Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-08 / 246. szám (245. szám)

1993. szeptember 8., szerda üj Dunántúli napiö 9 Pécsi iparos­szeminárium A Pécsi Ipartestület kezdő és újrakezdő vállalkozók és iparo­sok részére két napos szeminá­riumot szervez szeptember 16-17 között. A tanfolyam célja a vállalkozás elindításához szükséges alapvető ismeretek megszerzése. Többek között szó lesz az üzleti terv elkészíté­sének fontosságáról, a hitelfel­vételi lehetőségekről, és azok feltételeiről, az érvényben lévő jogi, társadalombiztosítási, és könyvvezetési előírásokról. Bővebb információ a 427-833-as telefonon kérhető. Baranyaiak dél-amerikai üzleti úton A Dél-dunántúli gazdasági Kamara szervezésében több ba­ranyai üzletember dél-amerikai üzleti úton vesz részt ezekben a napokban. A delegáció brazil, bolíviai és chilei nagyvárosok­ban folytat üzleti tárgyalásokat a tengerentúli gazdasági kap­csolatok élénkítése céljából. A dél-dunántúli csoportot vezető dr. Sikfó'i Tamás kamarai főtit­kár pedig a kamarai együttmű­ködés lehetőségeiről tárgyal a vendéglátókkal. Adótanácsok kereskedőknek Kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások indításához szük­séges adózási tudnivalókról tar­tanak előadást ma délután 14 órakor a pécsi KISOSZ székház tanácstermében. A Pécsi Kis­vállalkozás-fejlesztési Központ és a Baranya megyei Kereske­dők Egyesülete által szervezett tájékoztatón Orosz Bertalan, az APEH Baranya megyei Igazga­tóságának igazgató-helyettese az adóigazgatási eljárás általá­nos szabályairól beszél és gya­korlati könyvvezetési tanács­okat ismertet példákon keresz­tül. Német segítség magyar gazdáknak A közeljövőben várhatóan sokrétű gyakorlati együttműkö­dés alakulhat ki magyar és bajor gazdák között, szeptember kö­zepén ugyanis a Magyarországi Német Gazdaszövetség szerve­zeteinek tagjaiból többen bajor- országi tanulmányúton vesznek részt. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy magyar kezdő, illetve újrakezdő mezőgazdasági vál­lalkozók, gazdák a gyakorlat­ban is megismerkedhessenek a német farmgazdaságok műkö­désével. A programban részt vevők olyan német gazdacsalá­doknál élhetnek és dolgozhat­nak néhány hétig, akik maguk is szántóföldi növénytermesztés­sel és állattenyésztéssel foglal­koznak. Vállalkozók A Magyarországgal szom­szédos határ menti régiókban a kis- és középvállalkozók üzleti és gazdaságpolitikai gondolko­dásmódja jelentősen elmarad a nyugat-európai vállalkozóké­tól. Ezen próbál segíteni a Vál­lalkozók Nemzetközi Szövet­sége, amely ez év májusa óta tanfolyamokat rendez a határ menti régiók magyar vállalko­zói számára. A gyakorló vállal­kozók számára ez idáig hat kur­zust tartottak, kárpátaljaiak részvételével. A napokban indul a hetedik kurzus erdélyiek és szlovákiai magyarok számára. A közeljövőben vajdasági ma­gyaroknak is tartanak tanfolya­mot. Külföldi minták alapján készültek az átépítés tervei Fotó: Szundi György S Átadás előtt a pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ Már szerelik a számítógépeket Megkezdődött Pécsett a Re­gionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ műszaki át­adása, ami, csaknem egy hétig tart.- A munkahelyet keresőket és a tanfolyamainkra jelentke­zőket igyekszünk kellemes kör­nyezetben fogadni - mondja Kallós Miklós igazgató. - Kü­lön boxokat alakítunk ki, ahol nyugodt körülmények között tárgyalhatnak munkatársaink a hozzánk fordulókkal. Gondol­tunk a mozgássérültekre is, őket külön lift viszi fel az emele­tekre. A belső munkálatok kö­zül van még néhány hátra, de már folyamatosan érkeznek a berendezési tárgyak, szerelik fel a gépeket, számítógépeket. Az alsó szinten kaptak helyet a műhelyek. Az emeleten folyik majd az elméleti képzés. Az épületet tervező Lakóterv építé­sze Kanadában és Írországban megnézett több átképző köz­pontot, és az ott látottak alapján készítette el a pécsi terveit. A kivitelező Bau-Komplex tar­totta a határidőket, pedig nem voltak könnyű helyzetben, a tényleges építkezés májusban kezdődött el. A központ berendezéseinek megvásárlásához a világbank 1,5 millió dollárt adott, a szer­ződéseket nyáron kötötték meg, folyamatosan érkeznek a gépek, szerszámok és berendezési tár­gyak. A számítógépeket a na­pokban állítják üzembe.-Szeptember 17-20 körül már néhány tanfolyam az épü­letben kap helyet. Október 5-7-től már csaknem húsz - folytatja Kallós Miklós. - Eb­ben az évben a tervek szerint közel negyven tanfolyamot in­dítunk, 500-900 munkanélküli képzését tudnánk vállalni, de előreláthatóan nem lesz ennyi jelentkező. Ennek többek között az is az oka, hogy rajtunk kívül még legalább 30 cég foglalko­zik munkanélküliek képzésével, átképzésével. Újak vagyunk, nem ismernek még bennünket. A Munkaügyi Központokkal jó a kapcsolatunk, a tanfolyamok listáját szeptember elején átad­tuk nekik. Az Országos Képzési Tanácstól erre a célra kapott pénz meghatározott idő alatt el kell költenünk, de 10-nél keve­sebben nem lehetnek egy cso­portban. Az információs osztá­lyunk és a Munkaügyi Közpon­tok folyamatosan tartják a kap­csolatot, hogy olyan szakmákra képezzük át a jelentkezőket, amire a munkaerőpiacon szük­ség van. A kínálatunkban 160 tanfolyam szerepel, ebből 40-re van jelenleg kereslet. Gond az is, hogy vidékről nem jönnek be az emberek tanulni, pedig diák- igazolványt kapnak, azzal utaz­hatnak. A tanfolyamok nagy ré­szét délelőtt tartjuk, hogy ott­hon még el tudják látni az álla­tokat, elvégezhessék a ház kö­rüli teendőket. Az egyre több pályakezdő munkanélküli számára több bentlakásos tanfolyamot szeret­tek volna indítani. A regionális központ olcsó szálláslehetősé­geket is keresett, de kiderült, hogy a Somogy és Tolna Me­gyei Munkaügyi Központoknak nincs pénzük arra, hogy 3-4 hó­napig fizessék a résztvevők szállás- és étkezési költségeit. Baranyában megtartják ezeket, együttműködve a megyei Mun­kaügyi Központtal. A Regionális Munkaerőfej­lesztő és Képző Központ mun­káját a Felügyelő Tanács ellen­őrzi, ezen belül működik a kép­zési albizottság, amelynek tag­jai a három megye Munkaügyi Központjainak képzési osztály- vezetői, az ipartestület ügyveze­tője, az önkormányzat képvise­lője. Segítik a szervezést, fo­lyamatosan tájékoztatják az in­tézményt arról, hogy milyen szakmára nagy a kereslet. A központban a tanfolyamok szé­les skáláját kínálják a néhány hetestől kezdve az évesen át. Most elsődleges céljuk, hogy minél több embernek adjanak lehetőséget arra, hogy munkát találjanak maguknak, megfelelő szakma birtokában. Később azonban a minél több és mé­lyebb tudás megszerzése lesz a cél. Több szakterületen folyik a képzés; építő- és gépipari, va­lamint villamossági szakmák­ban, a kézműipar már kihaló- félben levő ágaiban, a varrónő­től kezdve a nemezkészítőn át egészen a népi fazekasságig. Folyamatosan váltogatják a szakmákat. Az oktatás modul­szerű, átjárható. A gépészeti szektorban jelen­leg alapfokú ív- és lánghegesz­tőket, pneumatikus és hidrauli­kus berendezések üzemeltetőit, mezőgazdasági kisgépjavítókat és karbantartókat képeznek. A vállalkozói humán szektorban a részt vevők megismerkedhet­nek az üzleti terv elkészítésétől kezdve, egészen a legfontosabb jogszabályokon és előírásokon át mindennel. A működő kisvál­lalkozások fejlesztésének lehe­tőségeit, módjait a gyakorlatban mutatják be a hallgatóknak. Tanfolyamokat indítanak kis­vállalkozások gazdasági ügyin­tézői részére, oktatnak idegen nyelvű gépírást és szövegszer­kesztést, de lehetőség van mun­kaerőpiaci tréningre is. Képez­nek számítógépes ügyintézőt, és windows alapfokú szoftverke­zelőt és kiadványszerkesztőt. Érdeklődni a 315-844 és a 311-242 telefonon lehet. Sz. K. Támogatás a megváltozott munka­képességűeknek Új kezdeményezéssel kí­vánja bővíteni a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési lehetőségét a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. Az intézmény a ko­rábbi évek komplex támoga­tási módjával ellentétben idén először kizárólag ennek, a munkaerőpiaci versenyben különösen nehéz helyzetben lévő rétegnek, illetve foglal­koztatóiknak írt ki egy mun­kahelyteremtő célú pályáza­tot.-Az egészséges embere­ket is sújtó növekvő munka- nélküliség ismeretében mondható, hogy ez a réteg a legesélytelenebb egy biztos munkahely megszerzésére. A munkaügyi kormányzattal egyetértésben ezért döntöt­tünk úgy, hogy 10 millió fo­rintot erre a célra különítünk el a decentralizált Foglalkoz­tatási alapból, hogy az éle­sedő munkaerőpiacon elfo­gadható helyzetbe kerüljenek a mozgáskorlátozott, csök­kentlátó, illetve szellemi fo­gyatékos emberek is - mondta a rendhagyó kezde­ményezés hátteréről Gyöngyösi Péterné, a Bara­nya Megyei Munkaügyi Központ megbízott vezetője. A pályázat meghirdetése előtt a központ felvette a kapcsolatot a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cégekkel, inté­zetekkel. A támogatás egy-egy munkanélküli fog­lalkoztatását megoldó mun­kahely létesítésére maximum 200 000 (vissza nem térí­tendő) forintot biztosít, de az nem haladhatja meg a fejlesz­tési összeg 50 százalékát. A többit a beruházónak kell biz­tosítania, de a munkaügyi központ számít a területileg érintett önkormányzatok, szociális intézetek aktív be­kapcsolódására is. A támogatás fejében az igénybe vevőknek legalább két évig kell foglalkoztatniuk a kapott összegnek megfelelő számú megváltozott munka- képességű munkanélkülit. A pályázat benyújtási ha­tárideje október 15. Témájá­val kapcsolatban részletes felvilágosítást ad a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, illetve vidéki kirendeltsé­gei. K. E. Százezrek a vezetőknek - igazgatósági tagságért Nyereséges a Zsolnay Több százezer forint prémi­umot fizettek ki a vezetőknek a Zsolnayban - kaptuk az infor­mációt az egyik dolgozótól -, holott a gyár veszteséget vesz­teségre halmoz, a privatizációja sem sikerült eddig, mert ugyan ki akar egy csődtömeget meg­vásárolni? A Zsolnayt a márkanév, meg nemzeti . értékhordozóként az Állami Vagyonkezelő Rt. tulaj­donába sorolták, s bár volt már néhány jelentkező a megvéte­lére, mindezidáig nem sikerült eladniuk. Arról viszont szó sincs, hogy csődben lenne a részvénytársaság, s hogy emiatt nem sikerülne a privatizáció. Egyszerűen az eddig jelentke­zőkkel nem sikerült meg­egyezni az ÁV Rt.-nek, de ami késik, nem múlik, épp a napok­ban jelentette be a vezérigaz­gató, hogy újabb vállalatokat készítenek elő a tulajdonos vál­tásra. Mindezt megerősítette dr. Zeller Gyula, az igazgatótanács elnöke is, aki kifejtette: egy-két hónapon belül kell elkészíte­niük alternatív javaslataikat, mi­lyen úton-módon képzelik el a jövőben a cég tulajdonosi szer­kezetét. Elképzelhető lakossági részvény, dolgozói tulajdonlás (Mrp), de akár egy külföldi be­fektető is, a tulajdon 10 száza­léka pedig kárpótlási jegyért adható el. Valóban kaptak egyes veze­tők több százezer forintot, de nem a cég teljesítménye miatt, ami egyébként a a körülmé­nyekhez képest nem is olyan rossz. A két első számú vezető igazgatósági tag is, az ÁV Rt. engedélyezte az igazgatóság úgynevezett belső tagjainak is a 25 ezer forintos juttatást, ezt kapták meg decemberig visz- szamenőleg. A félév egyébként jól sikerült a Zsolnayban. Míg az első ne­gyedévben veszteséges volt a vállalat, a második negyedév végére már szerény mértékű, 3,3 milliós, adózás előtti nyere­séget könyvelhettek el. Pedig jócskán megnövekedtek a költ- ségeik.Termékeik közül to­vábbra is a műszaki porcelán iránt növekszik a kereslet, a háztartási edények viszont nem kelendőek, az eladatlan készlet ebből a termékből 14 millió fo­rinttal nőtt. Éppen emiatt a cég vezetősége a marketing tevé­kenységet próbálja erősíteni, mert véleményük szerint azt, és csak annyit kell gyártani, amire a vevők részéről van igény. Az viszont továbbra is sür­gető feladat, a gyártó részleg égető kemencéi közül több rá­szolgált a felújításra. A beruhá­záshoz a pénzt még nem tudták aelőteremteni, de az igazgatóta­nács elnöke bizakodó. Egy pénzintézettel előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak egy olyan hitelkonstrukció létrehozásáról, amely nem terhelné meg túlsá­gosan a cég büdzséjét, de fede­zetet nyújtana a legszüksége­sebb beruházási feladatok el­végzésére. B. G. A második negyedévben már nyereséges volt a vállalat 4 I í í Gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents