Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-08 / 246. szám (245. szám)
10 aj Dunántúli napiö 1993. szeptember 8., szerda Az Új DN poli ti kai vi t afó rum a Nyílt levél a népjóléti miniszternek Kereszténydemokraták a magyar földről A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága 1993. augusztus 28-i ülésén a magyar földdel kapcsolatban a következő határozatot hozta: A termőföld tulajdonlással kapcsolatban a KDNP Intézőbizottsága megerősíti az 1992. decemberében e tárgyban hozott határozatát. Mivel átfogó, a földtulajdon és földhasználat teljes problémakörét korszerűen és hosz- szabb időtávra érvényes módon szabályozó földtörvény előkészítésére és megalkotására a jelenlegi parlamenti időszakában már nem látunk lehetőséget, az IB sürgeti, hogy a parlament minél előbb tűzze napirendjére és fogadja el a KDNP részéről dr. Gáspár Miklós által a földtörvény módosítására benyújtott önálló képviselői indítványt. A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága ezt a határozatát az alábbiak miatt hozta: Magyarországon a '„Földtörvénnyel” kapcsolatban mostanában igen sok vélemény hangzik el. A KDNP szempontjai a feladat megoldásához a következő: 1. A termőföld, birtokmaximumot (erdő, mező) kétszázötven hektárban vagy ötezer aranykoronában javasoljuk meghatározni. Ebben a kérdésben kompromisszumot lehet kötni akár a terület, akár az aranykorona érték nem számottevő eltérítésével vagy az aranykorona érték mutató elhagyásával. Alsó birtokhatár meghatározására nincs szükség, de akár- pótlás miatt nincs is lehetőség. Kereszténydemokrata és nemzetpolitikai érdek, hogy termőföld tulajdona minnél több magyar állampolgárnak legyen. A kárpótlási törvénynek ez a leg- nagyob előnye. A földterület korlátozott, ezért a minél több tulajdonos megőrzését és kialakulását csak a birtoknagyság korlátozásával lehet elérni. A birtokkorlátozás előírásánál nem elhanyagolandó szempont a kárpótlási jegyekkel való spekuláció fékentartása és a még ki nem alakult földár miatti előnytelen földkoncentráció megakadályozása. 2. A földtulajdon szerzését nem kizárással kell korlátozni, 1991-ben a TÁMASZ Alapítvány és a SZETA nyugdíjas klub létrehozásán fáradozott Meszesen. A klub helyisége a TÁMASZ Alapítvány által használt, az önkormányzattól kapott, ingyenkonyhának átalakított helyiség lett volna. Fáradozásuk nem járt eredménnyel. Ezt követően és az ingyenkonyha elköltözése után a terület társadalmi szervezeteinek (Külvárosi Művelődési Egyesület anyagi támogatásával, a Vöröskereszt, Nyugdíjas Szak- szervezet) összefogásával, közös együttműködésével létrehozták, megalakították a Me- szesi Nyugdíjas Klubot, klub helyisége. A TÁMASZ Álapít- ványnak adott, önkormányzati szociális célra felhasználható, ingyenkonyha helyisége lett. A T AM ASZ alapítvány, mint az önkormányzat által kijelölt használó, valamint a SZETA is igényt tartott továbbra is a helyiségre. Ezt a klub és az alapító társadalmi szervek is tudomásul vették és elismerték. Ezt megelőzően a Frankel Leó utcai iskola és a Külvárosi Művelődési Egyesület is igényelte, használta, patronálta és támogatta az itt működő hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatóját. Á helyiség tehát betöltötte, s betölti mindezideig az önkormányzat hanem azzal, hogy direkt kell megmondani, hogy kinek tulajdonában lehet termőföld (erdő, mező). Szerintünk: magyar állampolgár önkormányzat magyar állam. 3. A termőföld tulajdonszerzést csak birtokhatár maximummal szabad korlátozni, de ehhez a bérelt területet nem szabad hozzáadni. Minden további korlátozás csak a bürokráciát növeli és jelenleg ellentétes a kárpótlással és egyéb állampolgári érdekekkel (pl.: helybenlakás, életkor, szakmai képzettség, stb.). Az MDF állásfoglalása csak ezt a három témakört érintette. A továbbiakban azokat a kérdéseket tárgyaljuk, amelyeknek rendezése szintén sürgős. 4. A földtulajdont főleg személyi magántulajdonként kell megőrizni, ezért vagyoni hozzájárulásként (apportként) gazdasági társasága bevinni ne lehessen. Csak így lehet azt is megakadályozni, hogy ezen az utón keresztül külföldi tulajdonba kerüljön a termőföld. Nem csélunk a szövetkezeti közös földtulajdon újrateremtése sem. 5. A termőföld megszerzéséhez hatósági engedélyt kell előírni és csak ennek birtokában legyen jogérvényes a szerzés. Ehhez ragaszkodnunk kell, mivel ismert a jogi kibúvók számos lehetősége, amelyet a liberalizmus nevében felelőtlenség szaporítani. 6. A bérelt termőföld területi nagyságát korlátozni nem kell sem belföldi, sem külföldi bérlő esetében. Éppen ezért nem kell a bérletet a földtulajdon területével összevonni. A bérlet korlátozásának egyedüli jogos indoka az okszerű üzemméret megőrzése lehetne. Ezt azonban gazdasági ésszerűségnek és nem hatósági előírásnak kell szabályoznia. Mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok esetében is túl bürokratizált és nem piackonform lenne egy ilyen rendelkezés. 7. A hátrányos helyzetű térségeknél a földtulajdonra külön birtokmaximumot megállapítani nem kell, mert azt a területnagyság vagy az aranykorona érték vagylagos alkalmazása megoldja. által meghatározott feladatokat. A helyiség fenntartási költségeihez azonban a TÁMASZ Alapítvány sem a SZETA nem volt hajlandó hozzájárulni. A helyiség ezen költségeit az iskola és a Külvárosi Művelődési Egyesület fedezi, s fizeti amíg tudja. A kérdés automatikusan felmerül az emberben. Ha sikerül a két alapítványnak a nyugdíjas klubot létrehozni, hogy oldották volna meg a klub fenntartását? Vajon az alapítványok - a sikertelen klub alapítás után - miért nem támogatják sem erkölcsileg, sem anyagilag a meszesi nyugdíjas klubot. Talán ez a tevékenység ellentétes az alapszabályaikkal? Ha igen, akkor miért akartak ők is nyugdíjas klubot lérehozni? (Jó lenne tudni hány nyugdíjas klubot hoztak létre és hánynak segítenek az anyagiak előteretésé- ben?) Nagyon furcsán néz ki mindkét alapítvány vezetőinek hozzáállása a kérdéshez, ők elvárják az önkormányzatok, az állami és magánszféra támogatását az egyesületeik számára, de elzárkóznak attól, hogy hasonló céllal létrehozott egyesületeket, klubokat támogassanak. (Még az együttműködéstől is.) 8. Termőföld tulajdont természetes személy csak egyenes ágon örökölhessen. Ön- kormányzat és az állam természetesen korlátlanul örökölhet. E tekintetben nem lehet különbséget tenni magyar és nem magyar állampolgár között. Kompromisszum tárgya lehet, hogy az örökösnek a birtokmaximum feletti területet el kell-e adnia, vagy sem. A termőföld haszonbérlet szerződés időtartamán belül korlátozás nélkül örökölhető legyen. A haszonbérlet időtartamának maximumát mind belföldi, mind külföldi természetes és jogi személy esetében 20-30 évben kell meghatározni. Az erdő bérlete emiatt csak a vágásérett vagy ahhoz közelálló időszakra vonatkozhatna. Miről van szó? A magyar földvagyon 1. A szocializmusban a földet értékben nem tartották nyilván. Vagyis nem is szerepelt a nemzeti vagyon leltárban! Most tehát a föld vagyon olyan mint a „talált pénz” sajnos a harc kezdettől fogva nem a mezőgazdaság jövőjéért, hanem e földvagy ónért folyik! Ez a „talált pénz” a földmagántulajdon helyreállításával válik valódi pénzzé és nagysága a jövőben gyorsan sokszorosára nőhet. Erről van szó. Kié legyen ez a „talált pénz”? Miközben ezen huzakodunk, a mezőgazdaság és a vidék tönkre megy. 2A magyar földvagyon értéke: a. A kárpótlási törvény szerint (1000 Ft/AK, kb. 20 000 Ft/ha. Összesen: 164 700 000 000(164,7 milliárd). b. Egy már valamivel reálisabb 100 000 Ft/ha áron számolva: 823,5 milliárd Ft. c. Az NSZK-ban 1985-ben az átlagos földár: 38 600 DM volt. Ez 55 Ft/DM árfolyamon 2 123 000 Ft/ha árat jelent. Ezen az áron a magyar földvagyon értéke: 17482,9 milliárd Ft. Összehasonlításul: ez durván tíz szerese a privatizáció kezdetén rendelkezésre állt állami vagyonnak. d. A magyar mezőgazdaság Tudom, hogy szervezeteik anyagi helyzete sem rózsás. Bizonyos fokú takarékosság és a költségvetési előirányzataik korlátozzák, megkötik, hogy hová, milyen célra fordítják a rendelkezésre álló pénzüket, mégis valahogy furcsának tartom a két szervezet vezetőinek az alapszabályban lefektetett alapelvekkel ellentétes tartózkodó, elutasító magatartását és a Meszesi Nyugdíjas Klubhoz való viszonyukat. Különösen vonatkozik ez a Külvárosi Művelődési Egyesülethez való viszonyukra. Áz 1998-ban alakult egyesült célkitűzései ugyanis sok tekintetben azonosak az említett alapítványokéval. Célunk: a peremkerületi hátrányok csökkentése, a kultúra, az élet- színvonal és életvitel bizonyos fokú változtatása, a hátrányos helyzetű egyén és család társadalmi jellegű támogatása, területi életközösségek létrehozása. Klub alapítás, fiatalok foglalkoztatása, idősek napközijének és foglalkoztatójának megalakítása, szervezése és fenntartása. Az egyesületnek 1989-től van egyszámlaszáma. Lakossági, önkormányzati támogatásban még nem részesült. Működési és ipar helyzetét, valamint a kisebb népsűrűséget alapul véve, reálisabb a német földár kevesebb mint 1/4-ét alapul venni, vagyis kereken 500 000 Ft/ha árat. Ezen az áron a magyar földvagyon: 4117,5 milliárd Ft. Ez az eredetileg meg volt állami vagyonnak még mindig közel háromszorosa!!! Ki meri vállalni a felelősséget ekkora vagyon elkótyavetyéléséért??? 3. Az ország végképp megszorult és tőkére van szüksége, akkor is értelmesebb javaslat lenne az eladás helyett felajánlani az állami földeket fedezetül külföldi bankoknak jelzálog hitelekért. Ha nem fizetjük vissza a kölcsönt, ám legyen az övék az állam amúgy is rablott (föld- birtokosok, egyházak stb.) földje. Az ilyen jelzálog hitellevelek esetleg nemzetközileg is ,jó” értékpapírok lennének, és a földek tényleges tulajdonba adására csak hosszú idő után, vagy sohasem kerülne sor! En nem értenék még ezzel sem egyet. Csak példát akartam adni, mit is jelentene, ha a miniszter tényleg „szakmai” megoldásokat tervezne „titkos keblén”. KDNP alapelv „A gazdaságpolitikának el kell érnie, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre rend- lekezzék tulajdonnal” (KDNP Alapelvek 65. pont. Vesd össze továbbá elnökünk keszthelyi beszéde). 25 860 fő a magyar állampolgárok 0,25 %-a! Ha tehát már minden magyar földtulajdonosnak meg lenne a megengedett 250 ha-ja, akkor minden 10 000 állampolgár közül 25-nek lenne földtulajdona! Mikor teljesül tehát a KDNP alapelv? Hová fér el itt a külföldi spekuláns? Hová fér el itt a nagybirtok vagy a Juhász Pál (SZDSZ) által követelt „óriás farm”??? Aki tudja mondja meg. A Kereszténydemokrata Néppárt Mezőgazdasági és Vidékgazdálkodási Bizottsága alapján Ursprung János KDNP Országos Elnökség tagja költségeit - más szervezetek, intézmények támogatása, anyagi segítségnyújtása nélkül, a tagjai által befizetett tagdíjakból és az állam által kiírt pályázatok megnyerésének pénzösz- szegeiből fedezte. így segítette 1989-ben a hajléktalanokat, a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatását és az 1991-ben létrejött meszesi nyugdíjas klubot is jelentős összeggel. Továbbá fedezte a helyiségek villany, fűtés, takarítás költségeit, valamint ebből került kifizetésre az 1991-1992-1993 évi jövedelem-adó is. Anyagi helyzetünk szinte kilátástalan. Ha pályázatot nem sikerül nyerni, úgy pénzünk sem lesz az eddigi vívmányaink további fenntartására.Szükség lenne, hogy a már említett szervek, valamint a nemrég alakult Családsegítő Központ és az Önkormányzati Testület felismerje, hogy az egyesület nem ellenükre, hanem velük együttműködve és segítségükkel tud csak a lakosság és a nyugdíjasok érdekében tevékenykedni. Czirkos Kelemen Pécs, Kormoskő-sor 1. Külvárosi Művelődési egyesület alapító és vezetőségi tagja Tisztelt Miniszter Úr! Ön mint a KDNP vezetője, a „magyar népjólétért” felelő miniszter elismerte, hogy 30 év múlva egymillióval kevesebben leszünk. Miniszter úr nem érzi a kormány és az Ön felelősségét, 30 év múlva nem lesz magyaror- szágon dolgozni képes ifjúság, nem lesz utánpótlás, nem lesz olyan termelésbe fogható réteg, amely az Ön nyugdíját (ami nem csekély), megtermeli. Országunkat padlóra küldő rendszerváltáson meggazdagodott réteg csak a zsebét tömi. Hogy váija el a minisztérium, hogy az anyák gyereket szüljenek, mikor a leendő apáknak nincs munkájuk, sorra szünteti meg a kormány a vállalatokat. Az ország jelenlegi állapotában a 87-es termelés 65%-át produkálja. Mire alapozza a jövőjét az iskolából munkanélküliek közé kerülő ifjúság, szociális segélyre? A népesség csökkenésének megállításához minden gyermeket nevelni még tudó házaspárnak két gyermeket kellene nevelni. Miniszter úr, az Ön jövedelme megengedi, lehetővé teszi, a „magyar gyári munkásé” nem. Hol az a védőháló? Az „át- kosban” 3 évenként mehetett a melós is üdülni, ma egy négyfős család sétálni mehet az utcára. Jó lenne egy törvényt alkotni a parlamentről, hogy az ott bóbiskoló aggastyánok többé ne kerülhessenek oda. Mit tud egy könyvtáros arról, mi is a munka? Azt írja az újság, hogy az állam minden polgárának 300 000 forinttal tartozik, pedig bevezették a kamatadót, az áfá-t, hogy nekünk jobb legyen. Ennek ellenére a képviselő urak éves jövedelme meghaladja egy munkás 6 évi fizetését. Elvárják, hogy mégis a munkás nevelje az utánpótlást, emelje az életszínvonalat. Gyerekével Európába utazni, világot látni csak a szerencsések, vagy a tisztességtelen haszon élvezői mennek. Ma egy 3000 forintos telefon 50 000-be kerül a MATÁV-nál, és még a saját magunk által épített telefonvonal használatáért bérleti díjat is szednek. 70 milliárd a tb-hiány, a MATÁV megnézte-e, hogy kik az alvállalkozók, azok kikkel dolgoztatnak, és mennyi tb-járulékot f tetnek? De vissza az ifjúsághoz. Miniszter úr, 30 év múlva kik fognak a.Magyar Köztársaság és az ön családja védelmében a harcmezőre állni, az aggastyánok, akik a parlamentben bóbiskolva nyomkodják az „igen” gombokat? Vagy azoknak az új hősöknek a gyerekei, akik nyugatról csak nyaralni jönnek haza? Miniszter úr, el kellene gondolkodni, hogy kié legyen a mankó, amit ön ajánlott a szegényeknek. Akik önöket hatalomra juttatták, jobb sors helyett mankót kapnak. 1950-ben munkába álló 18 évesnek legalább évi négy k. műszakot kellett teljesíteni, 168 munkanapot. Ebből a pénzből építettük az üdülőinket, amikbe 42 évi munka után a nyugdíjba vonuló a lábát nem teheti be, mert privatizálták. Kárpótlás nemcsak a .jobbközépnek” járna, a csóri melósnak is. Talán vissza kéne vonulni, azt mondani: tévedtünk, emberek, félreállunk. A kommunisták minden áldozat nélkül átadták a hatalmat. Szomorú lenne, ha úgy kellene kiharcolni, hogy „Ember legyen az én kis unokám”. Ne pedig a hatalmasok kénye-kedve szerit kiszolgáltatott, kezet csókoló ember. Tisztelettel: Marton Béla A Köztársaság Párt egészségügyi programja Amennyiben hazánk valóban Európához kíván tartozni, a társadalombiztosítási járulékok sem haladhatják meg az európai átlagot. Ez a korlátozottjövedelem utáni 30 százalékos járulékszintet feltételez, amelyet fokozatosan, hét év alatt kíván megvalósítani a Köztársaság Párt, ha kormányra kerül - hangzott el a párt pénteki sajtótájékoztatóján. A Köztársaság Párt egészségügyi és társadalombiztosítási programját ismertetve Palotás János pártelnök rámutatott: a tb-járulék ilyen mértékű megváltoztatása természetesen azzal járna, hogy a táppénz mértéke körülbelül 50 százalékra csökkenne. A fennmaradó 25 százalékhoz kiegészítő biztosítás formájában juthatna hozzá az, aki ezt igényli. A Köztársaság Párt egyébként a kötelező biztosításon túl nagy jelentőséget tulajdonít a kiegészítő biztosításoknak - mondta Palotás János, hangsúlyozva: az egészségmegőrzéssel, a gyógyítással kapcsolatos ellátásoknak mindenképpen a kötelező biztosítás körében kell maradniuk. A kötelező biztosításnak mindazonáltal továbbra is a szolidaritás elvén kell alapulnia, és minden magyar állampolgárra ki kell terjednie. A párt fontosnak tartja olyan szakmai irányelvek kimunkálását is - mondta Csermely Gyula, az egészségügyi bizottság elnöke -, amelyek konkrét kereteket adnak egy-egy betegségcsoport diagnosztizálásához, gyógyításához, a gyógyszerigényéhez. Mindez alapját képezheti egy hatékony és ésszerű finanszírozásnak. Az intézmények finanszírozásában mindazonáltal a Köztársaság Párt feltétlen híve a szektor- semlegességnek. A biztosítónak tehát minden olyan intézménnyel szerződést kell kötnie, amely megfelel a szakmai és biztosítói elvárásoknak - hangoztatta Csermely Gyula. A párt fontosnak tartja továbbá a szakorvosi felelősség és jogkör átalakítását is: egy-egy páciens sorsáról az adott kezelőorvos önállóan dönthessen, minden ezzel járó felelősséggel. A Köztársaság Párt mindezen túl szükségesnek látja a fekvőbeteg-ellátás átalakítását is. Itt - a jobb ágykihasználtság érdekében - az osztályok elkülönülésének megszüntetését, az úgynevezett „hotelrendszert” szorgalmazzák. Csermely Gyula elmondta: a betegségek korai felismerésében sokat segítene, ha többen vennék igénybe a szűrővizsgálatokat. A Köztársaság Párt szerint ebben legkinkább úgy lehetne érdekeltté tenni az embereket, ha a befizetett tb-járulék bizonyos hányadának visszajuttatásával .jutalmaznák” az évenkénti szűrővizsgálatokon résztvevőket. (MTI) A Meszesi Nyugdíjas Klub?
