Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-07 / 245. szám (244. szám)
1993. szeptember 7., kedd tu Dunántúli napló n „Nem konkurensként jöttünk Pécsre” Kovács József, a Herendi Porcelán Manufaktúra vezérigazgatójának nyilatkozata A pécsi Király utcában nyílott meg a Herendi Porcelán márkaboltja Fotó: Löffler Tanéveleji vita Ausztriában Szeptember első napján szinte ékszerdobozt idéző új üzlettel gazdagodott Pécs belvárosának legeurópaibb utcája. A legnagyszerűbbeket jellemző egyszerűséggel - a védettséget élvező kaligrafált betűkkel - kiírt egyetlen szó: „Herend”, azt hirdeti, hogy a világszerte ismert cég itt márkaboltot nyitott. *-Konkurens bolt a Zsolnay hazájában? - kérdetük Kovács József vezérigazgatót.- A bolt nyitásának gazdasági okai vannak. Ismert, hogy a korábbi rend szerint igen ritka volt, ha egy termelő a saját áruinak az értékesítésével is foglalkozott. Ennek a hátránya a gyártó szempontjából az volt, hogy a kereskedelmi haszon máshol jelentkezett. Részben azért, hogy ez a pénz a mi zsebünkbe jusson, de igen jelentős mértékben márkavédelmi okok miatt döntöttünk a saját üzletek létesítése mellett. Sajnos sok kétes eredetű, hamisított árú került piacra. Ha magunk árusítunk, garantáltan első osztályú herendi porcelánhoz jut a vásárló.- Hol vannak jelenleg márkaboltjaik?-Természetesen Herenden, aztán Pesten, Budán, Kőszegen, Sopronban, Kecskeméten, Szegeden és a legújabb, a nyolcadik Pécsett.-Kérem indokolja meg, miért éppen most és itt nyitották meg ezt a boltot?- Két éve kezdődött. Azóta kerestünk alkalmas helyet. Ha előbb találtunk volna, akkor szinte valamennyi vidéki városi boltot megelőzte volna. De Pécs nagy, ezért itt nehezebb volt jó helyet találni. Egyébként természetesen a város mérete szerepet játszott abban, hogy ide jöttünk. Fontos érv volt, hogy a városnak olyan, régmúltban gyökerező hagyományai vannak, amelyek ma is hatnak a kulturális életre, az egész légkörre. Segített a döntésben az is, hogy Pécs a kerámia egyik legismertebb magyar központja. Itt a közönség „érti” a porcelánt. Mi, herendiek igen nagyra tartjuk Zsolnay Vilmost és követőit. A szakma itteni ágának művelőivel kitűnő a kapcsolatunk. Egyébként nem csak herendit kínálunk, hanem más, a lakás és asztali kultúra színvonalát emelni hivatott tárgyakat is. Már jelenleg is van itt francia és cseh kristály, japán porcelánok, spanyol figurák, de szándékunk szerint lesz ezüst és acél evőeszköz árusítása is. -Japánt említette. Valahol hírül adták, hogy ott a közelmúltban magyar kiállítás nyílt.- A hír igaz, a megnyitón ott voltam. Kultúrtörténeti kiállítás, amelyen százötven herendi porcelán van kiállítva. Hét városban, hat hónapig lesz nyitva. Tokióban kezdődött. Azt a sikert, amit ott már a megnyitó napján megéltünk, magam sem reméltem, de a kereskedők sem számítottak rá. Az első napon hétezer látogató volt. Pedig a belépőjegy kilencszáz magyar forintnak megfelelő összegbe kerül, hozzá a tárlatvezető könyv kétezer forint. A japánok szeretik a porcelánt. Erre példa az is, hogy az ide érkező túristák az útikalauzok nyomán rendre felkeresik a boltjainkat.- Persze nem csak a japán turisták...- így igaz, számos magasrangú vendéggel ismertethetjük meg a magyar kultúrát, a magyar iparművészetet Herend tükrében. A nálunk járó politikusok, miniszterek, kormányfők, államfők gyakran meglátogatnak bennünket. Legutóbb az angol királynő tiszteletére készítettünk egy kis kiállítást. Az ő családja ugyanis régi ismerője a herendi porcelánnak. Tudomásunk szerint igen szép kollekciójuk van a készleteinkből. De van úgy, hogy világhírességek Pesten járva minden előzetes bejelentés nélkül bejönnek az üzletbe és vásárolnak, példának említhetjük Schwarzeneg- gert.-Nyilván egyedi megrendeléseket is teljesítenek. Mondana ilyet?-Három, négy éve a világ egyik leggazdagabb emberének tartott szultán tróntermébe készítettünk két darab, egyenként több mint két méter magas vázát. Óriási munka volt. Több részben kellett égetni és csak a festés közel nyolc hónapig tartott. Úgy tudjuk, azóta is ott állnak a trónja mellett.- Amelyik gyárnak ilyen megrendelései vannak, aligha küzd a gazdaságunkat jellemző gondokkal.-Herend, a lélekszámát tekintve kis község. Itt mindenki és minden a porcelángyárhoz kötődik az 1500 dolgozó révén. Két hete újra magánkézben lévő részvénytársaság vagyunk. Az üzem hetvenöt százalékban munkavállalói tulajdonban van, huszonöt százalék állami. A termékeink 80 százalékát exportáljuk; az adózás előtti várható nyereségünk félmilliárd forint lesz. Ezzel az értékkel kell - a szó szoros értelmében véve gazda módjára - sáfárkodnunk. Ebből a vagyonból kell megteremteni a dolgozói fizetéseket és az egyéb juttatásokat. A dolgozók átlagos nettó fizetése huszonötezer forint felett van, de meg kell szoknunk, hogy nem csak havi bérben, hanem osztalékban is gondolkoznunk kell amikor a jövedelmet vesszük számba. Jelenleg úgy tűnik, hogy hosszú évekig versenyképesek leszünk és nem lesz szükség sem az áraink drasztikus megemelésére, sem kölcsön felvételre, sőt az alapítványaink révén tovább tudjuk támogatni az iskolát, a sportot, az egész község javára. Ehhez természetesen várjuk a pécsi bolt hozzájárulását is, a vásárlók tiszteletteljes kiszolgálásával elérhető nyereségből. Fejes István Az osztrák költségvetés lehetőségei egyre szűkösebbek, a kiadások minden téren növekednek, meg kell tehát gondolni, időszerű-e ingyen adni a tankönyveket a gyerekeknek. Ez annak a vitának a lényege, amely az idén a húsz éve megszokottnál is hevesebben lángolt fel arról, nem kellene-e változtatni az 1972 óta már hagyománnyá vált ingyenes tankönyvakción, amely valameny- nyi osztrák iskolást érinti, az első osztálytól az érettségiig. A vita hevessége azzal is magyarázható, hogy az idén ugrásszerűen - 50 millió schil- linggel - emelkedtek a könyvek megjelentetésének költségei. Az elmúlt húsz évben összesen 20 milliárd schillingbe került ez a kedvezmény. Az idei - 1,15 milliárd schillinges rekordkiadás oka egyesek szerint a túlzott tananyag-reformnak tudható be, az utánnyomás mindig olcsóbb, mint az uj szerkesztésű könyv. Évente tíz millió könyvet osztanak szét az ausztriai iskolákban. Tavaly az érintett családok számára az átlagos megtakarítás 970 schilling volt - a kisiskolások tankönyvcsomagja kb. 480 schillingbe kerülne, a gimnazistáké meghaladná a kétezret. A legdrágábbak a szakiskolai tankönyvek, a divattervező szakiskolában 3000 schilling körüli összegbe kerülnek a kispéldányszámú, szép kivitelű tankönyvek. Jelenleg több mint háromezer tankönyv van a piacon - Ausztriában magánkiadók látják el az iskolákat, mégpedig olymódon, hogy ajánlataikat először a minisztériumi szakbizottság bírálja el, majd a rostán fennmaradt könyvekből az iskolák és a tanárok választanak és rendelnek. A költségeket sokallók többféle megoldást javasolnak. Az egyik, hogy egy bizonyos jövedelemhatáron felül a szülő fizesse ki a tankönyvek árát. Ezt maga a miniszter ellenzi a leg- elszántabban: úgy véli, hogy ezzel különbségeket tennének a gyerekek között. Másrészt hatalmas adminisztrációval járna az intézkedés, több mint egymillió tanuló anyagi körülményeit kellene megvizsgálni. Rudolf Schölten nincs elragadtatva a másik megoldási javaslattól sem, amely szerint nem kellene minden évben újra nyomatni a könyveket, hanem iskolai boltokat kellene létesíteni a használt tankönyvek átadására. Schölten itt is a lebonyolítás költségeit említi akadályként, másrészt arra is figyelmeztet, hogy bonyolult lenne a számítás, mennyi új könyvet kell nyomatni. Emellett a kisebb példányszám óhatatlanul növelné a kötetenkénti előállítási költséget - hangsúlyozza. A megtakarításból vonna el - igaz, ez előnye is lehetne a rendszernek -, hogy anyagilag ösztönöznék az iskolákat a használt könyvek továbbadásának megszervezésére, s az így kapott pénzzel maguk gazdálkodhatnának. Schölten mindenesetre kétli minisztertársának, a tudományos tárca gazdájaként szintén illetékes Erhard Busek- nek azt a becslését, hogy a megtakarítás elérheti az évi millió schillinget is. Szászi Júlia 22 TI — li I ni — ............. ..........rj 4 48-&AU /ÜDÜLT UTKAKAI KÜLDÖTTSÉG MaXIHIUOS SZEUATOR VEZETÉSÉÜL. V/G/LAU KÍVÜL VELÜK TARTOTT PR/öKOS; 7< SZOUOK AKIUEK KATIK MARADT ÚTLEÍRÁSA ÓZI/JTE AZEGYETLEU KI TELES KORTÖR- - TÉTJÉT! ADALÉK. Attila csak karmadimp EAJLATLDÓ EOGADL/f A KÖVETEKET. k i k i.
