Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-08 / 246. szám (245. szám)
1993. szeptember 8., szerda aj Dunántúli napló 11 Milyen a magyar tőzsde? Brókerek és fantom rt-k Hongkong nem számít változásra A kínai-brit tárgyalások 10. fordulóján az 1994— 95-ös választásokról, egy közvéleménykutatás tanúsága szerint a megkérdezett hongkongiak nagy többsége bízik benne, hogy az élet semmit nem fog változni azután, hogy a brit korona- gyarmat 1997-ben visszatér kínai fennhatóság alá. A Standard című hongkongi lap telefonon végzett felmérése szerint az 500 megkérdezett 70 százaléka vélekedett úgy, hogy élet- körülményeik semmilyen vonatkozásban nem fognak változni 1997 után. Hat százalék javulásra számít, s 12 százalék elkészült arra, hogy életkörülményei rosz- szabbodni fognak. Ugyancsak 12 százalék az aránya azoknak, akik nem mondtak véleményt a várható jövőről. Az Asian Commercial Research, amely augusztus folyamán végezte a felmérést, nem közölt lehetséges hibahányadost. A felmérés végzői szerint, azok, akik helyzetük rosszabbodásától félnek, legnagyobb félelmüknek „a szabadság elvesztését” jelölték meg. A Hongkong visszaadásáról rendelkező angol-kínai szerződés értelmében a gyarmat autonómiát kap és ötven éven át megőrzi kapitalista rendszerét. Az aggódók közt legnagyobb számban a vezető beosztásúak és azok találhatók, akiknél a családi jövedelem meghaladja a havi 20 ezer hongkongi dollárt (ez 2500 amerikai dollárnak felel meg). 1991-ben egy közvéleménykutatás azt mutatta, hogy a megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy 1997 után korlátozni fogják a szólásszabadságot Hongkongon. Jövő januárban lesz 130 éve, hogy Magyarországon megnyílt az első árú- és értéktőzsde. A kiegyezés, amely teret nyitott a hazai polgári fejlődésnek, egyúttal a tőzsde fellendülését is magával hozta, olyannyira, hogy rövidesen pompás épületet emeltek számára. A Tőzsdepalotát, amely ma a Magyar Televízió székháza. A háborús idők kisebb-nagyobb kényszerszünetei dacára egészen 1948-ig működött a tőzsde, majd 42 év után 1990 nyarán nyílt meg ismét Budapesti Értéktőzsde néven. Adóm Zsigmond közgazdász-kutatóval, pénzügyi, tőzsdei szakemberrel beszélgetünk arról: milyen is az újjáéledt tőzsde.- Mielőtt a tőzsde rejtelmeibe bocsátkoznánk engedjen meg egy személyes kérdést: igaz-e, amit beszélnek, hogy ön jól megél a tőzsdei tranzakciókból? Nemzetközi segítséggel-Az értékpapírpiac és nem pedig a tőzsde az, ami tisztes jövedelemforrás számomra. Egyébként én 6-7 éve foglalkozom az értékpapírpiac elvi és gyakorlati kérdéseivel. Ehhez bizonyosfokú befektető gondolkodásmódra kellett szert tenni, amire az utóbbi több mint 40 év alatt aligha volt bárkinek lehetősége. A mai hazai szakemberek a nulláról indultak el. A nyugati szakkönyvek és tapasztalatok bármennyire hasznosak a konkrét magyar viszonyokra kevésbé alkalmazhatók. Sőt megkockáztatom: az sem biztos, hogy a nyugati tőzsdei szakemberek tudnának itt valamit kezdeni. A kinti tőzsde más, az ittenihez speciális magyar látásmód mellett figyelembe kell venni a speciális magyar viszonyokat is.- Végül is hogyan és miért indult meg hazánkban a tőzsde?- Az új tőzsde megnyitását jó két és féléves munka előzte meg, ami voltaképpen visszanyúlik 1987-ig. Ekkor már létrejött egy értékpapír-kereskedelmi megállapodás, mely csírájában tartalmazta a tőzsde elemeit. Ennek azonban előzménye, hogy megjelentek a nyolcvanas évek elején az értékpapírok, megindult és fellendült a kötvényforgalom. Ámde egyszercsak hiányozni kezdett a másodlagos piac, az értékpapírok piaca, ahol bármit bármikor el lehet adni, meg lehet venni. Ez az út vezetett a tőzsdéhez, aminek újjászervezéséhez jelentős amerikai, brit és német segítséget kaptunk.- Az ünnepélyes tőzsdenyitáson itt voltak a new york-i, a londoni és frankfurti tőzsde vezetői is. A nyitás robbanásszerű sikerrel indult, amit jelentős kisbefektetői láz is kísért, főleg a szerencsejátékokra fogéko- nyoabb kisbefektetők próbálkoztak. Gyerekcipőben-Mi jellemzi ma a tőzsdét nálunk?- A mai magyar tőzsde gyerekcipőben jár és, mint ilyen gyermekbetegségekkel küzd. Gyakorlatilag a tevékenysége leszűkült a kötvények piacára, a részvényforgalom meglehetősen gyér. A részvénypiac ördögi körbe került: az árak manipulálhatók, ezért a befektetők távolmaradnak, a forgalom zsugorodik, ezáltal pedig az árak még inkább manipulálhatóvá válnak, s kezdődik minden élőről. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tőzsdei részvények forgalma is a tőzsdén kívülre terelődik, hiszen a brókercégeknek tág lavírozási lehetőséget nyújtanak az igényeik szerint beállított tőzsdei árfolyamok. Sajátos helyzet az is, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai - ha a papírt kibocsátáskor vették - adó- kedvezményt élveznek, az adó- kedvezmény csak annak jár, aki három évig nem adja el a befektetési jegyét. A múlt év végén gombamódra szaporodtak azok az új - tőzsdére nem kerülő - részvénytársaságok, amelyeknek fő célja az adókedvezmény elérése volt. E részvénytársaságok egy része valójában látszatrészvénytársaság, amely érdemi tevékenységet nem folytat, a befektetők is látszatbefektetők, akik különböző pénzügyi praktikákkal kivonják pénzüket, három év múlva ezek a fantomrészvénytársaságok megszűnnek, az adókedvezmény egy része az alapítók zsebébe vándorol. De adózási okokból más ér- tékpapír-trükkök is előfordulnak-A kárpótlási jegyek is szerepelnek a tőzsdén. Milyen sikerrel? Árfolyam - lélektani alapon?- A múlt év januáréban adták ki a jogosultaknak a kárpótlási jegyeket, amelyek tömegesen tavasz tájékán kerültek piacra. A jegytulajdonosok - hacsak nem vesznek földet, önkormányzati lakást - többnyire a kárpótlási jegy eladása mellett döntenek. A kereslet és kínálat igen rugalmatlan az árakra, az árfolyamot inkább lélektani tényezők határozzák meg. A kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetésére 1992 decemberében került sor. Egyes adatok szerint a teljes jegyforgalom egy ötödé zajlik a tőzsdén, a forgalom nagyobb része tehát a koncentrált tőzsdei piac helyett - a brókercégek érdekeinek megfelelően - az el- lenőrízhetetlenebb, kaotikus tőzsdén kívüli kereskedelembe szorult.- Sokan foglalkoznak - brókercégek és mások - azzal, hogy vidéken olcsóbban felvásárolják e jegyeket, hogy a fővárosban magasabb árért adjanak túl rajtuk. Egyébként az értékpapírpiac, a tőzsde is Budapest-centrikus. Takács Ilona A fehér éjszakák idején bolondos külföldiek megrendezték a cári éjszakákat Szentpéterváron. Háromszázötven résztvevő fejenként 600 dollárt fizetett, hogy résztvehessen a fogadáson és a bálon Szentpéterváron. FEB Foto Közműtervezés ötszörös gyorsasággal Somogy, Vas és Zala megye vizműtervező és üzemeltető szakembereinek Nagykanizsán rendezett találkozóján bemutatták a Műszaki Egyetem vízellátási és csatornázási tanszéke által kifejlesztett Sewcad tervező-nyilvántartó rendszert. Segítségével nemcsak „vizes”, hanem mindenfajta közmű komplex kivitelezési terve és számjegykódos nyilvántartása elkészíthető - a hagyományos módszereknél ötszörte gyorsabban. Bármely közepes teljesítményű számítógépbe bevihető az „örökprogram”, amely még az érintett övezetek kerítéseinek és fáinak feltérképezésére is alkalmas. Eddig 500 kilométernyi csatornahálózatot terveztek meg hazánkban a rendszer segítségével. A Nagykanizsai Vízmű Vállalat máris megkezdte az előkészületeket a számítógépes, digitális közműtérképtárra való átálláshoz. Ennek manuális munkái ugyan több, mint egy évet vesznek igénybe, ám ez az idő és költség sokszorosan megtérül e korszerű tervezési, nyilvántartási mód bevezetésétől kezdve.(MTI) “■-j K H <í O'i -Attila dühöóeu ugrik fll a uelyi-ről, VlGILÁRA T^IVALL. A TOl MACS VIDÁM AU KÉSZÜLŐDIK AZ ÚTKA. ÍÖDFK BELEE&YE- ZETT A GYILKOSSÁGBA...
