a sta­tisztikai számbavételnél, de a költségvetési kapcsolatainál is.Nincsenek meg a köztehervi­selő funkciói a vállalkozások egy jelentős részének, ami ok­kal bántja azokat, akik nyílt kár­tyákkal játszanak. Részint az adóellenőrzés szigorításával, másrészt könnyebben számon kérhető, olcsóbb adózási tech­nikák bevezetésével lehetne a költségvetésnek nagyobb bevé­teleket juttatni. A köztehervise­lés egyenletesebb elosztása ér­dekében pedig a jövedelem tí­pusú adók súlyát csökkentve a forgalmi, fogyasztási adóknak szánnék nagyobb szerepet, va­lamint célszerű lenne a helyi adózásnak is nagyobb terepet biztosítani.- Szükségszerűnek tartja gazdasági társaságok sorozatos csődjelentését?-A magyar vállalkozói kör egyik legnagyobb problémája a sorbanállás. Kölcsönösen sorba tartoznak egymásnak, így a rendszer könnyen lebénul. A megoldásra irányuló minden módszer eddig kudarcba fulladt, ebből következően az a járható út, hogy a vállalatokat csődbe kell vinni. így az életképtelen cégek kiszűrhetők, a tőlük füg­gőket pedig ezután kell újraindí­tani, persze erre több tízmilliárd forint nagyságrendű alapot kel­lene fenntartani, ezzel szemben ilyen célokra ma egyáltalán nincs pénz. Mészáros B. Endre Nemzetközi üzletember-találkozó Pécsett A Pécsi Napok rendezvény- sorozatának részeként szeptem­ber 23-25 között az Elektro­technikai Központi Szövetség a Pécsi Ipartestülettel, a Gazda­sági Kamarával, és a VOSZ Pé­csi Területi Szervezetével közö­sen megrendezi az első Pécsi Nemzetközi Üzletember Talál­kozót. A rendezvény elsődleges célja, hogy Magyarországon ta­lálkozhassanak egymással a ke­letről és nyugatról jött üzletem­berek, megismerjék egymás te­vékenységét, s ennek révén be­kerüljenek a két régió üzleti vérkeringésébe. Ennek hatására várhatóan fellendül az üzleti és kereskedelmi élet, a munka­helyteremtés. A három nap programját egy előzetes felmé­rés alapján állították össze. A résztvevők által előre megjelölt témakörökben szerveztek elő­adásokat, de lehetőség van üz­leti tárgyalások lebonyolítására is. Az első napon kiállítás nyílik a Pannónia Szállodában, ame­lyen bemutatkozik az Apple Multimedia, a Kompass Hungá­ria, a Carat Consulting Club és több céginformációs rendszer, valamint telekommunikációval foglalkozó vállalkozások ismer­tetik meg az érdeklődőket szá­mítástechnikai, telekommuni­kációs és informatikai berende­zéseikkel. A pénzügyi szakmai napon szó lesz a vállalkozások kötvénykibocsátással történő finanszírozásáról, a reorganizá­cióról, a beruházásokhoz nyújt­ható kedvezményes hiteltípu­sokról. A rendezvényen részt ve­sznek az elzászi, a firenzei, a strasbourgi, a poitiers-i Iparka­marák, a finn és svéd kereske­delmi kamarák, a német köz­ponti elektrotechnikai szakszö­vetség, a cseh elektrotechnikai szövetség, a horvát, szlovén, ukrán és orosz kamarák, a belga kereskedelmi iroda és vállalko­zói szövetség és a World Trade Center képviselői. Sz. K. Magyarország 2000 Ingatlanalap - nyilatkozik az NBI vezérigazgatója- Hamarosan megkezdődik a második hazai nyílt kibocsátású ingatlanalap, a Magyarország 2000 befektetési jegyeinek jegyzése. A 10 ezer forint név­értékű készpénzzel megvásá­rolható papírok jegyzési idő­szaka szeptember 14-étől de­cember 17-éig tart, de a 2 milli­árd forintos küszöb elérése után az alapkezelő előbb is lezárhatja a jegyzést - mondta el a szerdán tartott sajtótájékoztatón Harald Diehlmann, az alapot kezelő Nürnberg-Budapest Befektetési Rt. (NBI) vezérigazgatója. Az alap az eddigi magyaror­szági ingatlanalapoktól - a Pil­lértől és a Patextől - eltérően nem csupán irodaházakra kon­centrál, hanem az ingatlanpiac szinte teljes választékából fogja összeállítani portfolióját. Ebben fel kívánják használni az alap­kezelő német alapítójának, a VIB Nürnberg AG-nak ingat­lanpiaci tapasztalatait. A német cég, mely az alapkezelő részvé­nyei 90 százalékának a tulajdo­nosa - 5-5 százalék a Konzum­bank és a Belvárosi Irodaház Rt. részesedése - az utóbbi öt évben csaknem félmilliárd már­kás forgalmat ért el az ingatlan- piacon. A Magyarország 2000, melyet az NBI tervei szerint újabb ingatlanalapok követnek majd, többek között lakások, irodák, vendéglátó és kisipari ingatlanok kereskedelmével, infrastrukturális és egészség- ügyi jellegű beruházásokkal foglalkozik majd. Az alap futamideje 10 év, ez idő alatt évi 15 százalékos ho­zamot szeretnének fizetni, és a befektetési jegyek értéke a fu­tamidő végéig várhatóan 400 százalékkal nő majd. A letétke­zelő a Budapest Bank. Az indu­lási költségek várhatóan nem haladják meg a vagyon 4,5 szá­zalékát. Közgazdászból asztalos vállalkozó A Gyalu Kft. extra megrendeléseket is teljesít Gyulai Sándor Fotó: Szundi György Napjainkban, a vállalkozások korában ritkaság, hogy pont egy közgazdász rugaszkodjon el a kaptafától és bútorasztalos munkákra alapítson társaságot, miként azt Gyulai Sándor tette, testvéreivel együtt alakítva ilyen családi vállalkozást. An­nál érdekesebb viszont, miként vélekedik a gazdasági szakem­ber a mesterség napi, valamint nem mindennapi gondjairól.- A bajok ott kezdődnek, hogy egy valamirevaló búto­rasztalos bármilyen faanyagból vállalja belsőterek beépítését. Mi például dolgozunk tölggyel, fenyővel és mahagónival egy­aránt. Legutóbb a Dél-Dunán­túli Gázmű irodaházának be­rendezését és belső famunkáit végeztük el, most pedig a Bem utcai Bizományi Áruház alatt hamarosan megnyíló pizzéria és vendéglő faburkolatait és külön­leges térelemeit készítjük el, s mindkét megrendeléshez minő­ségi alapanyagra volt szükség. Megfelelő állapotú faárut találni Magyarországon azonban csak­nem reménytelen, hiszen ehhez egy évig kellene szárítani a nyersanyagot, s a kereskedők a gyors haszon reményében ennyi ideig nem tárolják az árut, a fel­használók pedig nem rendel­keznek akkora forgótőkével és többnyire tároló térrel sem, ami lehetővé tenné a komolyabb készletezést. A Gyalu Kft.(Pécs, Hajnóczi út 1. Tel.: 328-277) 2 millió fo­rintos vagyonnal indult, de ez csak a gépek beszerzésére, a mozgási lehetőségek biztosítá­sára, az alapanyagok bérlemé­nyére volt elég, még egyszer ennyi pénz kellene hasonló szintű vállalkozásnál a folyama­tos munkához szükséges ál­landó készlet kialakításához. Bank pedig nincs, aki finanszí­rozná hitelekkel a tevékenysé­güket, pedig láthatóan megté­rülő ügyre, jelzálog értékű fa­anyagra adná a pénzt. Ma egy 200 ezer forintos kölcsönhöz 1 milliós fedezetet kell felmu­tatni, s akármit el sem fogadnak ilyen célból (például a faanya­got sem). A pénzintézeteknek úgy kellene működniük, hogy minden egyes üzletben - mely­nek hiteleztek - résztulajdo­nossá váljanak, s a tulajdonos szemléletével rendelkezve a gondokkal is együtt kellene él­niük. Ezzel szemben a bankok teljesen elhatárolódnak a kisvál­lalkozásoktól. Pénzt, számlát kezelnek, fantasztikus biztosí­tékokat kémek, kockázatot vi­szont alig-alig vállalnak. Még annyit sem tesznek meg, hogy megvizsgálnák a különböző megtérülési időket az egyes vál­lalkozási típusoknál, hogy mér­legelni tudják a hitelkérelmeket, így marad az a tény, hogy a szakmabeliek napról napra él­nek.-Társaságunk mindezek is­meretében kisvállalkozások in­dulásához a faburkolatok, szek­rények, pultok, ülőgarnitúrák elkészítésére rendezkedett be, így például a már említett mun­kák mellett most Harkányban egy pékség, cukrászda, vendég­látóipart egység berendezésén is dolgozunk. Szerelünk nyílászá­rókat és végzünk javításokat is, valamint dolgozó-, gyerek- há­lószoba bútorok, szekrénysorok kialakítását is elvállaljuk.- A ma tapasztalható óriási bútorkínálatban a miénkhez ha­sonló kis asztalos műhelyek azt a plusszt kínálják, hogy jobban alkalmazkodnak a munkáik a lakásméretekhez, a forma, az anyag megválasztható, különle­ges igényeket is kielégítenek, a helyszínre szállítják és beszere­lik a készterméket - így ösz- szegzi a vállalkozó a szakcégek előnyeit, majd azzal fejezi be, ha még egyszer kezdhetné, igen nehezen tudná eldönteni, hogy egy fix fizetésű állást feladjon-e bármiféle vállalkozásért. Marad a kft.-k törzstőkeminimuma A kormánynak nincs szándé­kában olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amelyben a kft.-k mai, egymillió forintban meg­szabott minimális törzstőkéjé­nek emelését indítványozná - válaszolta a Világgazdaság kér­désére dr. Balsai István igaz­ságügy-miniszter. A társaságalapítás minimális feltételein nem kíván változtatni a kormány. Bizonyos szigorítá­sokra azonban a jelenlegi hely­zetben szükség van, ezért a gaz­dasági bűncselekmények kö­rébe szeretnék felvetetni a fede­zet nélküli vállalkozást. Ebben az esetben a csalás igen részle­tes, több tényállású kibontása történik majd. De segít a gazda­sági kamarákról szóló törvény is, amely várhatóan szabályozza a vállalkozói magatartást. Az egész világon mindenütt kritika éri a bíróságokat - mon­dotta a miniszter -, s az a kö­rülmény, hogy a felek teljes kö­rűen kifejthetik érveiket, bizony nem teszi gyorsabbá az eljárást. Magának az eljárásjognak a megváltoztatása alighanem a következő nagy koncepcionális feladat. Alapvetően oda kellene eljutni, hogy a bíró az igazságot a rendelkezésre álló bizonyíté­kok alapján eldöntő személy le­hessen.

Next

/
Thumbnails
Contents